Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-16 / 20. szám

Budapest, 1984 május 16. Független Budapest o Az úf magya Reflexiók Gömbös miniszterelnök költségvetési nagy beszédéhez Irta : MAGYAR MIKLÓS Gömbös miniszterelnöknek a költségvetési v ita során elhangzott nagyszabású beszédét benn a kép- viselőházbau is, kint az egész országban is párt­különbség nélkül mindenki osz­tatlan tetszéssel fogadta. Jólle­het a gazdasági életben, a gazda­sági élet különböző ágai között látszólag áthidalhatatlan érdek­ellentétek vannak, a miniszter­elnök megtalálta azt a maga­sabb, az egész ország egyetemes érdekét összefogó szempontot, amely minden látszólagos ellen­tétet kiegyenlít. Ez természetes ,. is. Hiszen azoknak a gondola­Magyar Miklós toknak meggyőző, mindenkit ma­gávalragadó ereje, amelyeket a miniszterelnök han­goztatott, a maguk belső igazságával fogják meg az emberek lelkét és érzésvilágát. Lehet-e jó hazafi és becsületes magyar ember, aki nem azonosítja magát a miniszterelnöknek azzal az elhatározásával, hogy az országot minden put politikai diktatúra nélkül kell kormányozni. Nem parancsol-e tiszteletet az az őszinte kijelentés, amely a szabadkirályválasztó álláspont mellett ^tisztelettel hajlik meg a másik felfogás előtt is? \ agy vau-e még valaki, aki vele szemben ma sem tartja a nem­zetet érettnek a titkos választójog bevezetésére? Nem tartja-e mindenki korszerűnek közigazgatásunknak évtizedek óta sürgetett egyszerűsítését? Nem iid- vözli-e mindenki örörümel azt a kijelentést, hogy a magángazdaságot ismét fel kell szabadítani a min­den irányú megkötöttség alól? Csak tapsolni lehet annak a kijelentésnek is, amellyel a miniszterelnök a magántőkét védi, de ugyanakkor kötelességeire is figyelmezteti. Helyeselni kell azt is, amit a pénz­ügyi politikáról mondott: az országot könnyelmű monetárius kísérletezésekbe nem szabad belevinni, de új pénzügyi gondolatok megvalósítása elől sem szabad elzárkózni. Általános elismeréssel találkozik a miniszterelnök vámpolitikája is, amely nem akar a végletekig menni, hanem csak azt az ipart kí­vánja védeni, amelynek Magyarországon létjogosult­sága van. Mindenkinek a leikéből beszólt, amikor azt hangoztatta, hogy a magyar embert gyakorla­tivá kell tenni, a modern pedagógia eszközeivel a gyakorlati életre kell nevelni Aki ezeknek a gondolatoknak megvalósulásán el­gondolkozik, az előtt egy új Magyarország képe rajzolódik ki. Az eszmei feltételek azonban egymagákban nem ele­gendők, a sikerhez személyi föltételek is szüksége­sek. S hogy a személyi feltételek is kedveznek, azt látja mindenki, aki mélyebben tekint a dolog lénye­gébe. Legyünk őszinték és állapítsuk meg: a minisz­terelnöknek nincs pártja. Aki ezeket a nagy gon­dolatokat akarja megvalósítani, az nem teheti ki magát annak, hogy — amint az Károlyi Gyulával is megtörtént — minden pillanatban frontot csinálja­nak ellene. Ezekhez a gondolatokhoz olyan hadseregre és a miniszterelnök mellett olyan vezérekre van szükség, akiket Gömbös Gyulával évti­zedes belső barátság kapcsolt össze. Ezt a meglátást képviseli Ulain Ferenc fellépése és a fellépés időszerűségét mi sem mutatja jobban, mint azok a jelek, hogy a miniszterelnök is egyre türelmetlenebbül várja a pillanatot, amelyben a tör­ténelmi felelősség által sarkalva, a progresszív fejlő­dés útjára léphet és eszméinek a való életbe való át­ültetését megkezdheti. Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor és Ulain Ferenc predesztinálva vannak arra, hogy az új Magyar- ország, az igazi nemzeti egység kialakításálban egy­más mellett vállvetve működjenek közre. Én nagyon nehéz időkben láttam őket együtt dolgozni, a zűr­zavarból való kibontakozásnak azokban az óráiban, amelyekben még annyira bizonytalan volt a helyzet, hogy az egyéni érvényesülés egyáltalában nem játsz­hatott szerepet, hanem egyes-egyedül a nemzet megmentésének fa­natizáló ereje irányíthatta elhatározásukat. Sohasem voltak romantikusok. Mindig reálpolitikára törekedtek. Ők voltak a legelsők, akik