Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-06-13 / 24. szám
4 Független Budapest Budapest, 1934 június 13. A főváros egrész tiszt viselőkarát ős nyugdíjasainak nagy táborát, de rajtuk kívül valamennyi városi üzem alkalmazottjait és nyugdíjasait egyaránt közelről érdekli az a próbaper, amelybejh most ítélkezett a budapesti ki.r. törvényszék, mint fellebbviteli bíróság dr. Bothúr Sándor törvényszéki tanácselnök elnöklésével. Ebben a perben akörül forgott a jogvita, hogy a főváros kötelékében álló tisztviselők és üzemi alkalmazottak, valamint a nyugdíjasok illetménycsökkentése jogos-e vagy sem? A pert Walkó István indította Budapest Székes- főváros Községi Takarékpénztár rt. Nyugdíjpénztára ellen és a központi járásbíróság elé terjesztett keresetében 3400 pengő visszatartott nyugdíjjárandóság megtérítését követelte. A járásbíróság előtt megtartott tárgyaláson tényként állapították meg, hogy a felperes a Községi Takarékpénztár rt. szolgálatában állott és a nyugdíjszabályzat értelmében 1930 január 1-én nyugdíjazták. Nyugdíjának Összegét 8350 pengőben szabták meg. Nyugdíjbahelyezésének második esztendejében megjelent az első kormányrendelőt, amely a köztisztviselőknek és a nyugdíjasoknak illetményeit leszállította. A Községi Takarékpénztár közölte Walkóval, hogy a fizetés- illetve nyugdíj- járulékokat csökkentő kormányrendelet értelmében 1931 szeptember 1-i hatállyal 15 százalékkal lecsökkenti az ö nyugdíjjarandóságait is. Walkó óvatosságból kifogást emelt a csökkentés ellen, de a pénztárnál már a leszállított nyugdíjat fizették ki számára. Ezután következett 1932 június 1-én a további nyugdíj- csökkentés, amikor 4 százalékkal redukálták az illetményeket, majd tavaly március 1-én megjelent a harmadik rendelet is, amely újból 2 százalékkal redukálta az illetményeket. Walkó István minden egyes alkalommal óvást emelt a nyugdíjredukció miatt, de természetesen ennek nem volt különösebb foganatja, mert a pénztár mindenkor a rendeleti úton mérsékelt nyugdíjjárulékot folyósította. Az alperesként perbe vont nyugdíjpénztár jogi képviselője pergátló kifogást emelt a keresettel szemben s azt vitatta, hogy a fizetésredukció tárgyában a kormányrendeletekre való hivatkozással a polgár- mester külön rendeleteket adott ki, ez alapon mérsékelték a felperes nyugdíját, s amennyiben Walkó Istvánnak jogi kifogásai lennének, ezek nem larloznuk, bírói útra, hanem közigazgatási eljárás alá. A járás- bíróság helyt adott e kifogásnak és — a per érdemi letárgyalása nélkül, ezen alaki okból felperes keresetét elutasította. így került az ügy fellebbezés folytán a törvényszék tanácsa elé. A fellebbviteli bíróság elölt dr. Deutsch Ferenc ügyvéd, mint a felperes jogi képviselője, előadta, hogy a polgármesternek az illetmények csökkentése ügyében kibocsátott első rendele te úgy szól, hogy a fizetésredukciókat a közgyűlés utólagos jóváhagyásának reményében és a közgyűlés hozzájárulásától feltételezetten foganatosították. Bejelentette az ügyvéd, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlése ezt a polgármesteri illetményesökkentő rendeletét a mai napig sem hagyta jóvá. Indítványozta, hogy a bíróság hivatalból szerezze be az illetmények csökkentésére vonatkozó valamennyi kormányrendeletet és ezenkívül az összes polgármesteri statútumokat is. A törvényszék ennek is elegyített. Az iratok beérkezése után megállapította a törvényszék fellebbviteli tanácsa, hogy a második és harmadik illetmény csökkentő polgármesteri rendelet már eltér az első rendelettől, annyiban, hogy ezeknél már nincs hivatkozás a közgyűlés utólagos jóváhagyására. De tényként állapította meg a törvényszék azt is, hogy a polgármester a rendeletéit annakidején jóváhagyás végett felterjesztene a belügyminisztériumhoz, de ezzel egyidejűleg megállapította azt is, hogy a belügyminiszter jóváhagyása a polgármesteri hivatalhoz a mai napig sem érkezett meg. A törvényszék fellebbviteli tanácsa a most. kihirdetett ítéletével hivatalból fig y elembeveendő pergálló kifogás alapján a pert megszüntette. Ennek a meglepő döntésnek az a lényegbevágó indokolása, hogy felperes a keresetét idő elölt indítottal meg s a bíróság érdemileg nem foglalkozhat a követelés jogszerűségével, vagy jogosulallanságával, mert a polgári perrendtartás szerint előzetesen a bírói eljárást megelőzően egy másik közigazgatási, illetve miniszteriális eljárásnál;, ízeli le folytatódni. Ehhez a döntéshez a törvényszék igen részletes indokolást fűz. Leszögezi a bíróság, hogy a különböző fizetés. I MJT7 LAKK-£s festékgyár r.