Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-02-08 / 6. szám
1933 február 8 HUSZONNYOLCADIK évfolyam 6. szám Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, V., Báthory ucca 3. I, Telefon : 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45470 Új stílust a fővárossal szemben Borvendég Ferenc Az új adórendeletek közt szerepel egyebek közt a családi házakra vonatkozólag is egy intézkedés. Kimondja a rendelet, hogy a házadó felemelése alól kiveszi azokat a falusi és községi családi házakat, melyekben maga a tulajdonos lakik. Ha én, te vagy ő egy hosszú élet keserves munkája után annyira tudnék vinni, hogy sikerülne Budapesten, vagy a környező városokban egy kis kunyhót építeni a magunk részére, akkor azt a kincstár nyomban megszállja. Mert ez főváros és nem vidék. A kórházak fenntartásához a vidéknek hozzá kellene járulnia. Nem járul és a kormány egyetlen lépést sem tesz, hogy a vidéket ennek a kötelezettségnek a teljesítésére bírja. A borfogyasztási adó elmaradása folytán a főváros három milliót veszít évente. ígérték kárpótlást, de eddig még szó sincsen arról, mikor, miből és hogyan kapja meg ezt a főváros. Február közepe felé haladunk, tehát már idáig is egytizede a három milliónak, legalább 300.000 pengő már elveszett és hiányzik. A vidék dolgában „sofort“ intézkedtek. A főváros ráér, a fővárosra a nemzeti munkaterv 96-ik pontja vonatkozik, amely, mint ismeretes, úgy hangzik, hogy: Türelem. Megírjuk más helyen, hogy a kormány vissza akarja állítani a városi rendőrségeket. Néhány év előtt merész lendülettel a fővárosra hárították a rendőrségi hozzájárulást, amely azóta állandó tétele lett a költsévetésnek, most ez sem elég már, adjon mindent a főváros. Ugyancsak éppen a Független Budapest nek ebben a számában megírjuk azt is, hogy az elmebetegek gondozását és ellátását is a fővárosra akarja hárítani a kormány, éppúgy, mintahogy például az állami színházak fenntartásához is a fővárostól kéri a pénzt. így megy ez mindig és mindenütt, akár hídépítésről, közútak fenntartásáról, vagy más egyébről van is szó: fizessen a főváros az állam helyett, mert az állam nem fizet. Az új adókból a főváros mitsem kap. Legfeljebb a terheket. Jövedelmeiből pedig állandóan lefaragnak. Nem szólva arról, hogy az új állami adók folytán a főváros adóbevételei feltétlenül csökkenni fognak és a deficit elkerülhetetlen lesz, akármilyen takarékosan gazdálkodik is a főváros. Az az adópolitika. amely minden terhet, az állam eltartásának egész feladatát a városokra hárítja, nem most kezdődik, de teljes szépségében most bontakozik ki, méltó betetőzéseként annak az immár tizennégy esztendős irányzatnak, amely mindig' csak vesz és sohasem ad. A fizetéscsökkentés kétélű fegyvere olyan költségvetési megtakarítás, amelynek nem örül a főváros. A kereskedelem és ipar érzékenyen reagál minden ilyen „megtakarításra“, melynek nyomán azonnal csökken az adóbehajtás lehetősége. A főváros pénzügyi vezetősége riadtan veszi tudomásul, hogy a vidéki oldalon megtakarítás fog mutatkozni, mert ez a plusz nagyon nagy mínuszt is fog jelenteni. A pénzügyminiszter papíron rendbehozta az állami költségvetést, a fővárosét pedig — nem papíron, hanem valóságban — semmivé tette. A belügyminiszter rendben lévőnek találta a főváros ezidei kö'tségvetését és legnagyobb elismerését fejezte ki a takarékosságért, amely benne megnyilatkozik. Ez lehet belügyminiszteri elv, de mi, a főváros polgársága, kétségbeesve nézzük azt a kény- szerűséget amely a főváros vezetőit, jobb meggyőződésük ellenére, állandó redukciókra szorítja. A fizetések körüli és egyéb „megtakarítások“ circulus vitiózusa nagyobb gond, mint öröm: a lefelé való haladást magyarul sülyedésnek nevezik és minden egyes olyan fillér, amellyel csökkentünk, lefelé vezet. Meddig vezet, hová vezet ez az út? Nékiink igazán nem fáj pé'dául a háztulajdonosok feje, mégis tudomásul kell vennünk, hogy most még ez az egyetlen komoly vagyoni tétel, amely legtovább bírta az ellenállást a gazdasági válságban, semmivé devalválódott. Nem lehetünk elragadtatva attól, hogy az államháztartás deficitje e’tűnik, amikor kétségtelen bizonyossággal látjuk magunk előtt a legközelebbi jövőt, a főváros kétségbeejtő romlásának riasztó képét. Az új stílustól mást várunk, mint ami eddig volt. Gömbös Gyula kormánya most kezdi meg a komoly munkát, amelyben egyesíteni akar minden nemzeti értéket. A legnagyobb érték a nemzet életében kétségtelenül a főváros: vigyázzunk, nohogy ez az érték semmivé váljék. A főváros vezetősége és polgársága a legnagyobb önzetlenséggel sietett felajánlani segítségét a rekonstrukció munkájában, megérdemli tehát a kíméletet és szeretetek amelyet már oly régóta nélkülöz. alpolgármester nyilatkozik a Független. Budapestnek a főváros nefiéz pénzügyi helyzetéről, az űf fe&itségveíési hiányról* a kormány re máé let eh várható hatásáról és az üzemi Beruházásokról Tavasszal űf közmunkákat indít a főváros A főváros vezetőségének