Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-09-26 / 39. szám
Budapest, 1934 szeptember 26. 5 Független Budapest azonban csak a hazai áraknál lényegesen olcsóbban volna lehetséges. Előterjesztést tett a polgármesternek, hogy a fővárosi intézmények fűtési célokra szén és brikett helyett a gázgyári kokszot használják. Ugyancsak kérték a polgármestert, hogy a tóvárosi intézmények újonnan létesítendő központi íűtőbe- rendezéseit koksztüzelésre alkalmas kazánokkal cseréljék ki. A lobbi melléi;termékből nem vár az üzem nagyobb jövedelmet. Egyedül a benzol gyár kecsegtet nagyobb jövedelemmel. A jövő évi benzoltermelést 204(5 tonnára becsülik, ami több, mint félmillió pengő jövedelmet fog jelenteni a Gázgyárnak. Új gázmérők és bérleti tárgyak beszerzésére 1,090.000 pengőt irányoztak elő a. költségvetésben. Növelik a közvilágítást is. A Gázgyár a költségvetési összeállítás szerint nye- reség, közvilágítás, kedvezményes tisztviselői gáz, annuitások és egyéb címeken 8,288.000 pengőt juttat a fővárosnak. A főváros most megjelent költségvetésében figyelmet érdemel a községi intézmények 'sorában a fővárosi fürdők jövő évi költségelőirányzata. Sajnos, a tapasztalatok alapján a főváros fürdői kedvezőtlenebb előirányzatot voltak kénytelenek készíteni, mint amilyen az idei költségvetés. Kétségtelen ugyanis, hogy a folyó évi költségvetés nagyon optimisztikus adatokat tartalmazott és a valóság ezeket nem fogja igazolni. Ezért a jövő évi költségvetésben már a várható tényleges helyzetet vették alapul és lényegesen nagyobb deficitet irányoztak elő, mint amennyi a folyó évi előirányzatban szerepelt. Az egyesített költségvetés szerint ugyanis a főváros fürdői a jövő évben 2,75t.W0 pengő bevételre ■számítanak, a kiadás azonban, a legnagyobb takarékosság ellenére is 719.395 pengővel nagyobb összeget tesz ki, úgyhogy ez deficitként mutatkozik a jövő évi költségvetésben. A bevételek 292.000 pengővel csökkennek az ideivel szemben, a deficit ellenben 382.000 pengővel növekszik, ez több mint a duplája a folyó évi veszteségelőirányzatnak. Tulajdonképpen 740.001) pengő lenne a. fővárosi fürdőüzemek és gyógyforrások deficitje, csak- liogy az Ásványvízüzemnél és a Rudasfürdőnél összesen 21.000 pengő felesleg mutatkozik. A Gellértfürdő bevételei 1,345.400 pengővel vannak előirányozva, 128.000 pengővel kisebb összeggel, mint a folyó évben. A kiadások viszont közel 50.000 pengővel emelkednek. A kiadások emelkedése onnan származik, hogy nagyobb összeget kell a fürdőnek kölcsön törlesztésre fordítania. Az új pezsgőfürdő bevételét 80.000 pengőre becsülik. A Gellért-fürdő jövő évi deficitje 230.000 pengőben van előirányozva, az idei 53.000 pengős hiányelőirányzattal szemben. Tavaly azonban ténylegesen 390.000 pengő deficitje volt a fürdőnek. A Széchenyi-fürdő bevételei lényegesen csökkentek. Mindössze 540.000 pengő bevételt remélnek, 208.000 pengővel kisebb összeget, mint amilyenre az idén számítottak. Itt is a tényleges bevételeknek megfelelően kellett leszállítani a bevételi előirányzatot.' A Széchenyi- fürdőt is nyomasztóan sújtja a kamatfizetési kötelezettség és a kölcsöntörlesztés. A jövő évben 434.000 pengőt fordítanak kamatokra, tehát alig 100.000 Pengővel kisebb összeget, mint amennyi az összbevétel. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon, hogy a fürdő 510.800 pengő deficitet irányoz elő a jövő évre, 182.000 pengővel nagyobb összeget, mint amennyi hiány az idei költségvetésben szerepelt. A Rudas-fürdő aránylag kedvező helyzetről számolhat be, mert a másik két deficites testvérüzem - mel szemben 3900 pengő nyereséget tud kimutatni jövő évi költségvetésében. Bevételeit 243.000 pengőben irányozta elő, ami megfelel a folyó évi bevételeknek. Az Ásványvízüzem 625.000 pengő bevételre számít, 48.000 pengővel többre, mint az idén. Ebből azonban nem lehet