annak az irányváltozásnak szükségszerűségét észrevették, amelyen Európa és az egész világ anyagi és szel­lemi átalakulása következtében országunknak is át kell mennie. A régi politikai ideológiát megölte a kor. Az új eszmeáramlatok megvalósításához új emberekre van szükség. Gömbös, Eckhardt, Ulain és elvbarátaik szaturálva vannak új gondolatokkal, körülöttük kell kiképződnie annak az új politikai organizációnak, amely sziklaszilárdan áll az új vezetők mellett, ami­kor a mai magyarság eszméit akarják megvalósí­tani. Hogy ez már a közeljövőben megvalósulhat, arra Gömbös miniszterelnöknek a költségvetési vitát be­záró nagyszabású beszéde majdnem minden alapot megteremtett. A még meglévő kisebb jelentőségű elvi differenciák már csak késleltethetik, de meg nem akadályozhatják a magyar politikai élet új átcso- porlosulásál. Igazi nyugvópontot ez fog jelenteni a magyar politikai élet számára. A Gázművek egész évi szénszükségletét a ruhrvidéki szénbányáknál kötötték le A vidéki gépgyárak részére ismét vesznek anatóliai szenet A Gázmüveknek évről évre nagy gondot okoz a szénbeszerzés. Minthogy a cseh szén importja he­lyett más államokból kell beszerezni ia gázszenet, a múlt évben a Gázgyár újabb meg újabb tervek­kel kísérletezett, amelyek többé-kevésbbé be is vál­tak. így például megfelelt a célnak az az anatóliai szén is, melyet Törökországból szállítottak a Fekete tengeren és a Dunán Budapestre, de — természe­tesen —• bevált a német és lengyel szén is. A jövő idény szénszükségletének ellátására a Gázművek már régebben megindította a tárgyaláso­kat, amelyek most eredményesen be is fejeződtek. A magyar-német kereskedelmi egyezmény megköté­sével kapcsolatban az üzem az egész évi szénszükségletét Né­metországban* a ruhrvidéki bányavállala­toknál kötötte le. A múlt évben bevált törökországi szenet sem akarja azonban a főváros mellőzni, mert ezt a kap­csolatot kár lenne feladni. Kereskedelempolitikai szempontok is ajánlják, hogy a főváros összeköt­tetésben maradjon az anatóliai bányáikkal, annál is inkább, mert ez kedvező hatással lenne a török magyar kereskedelmi egyezmény megkötésére, ami országos szempontból is igen fontos lenne. Éppen ezért, a főváros újból megindította a tárgyalásokat az anatóliai bányavállalatokkal és onnan is na­gyobb mennyiséget szerez be, mert, ha biztosítva is van a jövő évi szükséglet ia ruhrvidéki szén lekö­tésiével, a már behozott mennyiségen felül a török szenei is fel lehetne használni a hazai gázgyártásnál. A török, szenet, esetleg cseh szénnel együtt, előreláthatólag a vidéki gépgyárak ve­szik majd át. A télen üzembehelyezett kísérleti benzolgyár eredményesen, működik. Jelenleg- még mindig csak próbaüzemként működik, de még az eddigi eredmé­nyek alapján is valószínű, hogy az új üzemi ág ren­tabilitásához fűzött remények százszázalékig bevál­nak és az új üzem a főváros egyik legjobban jö­vedelmező vállalkozása marad. Folytatódik a harc a tejrendelet ellen TejbojKottot hirdetnek a Kereskedők, ha a kormány nem enyhít a rendelet intézkedésein A tejrendelet ellen, megszületése óta, valóságos ostrom folyik, de minden -eredmény nélkül, mert a földmívelésügyi minisztert nem lehet meggyőzni a helyzet tarthatatlanságáról. Nemcsak a fogyasztók milHós tábora harcol a lehetetlen tejárak és a ren­delet -egyéb intézkedései ellen, hanem a gazdák és a közvetítő kereskedelem is. A fővárosi kereskedelem most erélyes lépésre készül. Elhatározták a keres­kedők, hogy ha a kormány sürgősen nem helyezi hatá­lyon kívül a sérelmes rendeleteket, úgy tej- bojkottot hirdetnek és beszüntetik a tej- eladást. Felterjesztésben közölték ta földmívelésügyi minisz­terrel kívánságaikat, melyek abban csúcsosodnak ki, hogy a szabad tejforgalmat vissza kell állítani. Maguk a kereskedők is elismerik, hogy a mai tejárak borzalmasan magasak és ez nem kis mértékben a vállalatok által fenn­tartott fiókrendszernek tulajdonítható, mert ta sok fióküzlet -hatalmas béreit be kell kalkulálniok ,a tej eladási árába, A kereskedők