Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-11-14 / 46. szám

HUSZONKILENCEDIK évfolyam 1934 november 14 46. szám VÁROSPOLITIKAI, 1 =>OLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24,—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGÉ GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Mindenki polgármestere Sipőcz polgármester expozéja a legszerencsésebb pillanatok szülötte volt. Mondott immár sok kitűnő költségvetési bevezető beszédet a polgármester, olyan elemi, magával ragadó sikert azonban egyikkel sem aratott, mint az ideivel. A polgármester -ezzel a be­széddel föléje nőtt városának és olyan oromzatokról tekintett széjjel, amelyekről nagyobb perspektívákig jutott el, mint azok, akik itt alant /állunk, az élet kavargó gondjaitól elgyiötrötten. Történelmi és történetfilozófiai távolságokat vi­lágított meg Sipőcz Jenő. A főváros elmúlt 15 esz­tendejét a lehiggadt bölcselő magasságából re­konstruálta és megállapította az elmúlt másfél­évtized történelmi értékeit. Három időszakra osztotta fel az elmúlt félemberöltőt, biztos szemmel felmérte ezek jelentőségét és megállapította sorsdöntő szere­püket a főváros életiében. Az első korszak: a rend, és a megbolygatott gaz­dasági élet helyreállításáé. A második: a termé­kenység és az alkotás kora, a harmadik: a gazdasági válságé és az óvatosságé. Ez a három különböző etap-ja a főváros életének most már — miután Sipőcz Jenő reája világított — tisztán látható, csak éppen arra volt szükség, hogy valaki, aki történelmi gondolkozással rendelkezik, megmutassa. Tervszerűség és céltudatosság. Ez vonult végig a főváros életén eddig is, de — mondja a polgár- mester — erre a tervszerűségre és céltudatosságra ma, amikor gazdasági mélypontban veszteglőink, még nagyobb szükség van rá. A polgármester a tervszerű­ség és céltudatosság uralmáról szólva, megemlékezett a kül- és belföldi tervgazdálkodási programokról és a fővárosról szólva férfias őszinteséggel állapította meg; —- A főváros élete két éven túl is fog terjedni és a pénzügyi és gazdasági rendezés mellett szembe kell nézni a főváros életének jövőben mutatkozó fontos feladataival. Ebben a kijelentésben kulminál Sipőcz polgármester városvezetői talentuma, aki nem tekint epizódokra és mellékkörülményekre: szeme a főváros jövőjén csüng, mint a katonáé, aki hajszál­nyira sem tér el a »Direktionsobjekt«-től, melyet eléje tűztek. Toronyirányt halad előre a polgár­mester, nem lehet eltéríteni htjától, hűséges fliigel- sarzsi, aki nem lát mást, csak a végső célt. Átfogó, nagy eszme hevíti a polgármester lel­két: Budapest jövője. Amikor -azonban ebbe az irányba halad, észreveszi a göröngyöket, szakadé­kokat és egyéb akadályokat, nem megy vakon a cél felé. '«Szigorú realitás« lehet csak alapja a terv- szerűségnek és céltudatosságnak, ia fantáziának nem szabad csapongania, akármilyen biztató jelek mutat­koznak is a látóhatáron. Mert állapítja meg újból a polgármester — igenis, szabad még bizakodnunk. Vannak adatok, statisztikai számok, amelyek arról beszélnek, hogy megindult a javulás. A polgármester úgy látja, hogy túl vagyunk a gazdasági válság mélypontján és ha egy-két évig még türelmesen kell is várnunk, amíg az eredmények pregnánsabbak lesznek, nincs okunk riadt pesszimizmussal tekintenünk a jövő felé. Valóban túl vagyunk-e a mélyponton? Nem il­lúziók űzik-e velünk csalfa játékukat? Nem tudjuk, de a polgármester tudja: határozottan és őszinte meggyőződéssel hirdeti ez az óvatos, szeizmográf­lelkű ember, hogy ne essünk kétségbe a szakadék szélén: küzdjünk lés bízzunk. Wolf) Károly a legmagasabb polgári érdemren­det tűzte ki a polgármester keblére, amikor kijelen­tette: «A- tiszta kéz politikáját nem lehet elválasz­tani Sipőcz Jenő dr. személyétől.