Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-03-08 / 10. szám
2 Független Budapest Budapest, 1933 március 8. a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának:- A leirat mindenekelőtt megállapítja, hogy a közgyűlés számotvetve a rosszabbodó gazdasági helyzettel, a kiadásokat körültekintő gondossággal az egész vonalon lényegesen ajoasz- totta. A költségvetés felülvizsgálatánál azonban, mérlegelve az összes szempontokat, a kiadások és bevételek előirányzatát mégis egyaránt módosítani kellett. — A bevételek közül először is módosult a borfogyasztási adó előirányzata az adó időközben történt leszállítása következtében. Ennekfolytán 3 millió pengővel kevesebb a bevétel. 1 millió pengőt törölt a Borvendég Ferenc belügyminiszter az inség- járulék előirányzatából, 700.000 pengőt törölt a közélelmezési (vágóhídi, vásári) bevételekből, további 7ÖŐ.0Ö0 pengőt a kórházi bevételeknél előirányzott különböző tételekben. A Független Budapest munkatársa szükségesnek tartotta, hogy a belügyminiszteri leirat rendelkező részeiről, a költségvetésnek a belügyminiszter állásfoglalásának figyelembevételével leendő átdolgozásáról és általában a jóváhagyással kapcsolatos miniszteriális intézkedések konzekvenciáiról beszéljen Borvendég Ferenc alpolgármesterrel, aki a költségvetés végrehajtásával foglalkozó ügyosztály működésének legfőbb ellenőre és irányítója. Ötszázalékos csökkentés a munkabéreknél — A költségvetés egyensúlyának biztosítása, a mutatkozó 5.8 millió pengő hiány kiküszöbölése céljából a kiadásokat megfelelően mérsékelni kellett. Ezek közül elsősorban az alkalmazottak időközben már elrendelt fizetésleszállítása révén mutatkozó megtakarítás jött számításba. .Ez a megtakarítás mintegy 2 millió pengő. Hasonló megtakarítási lehetőséget lát a miniszter a munkások bérének megállapításánál is, minthogy a főváros a magánvállalatokkal szemben magasabb béreket fizet a munkásainak. ■A leirat hangsúlyozza, hogy a munkások méltányos "díjazását és emberséges megélhetésének biztosítását feltétlenül szükségesnek tartja. Minthogy azonban a 'súlyos gazdasági viszonyok hatása alatt a munkabéreket világszerte mindenütt leszállították, ezt a 'fővárosnál sem lehet elkerülni. A miniszter azért a munkabérek 5%-os csökkentésével kereken 1.2 millió pengő kiadást törölt a költségvetésből. Csökkentette még a miniszter az üzemi kiadásokat azzal, hogy 1.8 millió pengőt törölt az előirányzatból; hasonlóképpen törölt kerek 500.000 pengőt a kórházi kiadásokból. Mintegy 300.000 pengő törlés van ezeken kívül a községi háztartásban, amelynek öszi- szege kisebb jelentőségű, apróbb tételekből adódik. — A költségvetés ilyen módon egyensúlyban van. ■Mivel azonban a főváros jövedelmeinek további visszaesésére kell számítani, a költségvetést csak hitelkeretnek lehet tekinteni. Célszerűnek látja azért a miniszter, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően, a dologi kiadások az előirányzott összeg bizonyos százalékában zároltassanak és továbbra is következetesen nyerjen érvényesülést az az elv, hogy a kiadásoknak minden körülmények között a rendelkezésre álló bevételekhez kell igazodniok. — Ezeket tartalmazza a belügyminiszter jóváhagyó leirata. Ami már most ezeknek a rendelkező részeknek az indokolását illeti, felvilágosításképpen A legutóbbi napokban különböző hírek terjedtek el arról, hogy a kormány nagyarányú törléseket eszközöl a főváros ezévi kiadási tételeiben. Ezek a hírek erősen túlzottaknak bizonyultak, mert egyáltalán nem hozott semmiféle különösebb meglepetést a belügyminiszteri jóváhagyás. Az alkalmazottak fizetésének a leszállítása 2 millió pengő megtakarítást eredményez, ez nem újság, azt már a jóváhagyás előtt is tudtuk. A munkások bérének az 5 százalékos leszállítása 1.2 millió pengő javulást eredményez a kiadási oldalon. Ez sajnálatos intézkedés ugyan, de abban a tényben leli magyarázatát, hogy a magánvállalkozások lényegesen kisebb munkabéreket fizetnek, mint a főváros, amelynek a elmondhatom még, hogy a borfogyasztási adó csökkenése következtében előálló költségvetési