Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-19 / 51-52. szám
20 Független Budapest Budapest, 1934. december 19. Egy Közszolgálatban eltöltött elet örömei irta: Ptiréb! Győző ny. tanácsnoh lejen tisztelt Szerkesztő úr! Jubilál a Független Budapest, amely ennek az évnek karácsonyán lép 30-ik évfolyamába. ÍN agy örömmel vettem ezen eseményt annál is inkább, mert hiszen a Független Budapest mindig jóakarattal, szeretttel viselte a városnak gondját. Megerősíthetem ezt csekélységemnek hosszú közhivatali működése során is, amikor a Független Budapest mindenkor szeretettel támogatott engem, helyesebben közérdekű törekvéseimet. Engedje meg, igen tisztelt Szerkesztő úr, hogy szeretettel köszöntsem úgy Önt, mini becses Purébl Győző lapját ezen jubiláris alkalommal és kívánjam szívből, hogy ilyen szeretettel, jóakarattal, igaz meleg támogatással szolgálják továbbra is a székesfőváros jólfelfogott ügyeit, úgy a főváros, mint annak közönsége éide- kében még hosszú évtizedeken át. Arra kér engem, hogy a jubiláris számba visszaemlékezés formájában hivatali működésemnek legjelentősebb és legemlékezetesebb eseményeit írnám meg. Hosszú szolgálatom alatt sok keserűség, sok öröm is ért. A keserűséget tegyük félre és borítsuk rá a feledés fátyolát és emlékezzünk azokra az eseményekre, amelyek közérdekű eredményt értek el, s amelyekben nékem éppen ezért igen nagy örömem ‘tellett. Ha néha szubjektív momentumok is említést nyernek, nézze el nékem: Első örömem pályafutásom alatt az volt, amikor 1894-ben az érettségi után, kétheti pihenés után a fővároshoz felvettek. Tizenkét évi kerületi szolgálatom után újra öröm ért, mert dr. Melly Béla kiváló tanácsnoksága alatt a közélelmezési ügyosztályba kerültem s az ő erős keze megtanított helyesen és jól a fővárost szolgálni. Még a közélelmezési ü gyosz- tályban ért engem az az öröm is, hogy a főváros tanácsa, méltányolván szerény munkásságomat, 1907-ben 10 nagyobb német városba küldött tanulmányútra. Óriási pespektíva, nagy elgondolások és koncepciók tárultak szemem elé s kitágították llát- körömet, ismereteimet a további munkásságra. Következő örömem, amikor Bárczy polgármester úr engem, mint egészen fiatal tanács jegyzőt, a köz- gazdasági ügyosztályba osztott be lanácsnokhelyéltesként. így kerültem hatévi közélelmezési szolgálat után a közélelmezési ügyosztályból a közgazdasági, helyesebben ipari és kereskedelmi ügyosztályba. Itt nőtt hozzám, szivemhez, az ipar és kereskedelem olyannyira, hogy még ma is, nyugdíjas életemben a »Baross Szövetség« keretében szíves-örömest teljes önzetlenséggel szolgálom azt. Örömem az is volt, hogy megszervezhettem a Budapesti Kisipari Hitelintézet Részvénytársaságot egy egész éjjeli közgyűlés heves vitáján át s ezzel igen sok iparost és kereskedőt segíthettem egzisztenciához. Bár az idő fájdalmas volt, de mégis örömmel nyújtottam az emberek ezrének a világháború vérzivataros idejében itthon, néha. tragikus jelenetek közepette, egy-egy utalvány alakjában, télvíz idején, tüzelőanyag- és egyéb szükség- szerű ellátást. Folytatólagos örömem az volt, hogy a háború után igen sok közgazdasági javaslataim közepette a nehéz gazdasági helyzet könnyítése céljából egy-egy téglával sikerült hozzájárulnom az ipar és kereskedelem újra való talpra állításához. Megteremtettem a Budapesti Mezőgazdasági Bizottságot, a Budapesti Gazdálkodók Egyesületét, amelynek keretében háromezer gazdát tömörítettem s ezeket a maradiságiból és tespedtségből felrázván, ma egy hatalmasan viruló, már 12 körzetből álló és folyton erősödő egyesületet hagytam hátra utódaimnak. Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt. Budapest, V., Dorottya ucca 4 Telefon: *81-8-70 Első pillanatban fájó érzéssel, később már örömmel foglaltam el Sipöcz polgármester úr rendelkezéséből kifolyólag tízévi közgazdasági munkálkodásom után 1925-ben a közgazdasági ügyosztály vezetését. Nagy harcok voltak itt, valósággal darázsfészekbe kerültem. Örömömre szolgál, bogy a tanügyi költség- vetésbe évről-évre sikerült mindig nagyobb és nagyobb tételeket megszereznem, bogy a szegény hazánknak annyira szükséges jövendő generációjának, a gyermeknevelés, tanítás és gyermekvédelem terén az igényeit kielégíthessem, a szünetelő iskolaépítkezések megindításával, az iskolaorvosi is iskolanővéri, napközi intézmény átszervezésével, önállósításával, az iparostanoncoktatás önállósításával, az Egressy úti gazdasági iskola és a kertészképző iskola átszervezésével és nagyobb keretekben való megindításával, a felsőmezőgazdasági iskola létesítésével, a gyermeknyaraltatási akció nagymértékben való megteremtésével és elindításával, az erdei iskola létesítésével, az óvodák részben kezdetlegesen gyermekotthonokká való átszervezésével s testedzés szempontjából az igazi sportéletnek és sportszellemnek az iskolák útján az iskoláslgyermekekre való átvitelével. Bár nem közvetlen hivatalos működésemben, de a fővárossal mégis szoros vonatkozásban álló Budapesti Sportegylet keretében nagy örömömre szolgált, hogy vezetésem és közreműködésem alatt épült fel a Millenáris Sport Stadion, továbbá a Hármashatár- hegyi közkedvelt kilátó és menedékház, mely ma a külföldiek számára nemcsak gyönyörű kilátást nyújt szeretett fővárosunkra, hanem egyalkalom- mal látványosságul is szolgál. Igen tisztelt Szerkesztő Űr! Hirtelenében filmszerűen lepergettem örömeimet hosszú közszolgálatom közben és boldog voltam, hogy szeretett fővárosomnak, annak polgárságának s gyermekeinek ezzel ugyancsak örömet, boldogságot és hasznot szerezhettem. 11600 ügyiéi, 298 ülés, 129 szónoklat Irta: Lobmayer Jenő dr. ny. tanácsnok Lobmayer Jenő Igen tisztelt Szerkesztő úr! Nagyrabecsült lapjának 30 éves fennállása alkalmából hozzám intézett megtisztelő levelére válaszolva, közigazgatási múltamból azt az időszakot igyekszem kiemelni, amely a megemlítésre talán érdemes. Hiába törekszem azonban visz- szafelé való hullámzással fölébreszteni emlékezetemben az elmúlt eseményeket, a mindnyájunk lelkében lakozó láthatatlan Én érezteti velem, hogy nem az a világ van most, amelyben akkor éltem. A régi Tanácsot eltemették és fölállították a törvényhatósági Tanácsot, azután eltemették a törvényhatósági Tanácsot és most egy új formula alapján »kormányozzák« az önkormányzatot. Amikor 1925-ben, az elnöki ügyosztály vezetése után, az egyesített közlekedési és közgazdasági ügyosztály vezetését átvettem, akkoriban a legnagyobb feladatok ebben az osztályban vártak megoldásra. A lófogatú bérkocsiknak géperejűre való átalakítása, az autóbuszüzem beruházási programjának megvalósítása (ami 12,200.000 pengőbe került), a svábhegyi. fogaskerekű vasút átvétele és villamosítása, a Villányi úti és Alkotás uccai villamosvasút megépítése, a Rákóczi úti villamos vágányoknak az úttest közepére való áthelyezése, a ferencvárosi helyi kikötő építésének folytatása, a főváros különböző területén fölállítandó benzinkutak problémája stb. mind olyan nagyszabású feladat volt, amelynek megvalósítása sok energiát és fáradhatatlanságot követelt meg és napról-napra igénybe vette a vezetőnek egész szellemi és fizikai munkabírását. A régi Tanács idejében vagyunk, amikor egy-egy ügyosztálynak 10—12 különböző fő-, rendes, al-, adhoc- és egyéb bizottsága, az én egyesített ügyosztályomnak azonban 21 bizottsága volt. Hogy ez az állapot mit jelentett és mit termelt ki, azzal csak a fővárosi közigazgatási