Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-19 / 51-52. szám
Budapest, 1934 december 19. Független Budapest r>i Az őstermelői kérdés rendezése Irta: Rosta János dr. ügyosztályvezető, h. tanácsnok A kor many hatóságnak a mezőgazdaság felsegítése érdekében folytatott, tevékenysége keretén belül egyik legfontosabb programpontja a mezőgazdaság- számára minél szélesebbkörü értékesítési lehetőségek biztosítása. Ez a programpont a székesfővárost egyik jelentős közélelmezési tényezője, az őstermelői árusítás révén érinti. A mezőgazdasági érdekeltségek a kormányhatóságnál mind erőteljesebben követelik a termelő és fogyasztó közötti közvetlen kapcsolatnak a kimélyítését és a kormányhatóság az érdekeltségek kívánsá- Rosta János dr gai nyomán, az 1884. évi XVII. tc.-re támaszkodva, az érdekeltségek kívánságának legmesszebbmenő teljesítését szorgalmazta és e célból több vonatkozásban az őstermelői árusításnak a főváros vásá.rrendészeti jogkörében kibocsátott rendelkezései hatálya alól való felszabadítását kívánta. Kétségtelen, hogy az őstermelői árusítás a főváros közélclmezésének rendkívül jelentős és a nagy- közönség részéről igen nagy mértékben, mondhatni túlzottan és néha indokolatlanul kedvelt tényezője. Viszont az őstermelői árusításnak az állandó jellegű csarnoki és piaci élelmiszerkeresíkedelem rovására menő és a mezőgazdasági érdekeltségek részéről követelt kedvezményezése a nagy városok élelmezésénél nélkülözhetetlen kereskedői szervezetet és szervezettséget veszélyezteti. A mezőgazdasági érdekeltségek kívánságai már odaterjedtek, hogy az őstermelői árusítás részére olyan előnyöket kértek, amely előnyöknek a fővárosi kereskedelem nincs birtokában. Hogy erre eg'y példát ragadjak ki, utalok az egyik állandóan visszatérő kívánságra, amely azt célozza, hogy az őstermelő a kicsinyben árusító csarnokokban, és piacokon nagybani árusítást is folytathasson, holott a nagyvásártelep megnyitásával kapcsolatban kibocsátott rendelkezések ezt a kicsinyben árusító vásárcsarnokok és piacok állandó kereskedői részére sem teszik lehetővé. Az ilyen, valamint az ehez hasonló és mindenesetben többé-kevéisbó az állandó csarnoki és piaci kereskedők létét veszélyeztető, vagy legalább is érdekeit érintő kérések, továbbá a mezőgazdasági érdekeltségek részéről a vámtételek és fogyasztási adók leszállítására irányuló kérések teljesítésének elmaradása volt az a tényező, amely »a főváros és vidék között fennálló ellentétek« gyűjtőneve alá foglalt s az utóbbi években állandósult vita legfőbb anyaga. Az őstermelői árusítás kérdésében a főváros álláspontja az, bogy a megfelelő keretek között folytatott őstermelői árusítást a főváros közélelmezése jelentős és hasznos tényezőjéül, elismeri és erre az árusításra lehetőséget kíván biztosítani, úgy azonban, hogy ez a lehetőség az őstermelői árusítás örve alatt ne nyújthasson lehetőséget a házalókereskedelem és a különböző zugvásárok elburjánzására és általában az őstermelői jogcímen folytatott árusítás elfajulására. Ez utóbbi szempontok biztosítása érdekében történtek a fővárosnak az őstermelői árusítás újabb szabályozása tekintetében vásárrendészeti jogkörében kibocsátott rendelkezései. E rendelkezések kibocsátásáig az őstermelői igazolványokat a vidéki, községi és városi hatóságok adták ki, — bár teljes jóhiszeműséggel — de meglehetős szabadossággal, aminek következménye az volt, hogy a főváros vásárosa mókáit és piacait a néhány ezerre tehető állandó piaci és vásár- csarnoki árussal szemben mintegy 37.000 vidéki őstermelői igazolvánnyal bíró árus