Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-09-05 / 36. szám

Budapest, 1934 szeptember 5. Független Budapest 3 A HARMINC ÉVES FÜGGETLEN BUDAPEST séges krónikása volt az eseményeknek. Aki meg akarja tudni, mi történt a főváros életében ez em­beröltő alatt, az vegye elő a Független Budapest 30 kötetét, amely egy Budapest 30 éves történetével. Munkatársunk volt mindenki ez idő alatt, akinek szerepe volt Budapest életében és a városháza meg a várospolitika legkitűnőbb reprezentánsai találkoz­tak a Független Budapest hasábjain. Karácsonykor 30-ik esztendejébe lép a Független Budapest. Határkő ez, a városi sajtónak olyan ese­ménye, amely példa nélkül áll a magyar újságírás­ban. A boldog békebeli világban született meg a Füg­getlen Budapest. Akkor a városháza jelentőségével még nem volt tisztában a főváros közönsége, min­den érdeklődést a nagy közjogi harcok foglaltak le. Mi voltunk az elsők, akik ráirányították a polgárság figyelmét arra, hogy sorsa a pesti városházán dől el, hogy legvitálisabb érdekei idefűződnek. Egyedül áll­tunk akkor. Még a napisajtót sem érdekelték a város­háza eseményei, melyeknek alárendelt jelentőséget tulajdonítottak csupán. kossuthi hagyományok vezették a legnehe­zebb időkben is toliunkat. Egyetlen pillanatig sem tántorodtunk meg, marad­tunk azok, akiknek indultunk, kötelezett bennünket ez a két szó: »Függet­len« »Budapest«. Budapesté volt minden leírott betűnk és lelkünk minden hevülete és hogy függetlenek voltunk és va­gyunk, azt mindennél jobban bizonyítja, hogy sem párthoz, sem érdekcsoporthoz nem tartozunk, »csak« — a főváros népéhez, melynek hűséges szolgái vol­tunk és maradunk. Az elmúlt 30 év alatt a Független Budapest hű­Most betöltöttük az első emberöltőt. Újat kezdünk, új célok felé indulunk. Programuuk a régi: önzetlen és pártatlan szolgálata a köznek, tiszta demokrácia és kossuthi liberalizmus, izzó ma­gyarság és a főváros rajongó szeretete. A fővárosi sajtó életében páratlanul álló jubileu­mot a Független Budapest hatalmas jubiláris számmal ünnepli meg. A jubileumi év küszöbén, karácsonykor jelenik meg a Független Budapest ünnepi száma, amely mér­földköve lesz a várospolitikai újságírásnak, esemé­nye az egész magyar sajtónak. Kiáltó szó voltunk a pusztában és sokáig nem jött visszhang a Független Budapest szavára. _ Az a harminc esztendő, amelyet a főváros és né­pének szolgálatában töltött el, a, magyar nemzet történetének legragyogóbb és legszomorúbb korsza­kát foglalja magában. A háborúelőtti Budapest óriási fejlődése, amikor dübörgő léptekkel haladt előre a kiteljesedés útján, hűséges segítőtársat ta­lált a fiatal és bátorhangú Független Budapest-ben. Nagy harcok folytak akkor a városházán. A közművek, melyek akkor még magánválla­latok kezén voltak, álltak a küzdelmek kö­zéppontjában: a gáz, a villany, a közlekedési eszközök és a Függet­len Budapest ott harcolt, annak a tábornak az élén, amely már akkor felismerte, mit jelentenek a fő­város szempontjából ezek az értékek, melyek ma mindnyájunk legnagyobb értékei, a főváros vagyo­nának megbecsülhetetlen kincsen Klikkek kezében volt Budapest és a Független Budapest a legkíméletlenebbül harcolt a polgárság felszabadításáért, a megváltásért, amely a fővárost függetlenítette a mohó és telhetetlen kerületi és üz­leti kiskirályoktól. A lap címében lévő »független« szó ma már talán anakronizmusnak látszik, akkor azonban programmot jelentett, amelyért elkesere­detten törhetetlen erővel kellett harcolni, az er­kölcsi és újságírói tisztesség teljes vértezetében. Büszkén valljuk: részesei és hűséges segítő­társai voltunk annak a nagy városszépítő munkának, amely a háború előtt megterem­tette a mai modern világvárost. Nagy érdekek ütköztek össze igen gyakran és igaz