Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-19 / 51-52. szám
Független Budapest Budapest, 1934. december 19. PártpolitiKától mentes városigazgatás az ideálom“ — mondja Zsitvay Tibor Kedvező atmoszféra alaKul a városházi pártok Között - Hat tanácsnoKi állást töltenek be januárban Sipőcz főpolgármester Közgyűlés elé terjeszti szanálási terveit Az Egységes Községi Polgári Pártnak a Nemzeti Egységbe történt beolvadása új helyzetet teremtett a városházán. Koznia Jenő feladta vezető pozícióját, amelyet Zsitvay Tibornak, a városházi kormány- párti szervezet elnökének helytartói vesznek át. Azok a kormánypárti tölrvényhatósági bizottsági tagok, akik eddig az Egységes Községi Polgári Párt részéről az autonómia különböző fórumain vezető szerepet játszottak, azt állítják ugyan, hogy az új elnökségnek nem lesz formális m cg bízottja a közgyűlésen, köztudomású azonban, hogy az Egységes Párt fővárosi szervezetét valakinek képviselnie kell úgy a pártközi konferenciákon, mint azokban a szakbizottságokban, amelyek fontosabb előterjesztéseket tárgyalnak. Hogy ez mennyire így van, ^ azt már a polgármesterválasztás lefogása is bizonyítja, amikor ugyanis Sipőcz Jenő főpolgármester a kormánypárt, részéről már nem Kozma Jenőt nevezte ki TJgron Gábor mellett a kijelölő választmányba, hanem Bárczy Istvánt, aki ezzel tulajdonképpen hivatalosan is átvette a vezetést. Bárczy István mellett Ugrón Gábor és Harrer Ferenc fognak vezető szerepet játszani: Ugrón Gábor inkább politikai, Harrer Ferenc pedig adminisztratív természetű kérdések elintézésénél. Annyit meg lehet állapítani, hogy az Egységes Községi Polgári Pártnak a Nemzeti Egység Pártjába történt beolvadása tiszta helyzetet teremtett. Megszűntek azok az ellentétek, amelyek sok nehézséget okoztak, sőt igen sok esetben késleltették a legsürgősebb városházi problémáknak a megoldáséit is. A helyzet tisztázásához és a városházi politikai atmoszféra megjavulásához nagy mértékben járult hozzá Zsitvay Tibornak, a kormánypárti fővárosi szervezet elnökének konciliáns beszéde, amelyet a Nemzeti Egység Pártjában a fővárosi szervezet megalakulása alkalmából mondott. A főváros polgárságát ezzel kapcsolatosan elsősorban az a kérdés érdekli, hogy a városházi problémáik megoldáséinak az előkészítésénél és általában a szanálási művelet végrehajtásánál milyen viszony alakul ki az élj kormánypárti városházi frakció és a törvényhatósági bizottság közgyűlésének többi pártjai között. Zsitvay Tibor a Nemzeti Egység Párt fővárosi szervezetének az elnöke, akit ebben az ügyben megkérdeztünk, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: , — Már a Független Budapest legutóbbi szamában közölt nyilatkozatomban is barátságos együttműködésre szólítottam fel a törvény hatósági bizottság közgyűlésének valamennyi pártját. Tulajdonképen ezt a felszólítást ismételtem meg pártunk fővárosi szervezetének .alakuló ülésén, amidőn kijelentettem, hogy termékeny munkát csak olyan barátságos légkörben tudok elképzelni, amelyet a fővárosi pártok közérdekű együttműködése teremthet meg. , — -A mi mozgalmunk nem irányul egyetlen más párt ellen se, mi a főváros adófizető polgárságának közös céljait, vagyis az egyetemes közérdeket akarjuk szolgálni. Különösen meg- erto együttműködésre törekszem a törvényha- tosagi bizottság közgyűlésének másik nagy többségi pártjával, a