Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-08-15 / 32-33. szám

Budapest, 1934 augusztus 15. Független Budapest 3 A harminc éves Független Budapest Karácsonykor 30-ik esztendejébe lép a Független Budapest. Határkő ez, a városi sajtónak olyan ese­ménye, amely példa nélkül áll a magyar ujságírás- ban. A boldog, békebeli világban született meg a Füg­getlen Budapest. Akkor a városháza jelentőségével még nem volt tisztában a főváros közönsége, minden érdeklődést a nagy közjogi harcok foglaltak le. Mi voltunk az elsők, akik ráirányították a polgárság figyelmét arra, hogy sorsa a pesti városházán dől el, hogy legvitálisabb érdekei idefűződnek. Egyedül áll­tunk akkor. Még a napisajtót sem érdekelték a város­háza eseményei, melyeknek alárendelt jelentőséget tulajdonítottak csupán. Kiáltó szó voltunk a pusztában és sokáig nem jött visszhang a Független Budapest szavára. Az a harminc esztendő, amelyet a főváros és né­pének szolgálatában töltött el, a magyar nemzet történetének legragyogóbb és leg-szomorúbb korsza­kát foglalja magában. A háború előtti Budapest óriási fejlődése, amikor dübörgő léptekkel haladt előre a kiteljesedés útján, hűséges segítőtársat talált a fiatal és bátorliangú Független Budapest-ben. Nagy harcok folytak akkor a városházán. A közművek, melyek akkor még magánválla­latok kezén voltak, álltak a küzdelmek közép­pontjában: a gáz. a villany, a közlekedési eszközök és a Függet­len Budapest ott harcolt, annak a tábornak az élén, timely már akkor felismerte, mit jelentenek a fő­város szempontjából ezek az értékek, melyek ma mindannyiunk legnagyobb értékei, a főváros vagyo­nának megbecsülhetetlen kincsei. Klikkek kezében volt Budapest és a Független Budapest a legkíméletlenebbül harcolt a polgárság felszabadításáért, a megváltásért, amely a fővárost függetlenítette a mohó és telhetetlen kerületi és üz­leti kiskirályoktól. A lap címében lévő „független“ szó ma már talán anakronizmusnak látszik, akkor azonban programmot jelentett, amelyért elkeseredet­ten törhetetlen erővel kellett harcolni, az erkölcsi és újságírói tisztesség teljes vértezetében. Büszkén valljuk; részesei és hűséges segítő­séges krónikása volt az eseményeknek. Aki meg akarja tudnit mi történt a főváros életében ez em­beröltő alatt, az vegye elő a Független Budapest 30 kötetét, amely egy Budapest 30 éves történetével. Munkatársunk volt mindenki ez idő alatt, akinek szerepe volt Budapest életében és a városháza meg a várospolitika legkitűnőbb reprezentánsai találkoz­tak a Független Budapest hasábjain. Most betöltöttük az első emberöltőt. Újat kezdünk, új célok felé indulunk. Programunk Az Erzsébel-sugárut megnyitásának problémája még mindig nem oldódott meg és az illetékes ténye­zők még most sem teremtették meg azokat az elő­feltételeket, amelyek e nagyszabású városrendezési kérdés likvidálásához szükségesek. Emiatt természe­tesen késik a környék újjáépítésének megindulása is. j Köztudomású, hogy a Károly király-út és a Ki­rály ucca sarkán hatalmas telektömbön elterülő Orczy-ház tulajdonosa, a Helvétia Építő Rt. már rég- j óta elkészítette a mai bérház helyén felépítendő, az Erzsébet sugárút torkolatában emelendő új bérpalota terveit és azt többszöri módosítással ismételten be­nyújtotta a fővároshoz, kérve az építkezési engedély megadását. A főváros azonban mindannyiszor meg­tagadta az engedélyt, mert az Erzsébet sugárút ki­alakításának ügye nem nyert végleges megállapítást. A Helvétia Rt. most ismét beadvánnyal fordult a fővároshoz és újabb módosított tervet nyújtott be az építkezésre vonatkozóan, egyben kérte, hogy a ha­tóság most végre adjia meg az építkezési engedélyt és tegye lehetővé, hogy az Erzsébet sugárút mentén az Orczy-ház helyén a hatalmas