önmegtagadás, a közérdeknek mindenek fölé való helyezése kellett ahhoz, hogy a főváros győze­delmesen kerüljön ki ezekből a küzdelmekből, ame­lyet egész, tetőtől talpig puritán és nemes férfiak vezettek a köz érdekében. Győztünk, a főváros pél­dátlan fejlődése lett a győzelmek következménye és Budapest olyan tüneményes fejlődés elé nézett, amely példátlan a nagy világvárosok fejlődésében. És ekkor jött a háború. Utána a forradalmak, amelyek elnémítottak minden igaz szót. A proletár- diktatúra halálra ítélte a Független Budapestet. Harminc év alatt a vörös rémuralom napjai voltak azok, amikor nem jelentünk meg. A szörnyű idők elmúltával azonban már a legelső napokban ismét megszólaltunk és fürge rikkancsok százai kiáltozták -az újraéledő polgárságnak, hogy ismét itt van a polgári gondolat és öntudat orgá­numa, a Független Budapest. Az azóta elmúlt esztendők sokkal közelebb áll­nak a mai generációhoz, semhogy ismertetnünk kel­lene, miképpen végeztük feladatunkat, de, akik a főváros közéletének közvetlen részesei, azok tudják, hogy a tiszta demokrácia, a bátor szókimondás, a Dandy d'Orsay volt és marad a parfőmök királya PJIRFUMS TFOPSAY PARIS 17 RUE DE LA PAIX Beton, makadám, aszfalt felvágásához vegyen bérkompressort I IQLí'A |CMf\ okleveles gépészmérnök L.IO l\n U C.ITU kompressor-bérbeadó Budapest, Vili., Orczy út 22. Telefon: 335-42 ECEi réf< szeNöza IjEJbhUC berendezések SchubdUBF FGféllC magánmérnSIi Budapest, III, Föld u. 51. Tel,: 62-2-06 9000 adóhátralékost köröznek a Fővárosi Közlöny ken 600 nyomtatott oldalt tesz ki az ismeretlen helyre távozott adózók listája A Fővárosi Közlöny legutóbbi száma elsőízben közölte az adóhátralékosok körözési listáját. Meg­írtuk, hogy a pénzügyminiszter úgy rendelkezett, hogy az ismeretlen helyre távozott adóhátralékoso­kat fel kell kutatni s evégből az 500 pengőt meg­haladó összeggel tartozókat a pénzügyminisztérium hivatalos lapjában, az 500 pengőnél kisebb összeggel hátralékban lévőket pedig a főváros hivatalos lap­jában kell köröztetni. Sok millió pengőt tesz ki az az összeg, mellyel az ismeretlen helyre távozott adó­alanyok az államnak és a fővárosnak tartoznak. Ezt az összeget az adóhatóságok nem akarják egyszerűen törölni, hanem mindent megkísérelnek a hátralékok behajtására. A Fővárosi Közlöny legközelebbi szá­mában mintegy 9000 ilyen adóhátralékos neve jele­nik meg és — minthogy az adósok listája táblázatosán van feltüntetve — közel 600 ol­dalt tesz ki nyomtatásban a körözött adó­alanyok listája. Nagy apparátussal kezdenek majd hozzá ezeknek az ismeretlen helyre távozott egyéneknek a felkuta­tásához és remélik, hogy a hátralékos adóalanyok nagyrészét sikerül is feltalálni és tartozásukat be­hajtani. Az adóhatóságok egyéb vonatkozásban is azon fáradoznak, hogy az adóbevételeket növeljék. Ezt a célt szolgálta a legújabb adórendelet, melyről a Füg­getlen Budapest már beszámolt, amely szerint a köz­pénztárak tartoznak az adófelügyelősé geltet értesí­teni minden olyan esetről, amikor valakinek ezer pengőt meghaladó összeget fizetnek ki. Az adókivetés szempontjából ezeket a közpénztárból felvett össze­geket is figyelembe veszik. A fővárosi hivatalok és üzemek pénztárai a rendeletnek megfelelően ponto­san fel is jegyzik az 1000 pengőnél nagyobb kifizeté­seket és a központi adóhivatal útján lesznek jelen­tést ezekről a kifizetésekről az adóhatóságoknak. A vállalkozók nagy idegességgel kísérik ezt, mert attól tartanak, hogy a legközelebbi adókivetéseknél tévesen fogják értelmezni ezeket a jelentéseket és haszonként fogják betudni azokat az össze­geket, melyeket a közpénztárbói kapnak. Az adóhatóságok szemp>ontjából eddig a legna­gyobb eredménye annak az intézkedésnek volt, amely előírja, hogy a közpénztárak 