-t. n VBV K MM BUDAPEST, VII. KÉR., ÖRHAGY-UTCA 4. SZÁM. A főváros minden esztendőben meglehetősen vagy összegeket költ művészen és kulturális célokra. A pénzügyi helyzet, a szanálás azonban ebben a vonatkozásban is erősen érezteti hatását. A főváros vezetősége kénytelen évről évre csökkenti azokat az összegeket, amelyeket képek, szobrok, folyóiratok és könyvek vásárlására fordít. Ez a magyaráznia annak, hogy a főváros az idei könyvhéten mindössze 400 pengőért vásárolt könyveket. Feltűnően csekély összeg ez, ami annál inkább meglepő, mert hiszen a gazdasági helyzet romlása valóságaid katasztrófával fenyegeti az irodalmi életet. líDer Endre alpoUSármesíer, akivel ebben az ügyben alkalmunk volt beszélni, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A hír — sajnos — igaz. Mindössze 400 pengői kőit hétiünk el a könyvhéten. Ebből a 400 pengőből vídy-köteteket vettünk, továbbá több példányban megvásároltuk Karinthy Frigyes humoreszkjeit. Gu- lácsy Irén Fekete vőlegények című regényét és Mécs László válogatott költeményeit. A fővárosi könyvtár számára vásároltunk abból a célból, hogy buzdító hatást gyakoroljunk a nagyközönségre. Az összeg, elismerem, kevés, de több nem állolt rendelkezésünkre. Németiig Károly tanácsnokkal, a. közművelődési ügyosztály vezetőjével személyesen jelentem meg különböző könyvsál raknál, ahol ez a »hivatalos vásárlás« érthető feltűnést keltett. _ Azért választottuk ezt a módot, hogy a nagyközönség előtt bizonyságot tegyünk a könyvhét iránti érdeklődésünkről és egyben vásárlásra ösztökéljük a publikumot. Liber Endre alpolgármesterről köztudomású, hogy az irodalomnak és a művészeteknek lelkes I pártfogója, aki a szűkroszabott közművelődési költségvetés keretein belül mindig arra törekszik, hogy a jelentkező igényeket a lehetőséghez képesI kielégítse. Ha Liber alpolgármester azt állítja, hogy nagyobb összeg nem állott rendelkezésre, akkor nem tehetünk egyebet: szomorúan kell 'megállapítanunk, hogy Budapest székesfővárosnak 1034-ben összesen 400 pengője volt a könyvhét támogatására. AilfAB na»if a legkellemesebb ESTI SZÓRAKOZÓHELY A terrasz-ótteremben főúri ételek, magyar-francia konyha. Polgári árak ! Kitűnő italok! A parkban naponként szimlónikus zenekar hangversenyez, hetenként csütörtökön elsőrendű művészek felléptével egész ostékot betöltő opera- és oporettelőadások. Felmondásban levő közalkalmazottra is kiterjed-e a fizetést csökkentő kormányrendelet A Vásárpénztári tisztviselők port indítanak a főváros ellen levont illetményeik miatt Kétféle bírói ítélet-- azonos tárgyú pörben A felszámolás alatt álló Vásárpénztár, ha kis mértékben is, újabb kellemetlenséget okozott a fővárosnak. A likvidáció elhatározása után történt, hogy a kormány újabb fizetéscsökkentést rendelt el a köz- alkalmazottaknál és e rendeletéi a közintézmények tisztviselőinél is végre kelleti hajtani. A polgármester, köztudomás szerint, — a fizetésleszállítást az egész vonalon elrendelte és a megállapított arányban csökkentette a Vásárpénztár felmondásban lévő tisztviselőinek illetményeit is. A Vásárpénztári alkalmazottak, — számszerint mintegy 40-en — pert indítottak a főváros ellen, mert szerintük felmondásban lévő alkalmazottra nem vonatkozik a fizetésleszállítást elrendelő kormányrendelet. Ezért az érdekelt Vásárpénztári tisztviselők a felmondási időre visszakövetelik a levont összeget, a nyugdíjasok ivedig nyugdíjuknak a leszállítást, megelőző fizetés alapulvétele mellett való megállapítását kérik. Az érdekes per megindult, még pedig nem kollektív alapon, hanem külön-külön. A bíróság elsőfokon most hozta meg