Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-12-20 / 51-52. szám

8 Független Budapest Budapest, 1933 december 2«. Dr. Bódy László séffek a folyó év végével 25.000 pengőt sem fognak meghaladni. A jövő év feladatának tartom az igazolóválaszt­mányi és összeférhetetlenségi ügyrendnek elkészíté­sét és az illetékes fórumok elé vitelét. Bődy Zászló dr. tanácsnok, a közlekedésügyi V. ügyosztály vezetője A jövő évi program a HEV-nek a székes­főváros közlekedési halózataba ^nlo oiganikus bekapcsolása folytán nagyrészt adva van. Gyakorlatilag kíván­juk tehát majd érvényesíteni a székesfőváros közlekedési ponti­jának célkitűzéseit. Az autóbuszközlekedés terén a hálózat további fejlesztéséi vettük tervbe, amire van is ki­látás, miután az autobusz-kocsi- park — a forgalomba helyezett 3 trollybuszt is beszámítva — a folyó évi rendelések révén a kö- zel-jövőben 10 autóbusszal fog­gy arapodni, ami lehetővé teszi majd azokat a hálózati bővítéseket, amelyeket a polgármester úr már elhatározott, továbbá módot nyújt egyes relációk sűrítésére is. Kísérleteket fogunk folytatni továbbá a kisszakaszrendszernek egyes autobusz- relációkon való bevezetésével és általában a villamosvasúton szerzett tapasz­talatok alapján napirendre tűzzük valamennyi közlekedési eszköz tarifájának a reformját. Végül iparkodni fogunk nyugvópontra hozni a taxitarifa kérdését is és ennek kereté­ben érvényesíteni azokat a kívánságokat, ame­lyeket a törvényhatósági tanács e kérdéssel kapcsolatban a közelmúltban hangoztatott. Bamotte Károly dr. tanácsnok, a pénzügyi VI. ügyosztály vezetője Karácsonyi interjú, ezt mondja nekem a tisztelt szerkesztő úr és még hozzá a főváros pénzügyi helyzetéről. Karácsonyra mindenki szé­pet, jót kíván magának, sőt egyesek még a felebarátiknak is. Kekéz nekem beleilleszkednem ebbe a karácsonyi hangulatba és rideg számokról nyilatkozni a szeretet ünnepén. Ha igazán kellemeset akar írni a szerkesztőség karácsony ünnepe alkalmából az olvasói­nak, akkor azt kérem, mellőzzük a pénzügyi kérdések rideg való­ságát, merítsünk inkább ihletett és bizakodást a szent ünnepek­ből, s igyekezzünk a magasztos eszmét cselekedetekben is meg­valósítani, tegyük félre a gyűlölködést, a haragot, a széthúzást, hassa át a jövőben csele­kedeteinket a szeretet, megértés, egymás megsegítése, mert csak ezekből, az ér­zésekből fakadhat ki az a jólét, amit kará­csony alkalmával én is szívből kívánok a fő­város minden lakosának. így lesz a nemes eszméből valóság, úgy­hogy a következő karácsonykor már talán szá- mokkal is beszélhetünk és pedig nem rideg, ha­nem beszédes számokkal. Szendy Károly dr. tanácsnok, a közoktatásügyi VMM. ügy­osztály vezetője Akármilyen súlyos és sötét is a gazdasági hely­zet, a főváros vezetősége mégsem tévesztette soha szem elől a közoktatás ügyét és min­den körülmények között megadta a feltétlenül szükséges anyagi eszközö­ket is. Ez egyébként egészen magú­tól is értetődik, mert a gyermek és a fiatalság kultúrája a magyar jö­vőt teremti meg és ha itten bármi­lyen kihagyás vagy mulasztás törté­nik, azt a magyar jövő szenvedné meg. Ezek az elgondolások vezették a polgármester urat akkor, amikor az én szerény előterjesztésemet a költ­ségvetéssel kapcsolatban elfogadta és azt a közgyűlés