Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-12-20 / 51-52. szám

Budapest, 1933 december 20. Független Budapest 13 Budapest sportvárosa írta: MIKLÓS FEREMC dw*. tv fi. biz. tag Minden világot bejárt külföldi, aki nálunk meg*- j fordul' ""t mondja, hogy Budapest a legszebb fék-1 vésd város egész Európa belső te­rületén. Joggal vagyunk büszkék tehát erre a gyönyörű folyam mind­két partján elterülő, zöldelő he­gyekkel, királyi palotával koroná­zott, rendezett, tiszta, forgalmas, szép fővárosunkra. A természet pa­zar kézzel szórta ajándékait e vá­rosra és környékére, A pesti oldal síksága, Buda hegyei, erdői, meleg forrásai, a nagy folyam széles part­jai mind mind arra adnak lehető­séget, hogy egy gyönyörű város Miklós Ferenc dr. fejlődjék ki és lakói igazán meg­találjanak mindent, ami az élet kellemessé és széppé tételéhez kell. Mi fővárosiak nem tudjuk, hogy mink van és ha tudjuk is nem használjuk fel. Fényes példa erre hogy csak az utóbbi években fedezték fel a nyári üdülés szép és könnyű lehetőségét. Itt folyik váro­sunkon keresztül a. Duna. Kínálja habjait a testet edző és üdítő evezős és uszósportra. Sajnos a felső részén, a pesti oldalon a fővárosi vízművek zárják el a partot annak használatától. Lent délen pedig a kereskedelmi kikötők és a főváros szennyvize aka­dályozza meg a vízisport kifejlődéséit. No meg az a tapasztalati tény hogy az evezősök is jobban szeret­nek este — fáradt izmokkal — kényelmesebben lefelé evezni, mint felfelé. Egyetlen partrészletet lehet csak használni a nyári sportra s ez a római fürdői és csillag­hegyi Dnnapart, Itt fog kifejlődni Budapest nyári sportvárosa. A természetes gyógyforrások bősége, a római-, aquincumi-, csillaghegyi és Árpád-fürdők hatalmas uszodáikkal és strandjaikkal, a pilisi hegyekből eredő üde friss levegőjükkel, árnyas fáikkal a legkelleme­sebb és legkiválóbb üdülőhelyek. Akik pedig- szere­tik a szabad vizet, az evezést a ragyogó napsütést s a víztükör fölött mindig játszó kellemes szellőt, azoknak ott van a hatalmas lassan hömpölygő gyö­nyörű Duna. Kora tavasztól késő őszig már most is a csónakok ezrei és a week endezök tízezrei keresik fel a római és csillaghegyi dunapartokat. A széles, szép partokon egymásután épülnek már a hatalmas csónakgarázsok sporttelepek, week-end- házak s ahogy elolvad az utolsó hó már pezsgő élet kezdődik itt s egy pár hét múlva megindul az evező­sök és kirándulók raja. A csillaghegyi dunaparti részt mintegy három kilométer hosszúságban üdülőhellyé nyilvánította az összminisztérium s megindult a part szépítése ren­dezése a Csillaghegy-Dunaparti Üdülőhely Egyesület vezetésével. A Duna-partot gyönyörű sétány fogja szegélyezni, nem kell majd homokon és gödrökön keresztül iz­zadva baktatni. Villanyvilágítás lpsz végig a par­ton s végig fasor. Les-z villamosközlekedés a Nánási irton. Könnyen és gyorsan lehet majd a városból elérni nagy töme­geknek is a fürdőket és a Dunapartot. A BSzKRt erre vonatkozó terveivel már készen van. Itt fog kialakulni a sportváros. Meggyőződésem, hogy az üdülni vágyó, sportszerető közönség csalhatatlan ösztönnel maga találja meg a legmegfelelőbb helyet. Erre mennek a fürdőzők, a I kirándulók, week-endezők, evezősök, akik szeretik a friss levegőt, üdítő vizet s a ragyogó napfényt. Egy város fog támadni a Duna-parton és a kör­nyékén; a budapestiek nyaralóhelye. Amiért ma még sokan messze utaznak, pihenni, üdülni, felfrissülni, mindezt meg fogják itt találni, közel pár pere távolságra a lüktető élő nagy vá- rosli oz. Ide kell építeni a nagy stadiont is. . Közel a Duna-parthoz, a hegyekhez, a friss, északról jövő tiszta levegőhöz a forrásokhoz, ide a sportoló tízezrek útjába kell építeni azt hogy megszeressék élvezzék és használják annak minden