Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-11-14 / 46. szám
HUSZONKILENCEDIK évfolyam 1934 november 14 46. szám VÁROSPOLITIKAI, 1 =>OLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24,—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGÉ GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Mindenki polgármestere Sipőcz polgármester expozéja a legszerencsésebb pillanatok szülötte volt. Mondott immár sok kitűnő költségvetési bevezető beszédet a polgármester, olyan elemi, magával ragadó sikert azonban egyikkel sem aratott, mint az ideivel. A polgármester -ezzel a beszéddel föléje nőtt városának és olyan oromzatokról tekintett széjjel, amelyekről nagyobb perspektívákig jutott el, mint azok, akik itt alant /állunk, az élet kavargó gondjaitól elgyiötrötten. Történelmi és történetfilozófiai távolságokat világított meg Sipőcz Jenő. A főváros elmúlt 15 esztendejét a lehiggadt bölcselő magasságából rekonstruálta és megállapította az elmúlt másfélévtized történelmi értékeit. Három időszakra osztotta fel az elmúlt félemberöltőt, biztos szemmel felmérte ezek jelentőségét és megállapította sorsdöntő szerepüket a főváros életiében. Az első korszak: a rend, és a megbolygatott gazdasági élet helyreállításáé. A második: a termékenység és az alkotás kora, a harmadik: a gazdasági válságé és az óvatosságé. Ez a három különböző etap-ja a főváros életének most már — miután Sipőcz Jenő reája világított — tisztán látható, csak éppen arra volt szükség, hogy valaki, aki történelmi gondolkozással rendelkezik, megmutassa. Tervszerűség és céltudatosság. Ez vonult végig a főváros életén eddig is, de — mondja a polgár- mester — erre a tervszerűségre és céltudatosságra ma, amikor gazdasági mélypontban veszteglőink, még nagyobb szükség van rá. A polgármester a tervszerűség és céltudatosság uralmáról szólva, megemlékezett a kül- és belföldi tervgazdálkodási programokról és a fővárosról szólva férfias őszinteséggel állapította meg; —- A főváros élete két éven túl is fog terjedni és a pénzügyi és gazdasági rendezés mellett szembe kell nézni a főváros életének jövőben mutatkozó fontos feladataival. Ebben a kijelentésben kulminál Sipőcz polgármester városvezetői talentuma, aki nem tekint epizódokra és mellékkörülményekre: szeme a főváros jövőjén csüng, mint a katonáé, aki hajszálnyira sem tér el a »Direktionsobjekt«-től, melyet eléje tűztek. Toronyirányt halad előre a polgármester, nem lehet eltéríteni htjától, hűséges fliigel- sarzsi, aki nem lát mást, csak a végső célt. Átfogó, nagy eszme hevíti a polgármester lelkét: Budapest jövője. Amikor -azonban ebbe az irányba halad, észreveszi a göröngyöket, szakadékokat és egyéb akadályokat, nem megy vakon a cél felé. '«Szigorú realitás« lehet csak alapja a terv- szerűségnek és céltudatosságnak, ia fantáziának nem szabad csapongania, akármilyen biztató jelek mutatkoznak is a látóhatáron. Mert állapítja meg újból a polgármester — igenis, szabad még bizakodnunk. Vannak adatok, statisztikai számok, amelyek arról beszélnek, hogy megindult a javulás. A polgármester úgy látja, hogy túl vagyunk a gazdasági válság mélypontján és ha egy-két évig még türelmesen kell is várnunk, amíg az eredmények pregnánsabbak lesznek, nincs okunk riadt pesszimizmussal tekintenünk a jövő felé. Valóban túl vagyunk-e a mélyponton? Nem illúziók űzik-e velünk csalfa játékukat? Nem tudjuk, de a polgármester tudja: határozottan és őszinte meggyőződéssel hirdeti ez az óvatos, szeizmográflelkű ember, hogy ne essünk kétségbe a szakadék szélén: küzdjünk lés bízzunk. Wolf) Károly a legmagasabb polgári érdemrendet tűzte ki a polgármester keblére, amikor kijelentette: «A- tiszta kéz politikáját nem lehet elválasztani Sipőcz Jenő dr. személyétől.« És felálltak sorra a közgyűlési pártok szónokai, lehetett köztük politikai és világnézeti különbség ezer, egyben azonban nem volt; a legnagyobb elismeréssel hajolt meg mindenki Sipőcz polgármester személye előtt. Létrejött az egység, a polgármester egyénisége eloszlatott minden differenciát, Budapest egymillió lakosának hivatott képviselői egyesültek a tiszteletben, elismerésben és bizalomban Sipőcz Jenő élete, működése és puritán, nemes egyéniségével szemben. Az expozé szépségei, nagyvonalúsága, kristályos tisztasága és világító fénye nagy sikerét jelentik Sipőcz Jenő pályájának. De ezen túlmenően páratlan diadalt jelent az a szeretet, amely a közgyűlés minden oldaláról meleg sugárzásban áradt a polgármester felé. Sipőcz Jenő — mindenki polgár- mestere. A polgáré és a munkásé, a szegényé íós gazdagé, jobb- és baloldalé egyaránt. Mindenkié, mert mindenki felett áll, mindenkié, mert egymagában egész Budapestet személyesíti meg, ezt a ragyogó világvárost, melynek minden erénye, kiválósága és jövő felé szárnyalása benne öltött testet. Sipőcz Jenő polgármester nyilatkozik a Független Budapestnek a költségvetési vitáról, a kűszmiiliópengős