Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-23 / 21. szám

4 Független Budapest Budapest, 1934 május 23. Komoly akció indult a vízellátás megjavítása érdekében Borvendég Ferenc alpolgármester nyilatkozik a szentendrei kútfúrások megindítása érdekében folytatott tárgyalások eredményéről — Miért késik a vízjogi engedély? — Elkészült a szentendrei koronauradalom megvásárlásáról szóló szerződés tervezete Rassay Károly nyilatkozata a Vízművek fejlesztésének érthetetlen akadályairól, amelyeket azonnal el kell hárítani A főváros tanácsának legutóbbi ülésén hosszú vita indult meg a főváros közönségét fenyegető katasztrofális vízhiányról, aminek bekövetkezését egyrészt a hosszantartó szárazsággal, másrészt az j új szentendrei kútfúrások megindításának, az elma- , radásával indokoltak. Maga Paulovits Viktor, a Víz- j művek vezérigazgatója isi olyan értelmű kijelentést tett, hogy május hó folyamán egyes napoleon való­sággal borotvaélen állt a helyzet, ami könnyen meg­ismétlődhetik. Javulást csak az új budai víztermelő- telepnek a létesítése hozhat, ami viszont szoros összefüggésben van a szentendrei koronauradalom megvásárlásával. Mindaddig, amíg a vitás kérdése­ket nem rendezik és a szentendrei koronauradalom megvásárlása nem perfektuálódik, az új kútfúrási munkálatok nem indulhatnak meg. A vízellátás meg­javítása és a katasztrófával fenyegető veszedelmek elhárítása érdekében Rassay Károly, a nemzeti szabadelvű párt vezére indította meg az első komoly akciót, amikor ■— egy évvel ezelőtt — interpellációt intézett ebben a tárgyban magához Gömbös Gyula minisz­terelnökhöz, most pedig legutóbb a tanácsülésen éles támadást intézett mindazok ellen, akik e katasztro­fális vízhiány bekövetkezésének az okozói. Rassay Károly a most megindított legújabb akcióról a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: —• Mint a legutóbbi tanácsülésen hallottuk, hajszálon múlt, hogy egész Budapest víz nél­kül maradt. A Svábhegyen már kiapadtak a csapok és az utcák öntözé­sét városszerte abbahagy­ták, hogy ivóvíz maradjon. De ez sem használt volna, ha a vihar hamar le nem hűti a levegőt és meg nem csappantja a vízfogyasz­tást ... Megdöbbenve vetet­tem fel a kérdést, hogy ez miként lehetséges? Evek óta hirdetik, tárgyalják és Ígé­rik a vízműtelepek meg­felelő kibővítését. A fővá­ros már négy évvel ezelőtt elhatározta ezeket a mun­kálatokat, a belügyminisz­ter jóváhagyta az elhatá­rozást, a földművelésügyi miniszter nem talált olyan törvényes okot, amelynek alapján a vízjogi engedély kiadását megtagadhatta volna — és még sem történt semmi! Mert a földművelésügyi miniszter törvény- ellenesein visszatartotta a vízjogi enge­délyt. A korona javakhoz tartozó vadászati jogokat védi a földmívelésügyi minisztérium a fővárosi 'polgárságnak mosakodási és vízivási jogával szemben. Azt követeli, hogy a főváros, ha meg akarja kapni azt a földsávot, mely a vízművek kiépítéséhez szükséges, vegye meg közel egy­millióért az egész koronauradalmat. Nyolcvan hold kellene neki és ezért ve­gyen nyolcszázat! Nyolcszáz holdat, mellyel nem tudna mihez kezdeni. — Tizenöt hónappal ezelőtt interpelláltam ebben az ügyben. A miniszterelnök úr akkor megígérte, hogy három hónapon belül megin­dulnak a közmunkák, melyeknek során a víz­művek kiépítését elvégzik. A három hónap el­múlt. Azontúl elmúlt, még egy teljes esztendő. Es mi történt? Semmi. Hacsak nem az, hogy a földmívelésügyi minisztérium magatartása által most már az ügy érdekében való magán- egyességeket is lehetetlenné teszik. A váratlan májusi forróság elmúlt — s hála .az időjárás várva-várt megfordulásának, katasztrófa nél­kül múlt eh De jön majd a nyári kánikula. Mi lesd akkor? Csodálatos az az egykedvűség, az a tein- pótlanság, melyet