Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-07-31 / 30-31. szám

Budapest, 1934 július 31. Független Budapest 3 Babarczy István báró a közgazdasági ügyosztály, Felkay Ferenc tanácsnok a közoktatásügyi ügyosztály programjáról Megtörtént a városházi adminisztráció áj átcsoportosítása Az alaptalanul benyújtott, csupán kellemetlen- j kedni akaró panasz elutasítása után a kormányzó a ■ múlt hét elején jóváhagyta Szendy Károly alpolgár­mesterré választását és az új alpolgármester másnap le is tét le hivatali esküjét és elfoglalta új hivatalát. A polgármester egyidejűleg rendeletileg intézkedett a közoktatásügyi ügyosztály vezetését illetően és mint az előrelátható volt, Babarczy István báró ta­nácsnokot bízta meg a nagyfontosságú ügyosztály vezetésével. Ugyanekkor a Babarczy távozásával megüresedett közgazdasági ügyosztály vezetői állást Felkay Ferenc tanácsnokra bízta, aki így végre tehet­ségének és munkakészségének megfelelő területhez jutott. A két tanácsnok is bevonult, már új hivata­lába és nagy ambícióval kezdett munkához. Munka- programjukat illetően az új ügyosztályvezetők a kö­vetkezőket mondották a Független Budapest munka­társának: Babarczy István báró tanácsnok számára akkor, ha jogos érdekei sérelmet szen­vednek, hanem olyan közgazdasági politikát kel! inau- guráhiia, amely ismét naggyá és virág­zóvá teszi az ipart és kereskedelmet, amelynek viszont ez a főváros nemcsak létét, hanem világvárossá történt kialakulását is kö­szönheti. Ebből a szempontból kiindulva rend­kívül fontosnak és nagyjelentőségűnek tartom azokat a feladatokat, amelyeket a vezetésemre bízott ügyosztály van hivatva megoldani. — Működésemben és a hivatalom munkájá­ban is a törvényhatóságnak, a polgármestei úrnak és a csoportvezető alpolgármester úrnak intenciói fognak irányítani. De vannak nekem is elgondolásaim, amelyek azonban még meg vitatásra szorulnak és a hivatali felsőbbségem jóváhagyását igénylik és így természetszerűleg ma még a nyíl váltosság elé nem vihetők. Általában az a törekvés hat át, hogy lüktető életet vigyek be a főváros köz- igazgatásának ebbe a — véleményem szerint — egyik igen fontos ágazatába. — Ezt a nagy ecsetvonásokkal festett képet adhatom egyelőre, amíg .alkalmam lesz az úgy osztály ügykörében elmélyülni. A polgármester az ügyosztályok felsőbb irányí­tását is újból szétosztotta az alpolgármesterek j között. Maga részére tartotta fenn a polgármester a pénzügyi, a világítási és vízvezetéki ügyosztály reví­zióját, távolléte esetén azonban ez a munkakör is az alpolgármesterek között oszlik meg. Liber Endre al­polgármester az elnöki, közjogi, közlekedésügyi, tan­ügyi, közélelmezési, szociálpolitikai és közművelő­dési ügyosztályok felsőbb irányítását kapta. Míg Szendy alpolgármester hatáskörébe tartozik a három műszaki ügyosztály, továbbá a közegészségügyi, vá­rosgazdasági és a közgazdasági ügyosztály revíziója. Hír szerint az átcsoportosítással kapcsolatban kisebb személyi változások is lesznek egyes ügyosztályok kebelében. A racionalizálási ügyeknél is változás lesz és való­színű, hogy a polgármester új tisztviselőt fog meg­bízni a racinalizálási ügyek irányításával, mert Felkay tanácsnok teljes munkaerejét most a köz- gazdasági és ipari ügyosztály igen fontos ügyeinek ellátása fogja lefoglalni. báró Babarczy István így nyilatkozott: — Nagy örömmel tölt el, hogy a polgár- mester ár kitüntető bizalma a közoktatásügyi ügyosztály élére állított, nemcsak azért, mert ez a hatalmas ügyosztály egyi­ke a fővárosi igazgatás egyik legfontosabb pillérének, ha­nem azért is, mert mielőtt a vözgazd,asági ügyosztály élére merültem, hosszú ideig működ- 'em a tanügyek terén és a fő­város közoktatásiigye igazán szívemhez nőtt. Most, hogy nint vezető kerültem ismét •égi munkahelyemre, fokozott ambícióval és ügyszeretettel fogok arra törekedni, hogy