Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-03 / 1. szám

MiißÄ ......— HU SZONKILENCEDIK évfolyam s 1934 január 3 1. szám Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 60 fillér 1334 Titokzatos rejtély ez az évszáim,. amely szfinx gyanánt mered felénk. De akármilyen ismeretlen is, lakármily bizonytalansággal mered is felénk, egy bizonyosságot mégis tartogat magában: 1934 a dön­tés éve lesz, 1934-lhen megszűnik az a szörnyű bi­zonytalanság, amely ia világot 15 év óta gyötri. 1934 elvisz bennünket a válság végére. Az új év küszöbén kirobbanásig feszült a világhelyzet, az emberiség convulziv vonaglása elérte krízis pilla­natát: óriása események vetik előre árnyékukat, eb­ben az éiVben feleletet kapunk azokra a szörnyű kérdéseikre, amelyek emésztő tűzzel lobognak felénk a világháború befejezése és a »béke« megkötése óta. Közel tizenöt esztendeig hazudta a világ, hogy bé­két kötött Európa és felállította végleges rendjét: ez az esztendő végét veti ennek a fertel.mes 'hazug­ságnak, amellyel tovább ámítani nem lehet a vilá­got. Diplomaták, politikusok és — szörnyű leírni is — esetleg fegyvereik esztendeje lesz 1934, amely az emberiséig történetének egyik legválságosabb év­számát jelzi. A magyar főváros sorsát a világpolitika esemé­nyei döntik el, éppúgy, mint 'a magyar nemzetét. Sorsunk, amelyet földrajzi elhelyezkedésünk deter­minált, a magyarságot arra a hivatásra kényszeríti, hogy ütköző legyen kelet és nyugat közt, választó- vonal az északi és déli szláv tengerben. Történelmi világ-fel adatunk van itt Középeurópa fókuszában, amely rettentő áldozatokat rótt ránk ezer esztendőnk alatt, de mi vállaltuk és viseltük terhűnket, melyet Európában való elhelyezkedésünk rótt ránk. Budapest, a magyar főváros az új év küszöbén dolgozik, tervez, küuiködik és bizakodik. Él: az eleven szervezet egészséges árverése feszíti izmait. A ma- i gyarságban rejlő őserők eredője ez a gyönyörű vá­ros, megtestesítője annak a hallatlan tehetségnek, amely a Duna-medencéibe sodort ési itt megtelepedett államalkotó törzseket kiválasztott néppé emelte a környező népek tengerében. Mit jelentenek ezek a most felbukkant államocsikák a mi történelmi múltúnkhoz és elhivatottságunkhoz képest? Hol vol­tak ezek, amikor mi már voltunk és hol lesznek, amikor mi még mindig leszünk? Szerződésiek és halott betűk nem teremthetnek államokat és népe­ket: a nemzeti géniuszt, az államalkotó őserőt nem lehet hazugságokkal, ködképekkel pótolni. Bármilyen fenyegetően sötétlik is felénk ez az évszám, 1934, hitet és erőt ad az laz ezer esztendő, amit itt töltöttünk el, gyakran nehezebb viszonyok közt, mint amilyenek a mostaniak. Ez az ezer év. amelyet bátran nevezhetünk másfél ezernek, mert elődeink, a hunok már az ötödik században államot alkottak itt, ahol azelőtt sohasem volt állam, utánuk ugyancsak a velünk rokon avarok tudtak egyedül államot teremteni a magyarok bejövetele előtt ezen a helyen: azt az isteni tudatot adja, hogy a Duna- Tisza tája a magyarság számára van fenntartva az emberiség népei közül. Budapestnek méltónak kell lennie ehhez a tör­ténelmi szerephez. A magyar fővárosnak maradék­talanul meg kell felelnie annak a csodálatos fel­adatnak, melyet a sors és a nemzet reábízott. Min­den ízében, legkisebb sejtjében is ki kell fejeznie azt a kultúrát és lelket, amit a magyarság jelent a