egyes bürokratikus közegek ebben az ügyben tanúsítanak. Csodálatos elgondolni: hogy mindenki tisztán látja a vízmüvek, kiépítésének égető szükségét, megvan a munkákra a terv, megvan rájuk az elhatározás, megvan rájuk a pénzügyi fedezet — és még sem indulhatnak meg. A vállalkozás­nak várnia kell, a munkának várnia kell, az egész polgárságnak várnia kell, mert a hi­vatalban megrekednek az akták a tehetetlen­ségen, a nehézkességen, vagy a. méltánytalan követeléseken. Amikor olyan fojtogató a mun­kanélküliség s annyira áldás minden munka, mely embereknek kenyeret ad s a gazdasági vérkeringést felfrissíti, akkor alaposan előkészített, anyagilag kellő­képpen fedezett s céljában elemi fontos­ságú munkálatnak megkezdését kell hó- napról-hónapra és évről-évre halogatni, mert a kormányzatból hiányzik a cél­tudatosság és az élhatározó készség. A főváros tanácsában gyors és határozott cse­lekvést követeltünk. En is, mások is. De ezt követeli az egész polgárság. Katasztrofális volna, ha hasztalanul, követelné ... Ezekután felmerül a kérdés: 'milyen eredménye­ket tiidnak elérni a. városházi adminisztráció veze­tői az illetékes kormányzati tényezőknél olyan irány- ! ban, hogy a szentendrei kútfúrások megindításának ; az akadályait elháríthassák. A helyzetet Borvendég Ferenc alpolgármester alábbi nyilatkozata világítja meg, amelyet a Füg­getlen Budapest munkatársa előtt tett a követke­— A főváros vezetősége már esztendőkkel ezelőtt felhívta az összes illetékes tényezők figyel­mét arra, hogy hosszabban tartó szárazság esetében katasztrofá­lis vízhiánytól kell tartani s ezért elengedhetetlenül szüksé­ges az új budai vízműtelepnek a létesítése. A Vízművek be­ruházási munkálataihoz szük­séges fedezet már 1930 óta ren­delkezésre áll. de Borvendég Fereno böző sérelmeik orvoslása végett az alkalmazottak küldöttségei. Most legújabban a HÉV beolvasztása-, val kapcsolatban a HÉV alkalmazottak is csatlakoz­nak ezekhez a mozgalmakhoz és több rendbeli kíván­ságot terjesztenek elő. A HÉV alkalmazottak azért vannak nehéz helyzetben, mert a vasút megváltása körül folyt évekig tartó tárgyalások ideje alatt a HÉV-nél felfüggesz­tettek minden előlépést, átminősítést, kine­vezést, mert így akartak kedvezőbb adatokat szolgáltatni a vasútról. Ez nagy hátrányára volt az alkalmazottaknak, akik hosszú időre ki voltak rekeszt ve a jogos előlépteté­sekből. Must iazt kérik, hogy a BSzKItt, mint a HÉV kezelője, orvosolja a sérelmeket és az elmaradt előléptetéseket. Beadványt intéztek ez ügyben a polgármesterhez is, akinek elmondták, hogy « HÉV-nél 1928 óta nem, volt előléptetés. A BSzKRt igazgatósága a HÉV átvétele­kor rendezni akarta ezt a kérdést, de a Városházán' az ügyet nem tűzték napirendre. A BSzKIit-alkalmazoltak viszont az egyenruha­rendszer reformját, kívánják. Az igazgatósághoz in­tézett beadványukban kérik, hogy a részükre kiszol­gáltatott egyenruhákat saját tulajdonul tarthassák meg. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy az egyenruhákat az alkalmazottak csak használatra kapták és az elrongyolódött ruhákat vissza kellett adni a, BSzKRt-nak, amely az ilyen elhasznált ruhá­kat pénzért adta el az igénylő alkalmazottaknak. Ezt a vásárlást akarják az alkalmazottak megtakarítani és azt állítják, hogy a BSzKRt sóikkal jobban járna,, ha már elejétől kezdve bjz alkalmazottak tulajdo­nába engedné az egyenruhákat, mert ez esetben az alkalmazottak azokra jobban vigyáznának és a ru­hák hosszabb ideig lennének használatban. A BSzKRt vezetősége egyébként most rendeletét adott ki, melyek értelmében a hat hónap óta betegeskedő, vagy a 30 na­pol meg nem haladó, de megszakításokkal több mint hat hónapja szolgálatot nem tel­jesítő alkalmazottakat nyugdíjazzák. Ezeket