Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-12 / 50. szám
HUSZONKILENCEDIK évfolyam 1934 december 12 50. szám Zsiivay Tibor együttműködésre szólítja az összes városházi pártokat Rassay Károly és Friedrich István nyilatkozik az űf várospolitikai helyzetről — Zsitvay Tibor folytatja tárgyalásait Petracsek Fajos vagy Ugrón Gábor lesz a városházi kormánypárt elnöke M Woíff-páPt továbbra is kooperál a kormánypárttal A városházi kormánypárt a költségvetést tárgyaló közgyűléseken a teljes degoláltság képét mutatta, aminek az az ellentét volt a magyarázata, amely az Egységes Községi Polgári Párt és a Nemzeti Egység Pártjának központi vezetősége között keletkezett. Ezek az ellentétek az utóbbi időben annyira kiéleződtek, hogy ják irányítani a kormánypárt fővárosi szervezkedését. Miután a választópolgárság megszervezésének további módozatai felől ilyenformán megtörtént a döntés, felmerül a kérdés: mennyiben jelent az Egységes Községi Polgári Pártnak a Nemzeti Egység Pártjába való beolvasztása változást a városházi helyzetben? Mint a jelekből megállapítható, A népszálló Panasz hangzott el nemrégiben a Független Budapestben: üres a Népiszálló. Bclrezy Istvánnak ez a gyönyörű alkotása mintha feleslegessé vált volna, nem kellett senkinek se és a főváros terveket szőtt, hogy mit kezdjen a Népszállóval. Most megtelt. Egy hét óta zsúfolva van a pesti Népszálló. Nem budapestiek foglalták el a szálló férőhelyeit, nem azok, akiknek szánták. Kelebia, Fla- gyarboly, Szegecl-Rókus és a lobbi határállomás szállította a lakókat, megtört magyarokat, öregeket és csecsemőket, egészségeseket és nyomorékokat. Zsúfolásig tele van velük a szálló, nincs több hely benne és nehéz kérdés, mi lesz a többi vendéggel, aki ezután érkezik. Véreznek a határok, Trianon hamuja alatt parázs lappang, nem lehet tudni, mikor kap pusztító lángra. Vonat vonat után hozza télvíz idején a kitaszítottak végtelen sorát, jönnek a kétségbeesett magyarok, az elüldözött, nincstelenné tett szerencsétlenek, akiket az elvetemedett gonoszság, a nemzeti gyűlölség tomb olás a vert ki otthonukból a kegyetlen téli világba. Zokogva sír fel -a magyar lélek, amikor így felszakadnak a. vérző határok sehei. Keserű tehetetlenségünkben némaságra vagyunk kárhoztatva, a balkáni embertelenségre mi, civilizált európaiak nem tudunk hasonlóval felelni, csak egyet tudunk: szeretni — a gyűlölet áldozatait. Megnyitni szívünket, megmondani a fájdalom magyarjainak: testvéreitek vagyunk, tiétek vagyunk,’ jöjjetek, itt itthon vagytok. Budapest megmutatta a szívét Trianon bujdosó magyarjainak. A magyar főváros keblére ölelte, akiket mindenki eltaszított. * Közel kétezer esztendeje, hogy Jézus Krisztus eljött, hogy megváltsa az emberiséget. A kereszténység azóta hirdeti a szeretet uralmát és a világ elérkezett a Krisztus születése utáni 1935-ik esztendő elé. Most készülünk a Szeretet Ünnepére, amelyet szerb szomszédaink — állítólag keresztények — azzal tesznek önmagukhoz méltóvá, hogy ezer meg ezer másik keresztény embert kivert kutyákként kergetnek ki fagyos éjszakába. Csupán csak azért, mert tragikus sorsuk magyarokká szülte őket, a világ legtragikusabb népének fiaivá. Budapestre nagy megpróbáltatást jelent, véreink kálváriája. A felháborodás, az erkölcsi elszörnyű- ködés