Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-07-11 / 28. szám
Budapest, 1934 július 11. Független Budapest o A Kúria a főváros javára döntött a Stux-bankház 60.000 pengős perében Föld Aurél kapja hat esztendőre a Városi Színházat Most fejeződött be a királyi Kúriáin az a per, melyet Slux Gyula és Hugó bankárok indítottak a fővaros ellen a Sebestyén Gézának folyósított kölcsönök miatt. Stuxék 60.000 pengő kölcsönt adtak még 1930- bau Sebes!gén Gézának a Városi Színház fenntartására és a főváros tudomásul vette, hogy Sebestyén Géza a kölcsön törlesztésének biztosítására lekötötte a bankház javára a színház napi bruttó bevételének 5 százalékát és a bankháznak engedményezte a fővárostól járó szubvenció részleteit. Kevéssel a kölcsön folyósítása után a főváros felbon- tóttá Sebestyén szerződését. Addig Sebestyén jóformán semmit sem törlesztett a kölcsönből. A Stux- bankház, miután Sebestyénen nem tudta az összeget behajtani, a fővárost vonta perbe, mert szerinte a főváros garanciát vállalt Sebestyénért a kölcsön felvételekor. Sokáig húzódott ez a per, melynek során, a főváros azt állította és bizonyította, hogy Sebestyénért semmiféle garanciát nem vállalt, mindössze tudomásul vette azt, hogy az igazgató színháza napi bevételeiből 5 százalékot a banknak átenged és hogy a szubvenció havi részleteit is a bank javára engedményezte. Miután azonban a főváros és Sebestyén között a szerződéses viszony megszűnt, a színigazgatónak már nem jár a szubvenció, tehát a bank sem igényelhette ezeket az összegeket. Az alsóbb bíróságoknál a Stux-bankház végig elvesztette a pert és most hozta meg végső fokon a Kúria is ítéletét az ügyben. A Kúria is a főváros álláspontjára helyezkedett és megállapította, hogy a főváros nem vállalt garanciát Sebestyénért, hanem csak tudomásul vette annak engedményezését. Az ítéletben kimondta a Kúria, hogy a bankháznak számolnia kellett azzal, hogy a Sebestyén által felajánlott biztosítékok csak addig- szolgálnak az ő javára, amíg a Sebestyén és a főváros közötti szerződés fennáll. Stuxék még nagy összegű perköltséget is kénytelenek viselni keresetük elutasítása folytán. Ezzel az aktussal lezáródott a Városi Színház egyik nagy pere, de még mindig folynak a színház zajos múltjával kapcsolatban kártérítési perek a főváros ellen. Itt említjük meg, hogy a Városi Színház sorsában ismét változás állott be. Az eredménytelen pályázat után, melyen senkisein vett részt, most foglalkozott a közművelődési bizottság a színház sorsával. Ügy döntöttek, hogy a színház bérletét Föld Aurélnak, a Király Színház eddigi igazgatójának juttatják, aki 6 évre kéri bérbe a színházat és az egész időre 190.000 pengő bért hajlandó fizetni. Ajánlatának egy másik formájában évi 15.000 pengő bért kínál, azzal, hogy a ruhatár jövedelmét a. fővárosnak adja. A ruhatár jövedelmét évi 16.000 pengőre becsülik. A főváros szempontjából ez az utóbbi ajánlat mindenesetre kedvezőbb, mert a személyzeti kiadások levonása után is sokkal több jövedelmet 'ehet a ruhatárból biztosítani, mint évi 16.000 pengőt. Ajánlatot tett még Ábrányi Emil és Gömöry László is, ezek azonban pénzügyileg egyáltalán nincsenek alátámasztva és figyelembe sem voltak vehetők. A Városi Színházat így Föld Aurél kapja meg, aki 40.000 pengő biztosítékot már letétbe is helyezett. A részletes feltételeket a tiszti ügyészség közbenjöttével állapítják meg és valószínű, hogy a Városi Színház új rezsimje szeptemberben megkezdheti munkáját. MHázinyomda mesterséges elsorvasztása Miképen teszik tönkre a fővárosnak ezt a művészi tökéletességű, kitünően vezetett üzemét Az üzemi leépítések súlyosan érintették a főváros Házi nyomdáját is. A magánipar erőteljesen protestált e