Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-06-20 / 25. szám
Budapest, 1934 június 20. L.. — Független Budapest o Autobu$zgarázst terveznek a Batthyány (éri vásárcsarnokból Be akarnak csukni föDD vásárcsarnokot, mert a közönség egyáltalán nem látogatta vZ zárt Vásárcsarnokok ideje már lejai t Gzt állapították meg' az illetékes közélelmezési szakiév- fiak már akkor, mikor a főváros közélelmezési intézményeinek fejlesztését tervezték. Azért nem építettek újabban zárt vásárcsarnokokat, hanem ezek helyett a modernebb és praktikusabb fedett vásártele- j pék építése került megvalósításra. Az új piaci típus csakugyan bevált. Sietteti a csarnokok romlását a gazdasági válság folyományaképpen jelentkező fogyasztási csökkenés, az élelmiszerek árának zuhanása is. A budapesti vásárcsarnokok hovatovább teljesen elnéptelenednek. Vannak kerületi csarnokok, amelyekben vevőt és árust alig látni. Hozzájárult ezenkívül ,a csarnoki rendszer bukásához az élelmiszerüzletek gombamódra ! történt példátlan elszaporodása is. A város egész te- j rületén, főleg a mellékuccákban minden második iiz- I let élelmiszereket, zöldséget árusít és a nagy kon- kurrencia mellett sokhelyen az üzletben olcsóbban szerezheti be a közönség ezeket a szükségleteit, mint a csarnokban. A háziasszonyok nagyrésze teljesen elszokott a vásárcsarnokoktól és a szomszéd élelmiszerüzletben, vagy fűszeresnél veszi meg a háztartás- összes szükségleteit. A fővárost súlyosan érinti ez a változás, mert a csarnokok fenntartása jelentős költségbe kerül. A valamikor nagy jövedelmet hajtó csarnoki intézmény az elnéptelenedés folytán hamarosan megszűnik hasznothajtó forrás lenni a községi háztartás számára. Legutóbb — mint megírtuk — a helybérek leszállításával kísérletezett a főváros, de ez sem népesítette be a csarnokokat, mert a helypénz leszállítása nem teheti annyival olcsóbbá az élelmiszereket, hogy emiatt a vásárlóközönség vissza szokjék a csarnokokba. Ezek a körülmények késztették a főváros illetékes tényezőit, elsősorban a csarnokok igazgatóságát arra a mégfontolásra, nem volna-e helyesebb a rosszul menő, a közönség által majdnem bojkottált kerületi csarnokokat becsukni, mert hiszen abból a tényből, hogy a közönség ezeket a csarnokokat nem látogatja, arra lehet következtetni, hogy nincs rájuk semmi szükség. Ilyen helyzetben van pl. a Batthyány téri csarnok, amely évek óta sívár képet mutat. Ma már csak szórványosan lehet itt-ott látni megforduló vásárlókat. Elnéptelenedett a holduccai csarnok is, alig van itt vevő és alig van forgalom az óbudai fedett vásáron is. A vásárcsarnokok igazgatósága jelentést tett a helyzetről a közélelmezési ügyosztálynak és javasolta, hogy a feleslegesnek látszó közélelmezési intézmények egyikét-másikát zárják be és ezzel csökkentsék a főváros fenntartási terheit. A felesleges csarnokok bezárása jó hatásai lenne a szomszédos piacokra, melyeknek forgalma így megnövekednék. A Belvárostó1 pl. nincs messze a vámliáztéri központi csarnok, a Batthyány tér környékének lakói pedig nagyrészt most is a Széna téren vásárolnak. A megszűnő csarnokok épületeit pedig hasznosítani Lehetne valamilyen megfelelő célra. Igen érdekes ötlet merült fel pl. a Batthyány téri vásárcsarnok felhasználására. Az a terv, hogy e csarnok megszüntetése esetén az épületet autobuszgarázs céljaira használják fel, mert ilyen célra a tágas épület nagyon alkalmas, úgyszólván alig van szükség átalakításra. A budai oldalon úgyis régen akarnak autobuszgarázst építeni, de nem volt meg az erre való pénz. A budai oldalon közlekedő autóbuszok ma rengeteg üres kocsikilométert kénytelenek futni, míg a messzefekvő Szent Domonkos-ucoai garázsból közlekedési útvonalukra érnek. Évente százezreket takaríthatna meg a főváros az üres kocsikilométerek elmaradásával, ha a budai oldalon autobuszgarázs állna rendelkezésre. A Batthyány téri vásárcsarnok felhasználásával most megvolna ennek a lehetősége és valószínűleg örömmel