arányúi, többmillió pengőt megmozgató bérházépítkezés megindulhasson. A városrendezési és magánépítési szakbizottság leg­utóbbi ülésén tárgyalta ezt az ügylet és kijelentette, hogy a maga részéről egyáltalán nem lát semmi aka­dályt az építkezés megindulására, csupán a Közmun­katanácstól függ, hogy az építkezés mikor induljon meg. A Közmunkatanácsnak kell ugyanis véglegesen a régi: önzetlen és pártatlan szóig illata a köznek, tiszta demokrácia és kossuthi liberálizmus, izzó ma­gyarság és a főváros rajongó szerctete. A fővárosi sajtó életében páratlanul álló jubileu­mot a Független Budapest hatalmas jubiláris számmal ünnepli meg. A jubileumi év küszöbén, karácsonykor jelenik meg a Független Budapest ünnepi száma, amely mért- földköve, lesz a várospolitikai újságírásnak, esemé­nye az egész magyar sajtónak. renc tér 1. számú nagy bérház helyén új modern építkezést tervez és az ehhez szükséges elvi építési engedélyért folyamodott, a városházán komolyan kell foglalkozni ezzel a kérdéssel. Az illetékes bi­zottság azonban első látásra nem tudott állástfog- lalni, hanem úgy határozott, hogy egyelőre függőben tartja a kérdést és az esetleg engedélyezendő építkezés tekintetében csak akkor határoz, ha e telekkomplexum ren­dezésének ügye kerül eléje. Erre hamarosan sor kerül, mert egyidejűleg a szom­szédos Marokkói-udvar elnevezésű bérház tulajdonosa is megjelent a városházán és szintén érdeklődött az­iránt, hogyan áll a környék rendezésének ügye, mert szándékában van a régi bérház helyén új, modern bérházkomplexumot építeni. A Marokkói-udvar a Vilmos császár út—Gróf Tisza István ucca—Erzsé­bet tér között óriási területen fekszik és az ingatlan területének nagy részét az Andrássy útnak a Gróf Tisza István uccába való betorkolásához, a Gróf Ti­sza István ucca kiszélesítéséhez és az Erzsébet tér megnagyobbításához kívánják felhasználni. Értesülésünk szerint a Marokkói-udvar tulajdo­nosa fel is ajánlotta a fővárosnak, hogy abban az esetben, ha a nagyszabású átrendezést már most vég­re!) aj 1 an dk. úgV előnyös feltételekkel engedné át a rendezéshez szükséges területet. Az Erzsébet sugárút megnyitása előtt tető alá kell hozni a betterment-törvényt Mi lesz a Deák téri gróf Nemes palota és a Marokkói-udvar sorsa? Az új építkezéseket a városrendezési terv hiánya gátolja meg Karácsonykor lön : a Független Budapest 30 éves jubiláris ünnepi száma társai voltunk annak a nagy városszépítő- munkáuak, amely a háború előtt megterem­tette a mai modern világvárost. nagy . érdekek ütköztek össze igen gyakran és igaz önmegtagadás, a közérdeknek mindenek fölé való helyezése kellett ahhoz, hogy a főváros győze­delmesen kerüljön ki ezekből a küzdelmekből, ame1 lyet egész, tetőtől-talpdg puritán és nemes férfiak vezettek a köz érdekében. Győztünk, a főváros Pél­dátlan fejlődése lett a győzelmek következménye és Budapest olyan tüneményes fejlődés elé nézett, amely példátlan a nagy világvárosok fejlődésében. És ekkor jött a háború. Utánna a forradalmak, amelyek elnémítottak minden igaz szót. A proletár­diktatúra halálraítélte a Független Budapestet. Harminc év alatt a vörös rémuralom napjai voltak azok, amikor nem jelentünk meg. A szörnyű idők elmúltával azonban már a legelső napokban ismét megszólaltunk és fürge rikkancsok százai kiáltozták az újraéledő polgárságnak! hogy ismét itt van a polgári gondolat és öntudat orgánu­ma, a Független Budapest. Az azóta elmúlt esztendők sokkal közelebb áll­nak a mai generációhoz, semhogy ismertetnünk kel­lene, miképpen, végeztük- feladatunkat, de, akik a főváros közéletének közvetlen részesei, azok .tudják, hogy a tiszta demokrácia, a bátor szókimondás, a kossuthi hagyományok vezették a legnehe­zebb időkben is toliunkat. Egyetlen pillanatig sem