Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-07-18 / 29. szám

Független Budapest Budapest, 1934 július 18. U Néhány napon belül elutasítja a közigazgatási bíróság a Szendy Károly alpolgármestersége ellen beadott panaszt Csilléry András és társainak panaszát már elutasította Csilléry András és bizottsági tagtársai kérésére a főváros törvényhatósági bizottsága ez év február 24-én rendkívüli közgyűlést tartott az orosz szovjet- köztársaság elismerése és a szovjettel való diploma-i ciai viszony felvétele ügyében. Ezen a közgyűlésén Csilléry tiltakozott a szovjettel való kapcsolat ellen és azt indítványozta, hogy a főváros közgyűlése fel­irat ilag tiltakozzék a magyar kormánynál a magyar- orosz egyezmény megkötése ellen, tiltakozzék az ellen, hogy a szovjet diplomáciai képviselete tartózkodási helyéül Budapest jelöltessék ki, mert nem hajlandó tűrni, hogy a főváros falain belül újból kommunista propaganda üsse fel székhelyét és tiltakozzék az ellen is, hogy bármiféle gazdasági megegyezést, amelyet akár egyes gyárak, akár más tőkecsoportok a szov­jettel kötnek, az állam garanciájával kapcsoljanak össze. Csilléry András kérte, hogy indítványára mondják ki a sürgősséget és annak tárgyalását tűz­zék napirendre. Egyetlen felszólalás után, — Papp József, az Ügyvédi Kamara elnökének felszólalása után — azonban az elnöklő Huszár Aladár akkori fő­polgármester az indítványra nem rendelte el a név­szerinti szavazást, hanem csak egyszerű szavazás iránt intézkedett és ennek során a közgyűlés többsége az indítványra nézve nem mondotta ki a sürgősséget. Csilléryék panasszal támadták meg a közgyűlés határozatát a közigazgatási bíróságnál és panaszu­kat arra alapították, hogy szerintük a főpolgármes­ter a rendkívüli közgyűlést nem az előírt 8 napon belül hívta össze, hanem a benyújtástól számítolt hosszabb idő múltán. Miután így a közgyűlés összehívása szabály­tálán volt, ennélfogva — szerintük — a sza­bálytalanul összehívott közgyűlés határoza­tát is meg kell semmisíteni. A közigazgatási bíróság most foglalkozott Csilléry András és társai peticiójácal és azt, miután a meg­jelölt okokat alaptalanoknak találta, hosszas indo­kolással elutasította. A közigazgatási bíróság néhány napon belül egy másik fővárosi vonatkozású ügyben is' fog dön­teni. Már több mint két hét telt el Szendy Károly alpolgármesterré történt megválasztása óta, de az új alpolgármester még eddig nem foglalhatta el hi­vatalát, mert az új fővárosi törvény értelmében a választáshoz a kormányzó jóváhagyása szükséges. Ez a legfelsőbb jóváhagyás pedig nem következhetik be mindaddig, amíg a törvényben előírt fellebbezési határidő le nem telik és a választás ellen esetleg be­adott petíciót el nem intézik. Szendy Károly tehát most már végérvényesen elfoglalhatta volna az al­polgármesteri széket, ha időközben egy rosszindu­latú fellebbezés nem érkezett volna megválasztása ellen. Szilvássy Sz. Pál, volt fővárosi alkalmazott támadta meg panasszal az alpolgármester-választást. Miután a hatóságoknak szabályszerűen kell eljár- niok, a polgármester a panaszt felterjesztette a köz- igazgatási bírósághoz, azzal a kéréssel, hogy azt mielőbb intézzék cl. Értesülésünk szerint a közigazgatási bíróság 8—10 napon belül meghozza döntését, úgyhogy Szendy Károly alpolgármesteri választását a kormányzó még ebben a hónapban jóváhagyhatja. Országosan akarja rendezni a kormány a piaci helybéreket A gazdaérdeKeltségeK ismét a főváros rovására KérneK KedvezményeKet A piaci és vásárcsarnoki helypénzek körül állan­dóan nagy az elégedetlenség az árusok részéről. A főváros már ismételten leszállította a helypénz dí­jait, azonban az érdekeltek még most is sokalják. A lielypénz-kérdésbe most beavatkozott a keres­kedelmi és iparkamara, is, amely természetesen az árusok álláspontjára helyezkedik és a kereskedelmi miniszter közbelépését