is fogadják az ötletes tervet. Hasonlóan hasznos célok szolgálatába lehetne állítani a többi elnéptelenedett vásárcsarnokot is. Aluljáró épül a Margithidról a Margitszigetre Aluljáróval oldják meg a margithídi életveszélyes közlekedést — Megkezdik a deliért és Kálvin terek átépítését Gille István faárugyár Budapest, VI., Lehel u. 17 A Telefon: 91-8-64 Gyárt: Mindennemű háztartási-, sport-, egészségügyi és egyéb tömegárucikkeket 9500 gyermeket küld nyaraltatni a főváros Megkezdődött a nyaraltatási akció — Gyermeknyaraltató telepek a Svábhegyen, Hűvösvölgyben és a Városligetben A fővárosi gyermeknyaraltatási akció most a tanév végeztével kezdi meg szokásos működését. A kisebb elemisták közül többeket, — akik különösen rossz egészségi állapotban voltak — már májusban kivett az akció vezetősége az iskolából, kikérte z’észükre a bizonyítványt és május 12-e óta ezek faluhelyen tartózkodnak. Az igazi gyermek- nyaraltatás azonban csak június 27-én kezdődik és a rendelkezésre álló költségek alapján 9500 tanuló üdültetése van a folyó évre előirányozva. Tizennégyezer jelentkező közül válogatták ki az iskolaorvosok a 9500 gyermeket. Sajnos, a többiek elutaztatására nincs a fővárosnak pénzügyi fedezete, mert a folyó évben mindössze 380.000 pengői biztosítottak a gyermehnyar altatás céljaira, és ebből kell fedezni az adminisztrációs kiadásokat és a dologi szükségleteket is. A főváros azonban gondoskodik azokról a gyermekekről is, akik ez alkalommal a vidéki nyara Itatásban nem részesülhetnek. Ezeket itt Budapesten fogják üdültetni éspedig a Svábhegyen, a Hűvösvölgyben és a Városligetben rendeznek be nyaralótelepeket, ahol naponta 2000, jó levegőre szoruló gyermek fog tartózkodni. Ezeknek egészimpi ellátásáról a főváros gondoskodik, ebédet, uzsonnát kapnak és villamosokon történik a főváros költségén a telepekre való ki- és hazaszállításuk. Az ország területén a főváros hét nagyobb üdülőtelepet rendezett be. Mégpedig Zalaegerszegen, Balallonberényben, Zamárdin, Sajóvelezden, Alpá- ron és Balatonszabadiban. Zalaegerszegen az OTI szanatóriumtelepén és Balatonberényben fog a legtöbb pesti gyerek üdülni. Ezenkívül Várnába is küldenek csereakció révén 50 gyereket, akik 4—5 hétig tartózkodnak majd a bolgár tengeri fürdővárosban. Tárgyalnak Németországgal és Ausztriával is diáknyaraltatási csereakció ügyében, de megállapodás nem jött létre. így tehát a főváros külföldi nyaraltatási csereakciója csak Bulgáriára terjed ki. Igen szép megértéssel viseltetnek & magyar községek ia főváros ama felhívásával szemben, hogy a nyár tartamára vállaljjanak néhány budapesti diákot ellátásra. Többször írt már a Független Budapest a főforgalmi terek rendezésére vonatkozó tervekről, így elsősorban a Kálvin-tér és Gellért-tér dolgáról. Mindkét tér rendezési problémáival sokat foglalkoztak az érdekeltek is, de anyagiak hiányában mindeddig késett ennek a fontos közlekedési intézkedésnek végrehajtása. A Kálvin-téren láncokat húztak a gyalogjárók szélére és így próbálják a közlekedést átmenetileg biztosabbá tenni, de kétségtelen, hogy ez a megoldás ideiglenesen sem felel meg* a közlekedés és közbiztonság követelményének és a nagyforgalmú tér végleges rendezése már nem halasztható sokáig. A polgármester ép ezért átirattal fordult a Beszkárthoz és felhívta, hogy a jövő évi költségvetésben biztosítsa a tér átépítéséhez szükséges összeget. A költségek felél a Beszkártnak kell viselnie, miután a Kálvin-tér főleg a kusza villamoshálózat miatt szorul elsősorban rendezésre. Eddig is amiatt húzódott az ügy megoldása, mert a Beszkárt a szükséges összeget nem tudta költségvetéséből kihasítani. A főváros á rendes útépítési büdzsében talált volna fedezetet, a tér rendezési költségeire, de egymaga nem akarja az egész kiadást viselni. Ezért ez a munka a jövő évre halasztódik, amikor bizonyára a Beszkárt is eleget tesz a felhívásnak és gondoskodik a szükséges összeg folyósításáról. A Gellért-tér rendezését is