Keresztény Községi Párttal. ^ «Vi ® clekezeteken, pártokon és osztályokon felülemelkedve törekszem irányítani a Nemzeti Egység Pártjának fővárosi szervezkedését és ugyanezek a szempontok vezérelnek azoknak a munkálatoknak az irányításánál is, amelyek a főváros pénzügyi helyzetének szanálását célozzák. Komoly szanálást csak úgy tudok elképzelni, ha megfelelő szociális tartalommal rendelkező programot dolgozunk ki, amely céltudatosan teremt munkaalkalmakat és ugyanakkor figyelembe veszi az elhelyezkedésre váró ifjúságnak speciális érdekeit is. Pártpolitikától mentes városigazgatás az én ideálom, olyan közigazgatás, amely számol a gyakorlati élet követelményeivel. Szendy Károly polgármester Közel száz állást tölt be január végén Zsitvay Tibornak ez a nyilatkozata is azt bizonyítja, hogy ci főváros polgársága megnyugvással és a jobb jövőbe vetett reménység gél tekinthet a városházéin bekövetkezett politikai fordulatok és személyi változások eredményei elé. Szendy Ivárolynak polgármesterré történt megválasztásával megüresedett az egyik alpolgármesteri állás, amelynek egyetlen komoly jelöltje Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok. Az ő, alpolgármesterré való megválasztásával és Muzsikó István, valamint Gömöry Albert elöljáró-tanácsnokoknak már előzőleg történt nyugdíjazásával összesen báróm tancics- noki állás lesz üresedésben, ezekhez még további három tanácsnoki állás megüresedése csatlakozik, amennyiben a jövő év elején nyugdíjazzák- Bucsán- szky Bertalan, Hamvasy István és Unger Béla elöljárókat. E hat tanácsnoki állásra Rosta János, Ho- rony-Pálffy Aurél, Bürtl Tivadar, Beliczay Imre, Zielinszky Tibor, Battlay Imre, Schmaderer Oszkár, Gallner Ferenc, Vigyázó Géza, Haidecker János és Wirnhardt Ágoston a legesélyesebb jelöltek. Természetesen megüresedik több főjegyzői állás is, majd ezek betöltése folytán több tanácsjegyzői, fogalmazói és segédfogalmazói állás is, ami azt jelenti, hogy január végén, vagy február elején több mint száz fogalmazási szakhoz tartozó állást fog betölteni Szendy Károly polgármester. Sipőcz Jenő főpolgármester a Közgyűlés elé terjeszti összes fontosabb szanálási terveit Az új fővárosi törvény úgy rendelkezik, hogy a főpolgármester szanálási terveit nem tartozik az autonómia fórumai elé terjeszteni és a szanálási művelet ellenőrzésére hivatott 17-es bizottsággal is csak azokat a terveket köteles megismertetni, amelyeket közgyűlési hatáskörben valósít meg. Sipőcz Jenő főpolgármester már többízben kijelentette, hogy szanálási elgondolásait az autonómiával karöltve akarja végrehajtani, ami azt jelenti, hogy a pénzügyi helyzet szanálásával kapcsolatos tervek konkrét előterjesztések formájában foglalkoztatni fogják a különböző szakbizottságokat és a törvényhatósági bizottság közgyűlését. Az új fővárosi törvény megalkotásánál tulajdonképen azt tervezték, hogy a 17-es bizottság tanácsadói minőségben egyenes utódja lesz a megszüntetett törvényhatósági tanácsnak. Most azután kiderül, hogy tulajdonképen felesleges szervei létesítettek, mert ez a pártvezérekből álló tekintélyes bizottság mindeddig egyetlenegyszer ült össze és a jövőben is csak kivételes esetekben fog ülésezni. Sipőcz Jenő főpolgármester ugyanis — mint a Független Budapest munkatársa értesül — minden szanálási tervét be akarja mutatni úgy az illetékes szakbizottságoknak, mint a