hiány pótlására mi különböző javaslatokat tettünk a kormánynak. Ilekompenzációt szerettünk volna, ezt a javaslatunkat azonban a kormány a nehéz pénzügyi helyzetre való hivatkozással nem tette magáévá, hanem ehelyett egyes kiadási tételek mérséklését határozta el. De nemcsak a borfogyasztási adó csökkentése következtében előállott hiányt kell pótolni, hanem azt a hiányt is, amely a társulati adó után kivetett Ínség járuléknak 15 százalékról 5 százalékra való csökkenése következtében áll elő.. Ezt a csökkentést azért határozta el a. belügyminiszter, mert tavaly teljes egészében kiróttuk a 15 százalékos kulcs alapján kivetett inségjárulékot. Komplikálja a helyzetet ebben a tekintetben az a körülmény is, hogy az állami költségvetési év július végén lejár, nálunk pedig csak december 31-én. Mi egész évre vetjük ki ezt a járulékot, nemcsak júliusig. Ez a magyarázata annak a csökkentésnek, amely kereken 1 millió pengő jövedelemcsökkentést idéz elő a főváros ezévi bevételeiben. A közélelmezési bevételeknél, közelebbről a vágóhídi és vásári bevételeknél 700.000 pengőt törölt a belügyminiszter és pedig azzal az indokolással, ami helyénvaló is, hogy a forgalom csökkenni fog. A kórházi bevételeknél is törölt a belügyminiszter éspedig azzal az indokolással, hogy a vármegyék és általában a vidéki törvényhatóságok előreláthatóan kisebb mértékben fogják igénybevenni a budapesti kórházakat. 300.000 pengős csökkenést jelent az idegen hatóságok által fizetendő feltőtlenítési díjak csökkenése. A tehertételekhez hozzá kell számítani a fővárosi házak után fizetendő adópótlékot is, amelyek 108.000 pengővel fogják növelni a főváros kiadásait. Ha ezt a többletkiadást és a bevételi irányzatban eszközölt törléseket összeadjuk: 5,808.000 pengő az az összeg, amely a beliigyminiszterileg jóváhagyott költségvetésben hiányként mutatkoznék, ha a kiadási oldalon a belügyiíniniszter nem hajtott volna végre ugyanakkora összenő redukciót. munkásai a leszállítás után is kedvezőbb helyzetben lesznek, mint a magánvállalkozásoknál dolgozó munkások. A belügyminiszter ezt a leszállítást az élelmiszerek olcsóbbodásával is indokolja. Az üzemi költségvetésekben 1.8 millió pengőt törölt a belügyminiszter, ebből az összegből 1.5 millió az Elektromosművekre esik éspedig a, tartalékalap dotációjára. Ez nem okoz semmiféle zavart. A kórházi kiadásoknál 500.000 pengő a törlés, amit a leirat azzal indokol, hogy a főváros magas összegben állapította meg a napi élelmezés és az orvosi kezelés költségéit. Az élelmezésnél 305.000, a kötszerek és gyógyszerek tételénél 179.000 pengő a redukció. Ezt a megtakarítást úgy állította be a belügyminiszter, hogy az élelmezési) és gyógykezelési célokra előirányzott kiadási tételt egyszerűen tíz százalékkal csökkentette. — Ha mindezeket a rendelkezéseket egybevetjük, fejezte be nyilatkozatát Borvendég Ferenc alpolgármester, — megállapíthatjuk, hogy lényeges változás nincs. A belügyminiszteri leiratban szerepelt rendelkezések végrehajtása céljából át kell dolgozni az egész költségvetést és az így átdolgozott költség- vetést a törvényhatósági tanács legközelebbi ülése elé terjesztjük. Figyelem! A legolcsóbban javít, tervez és készít vízvezeték- és melegvízkészítőkozp. fűtő-, gá berendezéseket KIRÁLY GYULA Telefón: BUDAPEST, 1., NÉMETVÖLGYI ÜT 2/b. Aut. 55—2-57 Iskola, óvoda és telepfelügyelőség is lesz a városszéli telepen Központi épület épül, amely a telep egész életét irányítja Március 8-án jár le a városszéli telep építésére hirdetett pályázat. Mint már előre látható, 100-nál 1 jóval több ajánlat fog beérkezni, már csak azért is, I mert a főváros terve szerint minden ház építését ! más más cég fogja kapni, tehát legalább 60 vállal- | közéé lesz a munka és még ennél is lényegesen több lesz a munkához jutó alvállalkozó. A döntés is tíz I napon belül valószínűleg megtörténik, úgyhogy március 20-ika táján a városszéli telep építkezése megindulhat. ’ Tekintve, hogy az építkezésre 6 bét van előirányozva, a házak május 1-re készen lesznek és addigra a városszéli telep lakóit is kijelölik. Eddig