Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-10 / 2. szám

Budapest, 1934 január 10. Független Budapest ;*> Liber Endre alpolgármester nyilatkozik a Független Budapestnek fürdőügyi és idegenforgalmi terveiről ,Gondosan kidolgozott tervek szerint céltudatosan kelt eljárni“ — Budapestet Kelet és Nyugat gazdasági és kulturális kapcsolatainak központjává kell tenni Állandóan javul Budapest idegenforgalmi statisztikája Azokban a nyilatkozatokban, amelyek a kará­csonyi ünnepek alkalmából várospolitikusok és hiva­talos városházi tényezők részéről elhangzottak, foly­tonosan visszatérő követelmény üz ide­genforgalom föllendítése és ezzel kapcso­latosan Budapest fürdőváros jellegének mielőbbi, minél erőteljesebb kidomborí­tása. Általános az a vélemény, hogy a fürdőváros-gondolat megvaló­sítása érdekében évtizedek alatt sem tett annyit a főváros, mint a legutóbbi hónapokban. Liber Endre Ez kétségkívül Liber Endre alpolgármes­ternek az érdeme, aki az idegenforgalom­mal és fürdőügyekkel foglalkozó városgazdasági ügy­osztály munkájának legfőbb irányítója és ellenőrzője. Beszéltünk ezekről a kérdésekről Liber Endre alpol­gármesterrel, akinél főként aziránt érdeklődtünk, hogy a fürdőváros-gondolat megvalósítása és az idegenfor­galom fellendítése érdekében milyen konkrét intéz­kedéseket tervez a legközelebbi hónapokban. Liber Endre alpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Az idegen forgalom föllendítése érdekében nem elég kizárólag propagandaeszközöket igénybevenni. Azzal még nem érünk el ered­ményt, ha a propagandát növeljük, hanem gondosan kidolgozott tervek szerint, céltudatosan kell eljárnunk. Hiábavalónak fog bizonyulná minden propa­ganda, ha nem eszközlünk olyan befektetéseket, amelyek Budapestet az idejövő idegenek szá­mára vonzóvá teszik. Ez az a pont, ahol a fürdő­város-gondolat meg valósi tás án ak a szükséges­sége bekapcsolódik az idegenforgalom föllendí­tésének a .gondolatköréibe. A legelső' teendő Budapest fürdőváros­„Harcot hirdetek a pesszimizmus ellen“ — mondja Huszár Aladár főpolgármester A Fővárosi Rovatvezetők Testületé üdvözölte újév alkalmából Huszár főpolgármestert és Sipőcz Jenő polgármestert jellegének minél erőteljesebb kidombo- rítása. Ezt a célt szolgálja a Rudas fürdőnek szanató­riummá való átépítése, a Gellért fedett uszodá­jának a megalkotása és általában azoknak a terveknek a megvalósítása, amely tervek a leg­közelebbi hetekben fogják az autonóm fórumo­kat foglalkoztatni. Az idegenforgalom fellendí­téséhez szükséges előfeltételek legnagyobb ré­szét már megteremtettük. Ezt bizonyítja ide­genforgalmi statisztikánk alakulása. Amíg egyes favorizált országok idegenforgalma a vi­lágkrízis kimély ülése következtében huszonöt— negyven százalékos csökkenést mutatott a leg­utóbbi esztendőben, addig Budapest idegenfor­galma mindössze néhány százalékkal csökkent. Ha megfelelő fiirdőintézniényeket teremtünk, — ide számítom a megépítendő reumakórházat iis — reményünk lehet arra, hogy ez a statisz­tika további javulást fog mutatni. — De nemcsak a fürdőváros-jelleg további Ad domborításával érhetünk el eredményeket. Ki kell 'építeni Budapestet a Kelet és a Nyugat közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok köz­pontjává, elsősorban nemzetközi vásárok és ki­állítások, továbbá művészeti és sportversenyek rendszeresítésével. Természetesen okosan és cél­tudatosan folytatni fogjuk a külföldi propagan­dát is, éspedig nemosalk ötletszerűen, hanem szívós 'és kitartó munkával. A mai súlyos gazdasági viszonyok között rend­kívüli jelentősége van az idegenforgalom fejlesz­tésének. Éppen ezért csak örömmel és megelégedés­sel lehet tudomásulvenni, hogy Liber Endre alpol­gármester er Hlyei és nagy szakértelemmel tűzi, napirendre a fürdőváros-jelleg kidomborításával és az idegenforgalom fellendítésével kapcsolatos