Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-17 / 3. szám
HUSZONKILENCEDIK évfolyam 3. szám--4934 január 17 fJÜ Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. I. Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Itt a revízió! Amit megszületésének pillanata óta sürgettünk, követeltünk: bekövetkezett. Gömbös Gyula miniszter- elnök bejelentette, hogy a kormány már ezen a héten beterjeszti a fővárosi törvény revíziójára vonatkozó javaslatot. Sokkal hamarább, mint reméltük és hittük. Most már csak az a kérdés, milyen lesz ez a revízió: az autonómiát erősíti-e, vagy pedig még azokat a csökevényeket is eltávolítja, amelyeket az 1930. évi XVIII. törvénycikk véletlenül még meghagyott az önkormányzat régi hagyományaiból. Tulajdonképpen diadalmaskodnunk kellene. Mi voltunk az elsők és egyedüliek, akik kezdettől fogva a legnagyobb hévvel követeltük a törvény revízióját, ez-volt vezérlő gondolatunk attól a pillanattól kezdve, amikor a fővárosi törvény életbe lépett. Mégse merjük meggyu-jtani az öröm lobogó máglyáit, mert vannak szempontok és látszatok, amelyek ezt az örömet kissé korainak mutatják. Mi a főváros alkotmányos szabadságának helyreállítását,, intézményes kiépítését követeljük és nem tudjuk, — e pillanatban még nem is tudhatjuk — ezt -a célt szolgálja-e a reform, amelyet a sajtó és a miniszterelnök bejelentett. A szállongó híreik) azt beszélik, hogy alig néhány szakaszból áll a törvénymódosító tervezet. Az egyik, leglényegesebb intézkedés; a törvényhatósági tanács megszüntetése, illetve a régi »tekintetes tanács« visz- szaállítlásá lenne. Egy másik intézkedés megszüntetné a közigazgatási bizottságot is. Olyan intézkedés is lenne a javaslatban, amely a főpolgármesteri állást nem választás, hanem kinevezés útján töltené be, végül arról is gondoskodnának, hogy eltűnjék a törvényhatósági választások szégyenletes igazságtalansága, az ajánlási rendszer. Arról, hogy visszaállítanák régi jogaiba a sajtónyilvánosságot, mint azt a főváros hivatalosan is kéri, nincs említés az eddigi hírek közt. Ami a törvényhatósági tanács dicsőségének elmúlását illeti, azt nem sajnáljuk. Sőt ellenkezőleg. Nem érezzük az autonómia sérelmének, hogy nem a politikai pártok döntenek, hanem a szakértelem a főváros vitális ügyeiben. Szerencsésnek, a közérdek) szempontjából hasznosnak tartjuk ezt az intézkedést és örömmel üdvözöljük. Nem így közigazgatási bizottság megszüntetését. A közigazgatási bizottság a régi törvényhatósági szabadság elevenen élő intézménye. Nemcsak egyszerű közigazgatási szerv, hanem közéleti fórum is. De az, hogy esetleg politikai megnyilatkozások is eshetnek itt, nincs ártalmára a köznek, a közigazgatási bizott- ság nem osztogat állásokat, nem intézkedik nagyjelentőségű anyagi ügyekben, inkább csak regisztrálja, semmint irányítja a főváros életét. Kár lenne érte, mintahogy mindenért klär, ami hagyomány ési múlt: nem a gyökeret, hanem a fattyúhajtásokat kell irtani. A közigazgatási bizottság pedig a gyökerek közül való: tradíciója a magyar önkormányzati életnek. Hegy választás vagy kinevezés útján töltsék-e be a főpolgármesteri széket, -az nagy kérdés; lehet azoknak, akik közjogi szőrszálakat s-zeretnek hasogatni, magának a főváros közönségének azonban nem sokat jelent. A megyei és vidéki törvényhatóságok főispánjai kinevezés útján kerülnek állásukba, csak a budapesti főpolgármestert választotta a törvényhatósági bizottság a kormány állal ajánlott három jelölt közül. Ez már magában véve se nagy differencia, a »választás« értékét azonban úgyszólván semmivé degradálják azolkt a korrektivumok, amelyek a polgárság igazi akaratának megnyilatkozását amúgy is; lehetetlenné teszik. Az Elet szempontjából közömbös; ez a kérdés, csak a közjog szempontjából fontos: mi az Eletet szolgáljuk, nem találunk különösebb sérelmet a kormány ilyenirányú szándékában. Elleni ..annál p,g,gvobb az örömünk afölött, lágy eltűnik í .. , endszer, a mai választási eljárás br utális s.- A legnagyobb erkölcstelenség tűnik el ezzel. Felesleges; dolog lenne magyarázhatni, milyen mo.nstruózus igazságtalansága, milyen mesterséges hamisítása az ajánlás a népakarat megnyilvánulásának: éppen eleget beszélnek erről az utóbbi évtized törvényhatósági választásai. Tűzbe az ajánlással! Emléke se maradjon. Az eddig ismert reformok között nem szerepel a j sajtónyilvánosság jogaiba helyezése. A főváros ezirá- [ nyú óhaja, hivatalos formában, még el sem juthatott a kormányhoz. Reméljük1, hogy a reform során eltűnik a mai titkosság a törvényhatóság életéből: a szakbizottságok ülései nyilvánosak lesznek, de — remélhetőleg — a nyilvánosság ki fog terjedni a tekintetes tanács olyan üléseire is, amelyek felé fokozott érdeklődéssel tekint a főváros közönsége. Az, hogy ezek az ülések azelőtt sem voltak nyilvánosak, nem lehet ok arra, hogy ezentúl is titkok maradjanak. Lehet, hogy mire e sorok megjelennek, már ismeretessé válik a javaslat a maga teljességében. A miniszterelnök sátoraljaújhelyi kijelentése azt