kitűnő közüzem ellen és sok tekintetben eredménnyel. A Házi nyomda kereteit alaposan megszűkítették, ami sajnos, meglátszik az üzem foglalkoztatottságán is A személyzet létszámát — noha a szociális szempontokat szem előtt tartották — nagy mértékben csökkentették, de még sem olyan arányban, amilyen arányban az üzem munkája visz- sza fejlődött. Feleannyi munkája sincs a Házi nyomdának, mint egy-két évvel ezelőtt. Egyes üzemágait teljesen megszüntették, így pl a címfestészet és a zománctáblaműhely végleg feloszlott és egyes javítóműhelyeket szintén megszüntettek. Idén már egyetlen értesítőt sem nyomott a Házi nyomda, mert a belügyminiszteri rendelet, mely a magánnyomdák álláspontját tette magáévá, megtiltotta, hogy az iskolák évvégi értesítőjüket és egyéb nagyobb terjedelmű nyomtatványszükségletüket a Házi nyomdában állítassák elő. Az üzemek szintén kénytelenek mellőzni a Házi nyomdát és egymásután jelennek meg a fővárosi üzemek kiadásaiban olyan füzetek meg, prospektusok, melyek különböző magánnyomdában készültek- A Gázgyár, egész sereg propaganda nyomtatványt és színes levelezőlapokat készíttetett magánnyomdákban. A fővárosi fürdők plakátjait sem készíti többé a Házi nyomda. Általában a színes litografált plakátok és egyéb színes nyomtatványok mind elkerülik újabban a Házi nyomdát, pedig a fővárosi Házi nyomda művészi kivitelű plakátjai és prospektusai mindenütt feltűnést keltettek ízlésükkel, gondos kiállításukkal. Az Idegenforgalmi Hivatal is több nyomtatványt állíttatott már elő inagánnyomdákban. Az Élelmiszerárusítóüzem, a Községi Takarékpénztár, ugyancsak magánnyomdákhoz folyamodnak, mert a miniszteri rendelet értelmében csak felhívás alapján szerezhetik be nyomtatványaikat. A legtöbb ilyen szűkkörű pályázaton a Házi nyomda nem is vesz részt. Erősen leépítették a Házi nyomda könyvkötészetét is, mert a kötési munkákat a nyomdai termékektől függetlenül magánvállalatoknál kell végeztetnie a fővárosnak. Szomorú ennek a szép üzemnek ez a mesterséges lesorvasztása. Annál is inkább az, mert senkinek semmi haszna belőle; a válsággal küszködő nyomdai iparon nem segít, másrészt pedig állástalanságba és munkanélküliségbe kerget nagyon sok embert, akiknek eddig ez a virágzó, igazán magasnívójú üzem adott kenyeret. A Vásárpénzíár likvidálását ősszel befejezi a főpolgármester A Községi Takarék feltételei a monopóliumos jog átvételére OlcsóM 1 Idilli a Házísi :appan 1 ^jaraMMekás m 1 Háziszappan tfUfiii. I párjsbjagyáruhAzJ vetkeznék be, vagy ha a deficit nem volna ilyen nagyarányú, úgy szubvenciót nem nyuj[t, illetve kevesebb megtérítést ad az intézetnek. Abban az esetben pedig, ha a kötelező állami biztosítást bevezetik, a további garanciavállalást megszünteti. Hír szerint a Községi Takarék 250 ezer pengőnél kevesebb garancia mellett is átvállalná a monopóliumot, miután a javuló gazdasági viszonyok folytán nem valószínű a vásártéri monopólium nagyobb arányú vesztesége, sőt remény van arra, hogy harn,árosán ez az üzletág ismét olyan nagy és biztos jövedelmi forrás lesz, mint volt a normális időkben. Ez a kérdés kora ősszel kerül döntésre Budapesten marad az állami Kertészeti tanintézet A főváros siKeresen tárgyal ezirányban a Kormánnyal Tavasszal alakították újjá a főváros mezőgazdasági bizottságát, amely megkezdte működését és szorgalmasan tartja üléseit. Ezeken az üléseken is szóbakerült a fővárosi fogyasztóknak, úgyszintén a budapesti gazdálkodóknak egyik legnagyobb problémája: a tejkérdés. A budapesti gazdálkodók is a szabad tejforgalmat követelik, mert a megkötöttség nem áll egyik fél érdekében sem és a »betörő tej« mérhetetlen károkat okoz. Sérelmezik, hogy a Budapest területén tartott tehenek után havonta 18 