az alkalmazottakat most összeírják és soron- kívül végelbánás alá vonják. tak meg, mert az ehhez szükséges terü­letnek a megszerzését, illetve a vízjogi és kisajátítási jognak a megadását füg­gővé tették a koronauradalom meg­szerzésétől. Pest vármegye törvényhatósága a vízjogi en­gedély megadása tekintetében a maga illeté­kességét Budapest székesfőváros polgármeste­rére ruházta, aki természetesen megadta az ideiglenes vízjogotl de ezt a határozatot a partbirtokosok meg­fellebbezték a földmívelésügyi minisz­terhez és azt kérték, hogy a főváros ne pénzt adjon a megvásárolt ^ területért, hanem természetben kárpótolja őket éspedig a szomszédos szent­endrei koronauradalom területéből. A földmí- velesügyi ^ minisztérium a fellebbezési tárgya­lások soráig junktimba. hozta a vízjog és a ki­sajátítási jog megadását a koronauradalom megvásárlásával. Négy év óta folynak ezek a tárgyalások, de még mindig nem tudtunk dű­lőre jutni. Állandóan hangoztattuk, hogy semmi fele junktimot sem lehet kötni a víz jog, a kisajátítási jog megadása, valamint a ko­ronauradalom megvásárlása között. Végre kénytelenek voltunk engedni. Összesen S60 holdat vesz meg a főváros, holdanként 1000 pengőért. i A ' megvásárlásról szóló szerződéstervezetet már megküldöttük a földmívelésügyi miniszté­riumnak, ahonnan áttették a pénzügyminiszté­riumba azzal, hogy a szentendrei koronauradalmat érintő kegyúri és bérleti terhek is rendezésre várnak. Itt tartunk. Most várjuk, hogy a földmívelés­ügyi minisztérium kimondja az utolsó szót és a szentendrei koronauradalom, megvásárlásá­nak perfektuálása révén megadja nekünk a víz jogot és a kisajátítási jogot. Borvendég Ferenc alpolgármesternek ebből a nyilatkozatából is megállapítható, hogy négy év óta sürgeti a főváros a kormánynál a szükséges engedély megadását, ami a mai napig azért késik, mert a kormány köte­lezővé tette a szentendrei koronauradalomnak teljes egészében történő megvásárlását. Ez tehát a magya­rázata annak, hogy az új budai vízműtermelő tele­pet még mindig nem lehetett kiépíteni, ami egyetlen oka a. katasztrofális vízhiánnyal fenyegető vesze­Az autobuszüzemi alkalmazottaknak szintén van­nak kívánságai. így többek között a garázsban a Bedaux-rendszer megszünteté­sét kérik. Az a utóbusz-alkalma,zotdak is kérik a BSzKRt-aDkal- mazottakéhoz hasonló táppénz-kiegészítés folyósítá­sát, mert ma rosszabb helyzetben vannak, mint a villamosvasúti kollégák. Az előléptetési viszonyok tarthatatlanságára jel­lemző tényként említik fel a BSzKRt-műhelyekben dolgozó tanoncok helyzetét. E különböző műhelyek­ben sok tanonc van alkalmazva, akiknek nagyrésze már kiszolgálta a tanoncidőt, hivatalosan felszaba­dult ugyan, de még ma is a tanonc létszámba van sorozva, mert az előléptetések lezárása folytán nem neve­zik ki őket segédekké. Az ilyen felszabadult tanoncok között sok családapa­van, meglett férfiak és mint kuriózumot emlegetik a BSzKRt szakállas tanoncait, akikből, úgylátszik, nagypapa korszakban se lesz ön­álló munkás. DUSKA ÉS RIEDLMAYER Központi fűtés-, szellőztetés-, légszesz-, vízvezeték-, fürdőberen­dezés-, csatornázási és ipari csővezetékberendezések vállalata BUDAPEST, II., BATTHYÁNY U. 67-69 Telefon: Aut. 55-9-75 MAROSSI F. LAJOS Cementáru-, műkő-, márvány-, mozaik-, fal- és padlóburkoló vállalata és bizományi lerakata Budapest, IX., Angyal ucca 35 Telefon: 33-8-84 Telefon: 33-8-84 Szieher szobafestő-, ércfényező- és mázolómester Budapest, 11, Batthyány u. 59 Rassay Károly a kútfúrási munkálatok nem indulhat- delmeknek. A BSzKRt szakállas tanoncai és egyéb alkalmazotti panaszok Előléptetést sürgetnek a HÉV-alKalmazottaK, aKiK 1928 óta nem léptek elő A TtSzKRt vezetőségét sűrűn keresik fel külön-

Next

/
Thumbnails
Contents