emberi megnyilvánulásán felül a testvéri szolidaritás fojtogató érzése tépi idegeinket: nehéz uralkodni szívünk szörnyű keserűségén. A magyar főváros most tölti he igazán nemzeti hivatását, amikór magához öleli bujdosó testvéreinket. Budapest szíve átvilágít a határokon, mint a betlehemi csillag, ragyog a magyarok felé. A könnyben fürdő, hűséges szemek Budapest felé fordulnak, remegve, reménykedve tekintenek reánk: vájjon van-e hely a nagy világon számukra, ahol megértik őket, otthont lelnek és szívet, amely szeret? Aran, ti szerencsétlen magyarok, jöjjetek: ami. . a miénk, a tiétek is. * Lázas napokat él át Budapest és Magyarország. Leniben és a határokon fegyvercsörgés, ádáz ellenségek sötét tervezgetése, miként fojthatnák torkunkra az igazság szavát. Előbb kifosztottak ben- nünket, aztán megkötözték kezünket-lábunkat és most, amikor a kínzó cölöphöz vagyunk kötve és már csak hangunkat tudjpk hallatni, azt is belénk akarjak fojtani. Az elcsent prédáért való rettegésükben érzik, hogy soha nem lesz egyetlen nyugodt percük, hí nős lelkiismeretük nem találhat megnyugvást, amíg mi élünk és lélegzünk. A bűnös lelkiismeret tanácsolta nekik ezt a gonosz ostobaságot, amely az egész művelt emberiséget vérig korbácsolta szörnyű barbarizmusával. Fokozott feladatok, nagy nemzeti hivatás vár ezekben a napokban Budapestre. Lobogó fáklyának kel] lennie, amely a magyarságnak fényt mutat és melegít az egész világon, másrészt pedig meg kell mutatnia, hogy milyen mérhetetlen távolságra esik - Belgrádiéi. Meg kell mutatnia Európának, milyen kétségbeejtő bűnt követett el, amikor a Balkánt behozta Közép-Európába, milyen szégyenletes dolgot követett el, amikor a kultúra fölé helyezte és úrrá tette a barbarizmust. Jöjjön el a művelt világ a. pesti Népszállóba és nézzen körül. Ott latja. Budapest gyönyörű alkotását es benne azt, amit — ők alkottak. A nyomort, a szenvedést, kortyot és fogak csikorgatását. a helyzet tarthatatlanná vált. Az Egységes Községi Polgári Párt központja: az Akadémia-uccai Polgári Egység Clubja és a Nemzeti Egység Pártjának központi vezetősége; az Eszter- házy-uccai palotában székelő vezérkar másfél esztendő óta néz farkasszemet egymással. A kormánypárt belső válságát Gömbös Gyula mitrMzísrclnök beavatkozása oldotta meg. Gömbös miniszterelnök Zsitvay Tibort bízta meg a szembenálló felek kibékítésével és az egység megteremtésével. Hónapokon át folyó tárgya- | lások után, amelyekben főként személyi természetű követelések szerepeltek, végre eredményre vezetett Zsitvay Tibor volt igazságügyminiszternek a vállalkozása. Létrejött az éveken át hiába óhajtott »egység«, aminek következtében az Akadémia-uccai Polgári Egység Clubja kimondotta feloszlatását és az Egységes Községi Polgári Pártnak a tagjai most egyszerűen átvonulnak az Esterházy-uccai palotáiba, amelynek első emeletén közös szervező irodát rendeznek be. Innen, az Eszterházy-uccai palota első emeletéről fogaz Egységes Községi Polgári Párt tagjai minden feltétel nélkül megadták magukat. A kibékülésnek egyetlen áldozata van: Kozma Jenő, az Egységes Községi Polgári Párt volt elnöke, aki eddig Wolff Károly mellett vezetőszerepet töltött be a városházi politikai életben. Kozma Jenő most visszavonul a városházi politikai élettől és ha megjelenik