tehát azt követelik, hogy a tejvállalatokat utasítsák a fióküzleti rendszer fel­hagyására és kizárólag az élelmiszerüzletek útján hoz­zák a tejet forgalomba. Az elárusítási jutalék tekintetében sízabad megálla­podást lakarnak kötni a vállaltatokkal. Le kell szál­lítani a palackozott és ia kannatej ára között lévő nagy különbséget is. Tiltakoznak >a kereskedők azon korlátozás ellen is, mely arra kötelezi őket, hogy a tejet csak egy bizonyos vállalatnál szerezhetik he. A kereskedelem akcióját a főváros is a leg­erőteljesebben támogatja és a közélelmezési ügyosztály szintén mindent el­követ, hogy a kereskedelmi minisztert jobb belátásra bírja. Nyilvánvaló, hogy a mai rendszer a gazdákat éppúgy, mint a fogyasztókat tönkreteszi, a tejfo gyasztást a minimumra csökkenti. Reménykednek abban, hogy ennek iaz új mozga­lomnak végre ex-edménye lesz, mert különben csak­ugyan beköyeíkezik a tejbojkott, melyben nemcsak a kereskedők, de a fogyasztó közönség is részt vesz. Értesülésünk szerint a fővárosi külön feliratban for­dult a földmívelésügyi miniszterhez -és ta kereske­delmi érdekeltségek jogos és méltányos kívánságai­nak teljesítését kéri. ui rendszerre van szükség a gyermekvédelem terén Schuler tanácsnok tervezete a gyermekvédelem hatékonyabbá tételére Figyelemreméltó intézkedés-eket foganatosít a fő­város a közeljövőben a gyermekvédelem hatéko­nyabbá tétele érdekében. Schuler Deiz-ső tanácsnok, a közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztály vezetője, erre vonatko­zóan érdekes tervezetet dolgozott ki, melyet az illetékes bizottság teljes egészében magáévá tett. Az előterjesztési rámutat arra, hogy a mai, válságokkal telített életben, a nemzetek versengése köze­pette minden államnak arra kell tö­rekednie, hogy polgárai testileg, szellemileg, erkölcsileg minél kivá- Schuler Dezső lábban felkészülve kerüljenek az élet forgatagába, mert az a nép tud csak megállani, illetve győzelmesen kikerülni a mai nagy átalaku­lással járó harcokból, melynek fiai testileg erősek, szellemileg felsőbbségesek és erkölcsileg kifogásta­lanok. Amelyik nemzetet a küzdelem felkészületlenül fog találni, az elpusztul. Nekünk magyaroknak fo­kozott kötelességünk van e téren. A gyermekvédelem terén új rendszer életbe­léptetése szükséges. Elsősorban .azért, mert a mai gyermekvédelmi mun­kásság szervezetlen, szétforgácsolt. A jelenlegi rend­szer anyagi és szellemi erőpazarlással jár, amellett a kellő eredmény sem érhető el. Fokozza a bajt úgy az intézmények, mint pedig a segítő szervek hatás­körének szétziláltsága. A bajokon csak ia különböző egyesületek működésének összhangba hozásával le­het segíteni. Mindenekelőtt szükség van egy központi szervre, amely vé­gezné az irányítás munkáját az egész vo­nalon. Ez a központi szerv állapítaná meg az egyes in­tézmények működési körét, összhangot teremtene az állam ás a főváros gyermekvédelmi munkássága, va­lamint az ilyen tevékenységet kifejtő egyesület működése körűi. Természetesen az -ilyen központi szerv csak egy átfogó törvény intézkedése alapján hívható életre. Addig is azonban, amíg ez ügyben törvényhozás útján történik intézkedési, az állami felügyelet és a legfőbb irányítás épségbentartása mellett ilyen helyhatósági szerv létesítésére gondol a főváros. A szociálpolitikai ügyosztály keretében ál­lítanák fel a népjóléti és gyermekvédelmi hivatalt, mely mellett állandó bizottság működnék és ide- vonn-ák be a hivatalos gyámság intézését is. Ez a hivatal az erkölcsileg veszélyeztetett gyer­mekeket veszi nyilvántartásba és veszélyeztetésük megszűnéséig gondoskodna neveltetésükről. Alakulna egy társadalmi bizottság is, olyan feladatok elő­készítésére és önkéntes adományok igénybevételével való keresztülvitelére, melyre ia hatóságnak fedezete nincs. Ebben a társadalmi bizottságban foglalnának helyet a gyermekvédelmi munka területén dolgozó egyesületek vezetői, míg iaz ügyosztályi bizottságban csak hivatalos szakértők és hatósági kiküldöttek foglalnának helyet.

Next

/
Thumbnails
Contents