Bu­dapest oktatásügyét ne csak megtartsam azon a magas szín­vonalon, melyhez kiváló elődeim fáradságos munkával hozzásegítették, hanem minden tö­rekvésem az lesz, hogy a mai szükreszabott anyagi lehetőségek ellenére is ezt a nívót to­vábbfejlesszem és a magyarság kulturfölé- nyét, elsősorban a főváros pedagógiai színvo­nalával dokumentáljam. Nagy vonásokban ez lesz új munkahelyemen vezérlő programmom. — Igyekezni fogok új iskolákat teremteni a meglévőket modernizálni, új modern okta­tási módszereket bevezetni. Törekedni fogok a tanszemélyzet helyzetének könnyítésére és munkalehetőséget biztosítok azok számára, akik a fővárosnál, mint pedagógusok akarják megkeresni kenyerüket. Az idős tanerők nyug­díjazásával teremtünk majd új állásokat a fiatal generáció számára, mert mindenképpen méltányos, hogy azok a tanerők, akik hosszú évek óta mint óradíjas helyettesek működ­nek, végre végleges állásba jussanak. \ munKabtrek Kérdése a szanálási program egyik sarkalatos pontja Elkészült az üzemek munkastalísztikája Jelentette néhány héttel ezelőtt a Független Bu­dapest, hogy a főpolgármester szanálási programja keretében meg akarja vizsgálni az üzemek munkás- viszonyait. Evégből nagyarányú, a legaprólékosabb részletre is kiterjedő statisztikai adatfelvételt hatá­roztak el, amely kiterjed az egyes munkások családi életkörülményeire is. Az adatszolgáltatás során nem­csak azt vizsgálják meg, hogy a fővárosi üzemben dolgozó munkás milyen feladatkört tölt be, mennyi a fizetése, hanem kivizsgálják azt is, hánytagú csalá­dot tart el, családtagjai közül hányán keresnek és az egész családmik mennyi a havi jövedelme. Ezekből az adatokból bizonyára azt akarják megállapítani, hogy hol vannak »jövedelemhalmozó«’ munkáscsalá­dok, hol lehet a jövedelmet vagy a munkást leépí­teni. Köztudomású ugyanis, hogy a főpolgármester elsősorban az üzemeknél kíván nagyarányú meg- j takarításokat elérni és állítólag a munkabérek le­szállítására is törekszik, mert a fővárosi üzemekben a munkabérek magasabbak, mint a hasonló magán- vállalkozásoknál. Most készült el az óriási statisztikai adatfelvétel, melynek során 20.250 munkás életviszonyait vették fel. Ennyi a főváros üzemeiben dolgozó minden kate­góriájú munkások száma. Hatalmas íveken mutatják ki az adatokat és a legrészletesebb feldolgozásban közük, hogy a munkások milyen munkakört látnak el, mennyit dolgoznak naponta, mennyi a bérük és családjuk havi jövedelme. Morvay Endre tanácsnok vezetésével Reminiczky Lajos fogalmazó megfelelő segédszemélyzet közreműködésével irányította- a be­érkezett adatok pontos feldolgozását. Értesülésünk szerint az őszi szanálási munkaprogramnak egyik leg­első feladata lesz a munkabérkérdés napi- rendretűzése és ezért még a nyári szünet alatt, augusztus elején ülésre hívják össze a mimkaügyi bizottságot, hogy elég iideje legyen foglalkozni és véleményt nyilvání­tani ebben a kérdésben. Illetékes helyen úgy értesülünk, hogy az üzemi munkásság a legélesebben tiltakozik minden munkabérleszállítási kísérlet ellen, mert azt egyáltalán nem tartja időszerűnek. A ma­gániparban mindenütt béremelések történnek, tehát a főváros most nem állhat elő bérleszállítási követe­lésekkel. Éppen ellenkezőleg, egyes városi közüze­mekben béremelési mozgalmak vannak készülőben és igen könnyen megtörténhetik, hogy a főváros szaná­lási folyamata nem munkabér csökkentéssel, hanem munkabéremeléssel fog kezdődni. Felkay Ferenc dr. tanácsnok az alábbi nyilatkozatot tette a Független Budapest részére.: Weekendházban lakni —tilos A főváros és a Közmunkatanács egységes tervezete a weekend-telepek megrendszabályozására — Mint a főváros közigazgatásának racio- , nalizálási biztosát, igaz örömmel tölt el a pol­gármester úrnak az az intézkedése, amely ,az eddiginél szélesebb munkaterületet jelöl ki a számomra azzal, hogy a közgazdasági és