világnak, azt a külön ízt és illatot, amit mi szol­gáltatunk az emberiségnek, azt a ’ lelket, amely egyesíti magában az. ázsiai puszták fenségét az európai kultúra ragyogásával. A magyar főváros eddig híven teljesítette ezt a kötelességét, fókusza volt a nemzeti léleknek és az marad ezután is, bármit hozzon is 1934 és a többi, utána következő ismeretlen esztendő. A főváros boszorkánykonyháján, a városházán érlelődik Budapest sorsának az a része, amelyet em­bereknek kell és lehet intézniük. Aikárinenn'yire függ­vényei vagyunk is felsőbb erőknek, tudjuk, hogy aka- rat és cselekvés nélkül nem lehetünk méltóak tör­ténelmi elhivatottságunkhoz. A magyar fővárost az évforduló aktivitásának teljes erejében találja. Forr a városháza, folyik a lázas; munka, hevület lendíti előre a nagy kereket, mintha nem is készülne utolsó nagy mérkőzésére a világ: Budapest dolgozik, ha- i lad, az eleven organizmus energiája feszíti minden izomrostját, minden idegszálát. Lohet, hogy sötét 'az a kép, melyet 1934 vetít felénk. De egy bizonyos.: a magyarság és lelkének kifejezője, Budapest csupa bizakodás, bit és erő. Nem csügged és nem esik kétségbe, tudja erejét, hisz magában és jövőjében. A sokszor ragyogó, még többször fájdalmas mnlt vezet bennünket előre az ismeretlen örömek és fájdalmak felé, melyekből dia­dalmasan fog kikerülni és győzedelmeskedni Buda­pest a magyar nemzet alkotó géniuszának legszebb vi rága. FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. I. Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 46476 Újévi beszélgetés Sipőcz polgármesterrel ­H fővár»os államsegély nélkül képtelen biztosítani háztartásának egyensúlyát 71 gyakornoki átlásock betöltésénél a végzettséget és a szociális szempontokat veszik figyelembe — Készül a közlekeáési reformról és a Tabán újjáépítéséről szóló előterjesztés — ,,JVincs fontosabb felaáat, mint a hözéletmezés zavartalanságának biztosítása és az elsörenáíl élelmicikkek drágulásának megakadályozása** Sipőcz Jenő polgármester* nyilatkozata a Független Budapest­nek az új esztendő első hónapjainak munkaprogramjáról Az elmúlt esztendő folyamán több rendkívül fon­tos és kényes természetű problémát oldott meg a szé- ebben a tekintetben a HÉV kesfőváros autonómiája. Elég átvételére, a vásárpénztári bot­rány likvidálására, a , jövőévi költségvetés összeállítására és a Talbot szerződés megkötésére hivatkozni. A városházán azt állítják, hogy az újesztendő csöndesebb lefolyásúnak ígérkezik, mert a látóhatáron nem mu­tatkozik egyetlenegy olyan probléma sem, amelynek a meg­oldása nagyobb izgalmakat vált- hatnc_,.l:i Leimt hogy ez .a. jós­lat beválik, annyi azonban bi­zonyos, hogy Sipőcz Jenő a főváros vezetőinek sú­lyos gondokkal kell megküzileniök, ha a jövő évben a főváros háztartásának az egyen­súlyát meg akarják óvni. Már maga az a körülmény is nagy iejtüiést okoz, bogy a főváros vezetősége miként gondos­kodjék a költségvetési hiány pótlásáról. Ezeket a kérdéseket vetettük fel Sipőcz Jenő polgármester előtt, akivel az újesztendő beköszöntése alkalmából beszélgetést folytattunk. Mindenekelőtt aziránt ér­deklődtünk, hogy milyen reménységekkel tekint a főváros pénzügyi helyzetének az alakulása elé és nem tart-e attól, hogy a főváros jövőévi háztartásának a menetében súlyosabb természetű zavarok fognak bekövetkezni, Sipőcz Jenő polgármester a következőket