Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-12-20 / 51-52. szám

HUSZONNYOLCADIK évfoly; ecember 20 51—52. szám FüggdlcnBudapost Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési éra a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA A FŐVÁROS ÉS A MAGVAR JÖVŐ A FÜGGETLEN BUDAPEST RÉSZÉRE ÍRTA: Dr. S1PŐCZ JENŐ Budapest székesfőváros polgármestere Sipőcz Jenő Az igazságnak olyan szeme van, mondja a hindu példabeszéd, hogy a dsungelben is meg­találja a helyes utat. Ilyen igazságokra tanítja a mai válságos kor a népeket. Hosszú időn keresztül az egyéniség volt a gondolko- zás központi fogalma, indi- \ vi duális oldaláról nézték az I emberek az életet. Az egyén | jogáért, a személy szabad­ságáért küzdöttek az indi- J vi dualizmus apostolai, kik í erre az alapra építették a politikai rendszereket és a \ társadalmi reformokat. Az egyénnek mindent szabad, amit nem tilt az írott tör­vény, mondotta egy híres francia szociálpolitikus, aki szerint a törvényeket is az egyén, jogához kell alkal­mazni. Ilyen volt az a köz­gondolkozás, mely a múltban világszerte ural­kodó hatalmat jelentett, A régiek valamikor azon vitatkoztak, filo­zófiai disputák alkalmával, hogy az atom moz­gatja-e a világot, vacy megfordítva, a világ mozgatja-e az atomot? A görögök tanítása sze­rint az atom hordozza az anyagi létet, tehát az atom a világ alapja. így született meg az a kö­vetkeztetés, hogy a picinynél kisebb atom mozgatja a roppant világot, vagyis a porszem dirigálja a sziklahegyeket. Az egyéniség fo­galma is ilyen viszonylattal jelentkezett a poli­tikai és társadalmi gondolkozásban. Az egyén­ben látták a politikai és társadalmi élet alap­ját, mely a közélet minden feltételét és tör­vényszerűségét hordozza. Az individualizmus politikai dogma lett, melyet óriási irodalom támogatott és intézményesen kiépített jogrend védelmezett. Azután jöttek a világtörténelmi megpróbáltatások, a sorozatos katasztrófák, melyek megrendítették alapjaiban az öröknek hitt világrendet. Az egyén eltűnt a tömegekben, az indi­viduális gondolat elmerült a kollektív eszme- áradatban. Ez nem máról holnapra történt, megrendítő élmények érlelték meg a lelkekben végbement eszmei fordulatot. Az élet hozta ma gával ezt a váltóállítást, ezt a mélyreható irányváltozást a közgondolkozásban. Mit láttak és tapasztaltak a nemzetek a. sorsdöntő törté­nelmi napokban? Mindenekfölött azt a nagy tanulságot vésték a. lelkekbe a katasztrofális idők, hogy az egyén sorsa attól a közösségtől függ, amelynek politikai é-i társadalmi kapcso­latainál fogva atomszerű tagja, Az e°yes em­ber sorsát nem lehet az összesség sorsától elvá­lasztani. A nemzet kataszrófája kihat minden­kire, viszont az ország jóléte boldogulást je­lent mindenki számára. A nemzeti érzés nagyon mély érdeket képvisel, azt a vonzást jelenti a politikai és társadalmi élet világában, mely vonzás, mint nehézkedési törvény, összetartja a világegyetemet. E nagy történelmi tanulság mélyéből ug­rott ki, megrendítő élmények hatásából szüle­tett az a gondolat, mely a nemzetet mondja a legfőbb törvénynek és az egyetemes közérdeket helyezi a dogmák magasságába. Az uralkodó planéta megváltozott, az individuális gondolat helyébe a kollektív nemzeti gondolat lépett, mely a maga látásának és eszmei világának megfelelő világot akar építeni. Az individualiz­mus annakidején végletekbe jutott, a szabad­ságból féktelenség lett. most ugyanazt a .jelen­séget mutatja a kollektív gondolat is. A nem­zeti fegyelem életszükség, a nemzeti élet olyan rendet követel, mely az egyént alárendeli a kö­zösségnek, de az új eszmék apostolai a politi­kai hatalomból zsarnoki diktatúrát csinálnak. Az individualizmus külömböző elméletek nevé­ben uralkodott, az új gondolkozás is szélsősé­ges elméleteket akar beleépíteni a közéletbe. Mindezeket azért fejtettem ki. hogy megvi­lágítsam a mai forrongó idők mélységeit. Ne lássunk a jelenségekben olyan tüneteket, me­lyek kizárólag az általános gazdasági válság nyomában járnak: a korszak mélyreható szel­lemi átalakulást hordoz a méhében. Igyekez­zünk világosan látni, mert akkor sok végze­tes bajt elkerülhetünk. Igyekezzünk a imái lelket megérteni, hogy helyes irányba te­relhessük a mozgalmakat. Az az egy vilá­gos, minden gondolkozó ember előtt, hogy az élet, a haladás nemi áll meg, minden új kor­szak új életberendezést hoz magával, de a nem­zet nem lehet kísérleti nyúl zavaros elméletek kezében, a nemzet a maga történelmi életének Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. I. Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 alapjait nem áldozhatja fel soha. Ha korszerű reformokra van szükség, az nem jelentheti fel­adását az ősi eszményeknek, sőt ellenkezőleg igazi reform csak az lehet, mely azokat még | jobban kiépíti az intézményekben és a nemzeti életszervekben. Ilyen körülmények között, a korszakos át­alakulás eszmei forgatagában meghatványozó­dik ia város kulturális jelentősége és törté­nelmi szerepe. A város alatt nem a hivatalos fő­várost értem, hanem az egész társadalmat, a milliós lakosságot. Költségvetési beszédemben már utaltam arra, hogy éberen kell figyelnünk az idők járására. A város képviseli a nemzeti társadalom kultúrális magaslatát, tehát a vá­rosnak .kell haladnia mindig a nemzeti társa­dalom élén a jobb jövő irányába. A nemzeti ér­dekek és a városi érdekek azonosak, a boldogu­lás és fejlődés feltételei egybeesnek, a nemzeti | célok kitűzésében nem lehet ellentét az ország j és fővárosa között. Olyan nagy tisztelettel és j elismeréssel viseltetem a főváros nemzeti tár- j sadalma iránt, pillanatig sem kételkedem ab- i ban. hegy méltón fogja betölteni történelmi hi­vatását az új időkben is. Neki kell kitermelnie azt a józan és mégis lelkes nemzeti szellemet, niely az idők válságait levezeti és minden ere­jével segít megvalósítani a korszerű nemzeti ideálokat Karácsonyi beszélgetés Huszár főpolgármesterrel Ridegy de őszinte kép a főváros pénzügyi helyzetéről — „A fővárosnak nagyon kevés reménye lehet arra, hogy állami segítséget kapjon — Súlyos nehézségek a tavaszi közmunkák megindítása körül — Fejleszteni kell a fürdőket és az idegenforgalmat Huszár főpolgármester állást foglal a sajtó­nyilvánosság mellett A főváros tanácsa a karácsonyi ünnepeket meg­előző hetekben több fontos városházi problémának a megoldását készítette elő. Most kéthetes szünet következik, majd újból megindul az autonóm fóru­mok munkája. A téli hónapokban rendszerint az év folyamán meg­valósításra kerülő tervekkel szokta a főváros vezetősége a ta­nácsot foglalkoztatni, az idén ezt az előkészítő tevékenységet rend­kívül szűk keretek közé szorítja a főváros pénzügyi helyzetének leromlása. A főváros nem tud nagyobhszabású közmunkák és beruházások céljaira fedezetet találni, sőt rendes háztartási Dr. Huszár Aladár szükségleteinek kielégítése is sú­lyos gondokat okoz, hiszen a jövő év folyamán még tizmilltó pengős költ­ségvetési hiány fedezéséről is gondoskodni kell. Ilyenkor, az év végének közeledtével a jó gazda számvetést csinál. Ennek a városházi számvetésnek a mérlege iránt érdeklődtünk elsősorban Huszár Ala­dár főpolgármesternél, akivel a karácsonyi ünnepek alkalmával hosszabb beszélgetést folytattunk. Meg­kérdeztük: milyen reménységekkel tekint a jövő esz­tendő elé a pénzügyi helyzet alakulását illetően. Huszár Aladár főpolgármester a következőket munkatársának: mndotta a Függ (álon Budapest — A főváros pénzügyi helyzetét illetően a legsúlyosabb aggodalmakkal tekintek a jövő elé. Köztudottnál tú tény, hogy a főváros jövő évi költségvetésében tízmillió pengős hiány szere­pel, amihez hozzá kell számítani az 1932. évi háztartás mérlegében mutatkozó több, mint két­millió pengős deficitet. A főváros vezetősége a költségvetési tervezet kidolgozása alkalmával azt tervezte, hogy a tízmillió pengős deficitnek a felét úgy tünteti el, hogy a kormánytól a fel­emelt forgalmi adó után járó részesedés címén ötmillió pengőt kér, ötmillió pengőt pedig hitel­művelet útján szerez meg. A közigazgatási bizottság viszont egyik ülésében úgy határo­zott, hogy nemcsak az egész tízmillió pengős deficitet óhajtja a kormánytól kért készpénz- segélyből fedezni, hanem még a tavalyi év záró- számadási hiányát is, ami azt jelenti, hogy a főváros összesen 12 millió pengő állami támogatást kér a kormánytól. Amint én a helyzetet illetékes helyeken folyta­tott, megbeszélésekből ismerem, a fővárosnak nagyon kevés reménye lehet arra, hogy állami segítséget kapjon. Ebből az következik, hogy a fővárosnak a jövő év folyamán nemcsak az eredetileg kontemp- lált ötmillió pengőt kell hitelművelet útján előteremtenie, hanem az egész 12 millió pengőt. Itt azonban felmerül ia kérdés: lehet-e és sza­bad-e költségvetési hiányt kölcsönből fedezni? Komplikálja a helyzetet az a körülmény, hogy a különböző tavaszi közmunkák és be­ruházások megindítása is csak kölcsön felvétele útján képzelhető el. A főváros pénzügyi helyzetét tehát egyfelől az a tanácstalanság jellemzi, amely a deficit fede­zése tekintetében jelentkezik, másfelől az a. kö­vetelmény, amely a munkanélküliség csökken­tése érdekében közmunkák és beruházások (min­den áron való megindításának a szükségessé­Karácsonyi szám ára 1 pengő

Next

/
Thumbnails
Contents