ideiglenes formában fogják megoldani, még pedig olyképpen, hogy a nagy kiterjedésű szabálytalan alakú teret járdaszigetekkel részekre bontják és úgy a jármű, mint a gyalogforgalmat bizonyos irányokba terelik. Az erre vonatkozó terveket a Független Budapest néhány hónappal ezelőtt már ismertette. A jövő hónapban az útépítési ügyosztály a kivitelezést megkezdi. A munkákat házilag fogják végrehajtani, takarékossági okokból. A tér végleges rendezésére itl csak akkor kerül sor, ha megoldják a helyiérdekű vasút gellérftéri végállomáséinak kitelepítését, miután ez a kérdés szorosan öszefiigg a tér végleges kialakításával és nem lenne értelme, hogy kétszeres kiadást okozzanak, ideiglenes megoldással. A közlekedési problémák sorában kell megemlíteni azokat a tárgyalásokat is, melyek az elmúlt napokban a Margit-híd szigeti lejárójával kapcsolatban folytak az érdekelt hatóságok között. A Margit- hídon nemcsak a járműforgalom szempontjából állandóak a panaszok, hanem igen nagy bajok vannak a híd gyalogforgaí- mával kapcsolatosan is, különösen a szigetre vezető lejárónál. Itt állandóan életveszélyes a helyzet: a sok autó, autóbusz, villamos között valósággal az életével játszik minden gyalogjáró, aki a híd úttestjén akar átmenni. Főleg a híd közepén lévő villamosmegállónál katasztrofálisak a biztonsági állapotok. A Buda felé haladó villamosok megállóhelye a híd baloldalán van és az a szigeti látogató, aki villamoson érkezik Pestről, a nagyforgalmú úttesten kénytelen átmenni, hogy a szigeti lejáróhoz jusson. Ezek a tarthatatlan állapotok az illetékes hatóságok figyelmét is magukra vonták és végre intézkedésre késztették. A napokban a főváros, a rendőrség, a Közmunkatanács és a hidak igazgatósága képviselőinek részvételével helyszíni szemle volt a: Margit- hídon és abban állapodtak meg, hogy a híd közepéről lépcsős auljárót vezetnek le a szigetre, úgy, hogy a Pest felől érkező közönség a villamosról leszállva, nem lesz kénytelen a híd úttestén átmenni, hanem ezen az aluljárón át lep a sziget területére. A lépcsős lejárót olyan kiképzésben fogják megépíteni, hogy az a híd architektúráját ne rontsa. Az építési költségeket az állam viseli. Kíváncsian várjuk a munka megkezdését, mely a főváros egyik legsúlyosabb közlekedési problémá ját fogja megoldani. Eddig 30 község* jelentette be az akcióban való részvételét, mégpedig Bakony szeg, Békéscsaba, Budafok, Hasznos, Túra, Nagytelek, Diósgyőr, Foktő, Putnok, Tószeg, Bátya, Celldömölk, Vác, Alsódabas, Örkény, Lajosmizse, Öcsa, Sarkad, M ezöcsát, Fadd, Buda- jenő, Encs, Szigetújfalu, Edelény és Táplánfa községek. Különösen Szilágyi Lajos, biharmegyei főispánnak és Szántó, dabasi főbírónak akciója volt eredményes, akiknek közreműködése révén 100—100 budapesti gyermek nyári elhelyezése vált lehetségessé. Érdekes ajánlatot tett Kőszeg városa a főváros vezetőségének. A kőszegi polgármester felajánlotta a fővárosnak, hogy a város tulajdonában levő 3840 holdas erdőségből bármilyen nagyságú területet díjmentesen bocsát a főváros rendelkezésére abból ■ a célból, hogy azon a főváros erdei üdülőtelepet létesítsen és megfelelő építkezéseket végezzen. A kőszegi ajánlatról tárgyalni fognak. A nyaraltatási-akció szeptember 3-án ér véget, de az utolsó csoportok, a kisebb gyerekek, szeptember 26-án térnek csak vissza. Egy-egy nyaraltatási turnus 3—4 hétéig tart. Az akcióban résztvevő valamennyi gyermek baleset ellen biztosítva lesz. Fóthi út, Klapka-, Tüzér-, Csángó uccák által határolt telektömb felparcellázva kedvező feltételek ^1» JL mellett GlSIilO Bővebbet: vasárnap délelőtt helyszínen Fóthi út 35, hétköznapokon Rudolf tér 6. IV., 22. - Tel.: 241-15 Rádiumkezelések, Béliürdők (Enterocleaner), Vízkúrák? . n ■ ft , , , napi 8 pengő ápolási díjjal. Elektrotherápia, Zandergimnastíka, Asthmagyógyítás stb. m rQ Hr SZOilRTOfllJ[TI ^ bülönszobák árait is Kórházi osztályt szanatóriumi ellátással nyitott a vasutcai * lényegesen leszállította.
