Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-02-22 / 8. szám
7 Budapest, 1933 február 22. Független Budapest Észrevételek a székesfővárosi kerületi kövezetjavítási munkák versenyének eredményéről (Levél a szerkesztőhöz). A vasutak kérdése lesz a városfejlesztési bizottság legközelebbi feladata A Római-fürdőt is belevonják a fürdőváros-komplexumba Igen tisztelt Szerkesztő úr! A napokban zajlott le a székesfővárosi kerületi kövedét javításokra és aszfaltburkolat javítási munkákra hirdetett versenytárgyalás. Tekintettel arra, hogy a főváros budgetjében a közmunkák sokkal kevesebbel vannak dotálva, mint az elmúlt években, a munka iránt az érdeklődés hagy volt. így- a kövezet javításokra 31 cég 123 ajánlattal, az aszfaltjavításokra 13 cég 95 ajánlattal szerepel. Az ajánlat úgy volt adandó, hogy a kiadott hivatalos egységárjegyzék áraiból megfelelő engedmény volt adandó. i; A ''Versenytárgyalás eredményével a főváros hatósága meg lehet elégedve, mert az egész vonalon engedmények érkeztek be. C . í- .” f . ■ • Nem- látszik az a nagy szélsőség, ami a versenyeknél az utóbbi időben feltűnt, hogy az ajánlatok szélsőségei között előfordult 50—100—200%-os különbözet is. Jelén esetben a kövezet javítási szélsőajánlati árak között körülbelül 20% az eltérés. Ha összehasonlítjuk az elmúlt év hasonló eredményeivel, azt találjuk, hogy ahhoz képest 10—20% engedmények vannak az idén. Az engedményadás abban leli magyarázatát, hogy az elmúlt évben a segédmunkások órabére nagyon visszaesett. Míg 1931. végén még 40—48 f.llér órabérrel voliak csak díjazások, addig az 1932. évben mingyárt tavasszal 35—36 fillérrel indultak meg és 26—32 fillérrel zárultak. A kövezőipartestület, hogy a munkások bérének további leromlását egyensúlyozza, megállapodott a szakmunkásokkal az 1932. szakmabeli árakon kollektív szerződésben, a segédmunkásokra pedig egy alsó határt állított fel és a tényt az illetékes ügyosztálynak kellően bejelentette és annak ellenőrzését kérte a végrehajtásnál. Ezek kellő publikálásával érkeztek be a fent jelzett ajánlatok a kerületi kövezetjavításokra. Látjuk, hogy a tavalyi versenygyőztesek áraikból tudtak engedményeket adni és áraik 30—40% engedmény között járnák. Hangsúlyozzuk, hogy valamennyi régi cég- régen végez hasonló munkákat. Ha tehát a tavalyihoz képest olcsóbbak, az mindenesetre arra mutat, hogy a mai viszonyok között ezt a kalkulációt a verseny elbírja. Mert ha csak egyes .cégek pályáztak volna kiugró árakkal, akkor meg lehet állapítani, hogy ezek az ajánlatok egy túlerőltetett kalkuláció eredményei. De mikor tizedszázaléknyi különbségek vannak csak, akkoz ezt a megállapítást tenni nem lehet. így nem az objektivitás hangját ütik meg azok, akik az irreálitás jelszavát akarják a közhangulatba belevinni. Miért mindig a lemaradottak kalkulálása a reális? Az egyes legolcsóbb ajánlattevők abban a nem várt esetben is, ha netán mind a tíz legolcsóbb ajánlattevő, — mint a lemaradottak berkeiből hangzik, — elkalkulálta volna magát, van a fővárossal szemben olyan »jó« anyagilag, hogy a szóbanlévő munkákat a főváros reájuk bízhatja, hiszen egy kerület kövezetjavítása körülbelül 20—GO.OOO P értéket jelent. De mint említettük, régi tapasztalt cégek a legolcsóbbak és ezek látva a jövőbeni kevés munka- alkalmakat, kalkulációjukban talán a pozitív anyagi eredmény elérésén kívül még morális faktorokat is latba vetettek vállalatuk folytathatása érdekében. Ez sem irreális, sem immorális! Budapest, 1933 február 21-én. Schaffer Károly oki. mérnök. Nemcsak a legrégibb, de a legtartalmasabb, legelterjedtebb és legtekintélyesebb városi lap: a Független Budapest Ligeti László üvegfestészeti és üvegtechnikai műintézete Bpest, VII.., Józse,-u. 23. Tel. - J. 32-1-08 Tükörlámpák, külső és belső világításra. Fénys-órótükrök. Hö- és nedvességálló tükörborítás galvanikus úton 5 évi jótállással. Épületüvegezés. a Független Búd apest összes évfolyamai bekötve, 1906. évtő ‘ kezdve, évfolyamúmként, kaphatók a kiadóhivatalban Budapest V., Báthory ucca 3 . 