Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-14 / 7. szám
7. szám HUSZONKILENCEDIK évfolyam ^ 1934-február 14 FUggcflcn Budapest Városi, politikai és közgazdasági lap Vár ■ősi, politikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. 1. Telefon : 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Módosítások a törvényjavaslaton A bizottsági tárgyalások lassú tempóban folynak, alapos munka alá. veszik ott az új 1 örvény- módosítást. Ha igaz a panasz, hogy a törvénytervezet úgynevezett gyorstalpalási módszerrel készült, most szépen kiküszöbölődnek a gyorstalpalás hibái. Az ellenzéknek sikerült már eddig is számos módosítást elfogadtatnia, maga a belügyminiszter is nem egy helyen indítványozott változtatást az eredeti szövegen és ahogy lassan-lassan kialakul az új törvény végleges formája, elenyésznek a kezdet izgalmai: kiderül a régi igazság, hogy nem olyan fekete az ördög, amilyennek festik. Nem akarjuk lebecsülni a közjogi vonatkozású kérdések alkotmányjogi fontosságát, mégis sokkal könnyebben törődünk bele a közjogi sérelmekbe, mint a reálpolitikai változásokba. Nem alkalom a véres kard köriilhordozására az, hogy a főpolgármestert ezentúl nem a közgyűlés választja, hármas jelölés alapján, hanem az államfő nevezi ki. Éppoly kevéssé, mint pl. a törvénynek az az intézkedése, hogy a polgármesterválasztás csak akkor érvényes, ha a megválasztott polgármestert az államfő is megerősíti. A törvénynek ez az intézkedése esetleg nagyon hasznos is lehet, mert elképzelhető, hogy nálunk megismétlődik az az eset, amikor Bécs város ■megválasztott polgármesterét, Lueger Károlyt, Ferenc József nem erősítette meg állásában, mert az ellenkezett az osztrák birodalmi politika vonalvezetésével. Elvileg elképzelhető egy olyan közgyűlés, amelynek összetétele mereven áll szemben az országos, vagy kormányzati politika, erőivel, holott éppenséggel nem mellékes dolog, hogy a magyar főváros vezetése kinek a kezében van. Ha Budapest ragaszkodik ahhoz, hogy székes -főváros, úgy nem kell kétségbeesnie azon, hogy az államfő is szentesítse a megválasztott polgármestert, mint az, mint láttuk, Bécs városában mindig megvolt. Ami a főjegyzői és egyéb tisztviselői választások helyébe a polgármesteri kinevezési rendszer életbeléptetését illeti, kétségtelen, hogy ez csökkenti az autonómia befolyását a tisztviselői megbízatásoknál és ezt feltétlenül a veszteségszámlára kell írnunk. Evvel szemben azonban megfelelő aktívumként könyvelhetjük el, hogy a rengeteg tisztviselőválasztás nem foglalja le jövőben az önkormányzat erejét, nem akasztja meg a törvényhatóság életét betekre, hónapokra. A múltban egy-egy restauráció néha kétségbeejtően elhúzódott és hogy ez a jövőben nem lesz így, az — legalábbis nem veszteség. * A komoly, az egyedül veszedelmes alkotmányjogi gravamen áz az átmeneti idő, amelyre a törvénymódosítás felfüggeszti a törvényhatósági élet működését. Senkit sem vigasztalhat meg, hogy nem kormány biztos lesz a neve a kormány megbízottjának, aki egymaga pótolja az egész autonómiát, hanem főpolgármester, vagy polgármester. Annál is inkább aggasztó ez az átmeneti kivételes állapot, mert ez alatt akarják szanálni« a fővárost, amely nem szorul szanálásra. A tisztviselői státusz csökkentése, a fizetések és munkbérek gleichschciltolása, a fővárosi üzemek •»rentábilissá tétele«, (holott eddig állandóan amiatt panaszkodtunk, hogy a főváros üzemei túlságosan nagy haszonra dolgoznak, mellőzve azt célt, amely a közüzemeket létrehozta és egyedül igazolhatja: hogy t. i. nem nyerészkedésre alakult vállalatok, hanem a közönségért és a közért vannak) és egyéb hasonló természetű ^lefaragások elvégzése mind erre az átmeneti időre esnének. Ez olyan pontja a törvénymódosításnak, amely igazán fájdalmas és megérdemelné, hogy az alkotmányvédő blokk minden erejét, a küzdelem minden intenzitását ez ellen a pont ellen irányítaná. Régi és új panaszok most mind eltörpülnek emellett, most nem az a kérdés, jó volt-e az ajánlási rendszer, vagy rossz, működnek-e a kerületi választmányok, vagy sem: lesz egy átmeneti idő, egy vagy másfél év, amikor semmi sem működik, csak a kék piajbász, amely emberéleteket, karriéreket, családokat, intézményeket, és vagyonokat semmisít meg. Már pedig: amit az átmeneti idő elpusztít, azt semmi és senki jóvátenni többé nem tudja. * A sok bántó és sérelmes momentum, mellett megnyugvással kell megállapítanunk, bogy két fontos, nyereségszániba menő intézkedése is lesz a törvénynek. Egyik: hogy « szakhizol(súgok visszakapják | kellő hatáskörüket és ismét aktív tényezői lesznek a törvényhatóság életének. A másik: hogy visszaállítják a sajtó nyilvánosságát és nem lesznek féltve őrzött titkok a városházán. Itt azonban már mérsékeltebb az öröm. A számszék negyedévi jelentéseinek a pénzügyi bizottságban való tárgyalása titkok titka lesz. Negyedévi börtön jár ki annak az újságírónak, aki meg meri bolygatni azokat a titkokat, amelyek a főváros