terve­ket. A sikerben már csak azért sem lehet kétel­kedni, mert a városgazdasági ügyosztály élén Ko- vácsháizy Vilmos tanácsnok személyében elsőrangú szakember áll. ben természetesen azt is tudom, hogy minden lap a maga szemszögéből ítéli meg az esemé­nyeket és a közéleti tényezők működését. Ab­ban azonban nem lehet különbség lap és lap között, hogy mindnyájan az ország feltámadá­sába vetett hittel és komoly meggyőződéssel szolgálják célkitűzéseiket. És az én optimizmu­somnak éppen az az alapja, hogy az itt képviselt sajtóorgánumok között tapasztalataim és meggyőződésem sze­rint éhből a szempontból nincsen kü­lönbség. Ezért fordulok bizalommal önökhöz — foly­tatta Huszár Aladár főpolgármester — és ké­rem támogatásukat. Mindig csak optimizmust hirdessenek, mert a jobb jövőbe vetett hit, és a termelő munka megindítása nélkül síri néma­ság és temetői hangulat, fogja megülni ezt a gyönyörű Budapestet. Huszár Aladár főpolgármester lelkes tapssal és éljenzéssel fogadott beszéde után bafátságos eszme­cserébe bocsátkozott a fővárosi rovatvezetői:, testü­letének nála megjelent lagjaival. A beszélgetés so­rán felmerültek mindazok a kérdések, amelyek a fő­város közönségét érintik, de szóbakeriilt a magyar sajtónak az az egyértelmű kívánsága is, hogy a kormány állítsa helyre a bizottsági ülések nyilvánosságát és tegye nyilvánossá a ta­nácsülést is. Ezt a kívánságot a megindult beszélgetés során el­sőnek B. Virágh Géza juttatta kifejezésre, aki l'el7 vetette azt a gondolatot, hogy a közgyűlés ilyen irányú egyhangú kíván­sággal forduljon a kormányhoz és a parla­menthez. Huszár Aladár főpolgármester azt hangoztatta, hogy feltétlenül támogatja, azt az akciót, amely a nyilvá­nosság helyreállítását célozza. Or. Rátkai Károly, az Esti Kurír fővárosi rovatvezetője és a Független Budapest munkatársa konkretizálta a kérést és arra kérte Huszár főpolgármestert, hogy lépjen érintke­zésbe Gömbös Gyula miniszterelnökkel és kísérelje Bélrenyheség, székrekedés kiinduló pontja számtalan súlyos betegségnek és különösen veszélyes a vértolulásban, az aranyér, érelmeszeáedés és sérvben szenvedőknél. Ezen esetekben felbecsülhetetlen szol­gálatokat tesz a Hunyadi János természetes keserűvíznek a ■ »«*> #43 ii B ^ rendszeres használata. A ■ * MII JySSIUIh JaslOS keserűvíz biztosan és enyhén hat, szabályozza a bélmüködést, a vérkeringést és erősíti szervezetünket. Idejekorán használva sok súlyos betegségnek vehetjük elejét és hosszabbítjuk meg ezáltal életünket. meg a tanács ülésezésének nyilvánossá tételét addig is, amíg a fővárosi törvény revíziójára sor kerülhet. Ugyanilyen értelemben beszéltek még György End­re (Újság), Kelemen Géza (Uj Nemzedék) és Pajzs Ödön (Est-lapok) is, mire Huszár Aladár főpolgár­mester messzemenő támogatást ígért,. Ezután Sipőcz Jenő polgármesternél tisztelgett a szindikátus csaknem teljes számmal. A polgármes­tert a szindikátus nevében Kelemen Géza üdvözölte és kifejezte a polgármesternek a testület tiszteletét, becsülését és szeretetét. Végezetül megköszönte a polgármesternek azt a bátor, nyílt és a sajtót közel ről érintő felszólalását, amellyel költségvetési expozéjában a sajtó nyilvános­sága mellett szállott síkra. Sipőcz Jenő polgármester válaszában kiemelte a sajtó munkásságának jelentőségét és azt kérte, hogy az újesztendőben is azzal a tárgyilagossággal és pár­tatlansággal kezelje a magyar sajtó a városházi kér­déseket, amely pártatlansúg és tárgyilagosság a. ma­gyar sajtót annyira jellemzi. Álláspontja a sajtó nyilvánossága kérdésé­ben közismert, mert nincs a fővárosnak egyetlen olyan ügye sem, amely a sajtó nyilvánosságát és legszigorúbb bírá­latát ki nem bírná. A szindikátus tagjai rendkívül melegen ünnepelték Sipőcz Jenő polgármestert. Tavasszal megKezdiK a régi budai temetők díszparkká való átalakítását Megvan a megoldáshoz szüKséges