súlyos gondokat okoz a háztartási egyensúly biztosítása. Sipőcz polgármester tavaiy e cél elérése érdekében tudvalévőén olyan értelmű rendeletet adott ki, hogy a kiadásokat csak 10%-os redukcióval lehet folyósítani, ami azt jelenti, hogy a költségvetésben előirányzott kiadási tételeket csak 90% erejéig lehet elkölteni. Ez a 10% tulajdonképpen a hevételek esésének a mértékét jelezte. A főváros vezetősége általában arra törekedett, hogy a bevételek alakulásához szabja a kiadásokat és ezen az úton lehetőség szerint megakadályozza az egyensúly felborulását. A tavalyi gyakorlat lesz irányadó az idén is, legfeljebb annyiban történhetik változás, hogy tartani lehet a bevételeknek a tavalyinál is nagyobb arányú csökkenésére. Ebben az esetben a deficit veszedelmének elhárítására nem lesz elegendő a 10%-os zárolás. Sok függ természetesen attól, hogy az üzemek mennyiben tudnak eleget tenni a főváros háztartása támogatására vonatkozó kötelezettségüknek. A Független Budapest munkatársa beszélt ezekről a kérdésekről Borvendég -Ferenc alpolgármesterrel, aki a fővárosi üzemek és a pénzügyi ügyosztály működésinek legfőbb ellenőrzője és irányítója. Mindenekelőtt aziránt érdeklődtünk, hogy miként alakultak a bevételek az év első hónapjában. Megkérdeztük továbbá azt is, hogy az üzemek forgalmában nem mutatkozott-e lényeges visszaesés a tavalyi helyzethez képest. Borvendég Ferenc Borvendég Ferenc a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának; — A januári eredményről még nem készült jelentés. ' Sem az üzemek forgalmát illetően, sem pedig abban a vonatkozásban, hogy a fővárosi bevételek miként alakultak. Nem kétséges. hogy az üzemek forgalmában visszaeséssel kell számolni, ami egészen természetes, ha tekintetbe vesszük a gazdasági helyzet romlását. Annak, aki pénzügyi kérdésekkel foglalkozik, reálisan kell gondolkodnia. Ma a gazdasági viszonyok ismerete mellett közeli gyors javuláshoz reményeket fűzni nem lehet. Számítanunk kell — sajnos — arra is, hogy a bevételeknél visszaesés következik be, arra is, hogy az üzemek forgalma további csökkenő tendenciát fog mutatni. Mivel pedig mi legfőbb feladatunknak a háztartási és pénzügyi egyensúly biztosítását tekintjük, tartozunk megtenni minden óvintézkedést, nehogy háztartási mérlegünket deficittel zárjuk. A deficit veszedelmének elhárításával a polgárság érdekeit szolgáljuk, mert hiszen nem kétséges, hogy a deficit eltüntetése csak a terhek emelésével történhetik. j?z űf kormányrendeletek és a. főváros Megkérdeztük Borvendég alpolgármestertől, hogy a kormány új pénzügyi rendeletéi mennyiben befolyásolják a főváros pénzügyi helyzetét. | Borvendég alpolgármester így felelt: — Azok a legújabb rendeletek, amelyeket a kormány kiadott, csak közvetve gyakorolhatnak hatást a főváros pénzügyi és háztartási helyzetének az alakulására. Számunkra egyetlen új bevételi lehetőséget sem teremtenek a kormány most kiadott pénzügyi rendeletéi, viszont azonban attól kell tartanunk, hogy az állami terhek súlyosbodása a fővárosi bevételek kedvezőtlen alakulását eredményezheti. Már csak ez a szempont is arra kötelez bennünket, hogy minden eddigi mértéknél is fokozottabb óvatossággal irányítsuk a főváros háztartását. Minden hónapnak elkészítjük a mérlegét és mihelyt eltérés mutatkozik a tényleges helyzet és a költségvetési helyet között, azonnal megfelelő arányú redukciót hajtunk végre a kiadási tételeknél. Végeredményben ez azt jelenti, hogy a költségvetést csak keretnek tekintjük, amelyen belül az adott viszonyokhoz képest gazdálkodunk. Az egyensúlyt minden rendelkezésemre álló eszközzel megóvni igyekszem és e cél felé vezető utamon attól sem riadok visz- sza, hogy bármilyen oldalról jövő ódiumot is vállaljak, M költségvetési Hiány Érdeklődtünk a főváros 1933. évi költségvetésének minisztériális jóváhagyása iránt is. Borvendég alpolgármester így felelt; — Semmiféle pozitív tudomásom nincs arról, hogy a belügyminisztériumban mikor döntenek az új költségvetés jóváhagyása felől. Úgy tudom, hogy bizonyos megbeszélésekre van még szükség a főváros vezetői és a belügyminiszter úr között. E megbeszélés legfőbb célja annak a 3 millió pengős hiánynak az előteremtése, amely a bor- fogyasztási adó mérséklése következtében állott elő. Megtörténhetik, hogy a hiány pótlásának a megjelölése nélkül is jóváhagyást nyer a költségvetés, ami azt jelenti, hogy az év folyamán kell majd valamilyen megoldást találnunk e 3 millió pengő pótlását illetően. Addig is, amíg a jóváhagyás megtörténik, az eddigi keretek között vezetjük a főváros háztartását. 73z üzemi beruházástk Fölvetettük Borvendég Ferenc alpolgármester előtt azt a kérdést is, hogy történtek-e megfelelő intézkedések a munkanélküliség enyhítésére. Tavasszal ugyanis líj munkaalkalmakat várnak az érdekeltek, már pedig ilyen természetű közmunkák megindítása nem történhetik meg megfelelő előkészítés nélkül. Borvendég alpolgármester így felelt: — Mihelyt beáll a tavaszi időjárás, sok 1