kérte a helypénzek revíziójához. Az akció nemcsak Budapestre vonatkozik, hanem kiterjed az ország összes városaira és községeire is, mert a kamara szerint vidékről is érkeznek panaszok a magas helypénzek ellen. A kamara szerint a váro­soknak, így Budapestnek is, csak olyan arányban lenne szabad megállapítani a helypénzeket, hogy azok jövedelméből a piacok és csarnokok fenntartási költsége kiteljék. Ezzel szemben a helyzet az, hogy Budapesten épúgy, mint a vidéken: a városok nagy jövedelmi forrásnak szánták a piacokat és olyan magas helybéreket szabnak, hogy e bevételek sok­féle szükségletre és beruházásra nyújtsanak fedeze­tet. A kereskedelmi és iparkamara közbelépésére a kereskedelmi miniszter tényleg intézkedett és le­irattal fordult a fővároshoz, valamint a vidéki váro­sokhoz és községekhez is és három évre visszamenően pontos kimutatást kért a helypénzjövedelmekre vonatkozóan, egyben elszámolást kért a piacok és csarnokok fenn­tartási költségéről is. Ez a rendelet állítólag azt célozza, hogy a helypénzeket az egész ország területén egy­ségesen állapítsák meg és arányba hozzák a városok fenntartási önköltségé­vel, Ha ez igaz, úgy a piacok megszűnnek jöve­delmi források lenni, de egyben az a következménye is lesz az ilyen intézkedésnek, hogy a városok többé nem igyekeznek majd piacaik modernizálására. Itt van pl. a tőváros, amely csak a legutóbbi években több mini 20 milliót fordított új piacok, modern élel­mi iszeryásárok berendezésére és építésére. A köz­egészségügyi és közélelmezési szempontokon felül kétségtelenül figyelemmel kell lenni az ilyen intéz­mények anyagi szempontjaira is, bár könnyű meg­állapítani, hogy a nagy költséggel épült új piacokra a főváros ma ráfizet, mert a jövedelem az amortizációra sem elég. Eze­ken a helyeken emelni kellene a helypénzeket, ha a befektetési és fenntartási költségeket veszik alapul. A légi, nem modernizált piacokon és vásárcsarno­kokon a tőváros is keres, mert ott nincs amortizációs költség és fenntartásuk se kerül olyan sokba. DUSKA ÉS RIEDLMAYER Központi fűtés-, szellőztetés-, légszesz-, vízvezeték-, fürdőberen- dezes-, csatornázási és ipari csővezetékberendezések vállalata BUDAPEST, II., BATTHYÁNY U. 67-69 Telefon: Aut. 55-9-75 A revíziót mindenütt nagy figyelemmel kísérik, mert attól tartanak, hogy ismét a gazdaérdekeltségeknek akarnak — a városok rovására — kedvezményeket juttatni. A revízióba beleszólást követel magának a kamara is, amely már javaslatot is dolgozott ki a helypén­zek leszállításának arányára. Emelkednek az ipartestületek bevételei Közel Kétmillió pengő a budapesti ipartestületeK vagyona Most jelent meg a budapesti ipartestületek múlt I évi működésének összefoglaló beszámolója. A jelen­tés szerint a 44 budapesti ipartestület taglétszáma I az év vegén 28.428 volt, 529-cel kevesebb, mint az előző évben. A hanyatlás 1.8 százalék. Megállapít- I ható azonban, hogy nem az iparosok száma csökkent, J sőt tavaly 3282 új tagot vettek fel, hanem a létszám­csökkenés onnan ered, hogy az ipartestületek az IPOK intézkedései folytán törölték tagjaik sorából azokat, akik több mint 5 éve nem adtak élet jelt magukról. Ily módon a férfi szabóknál 412, a nőiszabókná] 245, cipészeknél 208 tagot töröltek. Egyes ipartestületek taglétszáma emelkedett. így a borbélyok száma 171-gyel, a női fodrászoké 147-tel szaporodott. A koz­metikusok száma 35.4 százalékkal emelkedett. Az új ipartestületi reform hatása jelentkezik az ipartestületek háztartásának megerősödésében, mert a kedvezőtlen viszonyok ellenére is a buda­pesti ipartestületek bevételei emelkedtek. ^ összes bevétel tavaly 635.500 pengő volt. Közel 24.000 pengővel több, mint az előző évben. A tanonc- szerződésből származó jövedelmek csökkentek, mert egyre kevesebb tanoncot alkalmaznak a különböző iparágak. Az ipartestületek anyagi megerősödésével j szemben áll az, hogy az el nem évült tagdíjtartozá­sok összege 800.000 pengő. Az iparosok nagy áldoza­tokat hoznak testületük fenntartásáért. A legkisebb teller a cipészekre és a férfiszabókra jut, akiknél a tényleg befolyt tagsági díj személyenkint 2.42, il­letve 3.14 pengő. A legtöbb terhet viszont az épület­burkolok és az építőmesterek viselik, akiknek fejen- kinti tagsági díja 109.80. illetve 97.G0 pengő. Az épí­tőmestereknél befizetett leg nagyobb tagsági 2480 Pengő, a droguistóknál 744 pengő. Az ipartestületek összes vagyona 1,951.500 pengő. 