leg- vitálisabb érdekeire vonatkoznak. A tiltott közlés«, amely deliktumról már eddigi élete során megáila.píA képviselőház egyesített közigazgatási és közjogi bizottsága rendkívül behatóan tárgyalja a fővárosi reformról szóló törvény- javaslatot. A vita erre a hétre is áthúzódott, úgyhogy Niomesny Mihály előadó legkorábban csak a jövő héten, kedden délután tudja, beterjeszteni a képviselőház elé az egyesített közjogi és közigazgatási bizottság jelentését, aminek folyományaként a reformjavaslat tárgyalását előreláthatóan a képviselőház szerdai, február 21-iki ülésének a napirendjére fogják kitűzni. A bizottsági tárgyalás eddigi lefolyásából következtetni lehet arra, hogy a képviselőhöz plénuma milyen álláspontra fog ■ helyezkedni a törvényjavaslattal szemben, búr meglepetések: bekövetkezését sem lehet kizárt esetnek minősíteni. Annyit máris meg lehet állapítani, hogy a bizottsági vitában a politikai kérdések domináltak. Főként az ajánlási rendszer körül csaptak ösz- sze a legélesebben a szenvedélyek, de nagy vita volt annál a kérdésnél is, hogy hány tagból álljon az új törvényhatósági bizottság, milyen összeg erejéig legyen joga a polgármesternek minden autonóm fórum megkérdezése nélkül határozni és miigen hatáskört kapjanak az egyes ügyosztályok melleit működő szakbizottságok. A leghevesebb ellenzéssel természetesen a reformjavaslat 25. §-a találkozott, amely a kormány szanálási tervéinek végrehajtásával megbízandó főpolgármester kikiiltottak, hogy rossz, felesleges és nem is alkalmazható, bevonul a városháza életébe is, hogy fenyegető árnyként nehezedjék a városházi újságírás elé. Ez azonban nem alkotmánysérelem', csak a magunk sérelme, kötelességünket végző újságíróké. Mi pedig tudomásul vesszük a háromhavi börtönt, mint ahogy tudomásul kellett vennünk az elmúlt húsz esztendő alatt annyi egyéb impedimentmnot, amely mesterségünket nyomorította és — állunk elébe. Ha börtön, hát börtön. Aki a közt szolgálja, aunak nem szabad semmitől se visszariadnia, csak egytől: a hűtlen szolgálattól. dóséról intézkedik. Ez eilen a szakasz ellen indította a leghevesebb ostromot a keresztény- párt és az ellenzék a közjogi és közigazgatási bizottságban. Ez ellen a szakasz ellen irányul a harc éle a képviselőház plénumában is. Ennél a szakasznál azonban semmiesetre nem lehet engedményeket kicsikarni a kormánytól, mert a kormány éppen erre a szakaszra fekteti a legnagyobb súlyt. Kormánykörökben ugyanis a törvényjavaslat benyújtásának a célját éppen abban látják, hogy a korlátlan hatáskörrel ki küldendő főpolgármester »lehetőleg« egy év alatt végrehajtsa azt a szanálási tervezetet, amelyet Keresztes-Fischer belügyminiszter a törvény életbeléptetésével egyidejűleg fog nyilvánosságra hozni. Annyi tehát mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy a 25. §. változatlanul emelkedik törvényerőre, ami azt jelenti, hogy a kormány a fővárosi re- /ormjavaslat tető alá hozatala után azonnal intézkedik a főpolgármester kiküldéséről és ezzel egyidejűleg a szanálási tervezet nyilvánosságra hozataláról. A kormány — mint a reformtörvény megállapítja — »lehetőleg« 1 év alatt akarja ezt a szanálási tervet a főpolgármester által végrehajtatni és ha ez a szanálás i a kormány intencióinak megfelelően megtörtént, az autonómia tulajdonképpen ismét visz- szaszerzi — legalábbis részben — azokat a jogokat, amelyeket a fővárosi reformtörvény tető alá hozatalát megelőzően gyakorolt. M nyilvánosan tárgyaié szakbizottságok átveszik a tanács Jogkörének tekintélyes részét polgármestert a szakbizottságok megkérdezésére és a szakbizottságokban hozott határozat A Független Budapest legutóbbi szórná- | ban közölt értesülés, amely további lényeges j módosítások lehetőségéről számolt be, minden j tekintetben beigazolódott. Keresztes-Fischer \ Ferenc belügyminiszter például elfogadta Wolff Károlynak azt az indítványát, hogy a polgármester csak 50.000 pengő erejéig intézkedhetik az autonóm-fórumok megkérdezése nélkül. Az olyan ügyekben, amelyeknél az anyagi érdekeltség 50.000 pengőnél magasabb, a polgár- mester köteles kikérni az érdekeli: szakbizottságnak a határozatát. Ez a szakasz, amely a figyelmbevételere kötelezi, igen nagy elvi jelentőségű. A szakbizottságok ugyanis a jövőben rendkívül tekintélyes szerepre tesznek szert, majdnem azt lehet mondani, hogy, öröklik a törvényhatósági tanács jogkörének tekintélyes részét. A szakbizottságokba ugyanis a hivatalnok- elnökön és a referensen kívül kizárólag bizottsági tagok delegálhatok. Ez azt jelenti, hogy a szakbizottságok határozatainak a Júniusban nevezi a kormány a szanálási tervet végrehajtó új főpolgármestert Milyen enyhítéseket tett eddig a kormány a fővárosi törvényjavaslat-tervezeten? Hiszélesedett a parlamenti bizottsági vita: a Ház legkorábban február 21-én kezdheti meg a reformtörvény tárgyalását Nyilvánosak lesznek a szakbizottsági ülések 1936. tavaszán választ új törvényhatósági bizottságot Budapest