is néha-néha a törvényhatósági bizottság közgyűlésén vagy az autonómia egyik- másik fórumának a tanácskozásain, vezető szerepe többé nem lesz. Zsitvay Tibornak nincsen városházi mandátuma és így az autonómia életében nem veheti át azt az irányító szerepet, amely őt, mint a kormánypárt fővárosi szervezetének elnökét, joggal egilletné. Egyelőre csak helytartót nevezhet ki, aki őt az auto- | nómia különböző fórumain képviselni fogja. Zsitvay | Tibornak előreláthatóan Ugrón Gábor vagy Petracsek I Lajos lesz ez a helytartója a városházán. Zsitvay Tibor nyilatkozik városházi tárgyalásainak folytatásáról Ebben a különös várospolitikai szituációban érdekesnek tartottuk megszólaltatni mindenekelőtt Zsitvay Tibort, a kormánypárt fővárosi szervezetének a vezérét, akinél főként aziránt érdeklődtünk, hogy a béke létrejötte után mit tart. legfontosabb és legsürgősebb feladatának. Zsitvay Tibor volt igazságügyminiszter a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának:- Egyelőre nem tudok még érdemleges nyilatkozatot tenni, mert még több fontos tár- | (/.palást kell folytatnom. Ezeknek a tárgyaié- i .soknak az eredménye elé a legnagyobb reménységgel tekintek, mert azok a sikerek, amelyeket eddigi tárgyalásaim során elértem, biztatást nyújtanak nekem a jövőre nézve. Eddigi tárgyalásaim során ugyanis mindenütt és minden tényező részéről a legnagyobb fokú megértést tapasztaltam. Legközelebbi feladatom annak a bizottságnak a megalakítása, amelyben helyet foglalnak a Nemzeti Egység fővárosi szervezeteinek a vezetői. Ennek a, bizottságnak az ülésén fogom először ismertetni részletes programomat. Tárgyalni fogok a frontharcos pártnak a tagjaival is, akik eddig az Egységes Községi Polgári Párt- l(d együtt működtek, de a beolvadás alkalmái val szabad kezet-kaptak további elhelyezkedé- \ siikre és állásfoglalásukra nézve. Bizonyosra ' veszem, hogy célkitűzéseimet a frontharcos párt tagjai is magukévá fogják tenni. Arra a kérdésre, hogy a főváros autonómiáját és a többi városházi pártokkal való együttműködést illetően milyen áláspontra helyezkedik, Zsitvay Tibor a következőket felelte: — Azt hiszem, felesleges különösebben hangsúlyoznom, hogy az autonómia gondolatának rendíthetetlen híve vagyok. Nagyra értékelem az önkormányzatban rejlő erőket. Az autonómia erejének és munkaképességének a felhasználásával kell a főváros pénzügyi helyzetének a szanálását végrehajtani. Én mindenesetre azon leszek, hogy a fővárosi pártokkal való harmonikus együttműködés meghozza a kívánt sikert. Ha sikerült a Nemzeti Egység Pártjához tartozó bizottsági tagokkal véglegesen megállapodnom, akkor érintkezést fogok keresni a többi fővárosi pártok vezetőivel is, akikkel az említett együttműködésnek a lehetőségéről akarok majd tárgyalni. Nincs kétségem afelől, hogy a városházi partok vezetőivel folytatott tanácskozások során sikerülni fog olyan atmoszférát teremteni, amely alkalmas lesz úgy a, főváros, mint az egész ország szempontjából egyaránt eredményes munkának a kifejtésére. Kassay Károly szerint csak örülni leket, ka tisztázódik a helyzet Nemkevésbbé érdekes kérdés, hogy milyen állás- I pontra helyezkedik Zsitvay Tibor vállalkozásával ! szemben a. főváros közgyűlésének az ellenzéke. Ebből a szempontból Rassay Károlynak, a Nemzeti