« És felálltak sorra a közgyűlési pártok szónokai, lehetett köztük poli­tikai és világnézeti különbség ezer, egyben azonban nem volt; a legnagyobb elismeréssel hajolt meg mindenki Sipőcz polgármester személye előtt. Létre­jött az egység, a polgármester egyénisége eloszla­tott minden differenciát, Budapest egymillió lakosá­nak hivatott képviselői egyesültek a tiszteletben, elismerésben és bizalomban Sipőcz Jenő élete, műkö­dése és puritán, nemes egyéniségével szemben. Az expozé szépségei, nagyvonalúsága, kristályos tisztasága és világító fénye nagy sikerét jelentik Sipőcz Jenő pályájának. De ezen túlmenően párat­lan diadalt jelent az a szeretet, amely a közgyűlés minden oldaláról meleg sugárzásban áradt a pol­gármester felé. Sipőcz Jenő — mindenki polgár- mestere. A polgáré és a munkásé, a szegényé íós gazdagé, jobb- és baloldalé egyaránt. Mindenkié, mert mindenki felett áll, mindenkié, mert egymagában egész Budapestet személyesíti meg, ezt a ragyogó világvárost, melynek minden erénye, kiválósága és jövő felé szárnyalása benne öltött testet. Sipőcz Jenő polgármester nyilatkozik a Független Budapestnek a költségvetési vitáról, a kűszmiiliópengős beruházási kölcsön felvételéről, a belügyminisztertől kapott f e lkat a Imazásr ő l és legközelebbi munkaprogramjáról tmrédy Béta pénzügyminiszter hozzájárult a húsz- milliópengős beruházási hő lesön felvételéhez A fővárosi költségvetés általános vitája a 'Sipőcz polgármester iránti teljes bizalom és elismerés jegyében zajlott le. Mindenekelőtt az a konciliáns hang keltett feltűnést, amelyet Wolff Károly mint vezérszónok ütött meg költségvetési beszé­dében, amikor Sipőcz Jenőben a tisztakezű, felelősségét mé­lyen átérző, jószándékú polgár- mestert aposztrofálta. Ugyan­csak nagy elismerésnek a hangján emlékezett meg Sipőcz Jenő immár tizenötéves pol­gárim steri működéséről Fried­rich István, a Keresztény El­lenzék vezére is, míg a Rassay Károly vezetése alatt álló Nem­zeti Szabadelvű Párt elismeré­sének a zászlaját Pfeifer Ignác műegyetemi tanár hajtotta meg Sipőcz Jenő polgármester előtt. De ugyanaz a lelkes ünneplés jelent­kezett Dr. Sipőcz Jenő azokban a tapsokban is, amelyek Peyer Károly, a szociáldemokratapárt vezére részéről hangzottak el Sipőcz Jenő polgármester pénzügyi expozéjának a befejezésekor. Sipőcz Jenő polgármesternek az elmúlt tizenöt esztendő alatt sok küzdelemben volt része. Állta a harcot. Nagyobb elismerés, tökéletesebb diadal nem juthatott osztályrészéül, mint a székesfővá­rosi autonómia legteljesebb elismerése, amelynek megkülönböztetett jelentőséget ad az a kö­rűiméiig, hogy ez az elismerés és ez a lelkes ünnep­lés rendkívül nehéz időkben veszi körül minden olda­lon egyaránt megbecsült személyiségét. A költség- vetés általános vitájának befejezése és az őt körül­vevő lelkes hangulat megnyilatkozása