lepte el, a legteljesebb mértékben veszélyeztetve ezzel aiz állandó jellegű piaci és vásárcsarnoki kereskedelem létét. Az őstermelői jogcímen folytatott élelmiszer- kereskedésnek ez az elfajulása természetesen nem kerülte el a főváros vezetőségének figyelmét és felismerve a milliós lakosságú város közélelmezésének szilárd alapját képező állandó jellegű piaci és FUMEX mindenütt bevált legolcsóbb beton kémény fej ANDREA CEMENTÁRUGYÁR V., TÁT KA UCCA 26 TEL UFÓN: 92—0—37 vásárcsarnoki kereskedelem megrendülésével a főváros közélelmezését fenyegető veszélyt, a saját kezelésébe vette az őstermelői igazolványok kiadását, különösen abból a célból, hogy a főváros vásár- csarnokait és piacait az említett 37.000-es létszámnak túlnyomó részét kitevő -úgynevezett álőster- mélőtől megtisztítsa. A főváros a különböző mezőgazdasági érdekeltségekkel történt megállapodások alapján az őstermelői igazolványok kiadását meghatározott terjedelmű földtulajdonhoz, vagy szerződéssel igazolt bérlethez kötötte, amivel a mezőgazdasági érdekeltségek teljes megelégedésére nemcsak azt érte el, hogy őstermelői árusítással csak az igazi őstermelők foglalkozhatnak s így a tényleges mezőgazdasági termelők is megszabadulnak az álőstermelők nem kívánatos működésétől, hanem azt is, hogy az őstermelői igazolvánnyal árusítók 37.CÍM) főnyi létszáma a fővárosban 15.0(iü-re csökkent és ezzel az őstermelői árusítás a lehetőségig helyes mederbe terelődött. A kérdélsnek ilyen rendezése után a detail-egar- nokokban és piacokon folyó őstermelői árusítás mértéke megállapításának és a nagyvásártelepen itt-ott előfordult árrombolások meggátlásámak kérdése maradt nyitva, amelyeket a mezőgazdasági érdekeltségekkel történt hosszasabb tárgyalások után ugyancsak sikerült a székesfőváros vezetőségének megelégedésre olykép elintézni, hogy a detail-csarnokokban és piacokon az őstermelő által forgalombahozhcitó áru napi mennyiségének maximumát 3 mm-ban állapította meg, az árrombolásoknak pedig sikeresen azzal vette elejét, hogy elrendelte a detail-osarnokok és piacok, valamint a nagyvásártelep árainak naponkint való összeegyeztetését, abból a célból, hogy a nagy vásártelepi és piaci árak között mutatkozó kirívó különbségek esetén az árdrágító visszaélések elkövetői ellen el tudjon járni és a nagyvásártelepi Ünnepi agándék Ä az egész életre-§ ingei; varrógép Legmesszebbmenő fizetési könnyítések Csekély havi részletek Singer varrógép részv. társ. II, Corvin tér 1 VII, Rákóczi út 13 IV, Semmelweis u. 14 BUDAPEST VII, Rákóczi út 03 VI, Andrássy út 33 VIII, Baross u. 86/83 Fiókok minden nagyobb városban árrombolásokból jogosulatlan haszonszerzésnek lehetőségét kizárja. Ezek az intézkedések a mezőgazdasági érdekeltségek köréből újabban történt megállapítások szerint az őstermelői árusítás kérdése körül felcsapott hullámokat hihetően hosszú időre lecsillapította. Modernül átszervezzük a főváros központi személyzetének nyilvántartását Irta: FARKAS ÁKOS dr. tanácsnok A vezetésem alatt álló elnöki ügyosztály programjának megfelelően át akarom szervezni és teljesen modern alapra helyezni a személyzeti nyilvántartást. A polgármester úr erre vonatkozóan már kiadta a 195.700/ 1934.