előnyét. A régi rómaiak, a világ legelső és legklassziku­sabb sportolói tudták, hogy mit és miért cseleksze­nek s cselekedetüket mindig jól megfontolták és át­gondolták. A régi római város, Aquincum, nem délre, hanem északra, a római fürdőhöz építette az amphi- teátrumát. Nagy kár volna, ha nem követnénk ezt a példát. A tiszta sportszempont a rómaifürdői stadion mel­lett van s akik ezt elgáncsolják, vessenek magukra, i ha sokmillióval ismét csak egy holt intézményt fog- J nak létrehozni. | Még a téli sportok is ide fognak átterelődni, a I közel levő Aranyhegy, Csillaghegy, Hármashatár- j hegy és a Pilisi hegyek lejtőire. A sportváros itt lesz tehát, északon, a Rómaifür- \ dőn és Csillaghegyen. A természet ezt a vidéket jelölte ki erre a célra, s nekünk csak az a kötelességünk, hogy ezt felismerve, mindent megtegyünk ennek mielőbb való felépítésére. Az első hogy jó közlekedés legyen, hogy hamar juthassanak a város belső területéről ide ki azok, akik üdülni, felfrissülni akarnak. Ezt pedig ki ne akarná ma, amikor csak kevés embernek adatott meg, hogy Ausztriába, Svájcba és Olaszországba utazzon pihenni és üdülni. Azután épüljön fel minél előbb a rómaifürdői és csillaghegyi dunaparti üdü­lőhely, szép, tiszta, rendezett, parkozott, Dunapart- tal, uccákkal, csinos, ízléses házakkal, közvilágítás­sal, vízvezetékkel és akkor megtalálja a munkájá­ban kifáradt pesti polgár s a sportoló ifjúság- is itt I közel azt, ami felüdíti edzetté és egészségessé teszi. A Közmunkatanács és a főváros harca A fővárosnak meg kell kapnia az uccaelaevezések és szoborelhelyezések felei.i rendelkezés jogát Régi sérelme a fővárosnak, hogy az uccaelnevé- zések és a. közterületen való szoborelhelyezések jo­gát a Közmunkatanács a maga hatáskörébe vonta. és ezzel mégakadályozza a főváros számos ilyen ter­mészetű tervének keresztülvitelét. Évek óta akar a, főváros közönsége Vázsonyi Vilmosról és Ady End­réről xiccát elnevezni, de a Közmunkatanács ezt a kívánságot elgáncsolta mindenalkalommal, amikor csak ilyen kérelem került eléje. Hasonló a helyzet a szoborügyekben is ahol a Közmunkatanács min­dig a maga álláspontját érvényesíti, mint most is pl. a Lechner szobor dolgában. Most éles harc tört ki a kérdésekkel kapcso­latban a főváros és a Közmunkatanács kö­zött. Anclrássy út felőli oldalál jelölte ki számára. A Köz- j munkatanács mindvégig ellenáll ennek a határozat- I nak és legutóbb a kultuszminisztérium támogatását is igénybevette, amennyiben kultuszminiszteri hatá- | rozatot produkált arra nézve, hogy ezt a helyet Liszt I Ferenc felállítandó szobra számára kell fenntartani, i A határozat mögött azonban más szempontok hú- i zódnak meg, a tény az, hogy a főváros a Közmunka- tanács ellenállása miatt nem intézkedhetik a szobor felállításáról. Most nagy érdeklődéssel várják, mi­lyen álláspontot foglal el a belügyminiszter a fővá­ros felterjesztésére. A legbefolyásosabb politikusok tesznek lé­péseket a kormánynál abban az irányban, hogy ezt a felterjesztést kedvezően intéz­zék ej olyannyira hogy a polgármester a mull héten fel­irattal fordult a belügyminiszterhez és alapos indo­kolással kérte. és a főváros kapja meg azt a legelemibb jogot, hogy uccáit maga nevezhesse el és szobrainak he- j lyét maga jelölhesse ki. vonja ki a Közmunkatanács hatásköréből az uccaelnevezések és a közterületen való szo­borelhelyezések ügyét és az intézkedés jogát teljes mértékben ruházza a főváros autonómiájára. A harc kiéleződését egyrészt az Ady Endre uccu, másrészt a Lechner Ödön-szobor ügye váltotta ki. A főváros ugyanis, mint ismeretes legutóbb is ismételten kérte a Közmunkatanácsot, ne­vezzen el uccát Ady Endréről, de a kérelem újból elutasításban részesült. A íjcchner-szobor elhelyezése körüli