1. *• , %t.ÍA-éAÍ * 'V- A « * * • >" . \I. rí. A múlt héten befejezte a városfejlesztési bi- ! zottság a fürdőváros-kérdés tárgyalását. Utoljára a Római-fürdő forrásainak kérdését vitatták meg. Arra volt kiváncsi a bizottság, vájjon a fővárosi Vízmüvek igényt tartanak-e a Római-fürdő vízforrásaira, igénybe veszik-e ennek hatalmas vízmennyiségét a főváros vízellátás céljára. A Római-fürdő források melegvizűek és csak költséges hűtési éljá- ontanak, ami most teljesen kihasználatlanul, a Dunába folyik, mert hiszen a fürdő csak nyáron van üzemben és akkori vízszükséglete is nagyon csekély. A Vízművek kijelentették, hogy erre a víz- mennyiségre nincs szükségük, a Római- fürdő vízforrásait nem kapcsolják bele a vízvezetékbe. Többek között azt hozták fel érvül, hogy ezek a i források melegvzűek és csak költséges hűtési eljárással lehetne a vizet ivásra .felhasználni. Ilyenformán a Római-fürdő most már bekapcsolódhatik a főváros fürdőpolitikájába és ennek megfelelően alakul majd ki jövője. A városfejlesztési bizottság a fürdőváros kérdés tárgyalásának befejezése után most néhány heti szünetet tart, amely alatt előkészítik a következő nagyszabású kérdéskomplexum vitaanyagát. A következő programmpont a nagyvasúti kérdés megoldása a főváros fejlődése szempontjából. A nagyvasúti probléma megoldása a közlekedési1 érdekeknek a városépítés és a városfejlesztés követeléseivel való összhangba hozatalából áll. Megvitatják majd, hogy milyen szerepe legyen a nagyvasatoknak a helyiforgalom lebonyolításában. E te* kíntetben igen fontos a pályaudvarok kérdésének megoldása. Először is a két fő-személypályaudvar sorsát vitatják meg, azután sor kerül a teherpályaudvarok ügyének megtárgyalására. Városépítési szempontból különös jelentősége van a délivasúti pályaudvar, valamint a Császárfürdői állomás eltávolításának, a dunaparti pályaudvar kihelyezésének és mindenek- | előtt a ceglédi vonal megszüntetésének, melyet mély, vagy magas vasúti megoldással akarnak átalakítani. Remélik, hogy ezek a tárgyalások elsősorban a ceglédi vasútvonal sorsát fogják eldönteni. A pályaudvari problémával kapcsolatban vitatja meg a városfejlesztési bizottság a budapesti új repülőtér ügyét is. A vasúti kérdések tárgyalása legalább két- három hóna.pig fogja foglalkoztatni a városfejlesztési bizottságot és a tárgyalásokon a M4V, a kereskedelmi minisztérium, valamint a többi vasúti és közlekedési szakfórumok képviselői is részt vesznek. Miért utasították el a kultuszminiszter „népszínházi“ ajánlatát Teljesen elfogadhatatlan a KedvezőneK látszó ajánlat Az államnak a fővárossal szemben fennálló sokmilliós tartozása ügyében még mind-g nem történt komoly intézkedés. Folytak ugyan megbeszélések az illetékes tényezők között, de ennél tovább nem jutott a dolog. Nemrégen a kultuszminiszter igyekezett, a maga házatáján, rendet csinálni e téren és mint köztudomású, leiratban ajánlotta fel a fővárosnak, hogy a kultusztárca intézményeinek, különösen pedig az állami színházak fővárosi tartozásai fejében a parlament felett elterülő állami telkeket átadja a fővárosnak, de kikötötte azt is, hogy ezzel kapcsolatban a főváros engedje át az államnak örökhasználatba a Népszínház épületét. A Népszínház, jobbanmondva a Nemzeti Színház épülete körül hoszú ideje folynak már a tárgyalások. A főváros eddig öt évenként újította meg a Nemzeti Színház bérleti szerződését, de ezek a szerződés-, meghosszabbítások mindig komplikációkkal jártak. A kultuszminiszter szeretett volna végleges helyzetet teremteni és ezért arra kérte a fővárost, hogy az örökös bérleti tárgyalások helyett , engedje át örök használatba a Népszínház épületét, a tulajdonjogot az állam továbbra is elismeri és ennek dokumentálására évi egy aranypengőt fizet a fővárosnak. Látszólag a kultuszminiszter ajánlata nem is volt kedvezőtlen, mert hiszen a főváros a