közgyűlésnek. Ez azt jelenti, hogy a főváros pénzügyi helyzetének szanálását valóban maga az autonómia fogja végrehajtani Sipőcz Jenő főpolgármester irányítása mellett. A szanálási tervek kidolgozásánál Sipőcz Jenő főpolgármester Szendy Károly polgármester értékes képességeire és Lamotte Károly dr. kipróbált szaktudására fog főként támaszkodni. Liber Enűre alpolgármester: Magam is a lap munhatársai Közé tartoztam Őszinte szívvel köszöntőm .a Független Budapestet harmincéves jubileuma alkalmából. Harminc év egy emberi életben nagy idő, de nagy idő egy lap életében is. Különösen, lia ez a harminc év olyan időszakra esik, mint a mostani, melyben a legszélsőbb végletek kergetik egymást és kergetik a kortársat bizonytalanságból a bizonytalan- Liber Endre ságba. Sok minden összeomlott a balvégzet fordulataiból önhibáján kívül, de ami megállotta a helyét, annak saját érdemei tették ezt lehetővé. A Független Budapesthez, annak majdnem egész harminc évéhez, személyes szálak fűznek. A harmincéves út legelején maga ni is a lap munkatársai közé tartoztam s midőn most újra felveszem a tollat, a jóleső emlékezés vezeti azt. A városházi sajtó érdekes életet él. Talán szűkebb olvasókörre korlátozódik, de az érdeklődés ereje, az azonos munkaterület szoros kapcsolata .jelentőssé teszi megnyilatkozásait, melyek a városházán belül, a városházáról de sokszor nemcsak a városházának szólnak. A városházi sajtó a közösség szerves életének nemcsak terméke, hanem bizonysága is s így komoly rendeltetése van. A régi mondás szeriint: »ha nem lenne, ki kellene találni.« A Független Budapest most harminc éve találta ki s harminc év óta tölti be ezt a szép hivatását. Megmaradása céltudatosságát, népszerűsége lelkiismeretességét bizonyítja. Egyik nélkül sincs igazi újságírás. Az igazi szó pedig az igazból ered, az igaz szeretet-e a legszebb újságírói erény. Ennek az erénynek egy emberöltőn át való harcosat üdvözlöm a. Független Budapestben s ha ebhez ragaszkodik, úgy a következő emberöltőket feltétlenül eléri. Liber Endre alpolgármester. „Várospolitikai tevékenységem tulajdonképen e lapnál kezdődött...“ Láng Lajos dr. levele a szerkesztőhöz Melegen üdvözlöm a Független Budapest-et jelentős jubileuma alkalmából. A lap fennállásának egész tartama alatt nem személyi kultuszt űzött, nem egyoldalú pártszempontokat • a dóráit, hanem Budapest polgárságának egyetemes érdekeit tartotta szem előtt. Nekem azért is kedves a Független Budapest, mert várospolitikai tevékenységem tulajdonképen e lapnál kezdődőit. Amikor 1925-ben az ostendei egyesség létrejött, pusztán pénzügyi szempontból az akkori demokratikus blokkban erélyesen állást Láng Lajos foglaltam az ostendei megállapodás szerintem elliibáLUTZ zott pénzügyi rendelkezései ellen. Minthogy azonban a demokratikus blokk politikai okokból az egyesség ratifikálása mellett foglalt állást, észrevételeimet nem a közgyűlésen mondottam el, hanem a »Független Buda pest «-ben adtam kifejezést azoknak. Azóta többször vettem igénybe a lap hasábjait és többször használtam fel annak mindig értékes és megbízható hírszolgálatát. Kívánok a szerkesztőségnek további sikereket és üdvözlöm a lapot, amely a varospolitika hullámzásai, a, politikái pártok változásai és átcsoportosításai között bizonyára változatlan energiával és hittel fog harcolni a budapesti polgárság érdekeiért.