ítéletét két ilyen perben és érdekes, hogy a két per, — amelyet más-más bíró tárgyalt — egymástól eltérő ítélettel végződött. Az egyik bíróság a felperes tisztviselőnek adott igazat és kimondotta, hogy a Vásárpénztár felmondásban lévő tisztviselőinek fizetését nem volt szabad csökkenteni, mert a vonatkozó miniszteri rendeletből és más hasonló kormányrendeletből kitűnik, hogy felmondásban lévő magánalkalmazott fizetése nem szállítható le, ugyanekkor azonban a másik ítélet úgy szólt, hogy a polgármesternek igenis joga, sőt kötelessége volt a fizetésleszállítást végrehajtani, függetlenül attól, vájjon a tisztviselők közül egyesek felmondásban vannak-e, mert a fizetésleszállítást ki- mendó rendeletben nincs megemlítve, hogy felmondásban lévő alkalmazottakra az intézkedés nem vonatkozik A két szembenálló ítélet tehát nem oldotta meg a kérdést és a Vásárpénztári tisztviselők e percben még bizonytalanságban vannak afelől, megkapják-e a fizetésükből levont összegeket és a nyugdíj, illetve vég- kielégítési differenciát. E héten az egyik ilyen per a felsőbb fórum elé kerül és ettől függ a többi per sorsa is. amennyiben a felsőbb fórum a tiszt v lsei üknek ad igazat, úgy a főváros, illetve a Vásárpénztár nem folytatja a többi pereket, hanem kifizeti a tisztviselőknek a reklamált különbözetet. Ha viszont a felsőbb bíróság döntése arra az álláspontra helyezkednék, hogy a fővárosnak le kellett szállítania a felmondásban lévő alkalmazottak illetményeit, is, úgy a többi pereskedő tisztviselő kénytelen lesz ebben megnyugodni. A felsőbb ítélet elé nagy érdeklődéssel tekintenek, mert az elvi jelentőségű lesz. \ töt áros mindössze 400 pengőért vásárolt könyveket o könyvhétén Liöer Endre alpolgármester nyilaíhozafa - Évrői-évre csöfthenfih a művészen és irodalmi Hiadásohat Jogos-e a fővárosi tisztviselők és nyugdíjasok ilietménycsökkentése? A belügyminiszter a fizetéseket csökkentő polgármesteri rendeletekei a mai napig sem hagyta jóvá mindaddig, így szól az ítélet — amíg a miniszteri döntés le nem érkezik, úgy kell tekinteni ezt a kérdést, hogy egy más hatósági eljárás van folyamaiban a fizetésredukciókra vonatkozó rendeletek tekintetében s amíg ez befejezési nem nyer, addig peres álon fellépni nem lehet. Ez a más hatósági eljárás abból áll, hogy a belügyi kormány jóváhagyja-e a polgármester rendeletéit, vagy megsemmisíti azokat. Amíg e döntés meg nem történik, a bíróság érdemileg nem foglalkozhat az üggyel, s ezért szüntette meg a pert hivataliból figyelembeveendő pergátló okból. Ha a törvényszék felperes keresetének helyt adna ~ Hja az ítélet — és a községi takarékpénztár nyugdíjpénztárát a visszatartott nyugdíjrészletek kifizetésére kötelezné, egészen furcsa helyzet állhatna elő. Bekövetkezhetne, hogy a kormány a polgá rauester rendeletéit későbben jóváhagyná és így a bíróság ai kormányhatósági renddel ékkel összeütközésbe kei-ülne. Mindaddig tehát, amíg a belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértő döntése a fizetésredukciókra vonatkozó rendeletek tárgyában el nem következik, érdemileg a bíróság a nyugdíjigénnyel nem foglalkozhat. A törvényszéknek ez a döntése nem zárja le ezt a fontos és jogi szempontból is fölötte érdekes jogi vitát, mert a felperes felülvizsgálati kérelmet terjeszt elő, úgy, hogy a végső szót ez ügyben a felsőbíróság ítélete mondja ki. illetve ellátási díjak csökkeniése ügyében kiadott rendeletek abból a törvényből erednek, amely a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az állam pénzügyi egyensúlyának biztosítását célozza. Megállapítja továbbá a törvényszék azt, hogy a kormányrendeletek alapján kiadott polgármesteri rendeletek a felperesre, mint a nyugdíjpénztár nyugdíjasára is kiterjednek. Meg kelleti állapítani, — mondja tovább az ítélet indokolása — hogy a polgármester által jogszerűen kiadott csökkentési határozatok a mai napig jogerőre nem emelkedtek. Nem következett be az első rendeletre a közgyűlés jóváhagyó határozata. és a mai napig a többi rendeletre vonatkozólag sem érkezeti a fővároshoz belügyminiszteri jóváhagyás. De
