Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-11-28 / 48. szám
Budapest, 1934 november 28.. Független Budapest 3 Szendy alpolgármester feltámasztja a gáztávfűtés kérdését Nem kerül le végképen a napirendről a GdJócsy-Koller-féie távfűtési ajánlat Egyik legutóbbi számunkban jeleztük, hogy a főváros vezetősége a Gálócsy Koller-lé le gáztávf ű- tési ajánlat ügyében, az üzemek szakvéleményének beérkezése után újabb tárgyalásokat folytatott. Annak a nézetünknek adtunk kifejezést, hogy minden valószínűség szerint végleg lekerül a napirendről ez a probléma. Az utolsó pillanatban azonban ismét halvány reménysugár merült fel és ha az ajánlattevők szándéka komoly és hajlandók deferálni a főváros kívánságainak, úgy esetleg még van kilátás a kátyúba jutott távfűtés felelevenítésére. Szendy Károly alpolgármester vette kezébe ezt az ügyet és gyors intézkedésével, a közszempontok iránti lelkes jóindulatával a következő határozatot közölte Gálócsy Zsigmonddal és Koller Károllyal, a gáztávfűtés vállalkozóival: — A magasépítési ügyosztály jelentéséből tudomásul .veszem, hogy az ajánlattevőkkel szóbeli értekezlet keretében közöltettek mindazon aggályok és feltételek, melyek az ipari gázellátási és gáztávfűtési tervezet kapcsán az Elektromosművek és a Gázművek részéről felmerültek- továbbá, hogy ugyanakkor az ajánlattevőkkel a fővárosnak a létesítendő vállalat anyagi megalapozottságára, illetve az általuk már most nyújtható pénzügyi garanciákra vonatkozó kérdései is közöltettek. Tudomásul veszem, hogy mindezekre vonatkozóan nyilatkoztak is. E hozzám intézett beadvány alapján az ajánlattevők lemondtak arról, hogy a Gázmüvekkel ez eredeti tervezet szerinti kapcsolatot megvalósítsák, tehát hálózatából világit ógázt igénybe venni nem fognak. Kijelentették az ajánlattevők azt is, hogy ipari gázellátási és gázfűtési tervezetüket az Elektromosművekkel való megegyezéstől függetlenül akarják megTélen: Bronhy Nyáron: Jég rakéta Egész évben: Frutti Mind a három STÜ HM ER g y á r t m á n y valósítani és ennélfogva kérik, hogy a létesítendő vállalatuk és az Elektromosmüvek közötti kapcsolat kérdése a koncesszió ügyétől teljesen elválasztva kezeltessék. — Az ajánlattevők ez utóbbi kérésének teljesítéséhez hozzájárulok és felhívtam az Elektromosművek igazgatóságát, hogy az ajánlattevők részéről hozzáérkező ipari gázellátási, vagy esetleg gőzszolgáltatási ajánlatot saját hatáskörükben bírálja felül és véleményes javaslatát a koncesszió kérdésétől függetlenül terjessze elé. Végül tudomásul veszem az ajánlattevők közléséből, hogy ezidőszerint nincsenek abban a helyzetben, hogy a tervezetük megvalósításához szükséges töke tekintetében a főváros által kívánt garanciákat bemutassák, hanem erre vonatkozó nyilatkozatukat megelőzően a fővárostól előkoncessziót kérnek, melynek főbb pontjai tekintetében külön előterjesztéssel kívánnak élni. Bár az ajánlattevők ipari gázellátási és gáztávfütési tervezetének közgazdasági és közegészségügyi jelentőségéről magam is meg vagyok győződve és a gondolat mielőbbi megvalósítását a főváros mindenkori érdekeinek figyelembevételével minden rendelkezésemre álló eszközzel elő kívánom mozdítani, mégis ezidőszerint az ajánlattevők által kért elő- koneesszió tekintetében még csak elvben sem tudok nyilatkozni, — Éppen ezért abból a célból, hogy a kérdés döntő stádiumba, juthasson, felhívom az ajánlattevőket, hogy az élőkön- eesszióra vonatkozó előterjesztésüket hozzám mielőbb nyújtsák be és ebben a konkrét formában megszövegezve közöljék mindazokat a feltételeket, melyeket a maguk részéről ezen előkonceszióba felveendőnek tartanak. Különösen fontosnak tartom, hogy az ajánlattevők ez alkalommal egyrészről kimerítő részletességgel jelöljék meg mindazokat a támogatásokat, melyeket akár a fővárostól, akár annak üzemeitől bármilyen alakban igényelnek, de másrészről terjeszkedjenek ki arra is, hogy ennek ellenében hol, mikor, milyen határidők alatt, milyen tőkebefektetéssel és mit szándékoznak létesíteni és hogy ebből a fővárosra nézve milyen előnyök fognak származni.