Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-08-29 / 34-35. szám

1934 augusztus 29 34—35. szám HUSZONKILENCEDIK évfoly. VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24,—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Idegenforgalom és állami bürokrácia Az ünnepi hetek után, amelyek Budapest nyarát befejezik, rövidesen megkezdődnek a munka hétköz­napjai, Mielőtt azonban kizökkennénk az ünnep áhí- tatos és örömökkel teli hangulatából, vessünk egy visszapillantást arra, ami szép volt, lelkesítő, szívet melegítő, hogy ne suhanjon tova nyomtalanul Buda­pest 1934. évi szentistvánnapi ünnepének fénye. A fény, amely a csillagokból jut el a földre, csil­lagászok szerint ezer meg millió fényév alatt teszi meg útját hozzánk. Pedig a fény a leggyorsabb pá- lyájú fizikai fogalom. Van azonban valami, ami a fénynél is, a villamosságnál is erősebb, gyorsabb: az emberi lélek, amelynek nincs szüksége fényévekre, sőt még csak pillanatokra sem, hogy oda eljusson, ahová akar. A mostani Szent István-iinnep, legalább­is lélekben, messzire előrelendített minket a csilla­gok felé vezető úton és már látjuk azt, amit eddig csak titokban sejtettünk: hogy Budapestben olyan kifogyhatatlan erő van, amely beláthatatlan perspek- tivákat nyit meg a fejlődés számára. * Amikor idáig jutottunk, amikor végre megtanul­tuk, mi az az igazi idegenforgalom és a főváros meg­kezdte az aratását annak a vetésnek, melyet Kovács- házy Vilmos tanácsnok vezetésével ültettek el az ide­genforgalmi ügyek intézői, akkor váratlanul különös hír sújt le a fővárosra. Azt olvassuk, hogy a keres­kedelmi kormány ki akarja venni Budapest idegen­forgalmi intézményét a főváros kezéből és államosí- fr.o\ akarja az idegen forgalmat Már pedig, ha a kor­mánynak ez a szándéka, akkor azt végre is hajtja, ha csak az utolsó pillanatban rá nem eszmél arra, hogy ez a lépés végzetessé válhatik és csírájában le­fagyaszthatja azokat a gyönyörű hajtásokat, amelyek már-már virágba borultak. A mindenáron való álla­mosítási, központosító tendencia, amely az élet min­den egyes megnyilvánulásában kisért, most újabb területet keres, olyant, amelyen lehet esetleg nyerni is, de sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy még többet lehet rajta veszíteni. Az idegenforgalom fejlesztése gazdasági érdek. De nálunk ennél sokkal több is: szívügy. Budapest szívének legszentebb ügye, álma, vágyódása. Az utóbbi években boldogon láttuk, miként nő és tere­bélyesedik az idegenforgalom feje, amelyet kitűnő kezek ápoltak és fejlesztettek. Miért kell valamit, ami jó. ami eredményes, megváltoztatni? Ha nem lett volna most a nagy ünnepi hét idegenforgalmi ragyo­gása, ha nem jöttek volna el hozzánk éppen most ide­genek tízezrei, akkor talán érthető lenne, hogy vál­toztatni akarnak a dolgokon. De boldogok voltunk egy hétig — soha még ilyen boldogok! — és épp akkor jön a hír, hogy ezentúl máskép lesz. Nem értjük . .. * > A főváros uecái és terei még most is hangosak az idegen szótól. Bármerre menjünk is, angol, francia, német, olasz és egyéb idegen beszéd üti meg fülün­ket. Nem tudjuk, mit jelent ez anyagiakban a fő­városnak és az országnak: pontos statisztikát erről soha nem is fogunk kapni, csak hozzávetőleges, fel­tevéseken alapuló számokat. De hogy mit jelent mint üzlet a Szent István-hét, arról fogalmat adhatunk, ha annak egyik pontja, a tűzijáték körül számítgatunk. A tűzijáték ugyebár nem üzlet. Az egyetlen, amit a főváros ingyen ád a közönségnek és mégis . .. meg­lepő, hogy többszázezres üzletet jelent a lakosság egy részének .. . 