Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-07-04 / 27. szám
HUSZONKILENCEDIK évfolyam 7<^ 1934 július 4 27. szám Függőién Budapest VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24,—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavilonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 m Szendy Károly Rakovszky Jván a Közmunkatanács elnöke nyilatkozik a Független Budapestnek az Erzsébet sugárút megnyitásáról és az Erzsébetváros rendezéséről szóló törvényjavaslat-tervezetről ffl Közmunkatanács IS szakaszos törvényjavaslat- tervezetet dolgozott ki, amely 25—35 éves házadómentességről és artete kért ékemelkedési adó b vezetéséről rendelkezik Ősszel a képviselőhöz elé kerül a Közmunkatanács törvény tervezete Uj alpolgármestere van a fővárosnak, Szendy Károly dr. A közgyűlés bizalmából foglalja el ezt a díszes pozíciót, de az új fővárosi törvény megköveteli, hogy a kormányzó is szankcionálja azt a választást, amely- lyel a polgárság képviselői Szendy Károlyra bízták a városháza ügyeinek egyik legfőbb irányítását. Uj és szokatlan még, kissé idegenül hat, hogy az új alpolgármester nem tehette le nyomban az esküt és nem foglalhatta el még hivatalát: de már csak napok kérdése és Szendy Károly elfoglalja. Borvendég Ferenc örökét az alpolgármesteri székben, Dr. Szendy Károly mert kétségtelen, hogy a kormányzónak nincs kifogása a választás ellen. Mintahogy nem is lehet. Olyan kiváló, abszolút arravaló emberre esett a főváros választása, aki méltóan társul harmadiknak Sipőcz Jenőhöz és Liber Endréhez. Ezzel ismét tökéletessé vált a triász, amely a főpolgármester ellenőrzése mellett intézi a főváros ügyeit és Budapest népe nyugodt lehet; Szendy Ká- rolyban, méltó utódot kapott azoknak az elődöknak fényes csoportja, akik a főváros életét eddig vezették. A főváros fia Szendy Károly: itt született, itt nevelkedett, itt élt közöttünk egész eddigi pályáján. (Mint ő maga mondja, úgyszólván már gyermekkorában el volt jegyezve Budapesttel, mert az az előkelő patrícius família, melyből" származik, kitűnő főtisztviselőket adott már a fővárosnak, akiknek példája vonzotta őt a városháza felé. Legalul kezdte. Végigjárta azt az egész nevelő iskolát, amely tanítja a városvezetés tudományát, kijárta ennek az iskolának minden osztályát és hogy jól tanult, arra íme itt a bizonyság: első eminenssé avatta a törvényhatóság ebből a tudományból, amikor — hogy egy most divatos kifejezést használjunk — élharcossá tette meg, akit a város vezetésével bízott meg. Van azonban ennek a »mesterségnek« olyan része is, amit nem lehet megtanulni. Amihez születni kell. Sokat jelent a tudás, a hozzáértés és a tehetség is, ele mégse kvalifikálnak arra, hogy vezetővé avassanak valakit, kell ehez még valami. Meg nem mérhető és nem definiálható dolog is. És éppen ez az, ami a »mesterséget« felülemeli ezen a meghatározáson, amit Jézus így fejezett ki a biblia szavai szerint: »Sokan vannak az elhivatottak, de kevesen a választottak«. Szendy Károlyt az autonómia állította a város élére. Az az autonómia, melyet oly hűséggel szolgált évtizedeken keresztül az új alpolgármester és amely hálás ezért a hűségért. Egy nyilatkozatában azt mondja Szendy alpolgármester, hogy ő szerény ember. Ha nem mondaná, akkor is tudnók róla, mintahogy tudja ezt mindenki, aki megfordult nála, az a >sok-sokezer tanító és tanítónő és egyéb ügyesbajos ember, aki a városháza folyosóit járja. Kedves, szimpatikus egyénisége és igazi szerénysége mutatja, hogy — érték. Csak az igazi értékek tulajdonsága az a finom, úri szerénység, amely az övé, az a hivalkodás nélküli, lekötelező egyszerűség, amelyet nem lehet hazudni és imitálni. Olvassuk az újságokat. Hol a sportok nagylelkű barátját ünnepük Szendy Károlyban, hol az oktatás legkülönbözőbb fajtáinak megértő vezetőjét, hol a kiváló embert, az igazi nemes embert, aki azért nemes, mert belülről is az. Mert Szendy Károly elsősorban ember és éppen ez az, ami őt erre a pozícióra juttatta, ez az, amit nem lehet tanulni. Az ilyen egyéniségnek mindegy, hogy milyen téren működik és melyik irányban szolgálja polgártársait. De szerencse a közre nézve, ha megtalálhatja a megfelelő működési teret, amelyen legtöbbet használhat és dolgozhat. Szendy Károly esetében nemcsak reá nézve szerencse, hogy most megkap minden lehetőséget teremtő tehetségének érvényesítésére: szerencséje ez elsősorban a főváros lakosságának. Azon a polcon, ahol eddig dolgozott, a legkiválóbb volt, természetes és logikus tehát, hogy új tér nyíljék meg előtte, ahol újat, nagyot, maradandót alkothat, örökéletűt Budapest részére. Azok a tulajdonságok, amelyek Szendy Károly eddigi útját fémjelzik, elkísérik őt ebbe a pozícióba is és bizonyítják, hogy Budapest egy nagyvonalú, elhivatott városvezetővel lett gazdagabb, akit igas szeretettel üdvözöl pozíciójában ennek a városnak minden lakója és akitől sokat vár, mert tudja, hogy sokra képes. Azok között a beruházási és közmunkatervek között, amelyeknek a megvalósítása független