Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-07-31 / 30-31. szám

Budapest, 1934 július 31. Független Budapest o A gazdasági válság fokozatos enyhülése Túl vagyunk a mélyponton — mondják a Statisztikai Hivatal májusi számadatai Dr. lllyefalvy Lajos lllyefalvy Lajos dr.-nak, a Statisztikai Hivatal kitűnő igazgatójának szerkesztésében most jelent meg a Statisztikai Havi Füzetek legújabb száma. Az ebben a fü­zetben közzétett adatok különösen figyelemreméltók, mert belőlük a gazdasági válság enyhülésé­nek és a forgalom emelkedésé­nek számos biztató tünete bon­takozik ki és így minden remény meg lehet - arra, hogy a viszonyok lassú, de tartós javulása általánosságban be fog következni. Néhány részletet idézünk itt a legutóbb megjelent havifüzetből és megszólaltatjuk a számokat, vájjon mit tudnak beszélni a főváros életéről. Budapest idegenforgalma évröl-évre növekedik jelentőségében. Az elmúlt május hónapban különö­sen sokan keresték fel a magyar fővárost. A pün­kösdi ünnepek idején vasúton és hajón, gépjármű­veken egyaránt érkeztek az idegenek. A havifüzet adatai szerint 24.471 idegen szállt meg május hónapban a budapesti szállodákban és penziókban és az általuk itt töltött éjjelek száma 72.274 volt. Ha nem csupán május hóban, hanem az év eleje óta érkezett 77.040 idegen számát a múlt év május vé­géig érkezettek 73.065-ös számával egybevetjük, ki­tűnik az idegenforgalom növekvő aránya. A gazdasági válság nem rég még erősen érez­tette hatását a város belső forgalmában. A statisz­tikai hivatal legújabb adatai azonban már a for­galom élénküléséről számplnak be. Múlt év májusá­ban 25.5 millió volt a helyi közlekedési vállalatok által szállított személyek száma, vező hatással lesz az a körülmény, hogy a gazda­sági válságban igen nagy szerepet játszó agrárolló a legutóbb lényegesen összébb csukódott. 1933 május végén 12.8U pengő volt a 80 kilogrammos pestvidéki búza tőzsdei ármaximuma, 1934 januárjában 7.20, május végére pedig 14.30 pengőre emelkedett. Ha­sonlóképpen nagy emelkedés volt a többi szemes­termények (rozs, árpa stb.) árában is. A magyar tiszántúli tengeri ármaximuma a múlt év májusá­ban 7.10 pengő volt, ez év május végéig- 11.75 pen­gőre emelkedett. Budapest székesfőváros, mint közigazgatási ha­tóság, nagyon nagy áldozatokat hozott és hoz ma is a nyomor és a szegénység elleni küzdelemben. A kerületi elöljáróságok május végéig 68.909 készpénz­segélyt osztottak ki, 221.735 pengő összegben. Ezen­kívül 859.757 ingyenebédjegy kerüli kiosztásra, to­vábbá 2,248.000 napi félkilogrammos kény ér adag, 1,431.768 liter tej, 525.556 húsáru-utalvány, 25.371 50 kilogrammos tüzelőszersegély került a város költsé­gén kiosztásra. Ehhez járultak még a társadalom adományai révén lebonyolított segélyakciók. A ter­mészetbeni támogatás 1934-ben még nagyobb mér­tékű volt, mint 1933-ban. A téli hónapokban nagy számjban cipőt és ruházkodási cikkeket juttatott a főváros a reászorulóknak. Annak, hogy az emberek leikéből a gazdasági viszonyok további romlásának fenyegető réme lassan eltűnik és helyét a jövőben való bizakodás foglalja el, tulajdonítható a házasságkötések számának emelkedése. Múlt év májusában 1017, folyó év májusában pe­dig 1297 házasságot kötöttek Budapesten. Emelkedés mutatkozik a születések számában is, május hónapban és az év eleje óta egyaránt. A múlt évben május végéig 670:9, a folyó évben 6819 volt a született gyermekek száma. Míg a házasságkötések és a születések számában örvendetes emelkedés mutatkozik, addig M HÉT Betiltottak egy újságot Bénítottál; egy hónapra Lázár Miklós hétfői lap­ját, »A Réggeh-t és ezzel ismét felhívták a figyelmet arra, milyen szörnyen esendő Magyarországon a sajtó sorsa. Mindegy, hogy miért tiltották be, egy bizonyos: Lázár Miklós se hazát nem árult, se kárt nem okozott az országnak, legalábbis tudatosan nem. Lapjának magas színvonala azt is kétségtelenné te­szi, hogy magánügyekbe sem avatkozott illetéktele­nül, nem turkált hálószobák rejtelmeinek gyanús Ho­mályában, nem akart halászni