elé terjesztette. A nagy alkotások ideje nem érkezett cl, léhát csak a legszükségesebb iskola-építésekre lehet szorít­koznunk, különösen az új telepedésok helyein, a Zug­lóban, I asaréten és a Külső Üllői úton. Ugyancsak feltétlen iskolaépítési intézkedésekre van szükség a Kelenföld környékén is, ahol egyrészt az iskolaépület teljesen leromlott, .azit rondbehozni már alig lehet­séges. A lakosság súlyos szociális helyzetére való tekin­tettel igen nagy szükség van az óvodai gyermekott­honok kibővítésére és szaporítására is. Itt is az összes •előkészületek — úgy anyagi, mint szervezeti — meir- történtek. A főváros e téren fokozott tevékenységet fejt ki, Lamotte Károly Szendy Károly Vájná Ede Magyar Műanyagáru Gyár Budapest, V., Holtán ucca 3. Telelőn; 179-39 * m“tából koporsókat a legszebb és leg­IVBaZll« díszesebb kivitelben, műi pari ós iparművészeti tárgyakat. Műmárványból kozme­tikai tégelyeket, reklám-hamutálcakat,lapokat, W. C. ülőkét egy darabból egyszerű és több­színű luxuskivitolbon. ami különben szemmellátható. Éppen most karácsony- f kor nyílik meg a Csobánc-utcai gyermekotthon, amely | úgy felszerelés, mint modern elgondolás szempontjá- ! ból vetekszik a nyugati ikultúrországok bármelyik j intézményével. Ez a nagy alkotásokra alkalmatlan idő különben ! nem telik el tétlenségben, az ügyosztály a jövő ter­veit és elgondolásait szövegezi meg behatóan és rész­letesen. Vágná Ede tanácsnok, a közélelmezési VMMl. ügyosztály vezetője A főváros közélelmezését szolgáló gazdasági élet ma is lüktető és mozgalmas erők halmaza, azt tehát magara hagyni, nem támogatni nem szabad ellenkezőleg, ezt a gazdasági termelő talajt állandóan terméke- uyíteni, éltetni és irányítani kell. És ez az objektív közélelmezési te­vékenység annál helyénvalóbb mert a főváros közélelmezését szolgáló in­tézmények a gazdasági válság köze­pette is virulnak sőt gazdaságilag kedvező eredményeket is mutatnak föl. így az élelmiszer nagy vásár telep az 1933. évi első' üzem-évében is 1,867.626 (i áruforgalmat, vagyis mintegy 12 százalékkal nagyobb forgalmat ért el. mint a régi központi vásárcsarnok az 1932. üzletévben. A kereskedelem már az első évben megtöltötte az új intézményeknek nagynak vélt kereteit és mind han­gosabban újabb raktárak építését kívánja. A kíván­ság jogos és szükséges, azonfelül a fővárosra nézve hasznos beruházás is. Ennélfogva nem térhet ki a főváros az elől a szükség elől, hogy az 1934. évben az élelmiszer nagy­kereskedelem számára a nagyvásár telepen két áru- raktárt építsen, mintegy 5000 négyzetméter alavterü- lettel, amelyeknek költsége, az erre vonatkozó tervek szerint, körülbelül 500 000 pengő. A közvágóbidak és állatvásárok forgalma sem marad mögötte az előző éveknek. Különösen sertés- vásár és a sertésközvágóhíd üzleti élete élénk és le­foglalja az intézmények berendezéseit teljes egészük­ben. Hiszen a főváros húsfogyasztása az idei 761.764 mázsa mennyiséggel nem csökkenést, hanem 18.853 mázsa, vagyis 2.5 százalékos emelkedést jelent. A sertésközvágóhidon a hűtőkben immár hóna­pok óta mintegy 100 vagon zsíráru tárol, úgy hogy a hűtők elégtelenségének veszélye fenyeget. Ezért szükséges itt a sertésközvágóhídi hűtőhelyiségeknek megfelelő kibővítése, ami a részletes