differenciákról a Független Budapest már több alkalommal beszá­molt. A szobor már régen készen van és a főváros a szoborbizottsággal egyetértőén a Liszt Ferenc tér TOKAJI legjobb, legolcsóbb Zimmermann Zsigmond lerakatánál Budapest, V./ Vilmos császár út 66 (Kálmán u. sarok) Telefon: 2 -9-82 KARÁCSONYI tiszta öröm a SINGER villamos varrógép Legmesszebbmenő fizetési könnyítések Csekély havi részletek Singer varrógép részv. társ. II., Corvin-tér 1 IV., Semmelweis-u. 14 VI., Andrássy út 33 BUDAPEST VI Rák jczi út 18 VII., Rákóczi-út 68 Vili., Baross-u 86 88 Népszerűsítsük a modern villamos Készülékeket Steinfeld Béla műszaki tanácsos előadása Steinfeld. Béla oki. gépészmérnök, Budapest Szé­kesfőváros Elektromos Művei műszaki tanácsosa no­vember &0-ún és december 7-én rendkívül érdekes folytatólagos előadást tartott a Magyar Elektro­technikai Egyesületben nagy­számú előkelő közönség előtt. Az előadás tulajdonképpen beszámoló volt a németországi Essenben megrendezett »Elektrowärme« ki- állí tágról. Az első — vetítettképes — elő­adásában Steinfeld, műszaki taná­csos rámutatott az esseni kiállítás nagy jelentőségéire mert az fel­ölelte az iparban, háztartásban és mezőgazdaságban használatos, a villamos áram hőhatásán alapuló modern villamos készülékeket, gépeket, amelyeknek működési módját, is ismertette. A legújabb németországi statisztikai adatok alapján rámutatott a villamos meleg-fejlesztő készülékek nagyarányú elterjedésére amelyek úgy­szólván nélkülözhetetlen segédeszközei a minőségi gyártást szem előtt tartó iparoknak, hasznos eszkö­zei a mezőgazdasági többtermelésnek és elengedhe tetten kellékei a háztartások korszerűsítésének és ra­cionalizálásának, Ismertette a háztartási készülékek: tűzhelyek, forróvíztárolók stb. legújabb szerkezeti megoldását és ezek elterjedésének okait (tarifális, bérleti rend­szer, propaganda stb.). A második vetített képekkel kísért előadásban különösen a villamos melegfejlesztés ipari felhaszná­lását ismertette. Rámutatott a villamos hegesztés óriási térhódítására: ma már hatalmas vasszerke­zeti konstrukciók mint hidak, tetőszerkezetek, tartá­lyok készülnek villamos hegesztéssel. Óriási a jelen­tőségük — főleg a nagyipar szempontjából — a vil­lamos olvasztó és hevítő kemencéknek. Ezek a nyu­gateurópai országokban már igen elterjedtek. Az érdekes és nagy tetszéssel fogadott előadáshoz hozzászólt vitéz Pétery István, a kereskedelmi minisz­térium műszaki tanácsosa, aki szóvá tette, hogy a fő­város a villamos műveket mostohagyermekként ke­zeli főleg a villamos háztartási készülékek elterje­dését illetőleg, míg a Gázművek kedvezőbb bánás­módban részesülnek. Határozati javaslatot terjesztett elő a villamos készülékek népszerűsítése érdekében. Felszólaltak még: Borús Ferenc műszaki tanácsadó, aki a londoni áramszolgáltatási tarifákat ismertette. Utána i'fj. Stern Sándor, az Elektromos Művek igaz­gatósául tagja szólalt fel aki vitéz Pétery szavaira reflektált és hangoztatta hogy ő mindig szorgalma­zója volt a villamos készülékek terjesztésének. Majd Feyér Gyula kereskede1 emiigyi miniszteri tanácsos szólt a tárgyhoz és kifejtette, hogy a villa­mos melegfejlesztő készülékek elterjesztésénél figye­lőmmel kell lenni az egyéb energiafajtákra is. Végül Vcrebély László műegyetemi tanár, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület mérnöki szak­osztályának elnöke indítványozta, hogy v. Pétery határozati javaslatát a választmány elé' terjesszék, majd köszönő szavai után az igazán érdekes és nagy- fontosságú előadás a hallgatóság tetszésnyilvání­tásai után véget ért. FrltZ Teréz EiYiyömííterem Budapest, IV., Pilvax köz 7. sz. Javítások és áthúzások. — Városi tisztviselőknek 10% árengedmény. Steinfeid Béla

Next

/
Thumbnails
Contents