pengő illetéket kell fizetni, ennék az összegnek a mérséklését kéri a bizottság. Síkraszálltak az »álőstermelők« megrendszabályo- zásért is. A közélelmezési ügyosztály vezetője kijelentette, hogy szigorú intézkedésekkel fog fellépni az őstermelői kiváltságokkal visszaélőkkel szemben. Még egy nagy kérdés foglalkoztatja most a mezőgazdasági bizottságot és azon keresztül a fővárost. A Nagyboldogasszony Utján működik hosszú ideje az állami kertészeti tanintézet, melynek Budaörsön külön törzsgyümölcsöse és kísérleti telepe van. A kormány nemrégen elhatározta, hogy a kertészeti tanintézetet Budapestről elköltözteti, mert itt kevés a hely a kertészeti oktatás számára, az intézet körül a főváros benépesedett, a gyakorlati oktatás számára nem áll megfelelő terület rendelkezésre és így az intézet kénytelen vidékre telepedni, ahol fejlődésének semmi sem állhat útjába. Gazdálkodói és kertészeti körökben megdöbbenéssel értesültek a tervről és Az autonómia nyári szünete megkezdődött és báláz elmúlt félévben a törvényhatóság nagy munkát végzett és sok problémát oldott meg, mégis több nagy kérdés rendezése a nyári szünet utáni időkre, maradt. Ezek közt van elsősorban a Vásárpénztár likvidálásának ügye. Az intézet felszámolása régen tart és az új fővárosi törvényt kísérő szanálási tervezet a főpolgármestert hatalmazta fel a likvidáció folyamatának befejezésével és az ügyek további intézésével. ősszel tehát, amint a munka ismét megindul a városházán, a főpolgármester első feladata lesz a Vásárpénztár likvidáciőjának végleges elintézése. Ezzel kapcsolatban fognak dönteni a vásárpénztári monopólium ügyéről is. A főváros vezetőségének, köztük Horvendég Ferenc főpolgármesternek is változatlanul az az álláspontja, hogy a vásárpénztári monopóliumot községi kezelésben kell megtartani és nem lehet figyelembe venni azokat a magánajánlatokat, amelyeket eddig a fővárosnak nyújtottak a monopóliumok átvételére. A főváros szerint e monopólium községi kézben val) meghagyásához nagy közgazdasági és közélelmezési érdekek fűződnek, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Á Községi Takarékpénztárra akarja bízni a főváros a, monopólium gyakorlását és — mint köztudomású — erre nézve már konkrét előterjesztés is volt a tanács előtt és kétségtelen, hogy a vásárpénztári monopólium átvételére a Községi Takarékkal fognak megállapodást kötni. A Községi Takarék tudvalévőén csak azzal a feltétellel akarja vállalni ezt a megbízást, ha a főváros átmenetileg garanciát vállal, hogy ez az üzletág nem lesz deficites. Ezért néhány évig évi 250.000 pengő szubvenciót kér. A főváros hajlandó is ezt az átmeneti garanciát vállalni. olyan kikötéssel, hogy ha a veszteség nem köazonnal ellenakció indult annak megakadályozása érdekében. A legkülönbözőbb érveket sorokoztatták fel az intézet Budapesten való maradásának szükségességére. Hivatkoznak arra. hogy a kertészeti intézetet a budai gyümölcstermelés irányítása érdekében létesítették. Egyébként is fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy a tanintézet továbbra is Budapesten maradjon. Ezért a mezőgazdasági bizottság felkérte a polgármestert, hasson oda illetékes kormányköröknél, hogy an intézet elköltöztetésének tervét vegyél; le napirendről. Amennyiben az intézet fejlesztése miatt területekre lenne szükség, úgy ez irányban is álljon-^, a főváros rendelkezésére. Ügy értesülünk, hogy a főváros részéről erre meg is van a hajlandóság. Felajánlották az államnak, hogy telekcsere útján megfelelő helyen, a főváros területén új helyet jelölnek a kertészeti tanintézet számára. Ügy hírlik, hogy e tárgyalások, eredménnyel bíztatnak és a megoldás révén az intézet Budapesten maradása biztosítottnak látszik