1000 pengőnél nagyobb kifizetést csak akkor eszközölhetnek, ha a pénz fel­vevője igazolja, hogy adóhátralékát teljesen kifizette, mert ellenkező esetben a kifizetésre kerülő összeg­ből az adóhátralékot le kell vonni, A fővárosi közpénztárak havonta több száz­ezer pengőt kitevő adóhátralékot vonnak le e rendelkezés alapján. A vállalkozók már megszokták1 az új rendet és hogy pénzükhöz akadálytalanul hozzájussanak, inkább előre kifizetik esedékes adójukat. Ezzel az intézke­déssel jelentékeny mértékben csökkentek az adó­tartozások. A gőztávfűtés után a gáztávfűtés is megbukott A polgármester eifogadhatatlannaH minősítette a Gálócsy-féle gáztávfűtési ajánlatot A Független Budapest sokat írt már a Budapes­ten tervezett távfűtésről. A kérdés minden mozza­natáról beszámoltunk, mert a távfűtést különféle szempontokból igen célszerű és szükséges intézmény­nek tartjuk. Sok évi tárgyalás után azonban most arról kell beszámolnunk, hogy a budapesti távfűtés, ha nem is véglegesen, de bizonyos időre lekerült a napirendről. A főváros álláspontja folytán most a, második táv­fűtési ajánlat is megbukott, vagy legalábbis olyan feltételeket szabott a vállalkozóknak a főváros, hogy ezek folytán árajánlatuk elutasítottnak tekinthető. Az első ajánlatot a Bánó-Marik érdekcsoport nyújtotta be, amely gőztávfűtést akart bevezetni. Ezt a vállalkozást a Salgótarjáni Kőszénbánya és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank finanszírozta volna. Az, elhúzódott tárgyalások során a helyzet úgy alakult, hogy a finanszírozók jobbnak látták a visszavonulást. Különben is a főváros olyan súlyos feltételeket szabott a vállalkozók számára, hogy azok mellett a vállalkozás lehetetlenné vált. Egyrészt tehát a nehéz, feltételek miatt, másrészt a finanszírozó ér­dekeltség visszavonul áaá következtében a Bánó—Marik-féle ajánlat, hosszas vonaglás után, megbukott. E héten hasonló sors érte azt a távfűtési ajánla­tot is, melyet Gálócsy Zsigmond és Koller Károly ! mérnökök terjesztettek elő. Ez az ajánlat gáztáv- fütésre vonatkozott. Egyelőre kísérleti gázfiitő centrálét szándékoztak a váltakozók építeni. Befo­lyásos helyről nagyon támogatták ezt az ajánlatot, ennek folytán bíztak is a sikerben. Eleinte arról volt szó, hogy a kísérleti centrálét a Műegyetemen rendezik be, de később azt tervezték, hogy a gáz- távfütő tel epet az Elektromosművek kelenföldi telepe mellett építik fel. A vállalkozók ugyanis kooperációt akartak teremteni a főváros nagyüzemeivel. Az volt a. tervük, hogy kevés igénybevétel esetén a telepen • termelt felesleges gázt átengedik az Elektromosmű­veknek kazánfűtési célokra, az esetben pedig, ha a fűtési gázszükséglet több, mint amennyit a centrálé előállítani képes, a többletet a Gázmüvektől szerzik be. Ezek a tervek különböző átalakításokat tettek volna szükségessé, úgy az Elektromos, mint ia Gáz­műveknél. Az üzemek különböző aggodalmakat tápláltak a tervezettel szemben, főleg műszaki szempontból. Töb­bek között észrevételezte a Gázgyár, hogy a távfűtő centrálé csak 2000 kaloriás gázt termel, míg a Gázgyár 4000 kaloriást s ha ezt kevernék, különböző biztonsági intézkedé­sekre lenne szükség’. A két üzem a polgármester felhívására részletesen tanulmányozta az ajánlatot és megadta arra nézve szakvéleményét. E beérkezett szakvélemények alap­ján a polgármester most határozatban értesítette íGálócsyékat, hogy ajánlatukat vagy vonják vissza, vagy megfelelően módosítsák, mert máj formájában elfogadhatatlan. Felhívta a polgármester az érdekeltséget arra is, igazolják, rendelkezésükre áll-e a terv meg­valósításához szükséges tőke és erre nézve elfogadható garanciákat mutassanak fel. Ezek szerint nem valószínű, hogy a gáztávfűtés egyhamar létre jönne.

Next

/
Thumbnails
Contents