mutatja, hogy a leggyorsabb ütemben akarják keresztülvinni a törvényrevíziót. A főváros közönsége nagy érdeklődéssel tekint a legközelebbi jövő eseményei elé: óriási jelentősége lesz ennek a törvényhatóság egész összetétele, munkája és egész jövője szempontjából. Eltűnik a múlt és jelen egy darabja, ríj perspektíva nyílik: kérdés, hová vezet, merre mutat. A szabadság és igazság felé-e, vagy — lefelé, amitől Isten óvjon. \Kormány törvényjavaslata a városházi uralom átvételére és az autonómia meüszantetésére Törvénujavaslaí az 1930. évi XVIII. t. c. módosításáról — Feloszlatták a Közgyűlést, megszűnik a törvényhatósági tanács, a közigazgatási bizottság. — \ főpolgármestert a kormány nevezi ki, a polgármestert és három alpolgármestert a kormány hármas jelölése alapján választja a közgyűlés Egy évre kormánybiztosi állítanak a főváros élére Az összes városházi pártok ellenzékbe mennek a törvénpiavaslattal szemben A Kozma-párt Bethlen István grófot kéri fel az autonómiáért induló harc vezetésére A főváros közönsége nagy meglepetéssel fogadta azokat az újsághíreket, amelyek bejelentették, hogy a kormány elhatározta a fővárosi törvény revízióját és azt a legrövidebb időn belül végre is hajtja. Mint ismeretes, a közigazgatási bizottság legutóbb tígy határozott, hogy felterjesztést intéz « kormányhoz a szakbizottsági ülések nyilvánossá tétele érdekében. Ez a határozat volt az első komoly, konkrét lépés a fővárosi törvény revíziója felé. A revízióról szóló, most már hivatalosan is approbált hírek dolgában a Független Budapest munkatársa a kormány álláspontjáról teljesen beavatott helyen a következő érdekes részleteket tudta mg: Amikor Gömbös Gyula miniszterelnök elhatározta, hogy átszervezi a fővárosi kormánypártot és maga áll a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének élére, sokan voltak, akik már akkor megjövendölték, hogy ez a szervezkedés nem járhat akkora sikerrel, hogy a kormány pártja megszerezze a döntő többséget a főváros törvényhatósági bizottságában. Ismeretesek azok a belső harcok, amelyek már közel esztendeje dúlnak az Egységes Községi Párt és a kormány új fővárosi szervezete közt, amelyek ugyan látszólag, megegyezéssel végződtek, a kulisszák mögött — sőt azokon kívül is — j mindenki tudta azonban, hogy a két kormánypárt tűz és víz, amelyek soha nem egyesülhetnek és így nem is szerezhetik meg a. kormány számára a töhbsé, xí,. Ebhez járult még az is, hogy a keresztény községi párt egyre jobban eltávolodott a kormánytól és min'd világosabban megmutatkozott, hogy ez «z együttműködés, amely tízegynéhány éven át a városházi uralmi rendszer alapja volt, többé már fenn nem tartható. Akik Gömbös miniszterelnököt ismerik, azok tudhatták, hogy nem fog egyszerűen belenyugodni abba, hogy számításait és céljait a pártpolitika keresztülhúzza. Azt azonban, hogy milyen úton és módon szándékozik elhatározott akaratát a főváros vezetésében megvalósítani, nem tudták. Egyelőre úgy látszott, hogy teljes a szélcsend a városi politikában és minden úgy döcög tovább is a maga útján, mint eddig. Ekkor váratlanul lecsapott a, bomba. A múlt hét végén — pontosan szombat délben — nyilvánosságra került, hogy a kormány néhányszakaszos törvényt terjeszt a parlament elé, a fővárosi törvény, az 1930 : XVIII. te. módosítására. Közölték azt is, hogy a revízió főképpen három intézkedésre szorítkozik. Az első az, hogy eltörlik a törvényhatósági tanácsot, amely nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a másik, hogy a közigazgatási bizottságot is megszünteti a kormány, a harmadik pedig, hogy a főpolgármestert ezentúl nem a közgyűlés választja a kormányzó hármas jelölése alapján, hanem a kormányzó nevezi ki, épúgy, mint a vidéki törvényhatóságokban a főispánt. \ főpolgármester és a poigármesier nem tud a revízióról Már maga a készülő reform híre is meglepte a közvéleményt, de még inkább fokozta a meglepetést az, amikor a miniszterelnök Sátoraljaújhelyen vasárnap bejelentette, hogy már a legközelebbi napokban a Ház elé- kerül a törvényjavaslat. Betetőzte a meglepetések sorozatát, amikor kiderült, hogy sem Huszár Aladár dr. főpolgármester, sem Sipőcz Jenő dr. polgármester nem tudott a készülő reformtervekről. Sok mindenféleképpen igyekeztek ezt a tényt magyarázni, komoly magyarázatát azonban senki se tudta adni. A kormaim Javaslatai az autonómia teljes megszüntetésére A Független Budapest beavatott helyen szerzett értesülése megfelel arra a kérdésre, miért volt szükséges a nagy titkolózás, de elmondták informátoraink azt is, mi minden lesz az új törvényjavaslatban a fent ismerteteti három intézkedésen kívül. Egészen váratlanul éri a közvéleményt és a főváros vezetőségét a javaslatnak az a pontja, amely _ a polgármesterválasztást bizonyos mérték ben elvonja az autonómia hatásköréből. A javaslat szénit a polgármestert és a három alpolgármestert a kormány hármas jelölése alapján választaná a közgyűlés. Vagyis: a főpolgármestert egyszerűen kinevezik, a polgármestert és három alpolgármestert