tántorodtunk meg, marad­tunk azok, akiknek indultunk, kötelezett bennünket ez a két szó „Független“ „Budapest“. Budapesté volt minden leírott betűnk és lelkünk min­den hevülete és hogy függetlenek voltunk és va­gyunk, azt mindennél jobban bizonyítja, hogy sem párthoz, sem érdekcsoporthoz nem tartozunk, „csak“ — a főváros népéhez, melynek hűséges szolgái vol­tunk és maradunk. Az elmúlt 30 év alatt a Független Budapest hű­Sille István 5= faarugyár 91-8-64 Budapest, VB., Lehel u. 17 A ==............. Gyárt: Mindennemű háztartási-, sport-, egészségügyi és egyéb tömegárucikkeket eldöntenie a függőben lévő kérdéseket, így többek j között el kell intéznie a betterment-törvény életbeléptetését, hogy a kialakítandó Erzsébet sugárút mentén lévő telektulajdonosok számolhassanak a felmerülő ter­hekkel, egyben a Közmunkatanácsnak kel! gondoskod­nia az építkezéshez szükséges forgótőke biztosításá­ról. Éppen, ezért a főváros most átirattal fordult a Közmunkatanácshoz és felkérte, hogy ezeket a szük­séges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg, át­tette egyidejűleg elbírálás végett az Orczy-ház he­lyén emelendő bérpalota-komplexum terveit is, az­zal a kívánsággal, hogy a Közmunkatanács azokat mielőbb hagyja jóvá és járuljon hozzá az építkezés megkezdé­séhez. Az átirat rámutat árrá, hogyha a sugárút torkola­tában végzendő építkezéseknek ma akadályai lenné­nek, úgy legalább a Király uccai fronton engedé­lyezzék az építkezések megkezdését, mert hiszen itt különösebb -szabályozásról nincsen szó és a felület­rendezésnek idevonatkozó része teljesen elintézett. A ' főváros reméli, hogy a Közmunkatanács most már véglegesen dűlőre juttatja az Erzsébet sugárút ügyét és a Helvéti Rt. hamarosan hozzákezdhet nagysza­bású építkezéséhez. Még két érdekes építkezési üggyel foglalkozott a j városrendezési bizottság legutóbbi ülésén. A Deák I Ferenc tér 1. számú bérház tulajdonosa, özvegy gróf I Nemes Jánosué beadványt intézett a fővároshoz és j elvi építési engedélyt kért a Deák-téri bérliáz helyén emelendő új építkezésre. A telek az Érzésűét tér—Deák Ferenc tér—Vilmos császár út által van határolva és a városrendezési tervek szerint itt nagyobbarányú szabályozást fog­nak keresztülvinni. Ugyanis a Károly király út—Vil­mos császár út—Andrássy úb összetorkolása a mai állapotban várorendezési szempontból egyáltalán nem megfelelő é régen foglalkoznak azzal a gondo­lattal, hogy ezt az exponált környéket megfelelő mó­don átalakítják és pedig olyképpen, hogy az Andrássy út egyenesen folytatódjék a, kiszélesítendő Gróf Tisza István uccában és a Károly király út ne szaladjon neki u Vilmos császár út és a Deák tér sarkán levő hatalmas háztömbnek, hanem egy térségbe, alkalma­sint a kiszélesítendő Erzsébet térre torkolják. Ezzel a problémával is sokat foglalkoztak a vá­rosrendezési szakértők és már több konkrét terv is merült fel a városrendezés keresztülvitelére nézve. Most. hogy özvegy gróf Nemes Jánogné a Deák Fe­Egyelőre azonban a főváros ebben az ügyben sem foglalt állást, de hamarosan az egész kérdéskom­plexum napirendre kerül és ott dől el, milyen for­mában és mikor oldják meg ezt az érdekes városren­dezési kérdést. Bal aj ti Jenő légszesz-, vízvezeték-, csatornázás­Budapesi, IL, Oslrom ucca 8. bádogos-, fűtőkészülék-, és egészségügyi vállalata Telefon: 50-7-09 TRINMEL JŐZSEF kőművesmester, építési vállalkozó Budapest, II., IViedve ucca 38 (Saját ház) Telefon : 52-3-57 Zsigmondy Béla Részvénytársaság hit)-, viz-, partfal-, vasbeton- és kútépítési, alapozási, csatornázási és mélyfúrási vallalat Kompresszor-kölcsönzés — Vezérigazgató : 7cíotnnnn-ir Flovcíí ökl- mérnök. Budapest. 1. kér., Horthy £SlgmOflÖy uezso Miklós út 114. Telefon : 68-9-20

Next

/
Thumbnails
Contents