mondotta a Független Budapest mun­katársának: —1 A mai súlyos gazdasági viszonyok között lehetetlenség jóslásokba bocsátkozni. Annyi bizonyos, hogy a főváros vezetősége minden rendelke­zésre álló eszközt felhasznál a háztar­tási egyensiíly biztosítása érdekében. Már a költségvetés összeállításánál is figye­lemmel voltunk a gazdasági helyzet romlására. és a bevételek előirányzásánál levontuk az el­múlt év folyamán szerzett tapasztalatokat. Erősen hízom abban, hogy a bevételeket ille­tően nagyobbarányú csalódás nem fog érni bennünket. Természetesen törekedni fogunk minél nagyobb megtakarítások elérésére is, amennyire ez egy­általán lehetséges, tekintve, hogy az elmúlt 3 év folyamán a kiadásokat állandóan csökkentettük és túlzásba most már nem mehetünk, mert a fővá­rosnak elvégre teljesítenie kell kulturá­lis és szociális kötelezettségeit. A további megtakarításoknak gátat vet^ maga az a tény is, hogy a személyzeti fizetéseknél nem takarékoskodhatunk és bizonyos dologi kiadások kereteit sem szűkíthetjük. Mkmdezie- ket f így elemb évévé úgy látom a helyzetet, hogy súlyos nehézségeink lesznek a jövő év folyamán, de aggodalomra azért nin­csen ok, mert idejekorán megtesszük majd azokat az intézkedéseket, amelyek­kel a háztartási egyensúlyt megóvhat­juk. Különösebb zavaró momentum bekövetkezésé­től nem ta/rtok ... M fővárosnak feltétlenül államsegélyre van szüksége —■ A főváros 1934. évi költségvetésében ^ folytatta Sipőcz Jenő polgármester — 10 mil­lió hiány mutatkozik, amelynek pótlásáról gon­doskodni kell. Költségvetési beszédemben be­jeién tettem, hogy ennek az összegnek a / c/eí kölcsön útján akarjuk megszerezni másik felet pedig államsegély útján. Meg is jelöltük a mó­dot, amennyiben azt kérjük a kormánytól,^ hogy a felemelt forgalmiadó fővárosi részesedésének a kulcsát emelje fel, helyesebben a felemelés­ből származó többlet után is adjon részesedést a fővárosnak. Ezen a címen mód nyílik ia tíz­millió pengős hiány felének a pótlására. A kormánnyal közvetlen tárgyalásokba bocsátkozunk mingyárt az év elején és én bízom abban, hogy illetékes kor­mánykörökben megértik helyzetünket. A fővárosnak feltétlenül szüksége van állam­segélyre, különben valóban olyan nehézségek merülhetnek fel, amelyekkel nem fogunk tudni megbirkózni... M városházi adminisztráció munkaprogramja A beszélgetés további során érdeklődtünk Sipőcz Jenő polg’ármestemél a városházi adminisztráció jövőévi munka- programja iránt is. Sipőcz Jenő polgármester így felelt: —• Egész évre szóló programot adni nem lehet. A. legfontosabb _ munkaprogram, ami egész évre szól, — az új költségvetés végrehaj­tása. Egyébként csak az újév legelső hónapjainak reánk váró feladatairól beszélhetek. A legközelebbi teendők között szerepel a gya­kornoki állásoknak a betöltése. Ez rendkívül nehéz feladat, amely igen súlyos gondokat okoz. Rengeteg pályázó jelentkezett es igen sok közöttük az olyan, akit úgy képességei, mint szociális viszonyai is erősen támogatnak. A gyakornoki állások betöltésénél első­sorban a végzettséget fogjuk nézni, emellett a szociális szempontok érvé­nyesítésére fogunk törekedni. Tavaszi közmunkák A legközelebbi munkaprogramban szere­pel a tavaszi közmunkák előkészítése is. Elsősorban a Tabán újjáépítésének a megindításáról van szó, mert ezen a térén kínálkoznak bizonyos lehe-

Next

/
Thumbnails
Contents