Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-09 / 19. szám

Budapest, 1934 május 9. Független Budapest ő Jöjjön és nézze meg, milyen gonddal készül a Vásáron a pompás Regalia Media és az illatos, finom »Vásárfia«! A műszaki ideiglenes hivatalnokok sérelme Reménytelen a helyzetük, mert sohasem véglegesítik őket Gilie István Telefon: faárugyár 91-8-64 Budapest, V«., Lehel u. 17 A -----­Gy árt: Mindennemű háztartási-, sport-, egészségügyi és egyéb tömegárucikkeket A kommün után elbocsájtott tisztviselők kegydíj-ügye A polgármester a közgyűlés elé viszi a kegydíj megadására vonatkozó javaslatát Sóikat írtunk már azoknak a kommün alatti magatartásukért elbocsátott fővárosi tisztviselőknek és alkalmazottaknak az ügyéről, akik fegyelmi ügyüknek újr-afelvételét kérték. Az. akkori elfogult megítélés mellett igen sok fővárosi tisztviselőt és alkalmazottat fosztottak meg állásuktól és az illetőik nyugdíjjogosultságát is megvonták. A szenvedélyek ieosillapodtával az illetők közül többen kérték reha­bilitálásukat és előbb 37, majd 43 volt alkalmazott ügyében a polgármester el is rendelte az új eljárás meg­indítását. Sokáig tartott az eljárás lefolytatása és a legtöbb esetben az új vizsgálat megállapította, hogy az illető volt alkalmazottak tényleg nem követtek el olyan főbenjáró bűnt, melyért egész életükre kiható büntetést érde­melnének. A polgármester a vizsgálatok eredménye alapján annak idején azt javasolta, hogy az érdekelteknek szavazzanak meg kegydíjat, miután a hatósági vizs­galat azt is megállapította, hogy egy-két kivételtől eltekintve az illetők nem rendelkeznek keresettel,. nyomorban élnek és a méltányosságra magatartásuk­kal is rászolgálnak. A polgármesteri javaslat még a kegydíj összegét is maximálni kívánta, nevezetfe- sen legfeljebb havi 100 pengő kegydíjat kapott volna egy-egy rehabilitált alkalmazott. Ez az ügy többször volt már a törvényhatósági tanács előtt, de minden alkalommal lekerült a napi­rendről anélkül, hogy érdemleges döntés történt vol­na. Legutóbb azzal tolták ismét félre az ügy aktáit, hogy a polgármester vizsgáltassa ki újból az érde­keltek anyagi körülményeit, mert az első ízben tör­tént vizsgálat óta változások állhatták be életviszo­nyukban. Ez csak arra volt jó, hogy az ügy végleges elintézését ismét hónapokra kitolják. Ez sikerült is, de a polgármester az utasításnak megfelelően tény­leg újból kivizsgáltatta az érdekeltek helyzetét és a hatóság újból megállapította, hogy az eredetileg megállapított körülmények ma is fennállónak, sőt a méltányosság fokozottabb mértékben kívánatos velük szemben, mert az egyre rosszabbadó gazdasági viszonyok miatt az állástalanná vált fővárosi tisztvise­lők sorsa, ha lehet, még nyomorultabbá vált. Tekintve, hogy a törvényhatósági tanács napjai már meg' vannak számlálva, a polgármester ezt az ügyet már nem terjeszti ez elé a fórum elé, hanoim a törvényhatósági tanács működésének megszűnése után a közgyűlésnek tesz javaslatot, a kommün alatti magatartásuk miatt ilyen súlyosan megbüntetett al­kalmazottak méltányos kegydíjban való részesítésére. A közgyűlés műiden bizonnyal megértőbb lesz és ezt az évek óta húzódó kényes kérdést megnyugtató mó­don fogja rendezni, annál is inkább, mert a sok év4 óta történő halasztgatás miatt az érdekelteket úgyis súlyos kár és szenvedés érte. Schlesinger B. SÍ&.íír.aííTKtd““’ Budapest, V, Csáky ucca 70. Telefon i 91-2-66 Packard teherautók és alkatrészek állandó nagy raktára. Rak­táron tartok : Ganz-BUasing, Ganz-Fiat továbbá egyéb typusú személy- és teherautóalkatrészeket. Teherautók és pót­kocsik. Traktorok és magánjárók átalakításához hajtányokat és golyóscsapágyakat. SZIMPER JÓZSEF Steiner és Szimper cég volt beltagja ■ Dísz-, templom-, szobafestő- és mázoló.mester g Budapest, VII., N ürr berg ucca 35 I Telefoni 96-4-72 I WlkiCT Plilnn rézműves, fürdg- Ml I lllVP hályhaüzem Budapest, Vili, Gólya ucca 13. Tel.: 46-0-36 K4**lt fürdőkályhákat vörösrézből. Mindennemű vörösrézmunkát és elnézést vállal. A legutóbb történt tisztviselői behelyettesítések általában megelégedést keltettek a tisztviselők kö­rében, mégis egyes kategóriák sérelmet és mellőzte- tést látnak. Ezek közé tartoznak a műszaki ideigle­nes hivatalnokok, akik most memorandumban tárták fel panaszaikat. A fővárosnál 45 tisztviselő működik mint mű­szaki ideiglenes hivatalnok. Ezek felsőbb ipart is­kolai végzettséggel rendelkeznek, ami a közszolgá­lat szempontjából az érettségi bizonyítvánnyal egyenrangú. A műszáki ideiglenes