Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-03 / 1. szám

ü Független Budapest Budapest, 19Ü4 január ?>. Négyszáznál léi® hiálliló feieníkezett az 1934. ewi Nemzetközi fásárra Magyarország összes kivitelének értéke 1932 má- j jusában 40, júniusában 46 és júliusában 35 millió pengőt, 1933 májusában pedig 50, júniusában 59 és júliusában 58 millió pengőt tett ki. Csak tényekre mutatunk rá akkor, amikor e kedvező fordulattal kapcsolatba hozzuk azt, hogy a Budapesti Nemzet­közi Vásár a Nemzeti Bank megfelelő engedményei folytán éppen 1933-ban tudott először teljes mérték­ben alkalmazkodni a devizazárlat által bekövetkezett új helyzethez és hogy a Nemzetközi Vásárnak ez a nagy fontosságú kezdeményezése tette általánosan használt exportfejlesztő tényezővé a zárolt pengő- követeléseknek exportüzlet eh céljára való felszabadí­tását. Ez az új eszköz már magán a Nemzetközi Vá­sáron is meglepően kedvező eredményekre vezetett. A Nemzetközi Vásár kiállítói a vásár 10 napja alatt közel 7 millió pengő értékű exportüzletet kötöttek. 1931-ben május d-li-ig rendezendő Nemzetközi Vásár ugyancsak kezdeményező• munkára vállalko­zott. Tárgyalások vannak folyamatban, melyeknek várható eredménye, hogy az 1934. évi vásár kiállítói előtt ismét új utak fognak feltárulni exportüzletük fejlesztésére. A szakkörökben elterjedt ezekre vo­natkozó hírekkel hozzák összefüggésbe azt, hogy a magyar gyáripar ez évben már szokatlanul korai időpontban mutatott érdeklődést a május 4-én kez­dődő vásár iránt. A jelentkezett cégek száma már eddig meg­haladta a 400-at. Feltűnő módon fokozódott ez évben egyben a kül­föld érdeklődése. Érdekes, hogy ezúttal elsősorban a nyerstermékeket kiállító délkeleti államok, Bulgária és Törökország ismerték fel a magyar vásárban rejlő nagy lehetőségeket. Kilátás van arra, hogy e két or­szág pavillonja mellett felépítésre kerül Jugoszlávia és Románia nemzeti bemutatója is. Élénk az érdeklődés a legfontosabb nyugati országok körében. Máris biztonsággal lehet számítani Olasz­ország és Franciaország részvételével. De komoly megbeszélések folynak egy angol birodalmi csopom létesítéséről is. Iía. eliez hozzátesszük, liogj7 a vásár ezúttal számos külön akciót készít elő, amelyek so­rában szerepel az autószalon és a KMAC-bal kar­öltve rendezett autósporthét, úgy máris megállapít­hatjuk, hogy az 1934. évi vásár rendezősége újból jelentős sikert készít elő. Az sparlesiiíietí felülvizsgálatok szomorú eredménye Az ipartestületekről és az Iposzról szóló törvény (1932. VIII. te.) kötelezte a hatóságokat, hogy évente legalább egysizer ellenőrizzék a területükön működő ipartcstiiletek ügy- és vagyonkezelését. E törvényes intézkedés alapján még az ősszel a polgármester is rendeletileg intézkedett az ipartestületek felülvizsgá­lásának: lefolytatásáról, iá budapesti ipartestület ügy- és vagyonkezelését a legapróbb részletekig megvizs­gálták és bizony elég szomorú képet kaptak azok mű­ködéséről. A 44 ipartestület közül nem kevesebb, mint 35 testület működése esett kifogás alá, sőt kettőnél olyan nagyarányú rendellenességeket ta­pasztaltak, melyek mélyreható beavatkozást vontak maguk után. A revízió eredményeképpen a legtöbb ipartestület kénytelen volt alapszabályait a törvény szellemének megfelelően módosítani és ezek a módosított alapsza­bályok most vannak a. városházán felülvizsgálat alatt Az ipartestületek ellenőrzése a jövőben állan­dósítva lesz és a főváros permanens bizottságok útján fogja gya­korolni ellenőrzési jogát és kötelességét. Természete­sen meg'lepetésszerü vizsgálatok is lesznek, mert az a cél, hogy e fontos ipari testületek működése úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben a 1 cgkifogást-al.a- nabb módon történjék és a tagok érdeked a legxnesz- szebbmenőleg részesüljenek védelemben. hfőváros javaslatai a vasárnapi munhaszünet tárgyában Az ünnepnapon munhót végző aihaimazolíahnah héfhöznapí pihenőhöz van ioguh A kereskedelmi miniszter törvényjavaslatot dol­gozott ki a vasárnapi és az egyes ünnepnapokon való ipari munkaszünet tárgyában. A