pénzügyi fedezet Régen aktuális: ä tabáni és a krisztinavárosi teme­tők kiürítése és díszparkokká való átrendezése. A fő­város annakidején el is készítette a terveket és meg­állapodott .a Közmunkatanáccsal az átalakítás prog­ramjára nézve. Megállapították azoknak a neves ha­lottaknak sírját, melyeket a létesítendő dísizparkok- ban továbbra is fenn tartanak. A temetők átalakí­tása azonban egyre húzódott, mert a közel 200.00(1 pengős költségre, sem a főváros, sem pedig a Köz­munkatanács nem tudott fedezetet biztosítani. Most mégis kilátás: van arra, hogy a szép elgon­dolás valóra váljon. A Tabán újjáépítésével kapcso­latban erre a munkára is sor kerül és vagy a Tabán rendezési költségeinek keretén belül, vagy pedig a főváros házikezelésében végrehajtandó inségmunka. formájában akarják ez év tavaszán a két temetőnek díszkertté alakítását elvégezni. Időközben a költsé­gek is redukálódtak, úgyhogy ezzel a megoldással a régen aktuális átrendezés megvalósítható. Ugyanekkor kiürítik a régi vízivárosi katonai és polgári temetőket is. [ A főváros a kiürítési költségek egy részét fedezni tudja a régi temetőkből származó sírkövek értékesí- I tésé'ből. A vízivárosi temetőben most 230 régi sírkövet I adnak el, a tabáni és a krisztinavárosi temetőkben i még ennél is sokkal több sírkő kerül eladásra. Addig, I amíg a fővárosi sírkőüzem fennállott, könnyebben J értékesítették ezeket a használt síremlékeket, mert ! az üzem maga dolgozta fel azokat és bocsátotta I áruba. Most azonban magánosok részére kell a régi sírköveket eladni. A főváros legjobban szeretné egyenkint értékesíteni a köveket, mert legutóbb, amikor nagyobb tömegű használt sírkő eladására pá­lyázatot hirdettek, a kőfaragók fillérekért szerezték meg az értékest márványtömböket. KEPESS E G VIZ SGALAT tisztviselők, munkások kiválasztása IftJÍTííOlr? pszichotechnikai és Al'StJ’szervezési inlézet, Budapest, V., Nádor-utca 26. sz. Telefon : 16-1-27 Gyár: Budapest, Vili, Alföldi uccu 10 Hagyományos szokásnak megfelelően a Fővárosi Rovatvezetők Testületé újév alkalmából üdvözölte a székesfőváros autonómiájának első tisztviselőit: Huszár Aladár főpolgármestert és Sipőcz Jenő pol­gármestert. Azok a beszédek, amelyek ebből az al­kalomból elhangzottak, egyrészt a városházi sajtó kívánságait juttatják kifejezésre, másrészt pedig azt a programot ölelik fel, amelynek támogatására ké­rik a hivatalos tényezők az új esztendőben a magyar sajtó városházi-képviselőit. Huszár Aladár főpolgár­mestert Pajzs Ödön üdvözölte,' aki azt hangoztatta, hogy Budapest közönségének és a székesfőváros ér­dekeinek a szolgálatában nincs különbség a. sajtó munkásai között. Huszár Aladár főpolgármester hosszabb beszédben válaszolt, amelyben többek kö­zött ezeket mondotta: — Mélyen átérzem annak a támogatásnak a jelentőségét, amelyet a magyar sajtó az el­múlt esztendőben is nyújtott nehéz feladatom teljesítése során. Erre a támogatásra igényt tartok az új esztendőben is, amely nehezebbnek mutatkozik, mint amilyen az előző esztendő volt. Nehezebb lesz ez az esztendő két okból. Először azért, mert a fővárosi bevételek állandó esése következtében folytonosan újabb és 'újabb megtakarításokat leéli eszközölnünk és emellett gondoskodnunk kell a jelentkező deficit 'pótlá­sáról is, másrészt pedig teljesítenünk kell azt a kötelezettséget, amely a főváros vezetőire az ipar, a kereskedelem és általában a vállalko­zási kedv támogatása szempontjából hárul. Harcot hirdetek a pesszimizmus ellen! Arra kérem a magyar sajtó itt megjelent és általam nagyrabecsült képviselőit, hogy ebben a harcban álljanak mellém. Optimizmust kérek, uraim, optimizmust! Kétségbe kellene esnünk, ha kiveszne belőlünk a .jobb idők bekövetkezésébe vetett reménység. Tudom, hogy az egyes lapok különböző párt­árnyalatokat képviselnek. Ennek következte­

Next

/
Thumbnails
Contents