beruházási kölcsön felvételéről, a belügyminisztertől kapott f e lkat a Imazásr ő l és legközelebbi munkaprogramjáról tmrédy Béta pénzügyminiszter hozzájárult a húsz- milliópengős beruházási hő lesön felvételéhez A fővárosi költségvetés általános vitája a 'Sipőcz polgármester iránti teljes bizalom és elismerés jegyében zajlott le. Mindenekelőtt az a konciliáns hang keltett feltűnést, amelyet Wolff Károly mint vezérszónok ütött meg költségvetési beszédében, amikor Sipőcz Jenőben a tisztakezű, felelősségét mélyen átérző, jószándékú polgár- mestert aposztrofálta. Ugyancsak nagy elismerésnek a hangján emlékezett meg Sipőcz Jenő immár tizenötéves polgárim steri működéséről Friedrich István, a Keresztény Ellenzék vezére is, míg a Rassay Károly vezetése alatt álló Nemzeti Szabadelvű Párt elismerésének a zászlaját Pfeifer Ignác műegyetemi tanár hajtotta meg Sipőcz Jenő polgármester előtt. De ugyanaz a lelkes ünneplés jelentkezett Dr. Sipőcz Jenő azokban a tapsokban is, amelyek Peyer Károly, a szociáldemokratapárt vezére részéről hangzottak el Sipőcz Jenő polgármester pénzügyi expozéjának a befejezésekor. Sipőcz Jenő polgármesternek az elmúlt tizenöt esztendő alatt sok küzdelemben volt része. Állta a harcot. Nagyobb elismerés, tökéletesebb diadal nem juthatott osztályrészéül, mint a székesfővárosi autonómia legteljesebb elismerése, amelynek megkülönböztetett jelentőséget ad az a körűiméiig, hogy ez az elismerés és ez a lelkes ünneplés rendkívül nehéz időkben veszi körül minden oldalon egyaránt megbecsült személyiségét. A költség- vetés általános vitájának befejezése és az őt körülvevő lelkes hangulat megnyilatkozása alkalmából Sipőcz Jenő polgármester akivel hosszabb beszélgetést folytattunk, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Közéleti férfiú számára nincs nagyobb kitüntetés, mint annak a közületnek az elismerése, amelynek szolgálatában áll. Budapest székesfőváros közgyűlése a főváros közönségének. az adófizető polgárságnak a képviselete. Egészen természetes tehát, hogy a közgyűlés egyes szónokainak elismerő szavai hálás érzelmeket keltenek bennem. Pénzügyi expozémban kifejezetten hansúlyoztam, hogy minden budapesti polgárnak vagyok a polgármestere. És minden budapesti polgárnak a szenvedése egyaránt szívemig ér... Húszmilliópengős kenetben beruházási pnognamot készít a főváros vezetősége Árra a kérdésre, bogy a költségvetési deficit eltüntetése érdekében szó lehet-e már a legközelebbi jövőben nagyobb kölcsön felvételéről, Sipőcz Jenő polgármester így felelt: — Költségvetési előterjesztésemben azt .javasoltam, hogy a deficit eltüntetése érdekében vegyen fel kölcsönt a főváros. Ehhez az előterjesztéshez csatlakozik Wolff Káról ynak az a gondolata, hogy a költségvetésből ki kell emelni a beruházási tételeket és ezeket húszmillió pengős beruházási kölcsönnek a terhére kell átírni. Erre a javaslatra vonatkozóan azt a kijelentést tettem pénzügyi expozémban, hogy az ötletet rendkívül érdekesnek és értékesnek tartom. A jelenlegi költségvetést illetően azonban a megvalósítás különböző nehézségekbe ütközik, mert az érintett tételeket most már nehéz a költségvetésből kiemelni. Annyi azonban bizonyos, bogy a Wolf<‘ Károly által felvetett gondolatot a jövőben feltétlenül értékesíteni fogjuk. Az is bizonyos, hogy a fővárosnak nem lehet elzárkóznia különböző beruházási terveknek a megváló s it ás a elől. A jövő évi költségvetés keretében ugyanis nagyobbárányú közmunkákat nem tudunk végrehajtani. Mivel pedig a fővárosnak feltétlenül támogatnia kell az iparos-társadalmat és a vállalkozói érdekeltségeket, beruházási kölcsönnek a felvételét vettük tervbe. Ez a kérdés természetesen teljesen független a jövő évi költségvetés problémáitól. Ebben az ügyben tárgyalást folytattam Imrédy Béla pénzügyminiszter úrral, aki vagy megértést tanúsít a főváros ügyei iránt. A pénzügyminiszter úrtól ígéretet kaptam arra. hogy megfelelő feltételű beruházási kölcsönnek a felvételéhez hozzájárul. Ez a beruházási kölcsön körülbelül akkora lesz, amekkorának a felvételét Wolff Károly indítványozta. E hitelművelet lebonyolításánál a legnagyobb előzékenységgel fognak a fővárosnak rendelkezésére állani azok az intézmények, amelyek a pénzügyminiszter úr hatáskörébe tartoznak. — Ami ennek a körülbelül húszmillió pengős beruházási kölcsönnek a felhasználását illeti, erre vonatkozóan konkrét munkaprogram készül. Már a főpolgármester úrral is letárgyaltam ezt a kérdést és kiadtam az utasítást, hogy az ügyosztályok írjálc össze a legszükségesebb és legsürgősebb feladatokat és ennek az összeírásnál' az alapján készül el azután az a beruházási program, amelyet az említett húszmillió pengős beruházási kölcsönnek az igénybevételével fogunk végrehajtani. Annyit már most kijelenthetek. hogy kizárólag közérdekű célra fordítjuk majd azokat a beruházási összegeket, amelyek rendelkezésre fognak állani.