feltételek elfogadásával értékes dunaparti telkekhez jutna, amivel kiegyenlítődnék ez a nehezen behajtható követelése, amellett a Népszínház épületének átadása sem jelent joglemondást, vagyonelidege- nítést, mert hiszen az épület tulajdonjoga továbbra is a városé- marad, a bérletből pedig a fővárosnak jövedelme eddig sem volt. Az ajánlat elfogadásának i javára szolgált a kultuszminiszternek az a kijelen- I tése is, hogy magára vállalja a régi népszínházi tagok nyugdíjterhelt, azzal a kötelezettséggel, hogy a nyugdíjak összegét csökkenteni nem fogja.. A főváros mégis a miniszter ajánlatának elfogadása ellen foglalt állást. Ugyanis a bizottság- arra a meggyőződésre jutott, hogy a főváros szempontjából a megállapodás semmiféle előnnyel nem járna. A kultusztárca intézményeinek a fővárossal szemben való tartozása sokszázezer pengőt tesz ki és csak a behajtás időpontja kétes. Ha már most a főváros ezt a követelést telkekre cseréli ki, az volna az érdeke, hogy ezeknek a telkeknek az értékesítéséből válthassa kézpénzre követelését. Már pedig- a kormány csak közterületek, park céljaira akarja a főváros rendelkezésére bocsátani a szóban- forgó dunaparti telkeket, más célra való elidegenítés csak a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával volna lehetséges. A mai viszonyok között a fővárosnak nincsenek luxusingatlanokba fektetendő százezrei. A bizottságot városrendezési szempontok is vezették ennél az elhatározásnál. A pénzügyi szempontok mérlegelésénél súlyosan esett latba az a kötelezettség, hogy a megállapodás létrejötte esetén a fővárosnak köteleznie kell magát az állami színházak évi 200,000 pengős szubvencionálására. A főváros a szubvenció megszavazására önszántából esetleg hajlandó, azonban állandó érvényű kötelezettség vállalására nem. Ezek a szempontok játszottak közre abban, hogy a főváros elutasította a kultuszminiszter egyezkedési ajánlatát és nem hajlandó a dunaparti telkekért évi 200.000 pengő szubvenciót, egy színházi épület örök használatát és többszázezer pengős követelés elengedését adni az államnak. Az összes élelisiszerhamisítási ügyeket a IV. kerületi előliáróság tárgyalja márciustól kezdve Meggyorsítják a tüntetések behajtási eljárását is A kihágási ügyek intézését a főváros igyekszik meggyorsítani és ezért a közelmúltban több intézkedés látott napvilágot, melyek az egyes kihágási ténykedések elbírálását egye-gy e’őljáróság hatáskörébe utalták. Ezen a téren a főváros vezetősége most tovább megy és az élelmiszer-kihágások elsőtökön való elintézését is áz egyik kerületi elöljárósághoz központosította. A féndelet alapján a IV. kerületi elöljáróság fog a jövőben ítélkezni az élelmiszer-hamisítások ügyében. A megjelent remiidet utal arra, hogy a főváros kpZgyülós'c i'nár korábban kimondotta;, hogy a kihágási bíráskodás’gyorsítása céljából áz élelmiszer hamisítások ügyeit elsői ok on egy kerületi elöljáróságnál összpontosítva tárgyalják. A kormány most járult csak hozzá a határozat végrehajtásához. Ehhez képest március 1-től az ilyen kihágási ügyeket a többi kerület elöljárók illetékességének kizárásával a IV. kerueti elöljáró fogja intézni. Az élelmiszer vizsgálatokkal kapcsolatos iratokat, a múlt év október 1-től beérkezetteket is, a hivatalok és üzemek a IV. kerületi elöljárósághoz tartoznak áttenni. A kihágási ügyek intézésének meggyorsítása folytán a főváros gondoskodik arról is, hogy az íté- letek mielőbb jogerőre emelkedjenek és a kiszabott büntetéspénzek haladéktalanul behajtassanak. Eddig a kihágási ügyekben elítéltek évekig húzták a büntetések kitöltését, vagy kifizetését', ezentúl azonban ez nem fordulhat elő. A központi adószámviteli hivatal a kihágási ügyekben a végrehajtást azonnal foganatosítja és rövid határ időit Leiül köteles értesíteni a IV. kerületi elöljáróságát a végleges elintézésről. A tárgyalások Zavartalan ás sima elbonyolít.isa érdekében a -IV. . kerületi. elöljáróság . személyzetét megfelelően