-I. számú rendeletét, amelyben a személyzeti nyilvántartás új rendszerének alapjai is le vannak- fektetve. A polgármester úr ebben a rendeletben megállapítja, hogy a személyzeti nyilvántartásnak az eddigi rendszere már nem felel meg a , , . „ , ,, modern idők kívánalmainak és doroghi Farkas Áko* . , gyökeres átszervezésre szorul. Külön-külön nyilvántartások mindenütt vannak és ezek többé-keyésbbé megfelelnek saját partikuláris céljaiknak, sőt egynémelyik abszolút modern elgondolások szerint, tökéletesen van elkészítve. A közgazdasági személyzet nyilvántartása az elnöki ügyosztály nyilvántartójában teljesen pontos és abban feljegyzésre kerül minden olyan adat, amely az alkalmazottak családi viszonyaira és hivatali körülményeire vonatkozik. Külön kell kiemelnem a polgármesteri VII. (tanügyi) ügyosztálynak a nyilvántartását, amely az egyes előadóknál a munkakörükbe tartozó személyzetet a legmodernebb rendszer szerint tartja nyilván. Azonkívül megtaláljuk a nyilvántartások legkülönbözőbb rendszereit az egyes intézményeknél, intézeteknél, a nem önálló és önálló vagyonkezelésű üzemeknél stb. Nem kell külön hangsúlyoznom azonban, hogy az ilyen szétszórt nyilvántartások sohasem pótolhatják az igazán tökéletes rendszer szerint felépített központi nyilvántartást. Ma már nem elegendő az ilyen széttagolt kimutatás, mert hiszen a székesfőváros közigazgatásában elsősorban a közigazgatás vezetőinek kell megadni a lehetőséget, hogy a székesfővárosi alkalmazottakról, azok beosztásáról és esetleg egyéb körülményeikről azonnal átfogó, egységes képet kapjon. Ma bármilyen hasonló adatszolgáltatás csak igen hosz- szú és körülményes utánjárással lehetséges vagy pedig szinte teljesen lehetetlen. Hogy ennek a központosított nyilvántartásnak továbbmenően is milyen fontos előnyei vannak, azt nem kell külön megemlítenem. De még az ilyen gyakorlati közigazgatási szempontokon túlmenően, főként a statisztikai adatszolgáltatások szempontjából is szükséges a, központosított fővárosi személyzeti nyilvántartás átszervezése. Egy ilyen hatalmas nagy köziiletnek, mint amilyen Budapest székesfőváros, pontosan kell ismernie alkalmazottainak egyéni körülményeit is. Mindezt pedig a 195.700/1934.—T. számú polgármesteri rendelet alapján személyzeti adatszolgáltató-lapok útján éppen most igyekezünk megállapítani. Ennek az adatszolgáltatólapnak a kérdéseit már teljesen az új szempontoknak megfelelően állítottuk össze. A válaszok közül egyeseknél okmányi igazolást is kértünk, hogy a személyzeti nyilvántartás teljesen hiteles adatokra támaszkodhassál Hiszem, hogy ez a sokkal tökéletesebb és modernebb alapokon elinduló ,személyzeti nyilvántartás rendkívül nagy hasznára lesz, nemcsak a köz- igazgatás irányítóinak, hanem fontos lesz az adminisztrált lakosság szempontjából is, de talán a legfontosabb: a székesfővárosi alkalmazottak szempontjából. Természetes, hogy a nyilvántartás feldolgozása heteken, esetleg hónapokon át tartó pontos és gondos munkát igényel. De ha egyszer az új nyilvántartás alapjait lefektettük, akkor a kiegészítés már mindig automatikusan következik be. Ez a feladat csak egy kis kiragadott része azoknak a nagy problémáknak, amelyekkel a vezetésem alatt álló elnöki ügyosztálynak meg kell birkóznia. A székesfővárosi közigazgatás egyszerűsítéséhez és ilyen módon a főváros pénzügyi egyensúlyának a helyreállításához is szisztematikus előkészítő munkálatokra feltétlenül szükség van, mert még pl. a státuszrendezést sem lehet elképzelni anélkül, hogy a közigazgatás vezetőinek a személyzetre vonatkozó minden felmerülő kérdésre pontos választ és pontos kimutatást nyújtó központosított személyzeti, nyilvántartás ne állna rendelkezésre Ezt a hiányt kívánjuk most elsősorban pótolni. König, Román és Stein mérnökök, építési vállalkozók Budapest, VIII., Népszínház ucca 13 Telefon: 43-1-44 Rosent iái Mér----------- épületüvegezési vállalata TE LEFON: 92-9-77 Budapest, V., Tátra-u. 26