tervek szerint körülbelül 600.000 pengő költséget igényel. Hasonló bővítési munkák szüksége jelentkezik a sertésvásártéri vásárcsarnok épületnél is, azonban ennek bővítése valószínűleg elhalasztandó lesz a kö­vetkező év munkaprogramja számára. A fentemlített két építkezéshez szükséges 1,100.000 pengő költségösszegből mintegy 440 000 pengő közvetlen munkabérekre esik, amiből körülbelül 1000 munkás négy hó­napon át nyerne keresetet. De a többi 660.000 pengő anyagérték és üzleti nyere­ség is végeredményben szintén nyújt további munka keresetnek alapot, úgy, hogy a fölsorolt két építke­zésnek összköltsége körülbelül 2500 munkásnak, illetve ugyanannyi családnak juttat majd négy hónapon át egzisztenciát. A közélelmezés egyik halaszthatlan és azért ugyancsak az 1934. évben okvetlenül dűlőre jutta­tandó problémája a vásárpénztár reorganizálása. A vásárpénztár hivatása fokozottabb jelentőséget nyert azzal a mozgalommal kapcsolatban, amely a mezőgazdák körében az irányított gazdálkodás be­vezetése címén most megindult. A főváros új szer­vezkedési munkája azonban el sem képzelhető a vá­sárpénztár nélkül, még pedig olyan vásárpénztár nélkül, amely a felszáynolás béklyóitól megszabadítva teljes aktivitással tud és akar a nagy szervező mun­kában részt venni. Végül a közélelmezés jövő évi programjának tel­jéhez tartozik a kenyér- és a tej fogyasztási adók terheinek a rendezése. Mert a kereseti lehetőségek és a munkabérek csök­kenésének most már állandósult jellege mellett egyál­talán nem lehet közmegnyugvást remélni a bolettával kapcsolatos nagyösszegű kenyéradó és a hatósági intézkedésekkel fenntartott túlmagas tejárak mellett. Kétségtelen, hogy a főváros közélehnezésének jövő évi összes feladatai a fentebb fölsorolt kérdé­Schuler Dezső sek keretét meghaladják, a feladatok realizálása azonban a főváros pénzügyi és gazdasági lehetőségei­vel szoros kapcsolatban van. Az újév alkalmából te­hát csak az az óhaj tölt el,* hogy a jövő évi munka- program minél teljesebben legyen végrehajtva. Schuler» Dezső tanácsnok, a szociálpolitikai és közjótékonysági IX. ügyosztály vezetője A székesfőváros szociálpolitikai tevékenységé­nek ma kettős nehézséggel kell megküzdenie: egy­részt a gazdasági válság és a munkanélküliség fo­kozott igényeket támaszt a ható­ság szociális munkájáéval szemben, másrészt, ugyanakkor az anyagi erőforrások, amelyek ezeknek a megvalósításához, fenntartásához ós fejlesztéséhez szükségesek, egyre jobban apadnak. Mégis — mint az ismeretes — a székesfőváros egy­részt mindent elkövet, hogy a már meglévő modern szociális intézmé­nyeit fenntartsa és a követelmé­nyeknek megfelelően továbbfej­lessze, másrészt igyekszik a rend­kívüli idők rendkívüli követelményeinek: is meg­felelni. A jövőévi program csak az lehet, hogy ezután is mindent el kell követnünk úgy a gyermekeket, öregeket és családokat védő állandójellegű szociális intézményeink fenntartása, mint az önhibájukon kívül nyomorba jutott testi és lelki szenvedésektől gyötört embertestvéreink pillanatnyi megsegítse érdekében. De az ínségenyhítéssel kapcsolatban arra kell törekednünk, hogy megtaláljuk a módját és lehetőségét auuak, hogy úgy ínség- és szükségmun­kák, mint in agy obi) arányú közmunkák keretében minél nagyobbszámú