nem volt szó a telepen középület létesítéséről, most azonban egy központi középület építését is elhatározták és annak építése szintén megindul. A főváros ugyanis biztosítani akarja a telepen elhelyezendő családok — elsősorban a gyermekek — számára mindazokat az egészségügyi, kulturális és erkölcsi feltételeket, melyek nélkül a városszéli telep nem ’ felelhet meg egyik legfontosabb feladatának, annak, hogy a családot ne csak átmenetileg mentse meg- a pusztulástól, hanem továbbra is védje és erősítse. Egyes szükséges intézmények létesítése az odatelepítendő családoknak szánt házak közül többet elfoglalna és a célt még sem szolgálná annyira, mint egy külön erre a célra létesített épület. • Ezért határozta el a polgármester egy központi középület létesítését, ahol az összes szociális, egészségügyi és kulturális intézmények helyet találnának. Miután az elv az, hogy a telepesek több gyermekes családok legyenek, előreláthatólag 100—120 iskolaköteles és legalább 50—60 Óvodáskorban lévő gyermek is lesz a telepen. Bár a legközelebbi fővárosi iskola a teleptől nincsen messze, mégis kívánatos, hogy a gyermekek a telepen járhassanak iskolába. Ezért a létesítendő középületben két nagyobb tantermet építenek az iskolások oktatására és egy kisebb termet az óvodás gyermekek részére. Ugyancsak a központi épületekben helyezik el az orvosi rendelőt, mert a kerületi orvos ,a telepen rendszeres rendelőórákat fog tartani és általában figyelemmel fogja kísérni a telep egészségügyi viszonyait. Intézkedett arról is, hogy a telepen rend és fegyelem uralkodjék, amit legjobban olyan szerv létesítésével oldhatnak meg, amely egyúttal a lakók ügyes-bajos dolgaiban is intézkedik. Erre a funkcióra a legalkalmasabb a telepfelügyelőség. Nemcsak a telepekre nézve kötelező rendszabályok betartásáról gondoskodnék, hanem figyelemmel kísérné a telepesek kertészkedését, tanácssal szolgálna és szociális megértéssel kezelné a telep lakóit. A telepfelügyelő is ebben a központi épületben laknék és a telepesekhez hasonlóan 300 négyszögöles telken gazdálkodnék. A központi épületbe két üzletet is nyitnak, az egyikben a Községi Élelmiszerárusítóüzem rendezkedik be, a másikba szatócsbolt lesz, amelynek bérletét olyan kiskereskedőnek juttatják, aki a mostoha gazdasági viszonyok következtében a fővárosban nem tud üzletet nyitni. A tantermek vasár- és ünnepnapokon istentiszteletek céljaira is szolgálnak. A főváros most elkészítette az épület terveit is. A költségvetés szerint annak készítése 38.000 pengőbe kerül. A telepes házak építésével egyidejűleg kezdik meg ennek építését is, még pedig a városszéli 1 telep közepén létesítendő térségen. Borvendég Ferenc alpolgármester vármegyei hozzájárulásból, 300.000 pengőt az idegen hatóságok által fizetendő fertőtlení- tési díjakból. Ezeken kívül a kiadások is emelkednek az új adórendeletek következtében, azért a belügyminiszter 108.000 pengő új kiadást állított be a költségvetésbe a főváros bérházai után esedékes adópóllékok fedezésére. —i A költségvetésben ilyen módon 5,808.00 pengő hiány mutatkoznék. A miniszter rámutatott a leiratában, hogy a költségvetés bevételeinek , elbírálásánál még figyelmen kívül hagyta, hogy a gazdasági helyzet további romlása esetén egyes városi adóknál és a főváros többi jövedelmeinél lényeges apadás állhat még be és hogy a forgalom és a fogyasztás visszaesése miatt egyes üzemek jövedelmezősége is kedvezőtlenül alakulhat. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter végre döntött a főváros 1933. évi költségvetésének a jóváhagyásáról. A jóváhagyó leirat néhány nappal ezelőtt érkezett meg a városházára, ahol meglehetős feltűnést keltett és pedig azért, mert a belügyminiszter úgy bevételi, mint a kiadási oldalon 5 milliónál nagyobb összeget törölt A belügyminiszteri leirat súlyos konzekvenciái •j Borvendég Ferenc alpolgármester nyilatkozik a Független Budapestnek a belügyminiszteri leiratról, a költségvetés átdolgozásáról és jóváhagyással kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról Milyen tételeket törölt a bel ügy miniszter?