180.0ÜU embert mozgatott meg a tűzijáték. A Dunapart kávéházai és vendéglői ezen a napon több mint 100.000 pengős forgalmat bonyolítottak le. A ta­xik a város minden részéből ontották a közönséget: soha ilyen jó napjuk nem volt. A villamos é's autó­busz példátlan forgalmat bonyolított le. Ez az egyet­len attrakció — mondja a főváros egyik legkiválóbb szakembere — olyan közgazdasági forgalmat jelent, amit cl se képzelhetünk. Erre csak egyet hoz fel pél­dának: egyedül kapupénzben 20.000 pengőhöz jutot­tak a házmesterek, — tíz fillérjével számítva a kapu­pénzt. Nem folytatjuk a példát, mert a fantázia elbukik a valóság mellett, a kalkuláció csődöt mond és illuzó- riu.ssá válik. A fenti számokat is csak azért hoztuk elő, rriort vannak, akik ellenségei a gellérthegyi tűzi­játéknak, amelyet nem tartanak méltónak a négy ünnephez. A számok felelnek és elmondják, hogy nincs igazuk az ellenzőknek: 180 0(H) ember a Duna mentén és sokszázezer a város és Pestkörnyék min­den pontján érdeklődéssel várja a rakétákat, szívszo- rongva lesi a fényjáték felvillanását: tehát kell a M főváros súlyos gondjairól nyilatkozik Sipőc i polgármester „Tűi vagyunk a gazdasági válság mélypontján, de még mindig nem számíthatunk a bevételek emelkedéséve — Még sohasem okozott olyan súlyos gondokat a költségvetés Összeállítása, mint az idén Sipőc z Jenő polgármester elmondja a városháza őszi munkaprogramját A városházi adminisztráció vezetőinek rendkí­vül súlyos gondokat okoz a jövő évi költségvetés tervezetének az összeállítása. Ennek egyrészt az a magyarázata, hogy a gazdasági élet nem mutat még olyan javuláist, amitől a bevételek emelkedése volna várható, másrészt még sohasem előzte meg az új költségvetési tervezet publikálását üIjí.ií nagyfokú érdek­lődés, mint éppen most, amikor Borvendég Ferenc főpolgármester az új fő­városi törvényben kapott korlátlan felhatalmazással megindítani készül a szanálási műveletet. Nem kétséges, hogy a szanálási művelet megindítása és az új költségvetés összeállítása szoros összefüggés­ben van egymással. Ezt a junktimot a szanálás és1 az új költségvetés kö- I zött az új fővárosi törvény állította fel. Az új fő- I városi törvény ugyanis a háztartási egyensúly | helyreállítását jelöli meg a szanálás és a szanálást j végrehajtó főpolgármester legfőbb feladatául. Mind- i ezekből meg lehet állapítani azt is, hogy . a városházi adminisztráció vezetői rendkívül nehéz helyzetben vannak, amikor Borvendég főpolgármester takarékossági terveinek az ismerete nélkül kénytelenek az új költségvetés tervezetét összeállítani. Ur. Sipőcz Jenő polgármester akivel legutóbbi kétnapos budapesti tartózkodása alatt alkalmunk volt erről a kérdésről hosszabb be­szélgetést folytatni, az új költségvetés összeállításá­nak súlyos gondjairól a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának; — Nyári szabadságomat azért szakítottam meg most néhány napra, hogy meg hallej as sam a pénzügyi ügyosztály vezetőinek a jelentését a készülő költségvetési ter­vezetről és a további költ­ségvetési