törvénytervezetet hozzászólás végett megküldte az összes érdekelteknek és a törvényhatóságoknak. A főváros is megkapta a törvénytervezetet, amelyet az illetékes szakkörök be­ható tanulmányozás alá vettek és ennek alapján a polgármester most felterjesztésben közli a kereske­delmi miniszterrel a törvénytervezetre vonatkozó észrevételeit. A főváros felterjesztésében mindenekelőtt öröm­mel üdvözli a kereskedelmi miniszternek azt az el­határozását, hogy törvényjavaslatában a vasárnapi munkaszünetet teljesebbé kívánja tenni és azt az álláspontot akarja érvényre emelni, hogy munka­szüneti napokon csak a feltétlenül szükséges ipari munkák legyenek végezhetők. Külön említésre mél­tónak tartja a törvénytervezetnek azt a rendelke­zését, a polgármester, amely lehetővé, teszi, hogy a fő­város területén és annak környékén levő ‘községek­ben és városokban az élelmiszerüzletek vasárnapi nyitvatartásának ideje egységesen állapíttassék meg. valamint azt a rendelkezést, amely lehetővé' teszi, hogy a munkaszüneti napokon munkát végző alkal­mazottak pót-pihenőt igényelhetnek hétköz­napokon is. Szükségesnek tartja a felterjesztés, hogy a munkaszünetet január 1-re is kiterjesszék. A nyílt árusítási üzletek nagyrésze általában véve ezen a napon nem tart nyitva, ezért az újévnek munkaszü­netté való nyilvánítása, csak a tényleges állapot tör­vény esítése lenne. Ezen túlmenően való munkaszü­neti kiterjesztést a polgármester a mai válságos gaz­dasági időkben nem tart időszerűnek, mert a munkanélküliség csökkentése érdekében minden eszközzel több munkaalkalmat kell teremteni, már pedig a munkanapok csökken­tése az ellenkezőt eredményezné. Arra az esetre, amikor a munkaszünet két egy­mást követő napra esik, biztosítson, a kormány sza­bad rendelkezést a munkaszihletnek az egyik napon való felfüggesztésére, hogy ne kelljen az üzleteket egymást követő két napon zárva tartani. Fontosnak tartja a polgármester annak kimondását, hogy a fő­városban és környékén hz élelmiszerüzletek nyitva­tartásának ideje munkaszüneti napokon csak egy­öntetűen legyen megállapítható. Van a törvényterve­zetnek egy szakasza, amely szerint tországos és heti­vásárt munkaszüneti napra engedélyezni, vagy át­helyezni nem szabad«. A fővárosban évenként négy országos vásárt tartanak, amelyek mindegyike két hétig tart tehát a vásár idejére két vasárnap is esik. A vásári árusok szempontjából éppen a vasárnap je­lent kereseti alkalmat. Ha a törvénytervezet rendel­kezései fennmaradnak, a vasárnapra eső vásárok elvesztése a kisipa­rosokat érzékenyen sújtaná. Éppen ezért a polgármester azt javasolja, hogy az országos vásárokat érintő ezt a rendelkezést úgy a közönség, mint a kisiparosok érdekében mellőzzék. Modern strandfürdőt és ivóvizet kap a kenősei telep A telep fejlesztésével tüntetik el a deficitet A Független Budapest állandóan felszínen tartja a balatonkenesei üdülőtelep problémáit. Legutóbb megírtuk, hogy az üdülőtelep deficitjének eltüntetése végett radikális intézkedéseket léptet életbe az igaz­gatóság és erősen megszorítják a beutalási kedvez­ményeket. Balatonkenesén egyéb problémák is vannak- így többek között egyre súlyosabbá válik az ivóvízhiány kérdése. Ez különben az összes balatoni üdülőhelyeknek fájó -sebe, mert köztudomású, hogy a Balaton mentén sehol sincs jó ivóvíz. Balatonkenesén ezt a problémát min­denképpen meg akarják oldani. Felkérték Mihálko- vits Miklóst, a Vízművek igazgatóját, terjesszen elő szakvéleményt az ivóvíz kérdés megoldására nézve és Mihálko-vits igazgató be is terjesztette javaslatát, amely három lehetőségre mutat rá. Az egyik szerint a, Balaton vizét kellene megfelelő tisztítás útján ivás céljaira alkalmassá tenni, a másak javaslat szerint mélyfúrás útján kell ivóvízről gondoskodni, míg a harmadik megoldás a Becsey-féle tervek alapján a Balaton környéknek a generális vízellátásba való be­kapcsolódására vonatkozik. A legmegfelelőbb és leg­olcsóbb lehetőségként a mélyfúrás kínálkozik: néhány ezer pengő befektetéssel kétségtelenül jó ivóvizet le­hetne találni. Mihálko'vits igazgató szakvéleménye