hivatalnokok sorsa kilátástalan. Vannak közöttük, akik 22 évi szolgálat után még mindig az ideiglenes státuszban működ­nek és alig van reményük az előbbrejutásra. Átlag 11 évi szolgálata van minden ideiglenes mű- szfiki tisztviselőnek és a memorandumhoz csatolt ki­mutatásban szereplő 45 ideiglenes hivatalnok kereken 500 szolgá­lati évvel rendelkezik. A végleges műszaki státuszban 32 állás van rend­szeresítve, de itt is olyan lassú az előmenetel, hogy ha az ideiglenes státuszból be is jut néha valaki a véglegesek közé, a 37-ik helyen lévő ideiglenes hi­vatalnok, aki ma 35 éves, csak 68 éves korában jutna a végleges státuszba. A lassú előmenetelnek oka az a körülmény is, hogy A megváltott temetkezési vállalatok tulajdono­saival folyó perek befejezésük felé közelednek. An­nak idején bőven foglalkoztunk ezekkel a perekkel és megírtuk, hogy a főváros majdnem minden fokon pernyertes lett a kártérítést követelő temetkezési vál­lalatokkal szemben. Ennek ellenére is ez a pereske­dés sok pénzébe került a fővárosnak. Szakértői dí­jakra, perköltségekre tízezreket kellett költeni és azonkívül a főváros több temetkezési vállalkozó ré­szére méltányossági alapon úgynevezett segélyeket volt kénytelen folyósítani. 4—5000 pengős »segélyt« kaptak azok a pervesztes temetkezési vállalkozók, akik a fővárostól annak idején felvett megváltási összegeket nem tudták konzerválni és emiatt tönkre­mentek. Ilyenformán a főváros több mint 100.000 pengőt költött ezekre a perekre. Most már csak egy utolsó per van még folya­matban, melyben másodfokon a fővárosi kötelezték is 30.000 pengő kártérítés fizetésére és a főváros ezt az összeget már szívesen meg is fizetné, de a felperes vállalkozó 150.000 pengőt követel. Miután a meg­egyezés nem sikerült, rövidesen a Kúria fogja ki­mondaná a végső szót és ezzel a bonyodalmas temet­kezési perek végleg befejeződnek. A kegyszerkereskedés szabaddá tétele csaló­dást hozott a magánvállalkozók részére. a legtöbb esetben más szakokról neveznek ki a műszaki státuszba tisztviselőket. Hivatkoznak a pauaszkodók például a kezelői szakra, ahol csak négy középiskola végzettségét követelik, de ahol már 2—3 évi szolgálat után az alkalmazott végleges státuszba kerül. Szerintük a műszaki stá­tuszt háttérbe szorítják, illetve kisajátítják, pedig a felső1 építőipariskolák évente legalább 160 végzett ifjút dobnak ki az életbe, akiknek azután semmi ki­látásuk nincs a boldogulásra. A memorandum aláírói azt kérik, hogy a már tízéves szolgálattal rendelkező műszaki ideiglenes hivatalnokokat nevezzék ki mű­szaki tisztté. Ez a véglegesítés a fővárosra különösebb anyagi megterhelést nem jelentene. Amennyiben más sok­ról neveznek ki a műszaki szakra, akkor a viszonos­ság elve alapján műszaki ideiglenes hivatalnokokat is nevezzenek ki a számvevőségi pénztári kezelői szakra. Az ideiglenes hivatalnokok bíznak abban, hogy jogos kérelmük az illetékeseknél meghallgatásra ta­lál és a. sérelmeket orvosolják. Erre megvan a lehe­tőség, mert az új fővárosi törvény életbelépése után a polgármester hatásköre az ilyen átminősítésekre is kiterjed. Azt remélték, hogy a rendelet életbelépése után a közönség valósággal bojkott alá veszi a Községi Te­metkezési Intézetet és a koporsókat, kegyszereket kizárólag a magánvállalatoknál fogja megrendelni és a temetések lebonyolítását is a magánvállalatokra bízza. A Községi Temetkezési intézet félt az új ren­delettől, azt hitte, hogy a magán t emetkezési válla­latok, illetve kegyszerkereskedések gomba módra fog­nak elszaporodni. Az előzetes érdeklődés nagy volt, új konjunktúrát láttak a kegyszerkereskedési ipar gyakorlásában és mielőtt az iparigazolványok kiadá­sát megkezdték volna, tucatszámra jelentkeztek az elöljáróságokon a loegy s ze r ke rés kedés ért folyamodók. Amint azonban az iparigazo 1 ványok kiadása meg­kezdődött, az érdeklődés egyszerre megszűnt, Eddigelé mindössze négyen nyitottak Budapest terü­letén koporsókereskedést és ezeknek az új vállalkozóknak az üzletmenete is olyan gyönge, hogy aligha kapnak mások is kedvei ilyen üzlet indításához. A Községi Temetkezési In­tézet megérzi ugyan a konkurrenciát, mert a magán- vállalatok mindent elkövetnek, hogy megrendelők­höz jussanak, ez a forgalomcsökkenés azonban alig tesz ki 10 százalékot. A temetkezési ügyek körüli bo­nyodalmak tehát — úgy látszik — végérvényesen nyugvópontra jutottak. A temetkezési monopólium miatt csupán egy per folyik még a főváros ellen Négy magánvállalkozó nyitott koporsóüzletet

Next

/
Thumbnails
Contents