Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-11-15 / 46. szám

2 Független Budapest Budapest, 1933 november 15. Keresztes-Fischer belügyminiszter nyilatKozik a Független Budapestnek a fővárosi üzemeli gazdálkodásának újabb megvizsgálásáról és állandó ellenőrzéséről Az üzemi döntést a kormány véglegesnek tekinti — ,,A mai viszonyok között tovább menni nem lehet“ — A Temetkezési Intézet és az Asványvízüzem ügyében folyik még a vizsgálat A képviselőház őszi munkaprogramjába felvették azt a jelentést is, amelyet Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter készített — egyetértésben a pénz- iigyminiszterrel és a kereskedelmi miniszterrel ■az üzemeknél lefolytatott vizsgálatok eredményéről. Ezeket a vizsgálatokat az iparfejlesztési törvény rendelkezései folytán kellett megindítani és a kor­mánynak e vizsgálatok alapján kellett döntenie a törvény életbeléptetésétől számított két éven belül az egyes üzemek fenntartásáról, működésének koriá Iozásáról, vagy teljes megszüntetéséről. E jelentés fölötj a képviselőházban előrelát­hatóan nagy vita indul meg Már az új fővárosi költségvetés vitájában is «okát szerepeltek ismét a fővárosi üzemek r*— főként az élelmiszerüzem —, tekintettel arra a körülményre, bogy Éber Antal a miniszteri jelentéssel kapcso­latosan néhány éleshangú megjegyzést tett azokon a parlamenti bizottsági üléseken amelyek a közüzemek revíziójáról szóló kor­mányjelentést tárgyalás alá vették. Éber Antal felkérte a belügyminisztert, vegye re­vízió alá álláspontját és abban az esetben, ha a fe­lülvizsgáló bizottság útján arról győződnék meg, hogy az élelmiszerüzem, a kenyérgyár és a házi­nyomda csak a versenytárgyalás nélküli szállítások törvénytelen hasznából tud versenyezni a magán- iparral, akkor változtassa meg azt az álláspontját, amely ezeknek az üzemeknek további fenntartása mellett szól. A Független Budapest munkatársa szükségesnek tartotta, hogy beszéljen magával Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterrel, akinél aziránt érdeklődtünk, bogy a kormány most hozott üzemi döntését, amelyet a képviselőház elé (erjesz­tett jelentés tartalmaz, véglegesnek tekinti-e, vagy pedig ismét újabb vizsgálatok megindításától és esetleg a már meghozott döntés megváltoztatásától lehet tartam. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a következőket mondotta a Független Budaipesl munkatársának: — A kormány a most hozott üzemi döntést véglegesnek tekinti, aminek legfőbb bizonyí­téka az a körülmény, hogy a döntést tartal­mazó jelentést a képviselőház elé terjesztette. Ez a jelentés azoknak a vizsgálatoknak az alapián történt, amelyeket az iparfejlesztési törvény egyes rendelkezései folytán kellett megindítanunk. Revízió alá vettük az összes üzemeket és a számbajöhető szempontok figyelembevé­telével döntöttünk az összes üzemek sorsáról. Ami már most speciálisan a fővárosi üzemeket illeti, ebben a tekintetben is hangsúlyoznom kell, hogy a döntés nem ideiglenes elhatározást jelent. A mai viszonyok között az üzemek lebontása terén tovább menni nem lehet, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne vennők a jövőben is a köz­üzemek vezetését és általában egész gazdálko­dását vizsgálat alá. Ezek a vizsgálatok, amelyek a jövőben gyakran fognak megismétlődni, ellen­őrzési célokat fognak szolgálni. főváros is esetleg’ olyan helyzetbe kerülhet, amikor a magángazdaság nem tudná ellátni az élelmezést és amely ez esetben az élelmiszer- üzemre hárulna a feladat, hogy az élelmiszer- ellátás válságba jut ásót megakadályozza. Megemlítettük Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter előtt, hogy a községi temetkezési üzem, valamint az ásványvízüzem sorsáról' még nem tör­tént végleges döntés. Keresztes-Fischer belügymi­niszter így felelt: — Úgy a fővárosi temetkezési intézet, mint az ásványvízüzem ügyében is folyik még a vizsgálat. Mihelyt ez befejeződik,, külön jelen­tésben fogok a vizsgálat eredményéről a kép­viselőháznak és ezen keresztül a nyilvánosság­nak beszámolni. Szükségesnek tartom egyéb­ként még hangsúlyozni — fejezte be nyilatko­zatát Keresztes-Fischer belügyminiszter —, hogy az üzemek revíziója terén elmentem a végső határig és e döntés alapján elvárom a magánvállala­toktól, hogy a közüzemek revíziója következ­tében kenyértelenné vált exisztenciákat felka­rolják. Felállítják a választói nyilvántartó hivatalt Teljesen használhatatlanná vált az 1930-iki választói névjegyzék Nemcsak államérdekből, hanem _ az adófizető polgárság érdekeinek a szempontjából is foko­zottabb ellenőrzésre van szükség a jövőben az üzemeknél. — Az üzemi döntés meghozatalánál — foly­tatta Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisz­ter — arra törekedtem, hogy egyfelől a versenyt támasztó üzemek monopo- lisztikus helyzetét megszüntessem és olyan korlátok közé szorítsam, amelyek tár­gyilagos szempontból feltétlenül indokoltak. Másfelől az volt a célom, hogy különösen a műhelyeknél mutatkozó bizonyos szervezeti