ipari ügyosztály vezetését bízta reárn. E kettős fel­adat, nézetem szerint, egymással a legszorosabb kapcsolatban van. Hiszen az igazgatás észszerűsítése lényegében nem egyéb, mint a gaz­dasági szempontoknak, főleg azon­ban a gazdaságosság elvének az eddiginél fokozottabb mérvű érvé- Feikai Ferenc nyesítése a közigazgatásban. Ez a törekvés nem újkeletű, azonban amíg a múltban csupán gyakorlati eszközökkel iparkodtak a célhoz közelebb jutni, addig ma már főleg a tudományos kutatás eredményei gyakorolnak döntő befolyást a megvalósítást célzó intézkedési módozatok és eszközök kivá­lasztásában. — A gazdasági kérdéseknek talán sohasem volt nagyobb és döntőjelentőségű szerepük az emberi élet majdnem minden megnyilvánulá­sában, mint napjainkban. Országunknak és a fővárosunknak nehéz helyzetéből kifolyóan ért­hető az a fokozottabb várakozás, amellyel a polgárság a vezető tényezők működésével szemben eltelt ^ és azok ,a mindinkább nagyob­bodó követelmények, amelyeket velük szemben indokoltan támasztanak. Éppen ezért az admi­nisztráció működése nem merülhet ki abban, hogy védelmet nyújt az ipar és kereskedelem A hatóságok mindig averzióval viseltettek a week-endtelepek és csónakházak körül tapasztalható dolgokkal szemben. Több oldalról panaszok hangzot­tak el, hogy ezekben a faházakban közbiztonsági szempontból tarthatatlanok az állapotok. A week- endezők és csónakázók egy része nyaralásra rendez kedik be ezekben a faházakban, ott laknak, ott főz­nek és a tűzbiztonsági szempontokra nincsenek te­kintettel. A közelmúltban történt tűzkatasztrófa be­igazolta a hatóságok aggodalmainak jogosságát és épp ez az eset az illetékeseket komoly közbelépésre késztette. Egyszerre két fórumon: a városházán és a Közmunkatanácsnál tűzték napirendre a csónakházak és week-endtelepek me gr endszabály ozásának ügyét. A főváros helyi vonatkozásban, a közmunkatanács pedig országos vonatkozásban kívánja ezt a kérdést rendezni és mindkét részről szabályzattervezetet készí­tettek a kérdés szabályozására. Mindenekelőtt a csónakházak és a week-endtele­pek építését fogják szigorúbb feltételekhez kötni. Week-endtelepek többé nem létesülnek olyan vidé­ken. ahol közművek nincsenek. Maga az építkezés tűzbiztonsági követelmények legszigorúbb fenn­tartásával történhetik. A favázas házakban nem engedik meg az ál­landó lakást és a telepeken ezentúl csak az éjjeli őr és a telep tulajdonosa lakliatik állan­dóan, de ezek részére is kőházakat kell építeni. Gondoskod­ni kell a week-endtelepek vízvezetékkel való ellátá­sáról és csatornázásáról. A Közmunkatanács terve­zete, amely, mint említettük, országos érvényűnek készül, valószínűleg Budapestre is kiterjed. Ez eset­ben a főváros a maga részéről nem készít külön sza­bályzatot. Épp ezért a főváros és a Közmunkatanács között most tárgyalások kezdődtek a két szabályzat­tervezet összeegyeztetésére. A múlt héten különben a főváros már elutasított egy week-endtelep építésére vonatkozó kérelmet, épp azért, mert nem állottak fenn azok a körülmények, melyeket a most készülő szabályzatban a jövőre nézve megkövetelnek. Lugmayer József, a budai In­gatlantulajdonosok Egyesületének elnöke akart a Vi­harhegy dűlőben nagyobb week-endtelepet létesíteni és ehhez kérte az építési engedélyt. Tekintettel ar­ra, hogy a környék sem vízvezetékkel, sem csatorná­zással, sem egyéb közművekkel nem rendelkezik, a főváros az engedélyt nem adta ki. Értesülésünk szerint az új szabályzat legrövidebb időn belül megjelenik és annak intézkedéseit nem­csak az újonnan létesítendő csónakházakra és week- endházakra fogják vonatkoztatni, hanem annak alap­ján felülvizsgálat alá veszik a már meglévő ilyen intézményeket is és záros határidőt fognak engedélyezni a tulajdono­soknak, hogy az új szabályzatban kikötött biztonsági követelményeknek eleget tegyenek.

Next

/
Thumbnails
Contents