alkalmából Sipőcz Jenő polgármester akivel hosszabb beszélgetést folytattunk, a követ­kezőket mondotta a Független Budapest munka­társának: — Közéleti férfiú számára nincs nagyobb kitüntetés, mint annak a közületnek az elisme­rése, amelynek szolgálatában áll. Budapest székesfőváros közgyűlése a főváros közönségé­nek. az adófizető polgárságnak a képviselete. Egészen természetes tehát, hogy a közgyűlés egyes szónokainak elismerő szavai hálás érzel­meket keltenek bennem. Pénzügyi expozémban kifejezetten hansúlyoztam, hogy minden budapesti polgárnak vagyok a polgármestere. És minden budapesti polgárnak a szenvedése egyaránt szíve­mig ér... Húszmilliópengős kenetben beruházási pnognamot készít a főváros vezetősége Árra a kérdésre, bogy a költségvetési deficit eltüntetése érdekében szó lehet-e már a legköze­lebbi jövőben nagyobb kölcsön felvételéről, Si­pőcz Jenő polgármester így felelt: — Költségvetési előterjesztésemben azt .ja­vasoltam, hogy a deficit eltüntetése érdekében vegyen fel kölcsönt a főváros. Ehhez az előterjesztéshez csatlakozik Wolff Káról ynak az a gondolata, hogy a költségvetés­ből ki kell emelni a beruházási tételeket és eze­ket húszmillió pengős beruházási kölcsönnek a terhére kell átírni. Erre a javaslatra vonat­kozóan azt a kijelentést tettem pénzügyi expo­zémban, hogy az ötletet rendkívül érdekesnek és értékesnek tartom. A jelenlegi költségvetést illetően azonban a megvalósítás különböző ne­hézségekbe ütközik, mert az érintett tételeket most már nehéz a költségvetésből kiemelni. Annyi azonban bizonyos, bogy a Wolf<‘ Károly által felvetett gondola­tot a jövőben feltétlenül értékesíteni fogjuk. Az is bizonyos, hogy a fővárosnak nem lehet el­zárkóznia különböző beruházási terveknek a megváló s it ás a elől. A jövő évi költségvetés keretében ugyanis nagyobbárányú közmunkákat nem tudunk végrehajtani. Mivel pedig a fővárosnak feltétlenül támogat­nia kell az iparos-társadalmat és a vállalkozói érdekeltségeket, beruházási kölcsönnek a felvé­telét vettük tervbe. Ez a kérdés természetesen teljesen független a jövő évi költségvetés prob­lémáitól. Ebben az ügyben tárgyalást folytat­tam Imrédy Béla pénzügyminiszter úrral, aki vagy megértést tanúsít a főváros ügyei iránt. A pénzügyminiszter úrtól ígéretet kaptam arra. hogy megfelelő feltételű beruházási kölcsön­nek a felvételéhez hozzájárul. Ez a beruházási kölcsön körülbelül akkora lesz, amekkorának a felvételét Wolff Károly indít­ványozta. E hitelművelet lebonyolításánál a legnagyobb előzékenységgel fognak a főváros­nak rendelkezésére állani azok az intézmények, amelyek a pénzügyminiszter úr hatáskörébe tartoznak. — Ami ennek a körülbelül húszmillió pen­gős beruházási kölcsönnek a felhasználását illeti, erre vonatkozóan konkrét munkaprogram készül. Már a főpolgármester úrral is letárgyaltam ezt a kérdést és kiadtam az utasítást, hogy az ügyosztályok írjálc össze a legszükségesebb és legsürgősebb feladatokat és ennek az összeírás­nál' az alapján készül el azután az a beruházási program, amelyet az említett húszmillió pengős beruházási kölcsönnek az igénybevételével fo­gunk végrehajtani. Annyit már most kijelent­hetek. hogy kizárólag közérdekű célra fordítjuk majd azokat a beruházási összegeket, amelyek rendelkezésre fognak állani.

Next

/
Thumbnails
Contents