« Ez a határozat újabb bizonysága Szendy alpolgármester körültekintő, de határozott és energikus gondolkodásának. Most már ig'azán az ajánlattevőkön múlik ajánlatuknak valóraváltása, amit rendkívüli gazdasági jelentőségénél fogva őszintén állítunk. M HÉT Wolff Károly harca Wolff Károly a főváros válságos pillanatában kilépett a pártpolitika keretéből és Budapest népének képviselőjévé lett, amikor Gömbös Gyula mi- niszlerelnökkkel együtt segített megoldani Budapest legnagyobb problémáját, a város politikai és adminisztratív vezetésének kérdését. Elsősorban az ő érdeme, hogy Budapest és önkormányzata diadalmasan került ki abból a nagy harcból, amely már évek óta folyik. A politikában óriási távolságok választanak el bennünket Wolff Károlyiéi, sokszor bíráltuk, kifogásoltuk és támadtuk, de van egy terület, ahol mindig találkozunk és találkozni fogunk vele: a főváros szeretete. Ez az egyesítő erő diktálja nékünk, hogy őszinte elismeréssel és tisztelettel köszöntsük Wolff Károlyt, amikor nagy képességeivel sikerült a főváros hánykódó hajóját, biztos kikötőbe vezetni és eloszlatni azokat a sötét felhőket, amelyek bizonytalanná tették a látóhatárt. Akik jót akarnak, azok könnyen találkozhatnak: az út lehet különböző, de a cél egy és a nagy cél szolgálatában eltűnnek a politikai és világ f elf (Másbeli különbségek. A politika külön világ, megvannak a maga törvényei, de szigorít határvonal különbözteti el a politikust az embertől. Wolff Károlyt, a kivételes képességű, puritán embert megértettük és meg fogjuk érteni, de tiszteljük benne az ellenfelet is, aki mindig tiszta, nemes fegyverekkel harcol, az elvhűség és meggyőződés mocsoktalan pajzsa alatt. Wolff Károly clr. Ä 30 éves Független Budapest fubilárss ünnepi számot ad karácsonykor BUDAPEST SZOBRAI ÉS EMLÉKTÁBLÁI* Hatalmas kötettel ajándékozta meg Liber Endre alpolgármester a fővárost ési a magyar kultúrát. Liber Endre egyéniségéről a nyilvánosság csak jót és szépet tud: ikölziéleti működése a legnagyobb tiszteletet és- elismerést váltotta ki a legszélesebb néprétegekben, éppúgy, mint a hivatalos tényezőknél. Amit a fórumon produkál az, akinek kezében mód és hatalom van arra, hogy cselekedjék, jellemzi ugyan- az egésfe: embert, mégis gyakran éri meglepetés a be nem avatottat, amikor rájön egy váratlan gesztusból arra, hogy olyan »gyengéi« vannak, amikről ítélve egész más formában látja a közélet hitét. Liber Endre most elárulta, mi az a »gyengéje«, ami ilyenkor foglalkoztatja, amikor nem kell a milliós várost igazgatnia, politizálni, jót tenni és szegény emberek életét megmenteni. Ilyenkor a művészettel foglalkozik Liber Endre. Ha valak. úgy ismeri ennek a városnak minden baját, könnyét. Előtte tárulnak fel a sebek, melyek mások előtt rejtve vannak. Azt szoktuk róla mondani, hogy ő a főváros szíve. Érző és vérző síziv: vérző, mert az emberi szenvedés enyhítésében határokba ütközik, akadályokba, melyeket még a benne lakó végtelen szeretet se tud legyőzni. Most megtudtuk, hogy csendes otthonában Liber Endre attranszpóraija magát egy szub- J imáit ab b világba. Akut városi gondok, az esztétiailag fájdalmas és emésEfrő -nyomorúság világából átplántálja lelkét a művészet földöntúli szépségeibe, amelyeknek semmi közök az élet realitásaival. Ha nem tudtuk volna eddig is, Liber Eridre, most leleplezte magát: nemes ember. A szó legmagasztosabb értelmében. * Bizonyos értelemben sajnáljuk, hogy aki Irta: Liber Endre alpolgármester. Az adatok ö-.,,^gyűjtésében segédkezett Cserhalmi Jenő szobrászművész, a fővárosi emlékműveik felügyelője és (h. Bacher Bela Ti. tan ács jegyző. A Székesfővárosi Statisztikái Hivatal [kiadása. eizit a könyvet írta, magas pozícióban ül. Sajnáljuk, mert az az őszinte elragadtatás- és benső gyönyörűség, amely könyvét végigolvastuk és amelyet nem tudunk tagadni, azt a látszatot kelthetné, hogy a szokványost behódolás diktálja ezeket a sorokat. Pedig, aki ezt a könyvet ír.ta, annak nincs szüksége .arra, hogy alpolgármester legyen. Ellenkezőleg: csodáljuk, szinte értelmetlenül kérdezzük önmagunktól, hogyan írhatta, mikor ért rá erre az az ember, aki oly óriási munkáit végez a városházáin? Elsősorban állapítsuk meg: ez a hatalmas mű nem a műkedvelő játékos munkája. Nem a finom -amatőré, nem a s'zépLelkű műbaráté, hanem a komoly, elmélyedő .tudósé, a töretlen ugart megművelő úttörőé é.s a kiváló esztétikusé. Liber Endre nagyszabású forrásművet írt, még pedig olyan kiválót, amely messze túlnőtt a magniszabta kereteken, mert voltaképpen az egész magyar szobrászművészet alapvető történelmi kút forr ás a lesz. A könyv két részre osztható. Az egyik a bevezető általános rész, a másik Budapest egye® szobrainak és emléktábláinak kiülő n- külön monográfiája. A bevezető rész nagyvonalú művészettörténeti és- művészetfilozófiai tanulmány, tele frappáns megállapításokkal, amelyek örökéletűek. Ebben a részben nyílik meg előttünk a szerző lelke, tárul fel nagy kultúrája, amelyek hivatottá tették arra, hogy Budapest kultúrájának történetét az ő írói keze fedje fel. Nem, nem »litterary gentleman« Liber Endre, ne tessék észrevenni az alpolgármestert a könyv mögött, tessék objektívnek lenni, mint amilyen ez a hihetetlenül nagy munkával készült könyv. A »Budapest szobrai és emléktáblái« hiteles hely, melyben le van téve a megyei főváros plasztikai művészetének minden titka, eredete, fejlődése, múltja és jelene. Végtelen gondosság, páratlan kutató munka egyesül itt a tudással és a tárgyhoz illő művészi értékkel. Formában és tartalomban egyaránt kiválót alkotott a szerző, olyan remeket, amelyre büszke lehet Budapest minden egyes polgára. Ha van egyáltalán szubjektív momentum is ebben a könyvben, úgy ara nem egyéb, mint a főváros végtelen szeretete, a Budapest kultúrájának szolgálatában való önfeláldozás. Á Nem tudtuk kezünkből letenni a könyvet, amíg elejétől végig el nem olvastuk. Pedig nem az a könyv ez — már csak térfogatánál fogva sem —amelyet »egy zice-re« olvas el az ember. Olyan, amelyet újra és újra elővesz az1 ember, forgatja, tanulmányozza: Budapest és a magyar művészeti kultúra keresztmetszete, a magyar szobrászat fejlődésének és kialakulásának realisztikus tükörképe. Budapest az utóbbi évek során mindinkább kezd a szobrok városává fejlődni. Nem kisi része van ebben Liber Endre volt tanácsnoknak és alpolgármesternek, aki véletlenül azonos a könyv szerzőjével. A könyv történelmi részében előttünk megy végbe ez a kialakulás, amely úgyszólván a semmiből indult. Budapest a szobrok városa. Nem a jó szobroké, bár itt is talál mentséget Liber Endre jó szíve, amikor megállapítja, hogy mindenütt a világon több a rossz, mint a jó szobor. Ez így igaz, mégis, mintha Budapesten kedvezőtlenebb lenne az arány, mint másutt. De, hogy ez miért van így, azt is megtudhatjuk a könyvből, amikor aizj egyes emlékszobrok történetét olvassuk. A hűséges krónikás felsorolja minden egyes szobor-bizottság működésének részleteit, összetételét és munkáját: nem bocsátja ki a felelősségből a sok rossz szobor felelőseit. Micsoda harcok tárulnak elénk egy-egy szoborpályázat körül! Aiz Arany János, Deák, Vörösmarty, Kossuth és más szobrok megszületésének történetében benne van a magyar kultúra és társadalom mikroszkopikus lelete, látjuk az összes mikröbrákat, amelyek a magyar levegőt fertőzik. Es mégis: diadalmasan szárnyal előre a magyar .tehetség’ és alkotás, mégis hinnünk kell önmagunkban, mert Liber. Endrék is vannak. Sajnos, nagyon ritkák. * A. gyönyörű kiállítású, pontos kimutatásokkal bővített könyv kivitelében hűséges {segítőtársa, Pacher Béla dr. isi köizireműködött. Nagy kultúrája és művészetszeretete kétségtelenül igen nagy érték lehetett abban az óriási munkában, amely ezt az alkotást a magyar m ű v és z ett őr tén e t legki tűn ő bb f o rr ás mu n k á jává, formálta. Budapest -szobrainak száma eggyel több, mint amennyit a könyv felsorol: Liber Endre eziziel a. művével szobrot állított önmagának: acre perennms. Lippay Gyula dr.