viszonyokban teljesen járatos egyének lehetnek tisztáiban. A lapok ugyanis az ilyen bizottsági ülések tárgyalásait és a felszólalók indítványait, a nevek megemlítése mellett leközölték és ez elegendő volt, hogy minden bizottság állandóan és gyakran akart ülésezni és — szerepelni. .La Rochfou- cauld mondja, hogy »az életben mindenféle szenvedély tart pihenőt, csak a hiúság az, mely örökké izgalomban tart«. Ezt tudva és az »Auslaufen lassern- rendszer jól bevált bázisán állva, úgyszólván minden nap 2—3 ülést tartottam ebben a tumultuózus időben és mikor remegő kíváncsisággal összeszámoltam az elnökségem mellett megtartott ülések számát: 298 iilés esett az 1926—27. esztendőre! Ugyanebben az időiben azonban az úgynevezett taxi-ügy is elérte a kulmináló pontot. Az egész világ taxi-számot akart, mindenki jó és jövedelmező befektetésnek gondolta, vidéki családok feljöttek a fővárosba lakni, külföldön élők hazajöttek, létező társulatok, egyesületek, szövetségek) a taxiszámokra szervezkedtek és fölkészültek, ríj egyesülések, szövetkezések, társulások keletkeztek, Strohmannok nevei repdestek a levegőben, a városházi folyosókon állandóan több ember sziluettje feketéllett, ami napról-napra in1 í WELWARD BböIű ÉS KUTASI few oKIeveles mérnöKöK GyárKéményépítés. Kemenceépítés Kazánbefalazás — Gépalapozás BUDAPEST, XI. KÉR., FORRÁS U. 4 Telefon: 68-4-35 tenzívebb formát öltött és megszületett egy állandó vándorlás a taxi-számokért a közlekedési és közgazdasági ügyosztályban. Megmozdult az egész társadalom. Mindenki a tanácsnokkal akart beszélni, mindenki várt türelmesen vagy türelmetlenül az. előszobában vagy a folyosón, remélve, hogy aznap még bejuthat hozzám. Naponként 60—70 embert kellett fogadnom, végighallgatnom hosszabb vagy üövidebb előadásaikat. A társadalom rétegeződésének nincsen olyan árnyalata, amelybőjL ne jöttek volna hozzám. A legmagasabb rangúnktól kezdve lefelé és onnan fölfelé, csodálatos nevekkel és emberekkel ismerkedtem meg. Ekkor állott előttem teljes egészében a mi elszegényedett ég leromlott társadalmunknak siralmas csontváza. Több mint egy évig tartott ez a taxi-ügy kérdés és ezalatt az egy év alatt mintegy 11.600 embert fogadtam. Meg kell végül említenem, hogy 1926 ban még egy körülmény súlyosbította a helyzetet. Ebben az évben sok nemzetközi kongresszus (a szállodások nemzetközi kongresszusa is) és azonkívül nagy idegenjárás volt Budapesten. Minthogy az idegenforgalmi ügyek is az osztályomba tartoztak, a vendéglátásokat, valamint a közgazdasági élettel kapcsolatos mindennemű meghívásokat, ünnepségeket is nekem kellett elintézni, ami a nappali kimerítő munka után, gyakran éjjeli 1—2 óráig tartó kimaradást is megkövetelt. Ez nem volt csupán egyszerű bankettezés vagy vacsorázás, mert a főváros képviselőjének minden banketten beszédet is kellett mondani. így történt, hogy ebben az évben 129 szónoklatot tartottam, ebből magyar nyelven csak 29-et, a többit idegen nyelveken. Hogy a közigazgatási pályáról való elvonulásom után még mindig nem a nyugalmat kerestem, hanem mingyárt egy vállalkozásba kezdtem, ahol 60 családos ember kenyérkereseti lehetőségét teremtettem meg, ez csak azért van, mert hitem, és meggyőződésem, hogy mai siralmas helyzetünkben mindnyájunknak a teljes elhasználódásig kell dolgoznunk és cselekednünk, ha azt akarjuk, hogy egy szebb és boldogabb látóhatár küszöbéhez érkezzünk. Igen tisztelt Szerkesztő úrnak ismételten őszinte üdvözletemet küldve, kívánom, hogy közszeretetnek örvendő lapja a jövőben derültebb ég alatt folytathassa közérdekű munkásságát és tevékenységét. PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK TELEFON: * 84-8-88 BUDAPEST, Ferenc József tér 3