következtetni az üzem helyzetének javulására, miután ebben az összegben 80-000 pengővel szerepel az újonnan életbeléptetett ásványvízadó. Tulajdonképpen a Harmat- víznél a mérhetetlen verseny folytán bevételi csökkenésre kell számítani, ellenben az ivóforrások fokozódó jó hírneve és keresettsége folytán az így elérendő többletjövedelem részben pótolja a Harmatvíz forgalmának csökkenését. Az ásványvízüzem 18.500 pengő nyereséget tüntet fel, 12.300 pengővel kevesebbet, mint a folyó évi költségvetésben. Közművelődési célokra többet költ a főváros a jövő évben, mint az idén Érzékeny redukció a Fővárosi Könyvtár előirányzatában A főváros mindig tehetségéhez mérten áldozott a közművelődés és a művészet oltárán és ezt a nemes tevékenységét a mostani nehéz időkben sem tagadja meg. Az új költségvetés szerint a főváros a jövő évben 113.000 pengővel többet költ köz- művelődésre és művészetre, mint az idén, ami azért is elismerésre méltó, mert köztudomású, bogy a költségvetési kiadásokat az egész vonalon megszorították. Sajnálatos azonban, bogy amig a közművelődési tárca büdzséjét a legtöbb vonatkozásban sikerült bővíteni, addig a főváros egyik legfontosabb kultúrális intézményének, a Fővárosi Könyvtárnak hitelkeretét alaposan megszűkítették, még pedig olyan mértékben, hogy az már szinte veszélyezteti a könyvtár kultúrális feladatainak elvégzését. A Fővárosi Könyvtár jövő évi kiadásait 658.000 pengőben irányozták elő, ami 35.400 pengővel kevesebb az idei kiadásnál. Ennek az összegnek több mint fele személyi költség. Könyvbeszerzésekre mindössze 102.000 pengőt engedélyeztek, 21.000 pengővel kisebb összeget, mint eddig, tehát a könyvbeszerzési hitelkeretet majdnem 20%-kal csökkentették, ami még a mai takarékoskodó gazdálkodás mellett is egyedülálló intézkedés. Igaz, hogy a budapesti gyűjtemény fejlesztésére külön 12.000 pengőt engedélyeztek, ez azonban nem enyhíti a könyvtár súlyos helyzetét az egyéb könyvek beszerzésének terén. Hasonlóképpen csökkent a könyvtár többi költségvetési tétele is. A 102.000 pengő könyvbeszerzési keretet fele-fele arányban osztják fel a központ és a fiók- könyvtárak között. A múzeum,ok fenntartása 120.000 pengőjébe kerül a fővárosnak, ami valamivel több, mint az idei kiadás. Ez annak a következménye, hogy a Fővárosi Képtár kiadásai növekszenek. A művészeti rovaton azonban már megszorításokkal találkozunk. Műtárgyak vásárlására csak 56.700 pengőt irányoztak elő, 10%-kal kevesebbet, mint tavaly. Hasonlóképpen csökkentették a pályadíjak és ösztöndíjak összegét is, ami 7290 pengőre szállt alá. A hazai iparművészet támogatására 9800 pengőt fordítanak. Általában a művészeti kiadásokat az egész vonalon 10%-kal mérsékelték. Közterületen felállítandó szobrok vásárlására 14.500, kisebb szobrok felállítására 7200, emléktáblák állítására 5800, nagyjaink síremlékének felállítására 5800 pengőt irányoztak elő. Restaurálási munkáikra 30.000, helytörténeti emlékművekre 4000, a főváros areképgyüjteményének kiegészítésére 3000 pengőt költenek. Lényegesen csökkentették a közművelődési egyesületek segélyét: 25%-kal szállították le ezt a hitelkeretet, amely 41.250 pengőre csökkent a tavalyi 55.000 pengőről. Az alapítványdíjak változatlanok maradtak. A Liszt Ferenc zenei verseny támogatására 2000 pengői fordítanak az idei 10.800 helyett. A közművelődési ügyosztály egyik legnagyobb kiadási tétele a Pázmány Péter tudományegyetem jubileumának rendezéséhez való hozzájárulás, ami 100.000 pengőt tesz ki. A főváros tulajdonában lévő színházépületek költségvetése az időközben történt változások folytán már nőm állhat fenn. A költségvetés azzal számol ugyanis, hogy a Városi Színházat a főváros házikezelésben tartja és erre az esetre 160.000 pengő bevételre számított, 135.000 pengő kiadás mellett. A színházat azonban bérbeadták, úgyhogy ezek a számadatok nem helytállóak. Változatlanul 200.000 pengő szubvenciót ad a főváros az állami színházaknak. Ezt az összeget nem redukálták. Nem mérsékelték a színészeti ösztöndíjakat sem. A hazai színészet és a népzene támogatására 14.600 pengőt fordítanak. Változatlanul meghagyták az Sskolánkíviili népművelés költségvetését is. Ez 115.000 pengőt tesz ki. A testnevelési alaphoz változatlanul 518.000 pengővel járul hozzá a főváros. A tűzoltóság fenntartására 2.3 milliót költenek. 