úgy a főváros költségvetésétől, mint a szanálási munka- programtól, — első helyen szerepel az Erzsébet sugárút megnyitása, illetve az Erzsébetváros rendezése. Ez a kérdés már esztendők óta foglalkoztatja az illetékes tényezőket. A tél folyamán már konkrét megbeszélések folytak az Erzsébet sugárút megnyitásának az előkészítéséről, az ezzel kapcsolatos tervek megvalósítását azonban még mindig nem lehet megkezdeni éspedig azért, mert Imrédy Béla pénzügyminiszter az állami költségvetés parlamenti tárgyalása során olyan kijelentéseket tett, amelyek szerint a leg köze többi jövőben szó sem lehet nagyobbméretű házadómentessé gi kedvezmény nyújtáséiról. Ilyen körülmények között általános volt az a vélemény, hogy az Erzsébet sugárút megnyitásának a tervét le kell venni a napirendről. Most az után — mint a Független Budapest munkatársa értesül — ebben az ügyben váratlan fordulat következett be. Arról van szó ugyanis, hogy a Fővárosi Közmunkák | Tanácsa nem adta fel a reményt, hanem folytatja évekkel ezelőtt megindított küzdelmét az Erzsébet a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Valóban elkészült az Erzsébet sugárút megnyitására, illetve^ az Erzsébetváros rendezésére vonatkozó törvényjavaslat-tervezet. Ez a törvényjavaslat-tervezet 18 szakaszból áll. Címe: Budapest VII. kerületében a Károly király út és Erzsébet körút között nyitandó útvonalról és az Erzsébetváros belső rendezéséről.« — A törvényjavaslat-tervezet egyes rendelkezéseiről a nyilvánosság számúra nyilatkozatot nem tehetek, mert hiszen egyelőre csak intern megbeszélések eredményeinek a lefektetéséről van szó. Most arra várunk, hogy a kormánykörök, elsősorban pedig az érdekelt miniszterek véleményt nyilvánítsanak a törvényjavaslat-tervezet egyes rendelkezéseiről. A pénzügyminiszter úrnak — mint ismeretes — az az álláspontja, hogy az Erzsébet sugárút megnyitása nem aktuális. A pénzügyminiszter úr nyilván financiális okokból ellenzi a házadómentességi kedvezmény megadását. Én nem vagyok hivatva arra, hogy a gazdasági és pénzügyi helyzetet megítéljem és így Rakovszky Iván volt belügyminiszternek, a Közmunkatanács elnökének ez a nyilatkozata részletesen megvilágítja azt a helyzetet, ami az Erzsébet sugárút megnyitása és az Erzsébetváros rendezése I tekintetében Imrédy pénzügyminiszter kijelentései, következtében támadt. Ügy tudjuk, hogy a Közmunkatanács az Erzsébet sugárút vonalába eső építsugárút megnyitásához szükséges előfeltételek megteremtése érdekében. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa törvényjavaslat-tervezetet dolgozott ki, amely az Erzsébet sugárút megnyitásához, illetve az Erzsébetváros rendezéséhez szükséges előfeltételek megteremtésére nézve igen érdekes és a törvény életbeléptetése esetében a főváros közönségét közelről érintő rendelkezéseket tartalmaz. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa részben elejtette az Erzsébet sugárút megnyitásának a gondolatát, de csak any- nyibau hogy az Erzsébet sugárutat csak a Károly körúti torkolattól az Erzsébet körútig akarja kiépíteni és ezzel kapcsolatosan napirendre tűzi az Erzsébetváros rendezését. Ilyen irányban készült el ez a törvényjavaslat-tervezet, amelynek egyes rendelkezései felől kérdést intéztünk magához Rakovszky Iván volt belügyminiszterhez, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának az elnökéhez, akinél aziránt is érdeklődtünk, hogy milyen reménységekkel tekint ennek a törvényjavaslat-tervezetnek az elfogadása felé. kénytelen vagyok meghajolni a pénzügyminiszter úr érvei előtt. Azok a kijelentések azonban, amelyeket a pénzügyminiszter úr tett, nem akadályozhatnak meg bennünket abban, hogy az Erzsébet sugárút megnyitásának, illetve az Erzsébetváros rendezésének előkészítő munkálatait elvégezzük. Ellenkezőleg, nekem az a véleményem, hogy feltétlenül el kell végeznünk minden előkészítő munkát és ebből a szempontból a legjelentősebb munkának, az említett törvényjavaslat-tervezet kidolgozását tekintem. Nem kétséges ugyanis, hogy az Erzsébet sugárút megnyitásának és az Erzsébetváros ren de zésének az előfeltételeit csak törvényhozási úton lehet megteremteni. Idetartozik rígy a házadómentességi problémának a megoldása, mint a telekértékemelkedési adónak a bevezetése is. Mi egyelőre elkészítettük ezt a törvényjavaslat-tervezetet éspedig abból az elgondolásból kiindulva, hogy abban az esetben, ha a kormány álláspontja megváltozik, az előkészítő munkálatok befejezettek legyenek és a törvényjavaslat-tervezet a kormány számára rendelkezésre álljon. kezéseknél 35 évi, általában pedig az Erzsébetvárosra nézve 25 évi adómentességet kér. Rakovszky Iván, a Közmunkatanács elnöke, nem nyilatkozott a házadómentességi probléma megoldásának az időpontja felől, nem kétséges azonban, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ezeknek a kérdéseknek mielőbbi megoldását reméli, mert különben nem határozta Ősszel a parlament elé fterül a Közmunkatanács törvénytervezete Rakovszky Iván9 a Közmunkatanács elnöke