munkanélkülit foglalkoztat­hassunk és így elejét vegyük mindannak az er­kölcsi, szociális és gazdasági kárnak és veszedelem­nek amelyet a munkaképes egyének hosszantartó munkanélkülisége az egész társadalomra, az egész nemzetre nézve jelent. Ügy állandó szociális intéz­ményeink továbbfejlesztésével, mint a lehetőség ha­tárain belül történő munkaalkalmak teremtésével eleget kell tennünk a szociálpolitika ideális feladatának: a prevenciónak is és a lehetőség szerint meg kell akadályoznunk, meg kell előznünk a betegséget, az elszegényedést, a nyomort, az erkölcsi és fizikai erők pusztulását az életnívó végzetes mélyre való süllyedését. Egyelői’e semmiesetre sem nélkülözhetjük a pilla­natnyi segítséget nyújtó ínségenyhítést és azzal a kérelemmel kell fordulnunk az egyhá­zakhoz és- a társadalomhoz is, hogy támogassák to­vábbra is a hatóságot a maguk anyagi és erkölcsi erejével és legyenek segítségére a szociális lelki­ismerettől diktált és szeretettől áthatott ember- mentő munkájában. Salamon Géza dr. tanácsnok, a közegészségügyi X, ügyosztály vezetője Az új, 1934- évben a kórházi adminisztrációban jelentős újításokat hajtunk végre. Az új esztendőben lép életbe az összes kórhá­zainkra vonatkozó egyöntetű beteg- felvételi eljárás. Eddig az egyes kór­házak saját rendelkezéseik és kifej­lődött gyakorlatuk alapján külön- kiilön módszer szerint vették fel be­tegeiket. A betegeknek ez a külön féle módszer szerint történő felvé­tele igen sok felesleges adminisztrá­ciós munkát okozott és pénzügyi szempontból is hátrányos volt mert igen sokféle nyomtatvány használa­tát tette szükségessé. Az új eszten­dőben életbelépő betegfelvételi el­járás egyedül a nyomtatványokra előirányzott hitel összegnél évenkint körülbelül 10.000 pengős megtakarítást jelent. Ugyancsak január 1-én léptetjük életbe a székes- főváros közkórházaiban ápolt betegek után felmerülő ápo'ási költségek biztosítására kiadott szolgálat iuta- sításunkat. Az ápolási költségeket a jövőben nem köz­pontilag, hanem decentralizáltan fogjuk be­hajtani. Ezzel ugyanis a behajtási eljárás közvetlenebbé vá­lik és lehetővé tesszük, hogy az ápolási költség ne évek múlva, hanem lehetőleg azonnal megtérüljön. Bár pénzügyi kereteink igen szűkre szabottak, mégis több olyan nagyobb munkát fogunk végrehaj­tani kórházainknál, amelyek kórházainknak nem­csak a jókarbantartását, hanem az orvostudomány fejlődését követő modernizálást is jelenti. így a jövő évben kórházainknál a következő na­gyobb munkáikat végezzük el: A Szent Rókus-közkórháznál folytatjuk a kórház épületeinek fenntartásához és modernizálásához szükséges munkákat. A kórház gazdasági hivatalát, amely eddig a kórház épületén kívül volt elhelyezve s ami természetszerűleg sok hátránnyal járt, a kór­ház épületébe átköltöztetjük. Ezekre a munkákra összesen 162.000 pengőt fordítunk. A Szent István kórházban folytatjuk az I. számú szülészeti osztályunk már megkezdett átalakítását és a bőr- ós nemibeteg-osztály modernizálását, hogy ez az utóbbi az 1935. évben itt tartandó bőrgyógyászati kongresszusra teljesen elkészüljön. A kórház terüle­tét kibővítjük és az utakat 30.000 pengő költséggel helyreállítjuk; a személyzet, elhelyezése céljából a Salamon Géza

Next

/
Thumbnails
Contents