sem kis, sem nagyobb halakra. Puritán hazaszeretete, európai magyarsá­ga, kultúrája, szíve és esze, minden idegrostja a lap­nak a magyar nemzet céljait, boldogságát és jövőjét szolgálták. Ezekutóin pedig — betiltották A Reggel-t. Elrebegjük-e ismét a szokott jámbor sóhajt, hogy nem való lapokat közigazgatási úton megrendszabá- lyozni. Ismételgessük-e ismét azt az unalomig elcsé­pelt elvi álláspontját minden magyar újságírónak, hogy ez nem lehet helyes sajtópolitika, így nem le­het irányítani a becsületes magyar sajtót. Felesle­ges ennek hangoztatása, mert hiszen természetes. De mivel teremészetes, éppen ezért az-.ellenkezője törté­nik, az, ami ellenkezik a természettel és a józan gondolkozással. A magyar sajtó ügye megérett arra, hogy intéz­ményesen rendezzék. Lázár Miklós latijának esete is is kiállva hirdeti: nem szabad tovább is halogatni az új sajtótörvényt, jöjjön az újságíró-kamara, jöj­jön a törvényhozás és teremtsen rendet. Mert a mai rend az anarkia rendje, melynek nyomán pusztulás mered felénk. Bárczy A pártpolitika győzött, Bárczy István megbukott. Hogy ki az új BSzKRt-elnök: mindegy, még az sem enyhíti az esetet, hogy Bárczy helyébe az igazgató­ság egy talpig derék embert választolt. Valamikor Petőfi Sándor nem lehetett képviselő Szabadszállá­son, mert egy helyi nagyság megbuktatta, valaki, akinek a nevére sem emlékeznek már Szabadszállá­son. Annál kevésbé Budapesten és a magyar kultúra történetében. A polgármester akaratát sem respektálta a BSzKRT igazgatósága, megmondván ezzel a választás­sal, hogy fittyet hány úgy a volt polgármesterre, mint a jelenlegire: a BSzKRt-ot nem érdekli a vá­rosháza, a BSzKRt-ot a párt érdekli csupán. A Párt mint öncél, mint nagy beteljesülés, mint egyetlen igazság. A pártot viszont nem érinti az olyan cse­kélység sem, mint például a közvélemény általános felháborodása, amely ebben a kérdésien a polgár- mester mellett áll és mélyen sértve érzi magát Bár­czy István mellőztetése miatt. Mért Bárczy személye és a közvélemény — egyet jelentenek. Lehet, hogy reparálni fogják valami úton-mó- don ezt a tapintatlan és érthetetlen eljárást, de ez már nem változtat azon, ami történt. Nem teszi jóvá azt, ami jóvátehetetlen, hogy Budapest egyik vezető pártja »elejtette« Bárczy Istvánt, a magyar főváros legnagyobb vezéralakját, a modern, nagy Budapest megteremtőjét. A Párt megmutatta, hogy milyen be­lülről és ezzel igazolta azokat, akik régóta kiáltjuk, hirdetjük: szűnjék meg a pártpolitika amely, nem az összesség érdekét, Budapestet nézi, hanem csak a sajátmagáét. A liliputiak tömege legyőzhette Gul­livert, de hogy örökké a liliputiak legyenek felül, az mégsem lehet, mert Budapestnek nem rájuk, ha­nem a Bárczy Istvánokra van szüksége. Kőhalmy József dr. Kőhalmy József dr., a BSzKRt helyettes igazga­tója, kiváló újságíró kollegánk bebizonyította, hogy aki újságírónak született, az viheti bármilyen sok­ra, végeredményben mégis csak újságíró marad. Könyvet írt, mégpedig gyönyörű könyvet. A BSzKRt 10 éve, 1923-tól, 1933-ig címen és ebben a hatalmas munkában felcsillog mind az az érték, amely a ne­mes értelemben vett újságírót jellemzi. Nagy tudás, alaposság, hallatlan felkészültség és a megírásra va­ló készség, amit nem lehet megtanulni és mégis tud­ni kell. Kőhalmy tudja. Impozáns munkát végzett ezzel a történelmi tanúlmányával, melynek külső ki­állítása éppoly vonzó, mint belső tartalma. Kőhalmy könyvével még foglalkozni fogunk értéke méltóan, most csak örömünket fejezzük ki afölött, hogy felfe­lé ívelő pályáján visszatért hozzánk, újságírókhoz, akiről ezúttal úgy emlékezhetünk meg, mint aki közülünk való, aki testvérünk a betűben. Gille István Telefon: faárugyár 91-8-64 Budapest, VI., Lehel u. 17 A Gyárt: Mindennemű háztartási-, sport-, egészségügyi és egyéb tömegárucikkeket Zsigmondy Béla Részvénytársaság hid-, víz-, partfal-, vasbeton- és kútépítési, alapozási, csatornázási és mélyfúrási vallalat Kompresszor-kölcsönzés — Vezérigazgató : 7cí(ímnn4u oki. mérnök. Budapest, I. kér., Horthy £.51gmuuuy JJKZ8U Miklós út 114. Telefon: 68-9-20 TEMESVÁRT ÉS TÁRSA elektrotechnikai vállalat Budapest, V«., Erzsébet körút 5. — TeJ.s 35-3-08 ez év májusában már 29.9 millió szállított személyről számolnak be az adatok. Még feltűnőbb az emelkedés, ha az év eleje óta szállított utasokat vesszük figyelembe, akiknek száma a miüt évben 108.9 anillió, a folyó évben pe­dig' 129.0 millió volt. A forgalom legnagyobb részét természetesen a BSzKRt bonyolította le, mely az év eleje óta szál­lított utasszámból 116.1 millió személynek adott el jegyet, a multévi 97.8 millió személlyel szemben. A BlSzKRt év eleje óta lebonyolított személyforgalma után befolyt 18.4 millió pengő bevétel 627 ezer pen­gővel haladta meg az előzőévit; a székesfővárosi autóbuszüzem 2.8 millió pengő bevétele pedig 170 ezer pengővel volt több, mint az 1933■ év első öt hónap­jában. A posta forgalmában még nem mutatkozik a várható emelkedés. A feladott levélpostai küldemé­nyek számában év eleje óta némi hanyatlás mutat­kozott, a multévi 86.5 millióról, a folyó évben 84.3 millióra esett vissza. Emelkedés csupán legutóbb, május hónapban tapasztalható, melyben, a feladott levélpostai küldemények száma a multévi 14.7 mil­lióval szemben 15.2 millió volt. Nagy emelkedést mutat a telefonbeszélgetések száma a multéviliez képest. Az előfizetők telefonjai­nak és a postahivatalok nyilvános telefonállomásai­nak helyi beszélgetési forgalma a múlt év első öt hónapjában 42.8 millió, a folyó év május végéig pe­dig 44.2 millió volt. Az ezévi május havi 9.4 millió beszélgetés is 600 ezerrel mplta felül a tavalyit. A fogyasztás válságának enyhülésére és a termelő munka megindulására engednek kö­vetkeztetni azok az adatok, melyek az áru­forgalom növekedéséről számolnak be. 1933 első negyedében 14.6 millió, — 1934 első ne­gyedében már 16.6 millió métermázsa áru érkezett vasúton és hajón a fővárosba. De emelkedett a fő­városból elszállított áruk mennyisége is, az 1933. évi 2.9 millióról ez évben 3.8 millió métermázsára. Lényegesen nőtt a gabonaneműek forgalma és az élelmicikkek felhozatala. Emelkedett azonban az ipari nyers-, segédanyagok és készáruk forgalma is. A budapesti lakosság élelmiszerfogyasztásának emelkedésére jellemző a nagy vásártelep forgalmának alakulása, ahova 1933 első öt hónapjában 328 ezer, 1934 elsői öt hónapjában pedig már 406 ezer mázsa élelmiszert hoztak fel. Különösen megnövekedett a burgonya, zöldfőze­lék, dléligyümnlcs és a tejtermékek felhozatala. Az ipari termelés alakulására kétségtelenül ked­a halálozások száma is örvendetesen csökken. Az egészségügyi viszonyok javulásával és az egészségügyi kultúra fejlődésével a főváros lakosai­nak átlagos élettartama emelkedőben van. A múlt év május végéig 7384, az idén 6384 ember halt meg Budapesten. A halálozáso kszámának csökkenése részben a tüdővész elleni sikeres küzdelemnek tudható be. Erre vall, hogy az év első öt hónapjában 1932-ben 979, 1933-ban 919. 1934-ben már csupán 758 volt. a tüdő­vészben elhaltak száma. De hasonlóan számottevő mértékben mutatkozott a gyermekhalandóság csök­kenése is. A születések számának emelkedése dacára, az év eleje óta május végéig elhalt gyeiunekek szá­ma 1933-ban 1246, 1934-ben pedig 907 volt. Sajnos azonban a gazdasági válság során sok üz* lethelyiség is bezárult és üresen maradt. 1932. első bérnegyedében 1364, 1933-ban 2883 üzlethelyiség ma­radt kibérletien. Az üzleti forgalom lassú megindu­lását jelzi, hogy 1934-ben már kevesebb üres üzlet- helyiségről — 2647-ről — számolnak be a statisztikai adatok. A székesfővárosi statisztikai hivatal legutóbb megjelent havifüzetéből kiragadott néhány adat két­ségtelenül azt mutatja, hogy a reánk nehezedő válságos idők mélypontját már elértük, sőt azon talán már túl is ha­ladtunk és ha a viszonyok javulása, mely a gazdasági éle* egyes területein már hónapok óta tart, még nem is következett be minden téren, a bíztató előjelekből remélnünk kell, hogy életviszonyaink a jövőben ha­bár lassan, de mégis javulni fognak.

Next

/
Thumbnails
Contents