18 budapesti ipartestületnek van saját háza. örven­detesen emelkedett az ipartestületek nevelő mun- wlIa’ nd»d többen tartanak ismeretterjesztő előadá­sokat. Érdekes, hogy míg a fiútanoncok száma csök- >cnl addig a lánytcinoncok száma emelkedik. A ki­adod munkakönyveknél 9 százalékos csökkenés állt ln‘. A békéltető bizottságok jól működtek. Hullámfürdő Csillaghegyen Kabin- és szekrény árak leszállítva Kombinált jegyek az IBUSz-pavillónokban Az üzemi tisztviselők és alkalmazottak lecsökkenteti remunerációt kaptak A Független Budapest múlt heti száma jelen­tette, hogy hamarosan kifizetésre kerül az üzemi tisztviselők és alkalmazottak által olyan türelmet­lenül várt remuneráció. A múlt hét végén az erre vonatkozó polgármesteri rendelet csakugyan meg­jelent. és ennek alapján a remuneráció kifizetése megtörtént. Amint előre bekonferáltuk, az idei mér­legpénz tényleg kevesebb volt, mint az előző évi. Tavaly óta egyharmadrésszel, a két év előttihez képest felerésszel csökkent az üzemi alkalmazottak és munkások remuneráció ja. A polgármester nagy elismeréssel nyilatkozott az üzmek teljesítőképességéről és az üzemi alkal­mazottak munkájáról. Rendeletében hangsúlyozza, hogy bár a nagymértékben kimélyült gazdasági vál­ság az elmúlt év üzleti eredményeit is károsan be­folyásolta, mégis: az üzemvitelek alakulása, a nehéz viszonyok között is kielégítőnek mondható. Az, alkal­mazottak minden igyekezetükkel azon voltak, hogy munkájukkal a válság káros hatásait a lehetőségig ellensúlyozzák és nem rajtuk múlt, hogy az üzleti eredményekben nagyobb fokú javulás nem mutatko­zott. Ezért a polgármester az elmúlt üzleti évre is méltányosnak tartja a mérlegpénz engedélyezését. Remuneráció címén a következő összegek kerül­nek kifizetésre. Tisztviselők, havi díjasok, altisztek, egyhavi összilletínényüknek 50%-át, a munkások kö­zül az órabéresek 66 órai munkabért, a napi- és heti- béresek 8 napi bérnek megfelelő összeget kaptak. Az egyhavi össszilletmény: rendes havi fizetésből, az esetleges üzemi, családi és közlekedési pótlékból áll. Ennek az együttes összegnek az 50%-át kapják az üzemi tisztviselők, csakhogy a mai lecsökkenteti fize­tések alapulvételével. A fürdők és az Ásványvízüzem munkásai a tavalyi arányban kapnak remunerációt. A múlt év július 1. után a főváros szolgálatába llépett alkalmazottak mérlegpénzt nem kapnak. Akik foko­zottabb felelősséggel járó munkakört töltenek be, kü­lönleges munkálatokat végeztek, akik kiváló ráter­mettségüknek adták tanujelét, azok részére az álta­lános mértéket meghaladó külön remunerációt enge­délyez a polgármester, amennyiben arra fedezet áll rendelkezésre. A Házi nyomdánál csak azok kapnak mérlegpénzt, akik nem kollektív szerződés alapján vannak alkalmazásban. A mérlegpénzek kifizetése már meg is történt, sajnos azonban az alkalma­zottak többszázezer pengővel kevesebbet, kaptak, nt az elmúlt években. Július 21-én délután %3 órakor ügetőversenyek Bórházak modernizálását, tatarozását több éves hi­tellel vállalom és tehermentes telektulajdonosok családi házát előnyös feltételekkel telópítem Tervezés, költ- DIT7ÁfFII I &TÍ1Q házépítő ségvetés díjtalan. DUsJJt* I £1 LlíiJl/O vállalat BUDAPEST, VII., Erzsébet körút 14. — Telefon: 44-2-98 Weingruber Városliget Naponta katonazene

Next

/
Thumbnails
Contents