szerint 120—150 méter mélységben úgynevezett karszt­vizet lehet feltárni, de az sincs kizárva, hogy a fúrás szénsavas vizet vagy termál-vizet is eredményezhet. A főváros vezetősége felhatalmazást adott a fúrási munkák elvégzésére és most geológusok közbenjötté- vel fogják megállapítani a fúrásra legalkalmasabb helyet. Nagy hiánya volt a balatoni üdülőtelepnek a mo­dern strandfürdő is. A jövő nyárra zárt strandot építenek. Külön nagy strandépület létesül a tóparton, nagy közös hallszerű helyiséggel, 100 kabimial, meg­felelő számú ruhaszekrényekikel, bazárral és buffet- helyiségekkel. Az építés költségére 25.000 pengő irá­nyoztak elő. Megállapították a strandbelőj egyek árait, belépődíjat csak azok a strandolok fognak fizetni, akik nem tartoznak az üdülőtelepi panzió vendégei közé. DEBRECEN-ÉTTEREM Rákóczi út 88. Tel.: 31-5-66, 34-3-06 Déli menü P 1.40 Minden szerdán di sznétoros vacsora, csütörtökön halászlé DUSKAÉS RIEDLMAYER Központi fűtés-, szellőztetés-, légszesz-, vízvezeték-, fürdőberen­dezés-, csatornázási és ipari csővezetékberendezések vállalata BUDAPEST, II., BATTHYÁNY U. 67-69 Telefon: Aut. 55-9-75 IfJBORG pszichotechnikai és szei'- vezési intézet, Budapest, V., Nádor- ucca ?6. Telefon : 'S 6-1-27 wiles Könyves Kálmán házépítő-, tatarozó és bontási vállalkozó, használt épületanyagok vétele és eladása. Házaknak évi jókarbantartása Budapest, will. Barossu. 73. Tel.: 36 9-T4 Szállít saját bányájából: Réteges lapos követv kerti ú lak,, valamint makadám inak építéséhez murvát. — Építkezésekhez kő'port, salakot OBERMEYER TAMÁS bányavállalkozó és fuvaros Telefon: 57-7-58 Gótsch Mihály cserépkályha-építő iparvállalata Budapest, II., Batthyány u. 13 Telefon : 52-3-22 Alapítva : 1872 TRINMEL JÓZSEF kőművesmester, építési vállalkozó Budapest, II., Medve ucca 38 (Saját ház) Telefon : 52-3-57 Traub Ödön aszfattszigntelő, tetőfedő váltatnia Budapest, X, Rezső tér* 3 Te te forts 411-65 Megkezdték az építkezést a BSzKRt-ígazgatóságí épület kertészuccai frontján 300.000 pengőbe kerül a HÉV-igazgatóság új elhelyezése Jelentette már a Független Budapest, hogy a BSzKRT új építkezésre készül, amennyiben az Autóbuszüzem és a HÉV beolvasztása folytán új hi­vatali helyiségekre van szüksége. Az igaizgatósági székházat úgy az Akácfa uccai, mint a Kertész uccai fronton ki akarták bővíteni. Az előzetes költségszá­mítások szerint 700.000 pengőre lett volna szükség az építkezések céljára, de miután a BSzKRT-nak folyó pénzkészletei ilyen óéira nem elegendőek, úgy hatá­roztak, bogy a szükséges tőkét a MABI-tál veszik fel kölcsönképpen. A MABI hajlandónak is nyilat­kozott a kölcsön folyósítására, de kikötötte, hölgy a kölcsönt nem közvetlenül a BSzKRT-nak, hanem a fővárosnak nyújtja, úgyhogy a BSzKRT a fővárostól igényelheti a köl­csön folyósítását. Az erre vonatkozó tárgyalások meg is indultak és a BSzKRT beadványban kérte a fővárost, vegye fel számára a MABI-nál a meg­beszélt 700.009 pengős kölcsönt. Időközben azonban változás állott be a programban­A BSzKRT igazgatósága a fokozott takarékos­kodást követelő körülményekre való tekintettel úgy döntött, hclgy csupán a Kertész uccai fronton bővíti a székházat, míg az Akácfa uccai toldalék-építkezési, egyelőre elhagyja. A költségek így lényegesen redu­kálódták és maximálisan 300.000 pengőből lebonyolítható lesz a munka. Egyelőre ez az építkezés is kielégíti az igényeket és enyhít a hivatalok helyszűkén. 300.000 pengős köl­csön felvételének már nem lett volna értelme, ezért úgy határoztak, hogy az összeget a BSzKRT tartalék alapjából veszik kölcsön. Ez, a megoldás egyszerűbb is, mint a körülményes kölcsönfelvétel. A mull héten. a BSzKRT Kertész uccai épületénél már meg is kezdődött az építkezés munkájú. Az új toldalék épületet, amely teljesen azonos lesz a szék­ház meglévő Kertész uccai frontjával, legkésőbb április közepéig teljesen be kell fejezni annál is inkább, mert május 1-én a HÉV igazgató­sága ki költözködik a Lipót körúti évűiéiből, amely a NOVA tulajdona ó.s bek öltözködik a BSzKRT köz­pontjába.

Next

/
Thumbnails
Contents