munkálatok le­folytatására nézve megfe­lelő útbaigazítást adjak. Ki kell jelentenem, hogy legfontosabb feladatom­nak az új költségvetés összeállítását tartom. Rendkívül nehéz feladat ez, amely még igen sok fejtö­rést fog okozni úgy a. vá­rosházi adminisztráció ve­zetőinek, mint a székesfő­városi autonómia képvise­lőinek is. Könnyű feladattá minősülne az új költségve- Dr. Sipőcz Jenő tés összeállítása, ha egysze­rűen fognánk a vörös ceru­zát és addig csökkentenénk a kiadásokat, amíg megteremtenénk a bevételi és a kiadási oldal között az egyensúlyt. Nem szabad azonban el­feledkeznünk arról, hogy egy világváros kulturális és szociális igényeinek a kielégítésére kell töre­kednünk. Már itt hangsúlyozni kívánjuk, hogy a szóéiá­j lis szükségletek kielégítését elengedhetetlen j követelménynek tekintem, mert csak így lehet — mint az eddigi esztendőkben szerzett tapasz­talataink bizonyítják — elhárítani a fenyegető szociális veszedelmeket. Kulturális igényeink kielégítéséről sem mondhatunk le egykönnyen. Érthető tehát, hogy miért okoz rendkívül sú- I lyos gondol nekünk az új költségvetés összeál­lítása, — különösen most, amikor a háztartási egyensúly helyreállítását várják tőlünk. Any- nyit mindenesetre örömmel lehet megállapí­tani, hogy a gazdasági válság mélypontján már túljutottunk. Vannak bizonyos figyelemreméltó adataim,' amelyek arra engednek következtetni, hogy a gazdasági válság már nem mélyül, hanem el­lenkezőleg, bizonyos fellendülés mutatkozik a gazdasági éleiben. Ennek a javulásnak a kö­vetkezményei azonban az ríj költségvetésben még nem fognak mutatkozni, mert ez a javulás most még semmiesetre sem fogja a bevételek emelkedését eredmé­nyezni. Nehézséggel jár az új költségvetés összeállí­tása amiatt is, hogy nem ismerjük még a fő­polgármester úr takarékossági terveit. Nyil­ván sokkal előbbre jutottunk volna, ha Bor- I vendég főpolgármestert nem elönti ágynak a betegség, amely miatt kénytelen volt nyári szabadságidejét meg hosszabbítani. A városházi adminisztráció vezetői mindenesetre elkészítik a jövő évi költségvetés nyers tervezetét és pe­dig legkésőbb szeptember 15-re, ameddig a tör­vényben előírt módon a nyers tervezet össze­állítását be kell fejeznünk. Sipőcz Jenő polgármester nyilatkozik a városháza őszi munkaprogramjáról Sipőcz .Jenő polgármesternek ebből a nyilatko- i zatából meg lehet állapítani, hogy a jövő évi költ­ségvetés összeállítása még sohasem okozati ennyire súlyos gondokat. Ilyen körülmények között felmerül a kérdés: nyílik-e lehetőség már az őszi kampány elején an a, hogy Sipőcz polgármester más fontos problémát' megoldásával is foglalkozzék. Sipőcz Jenő polgármester erre a kérdésre a következőket felelte: — Az ősz folyamán a költségvetésen kívül j a ragyogás is, amelyet az ünnepi hét keltett ben- I nünk. De nyomában az árnyék: el akarják venni, I meg fogják' ölni. Ne vegyük el az illúziókat, í mondja Ibsen a Vadkacsában, mert az az egyetlen I szép az emberi életben. ízelítőt kaptunk az álomból. Ne költsenek fel I bennünket. tűzijáték, amellyel szemben csak egy lehet a kifogás, hogy kevés, és több kell belőle. ♦ Illúzió a fény, amely a Gellérthegy szikláiról fel­szökken az égre, hogy ott hangos pukkanással befe­jezze pillanatnyi életét. Illúzió, de szép. És illúzió az

Next

/
Thumbnails
Contents