túltengést lefaragjam és ész­szerű organizációt létesítsek. Különösen nagy alapossággal és hosszas ta­nulmányozás után döntöttünk a fővárosi élel­miszerüzem sorsáról. Itt is arra a meggyőző­désre jutottam, hogy a főváros speciális hely­zete megkívánja az élelmiszerüzemnek bizo­nyos korlátozások között való fenntartását. A November 19-én és 23-án délután fél 3 órakor ügetőversenyek Pontos fuvarozást végez KOHN LIPÓT == fuvarozó s Budapest, III., Bécsi út 263 _________________Telefon: 62-2-42, 62-5-33 Eg yre sűrűbben emlegetik azt a lehetőséget, hogy a kormány hamarosan feloszlatja a törvényha­tósági bizottságot és tavasszal új községi választá­sok lesznek a fővárosban. A Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezkedését és zászlóbontását is ezzel hozzák kapcsolatba. Éppen ezért egyre nagyobb az érdeklődés a választói névjegyzék iránt, amelynek összeállítása és nyilvántartása a fővárosi Statiszti­kai Hivatal hatáskörébe tartozik. Az új fővárosi törvény 15. paragrafusa kimondja, hogy a fővárosi Statisztikai Hivatalnál a községi választók összeírása céljából külön nyilvántartó osz­tályt kell szervezni, amely hivatalból köteles nyil­vántartani és keresztül vezetni a községi választók adataiban történt mindennemű változást. A fővárosi törvénynek ezt a rendelkezését nem liajtották végre, noha a törvény életbelépése óta már hosszú évek teltek el. A nyilvántartó osztály hiánya egy esetle­ges tavaszi választás esetén nagyon érezhető lenne, mert hiszen a községi választókat újabban csak 6 évenkint írják össze és ennek a nyilvántartó hiva­talnak lenne feladata az időközi változások szem­űi elkísérése és feljegyzése. A községi választók leg­utóbbi összeírása óta sokan meghaltak, rengetegen elköltözködtek,, úgyhogy a legutolsó, 1930. évi községi választói név­jegyzék ma már alig használható. Ennek a névjegyzéknek a felhasználásával még a választói igazolványokat sem lehetne kikézbesíteni, az ajánlási íveket sem lehetno összegyűjteni, mert az abban szereplő választók fele már nem található a bejegyzett címen. A főváros ép ezért elhatározta, hogy a törvényben előírt nyilvántartó hivatalt sürgősen felállítják. Ezt úgy tervezik, hogy a tanköteleseket nyilvántartó hivatallal kapcsolnák össze a választókat nyilván­tartó hivatalt, miután a tankötelesek nyilvántartása többnyire csak az év második felében történik és így jelentős költséget takarítanának meg. MOIRET F. ÖDÖN RT.| PAPÍRNEMŰGYÁR Budapest, IX..Közraktár u 24 | A bicskei gyermekotthon ellen intézett támadásokra tetet Schnier Dezső tanácsnok Nem luxusintézmény a Mahunka-féle üdülő Az államtól átvett bicskei kastély sok kellemet- lenség’et okozott a fővárosnak. Már az átvétel pilla­natában megindultak a támadások, amelyek időnként újból fellángolnak és oda koncentrálódnak, hogy a főváros szüntesse meg ezt a méregdrága intézményt. A »leépítés« meg is indult, a sze­mélyzet egy részét elbocsátották és az intézettel kapcsolatos gazdaság bérbeadása iránt is intézkedés tör- mm tént. Kifogásolják azt is, hogy sokba Schuler Dezső kerül a Mahunka-féle gyermekotthon fenntartása is. A főváros legutóbb tevbe vette, hogy erre az épületre új emeletet épít és kibővíti az intézetet, miáltal a fenntartási költsé­gek tényleg leszállanának. Érdeklődtünk ezekre az ügyekre vonatkozóan Schuler Dezső tanácsnoknál, a szociálpolitikai ügyosztály vezetőjénél, aki az el­hangzott támadásokra a következőket mondotta: — A költségvetés tárgyalása alkalmával elhang­zott felszólalások keretében megemlítették, bogy a bicskei intézet fenntartása aránytalanul sok pénzbe kerül. Már e kijelentések elhangzása után megcáfol­tam az adatokat és beigazoltam, hogy ez nincs így. A bicskei intézet költségeit a legutóbbi évek során, éppen úgy, mint az árvaházi és szegényházi költsé­geket, nagymértékben visszaszorítottuk. Ma egy gyermeknek és egy gondozottnak az eltartása évente 1001 pengőbe kerül. Ez azt jelenti, hogy a. József - fiúárvaházát- kivéve, ahol fejenként 837 pengő az évi tartási költség, éppen a bicskei intézet a legolcsóbb az összes ilyen fővárosi intézmények között. A hideg­kúti intézetben ugyanis 1007, a községi szeretetbáz- ban 1032, a községi árvabázban 1068 pengő egy-egy gondozott évi tartási költsége. Ami a Mahunka-féle rózsadombi gyermeküdülőtelep költségét illeti, úgy el kell ismernem, hogy ! ennek az intézetnek a fenntartása aránylag többe kerül, mint a többi hasonló intézmé­nyeké. Figyelembe kell venni, bogy a Mahunka-féle üdülő­ben csak 25' gyermeket tartunk egyszerre és a lét­számot d—6 hetenként váltogatjuk. A leglegyöngül- tebb szervezetű gyermekeket üdülteti itt a főváros és ezek megmentése érdekében áldozatot kell hoz­nunk. Éppen ezért egy-egy gyermek évi ellátása itt 1200 pengőbe kerül. A Mahunka-féle intézmény drá­gább, de azért luxusintézménynek mégsem nevezhető. Különben tervbe van véve a telep kibővítése, amely esetben a fenntartási költségek lényegesen csökkenni fognak.

Next

/
Thumbnails
Contents