37.000 pengővel kevesebbet, mint idén. Megkezdik a fiiggőkölcsönök törlesztéséi A főváros kiaidlási tételei között egyik legsúlyosabb tétel a kölcsönök törlesztése és kamat szóig ál- I tatása. Ezen a címen rendszerint az egész évi büdzsé tíz .százalékát költi el a főváros és a jövő évi költségvetés adatai is hasonló számadatokat mutatnak. A jövő évb,etn csökken a fővárosi kölcsöntörlesztésii | és kamatfizetési terhe, mert az idegen pénznemek, főként a dollár és a font értékcsökkenése folytán kevesebb pengőösszeget kell fizetnünk. Ez mindenesetre váratlan.' előnyt, megtakarítást jelent a főváros részére, bár nem lehet tudni, boigy a helyzet később hogy alakul, és meddig tart a külföldi pénznemeknek eiz aiz értékvesztesége. A jövő évben miroldtezek ellenére több mint 17.6 millió pengőt fordít a főváros a külföldi kölcsönök törlesztésére és a kamatok fizetésére. Ez az összeg 1.6 millióval kevesebb, mint amennyit a folyó évben irányoztak elő erre a célra. Most már a főváros nemcsak kamatokat fizet a külföldi kölcsön után, hanem az ostendei egyezmény folytán a tőkét is törleszteni kell. Váratlan meglepetés, hogy a főváros nemcsak a Tiégi kölcsiömöket törleszti, hanem a jövő évben megkezdi az 1930-ban felvett függőkölcsön törlesztését is. Az annakidején felvett 6.8 millió dolláros és 250.000 angol fontos füiggőkölesönt háromhavonkint hosszabbítják meg. Eáctig nem volt szó a kölcsönök visszafizetéséről vagy törlesztéséről, a kamatfeltételeken azaniban lényeges enyhítéseket sikerült a fővárosnak elérnie. Az eredetileg 7 és 7.5%-os kamatlábak legutóbb már 5.5%o-ra mérsékelték a hitelezők. A jövő évben a kölcsönre már törlesztést is eszközölnek. A dollár és a font értékcsökkenésié folytán most kedvező alkalom nyílik az adósság leszállítására. Bár a főváros nem dűslakodik pénzben és minden fillér kiadást alaposan meg kell fontolnia, ezt a kedvező alkalmat még sem halaszthatja el adóssága csökkentésére. Amikor a füiggőkölesönt felvették, a 6.8 millió dollár és a 250.000 font pontosan 45.689.037 pengőt tett j ki. Ma viszont ugyanez a dollár- és fontösszeg az I értéklemorzsólódáis következtében csak 27.370.000 pengőt tesz lú. A fővárosi vezetőségei elhatározta, hogy . ebből a fennálló adósságból legalább 5%-ot törleszt. A törlesztéshez szükséges összeget 'az Elektromos és a Vízművek bocsátják rendelkezésre, minthogy ez a két üzem a függőkölcsönből annakidején közel 30 milliót kapott. A kölesön törlesztéséhez a Vízművek 503.500, az Elektromosművek pédig 600.000 pengővel járulnak hozzá. A főváros pénzügyi vezetőséigének ezi az előrelátó lés nagy hasznot hajtó elhatározása őszinte örömet váltott ki várospolitikai körökben ési csak azt sajnálják, hogy a város pénzügyei nem engedik meg nagyobb törlesztés eszközlését. Ha a főváros ma teljes összegben kifizetné a függőkölcsönt, több, mint 18 millió pengőt takaríthatna meg, az egész függő- kölcsönök mintegy 40%-át. Gótsch Mihály cserépkályha-építő iparvállalata Budapest, II., Batthyány u. 13 Telefon : 52-3-22 Alapítva : 1872 PAWLIK ÁG0ST0N£2£ I ipa rí gáztüzelésű berendezések f VIII., József ucca 66. Telefon : 30-8-63. ^ Wiesner Vilmos rézműves-, fémáré- és gépműhelye Budapest, II., Kacsa u. 14. Tel.: 52-3-43 Wlindemnemil ómoxást vállai \ Rendkívül pesszimísztikus előirányzatot készítettek a fővárosi fürdők 719.395 pengő deficitre számítanak a jövő évben
