Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-10-18 / 42. szám
Független Budapest 3 Budapest, 1933 október 18. Sztranyavszkyék legyőzték Kozmát Befejeződött a kormánypárt házi háborújának első fejezete Ugrón Gábor az új elnök, Tabódy a vezérkari főnök — Még folyik a harc a városházi uralomért Sipőcz polgármester pozíciója megerősödött A városházi helyzet tisztázása érdekében megtörtént az első lépés. Gömbös Gyula miniszterelnöknél létrejött a megállapodás Sztranyavszkyék és Kozmüék között a kormánypárt fővárosi szervezésének irányítását illetően. Szombaton délelőtt történt meg a döntés azon a tanácskozáson, amely Gömbös Gyula miniszterelnöknél folyt s amely azzal az eredménnyel végződött, hogy a fővárosi szervezkedés irányítására az elnökön kívül hattagú bizottságot küldtek ki. Ennek a bizottságnak az elnöke Sztra- nyavszky Sándor, aki egyben a Nemzeti Egység Pártjának elnöke is. A bizottság tagjai: Ugrón Gábor, Tabódy Tibor, Marton Béla, Kozma Jenő, Payr Hugó és Usetty Béla. Már ebből az összeállításból is megállapítható, hogy Sztranyavszkyék legyőzték Kozmát. A kormánypárt fővárosi szervezése csak egészen kis részben maradt meg a régi Kozma-párt tagjainak a kezében, a súlypont a Sztranyavszky-Tabódy- oldalra billent át, aminek legfőbb bizonyítéka, hogy ennek a speciálisan fővárosi kérdésnek az elintézésébe és a szervezés irányításába Marton Bélát is bevonták, aki pedig eddig soha székesfővárosi ügyekkel nem foglalkozott, hanem kizárólag a vidéki szervezési agitáció irányításában vett részt. Teljes tárgyilagossággal állapíthatjuk meg tehát, hogy a városházi ciklus végéig, vagyis még körülbelül két évig nem lesz lényeges személyi változás. Kozma Jenő eddigi szinte korlátlan városházi hatalmát felparcellázzák Ugrón és Tabódy között. Ez azt jelenti, hogy a megüresedő városházi állások betöltésénél és általában a személyi természetű kérdéseknél a jövőben nem Kozma és Payr akarata fog dönteni, hanem a Nemzeti Egység Pártja központi vezetőségéé. Ha a ciklus befejeződik, az új választásokon már Gömbös Gyula neve fog szerepelni az új lajstromokban, mögötte Vedig személyes Párthívei fognak felsorakozni. Sztranyavszkyék igazi bevonulása a városházára csak az új választások után történhetik meg. Azokon a tárgyalásokon, amelyek a legutóbbi napokban Gömbös Gyula miniszterelnöknél folytak, a városházi adminisztráció további vezetéséről is sok szó esett. Gömbös miniszterelnök erx-ől a kérdésről ellenzéki politikusokkal is tárgyalt. Ezeknek a tárgyalásoknak az eredményeként állapíthatjuk meg Sipőcz Jenő polgármester pozíciójának megerősödését, amihez nagymértékben járult hozzá Rassay Károly azzal, hogy fegyelmi indítványát a polgármesteri előterjesztésben felsorakoztatott meggyőző érvek ha- I iása alatt visszavonta. Rassay Károlynak ez az állás- foglalása, ami Sipőcz polgármester szerepének teljes tisztázását emelte ki, legmagasabb helyeken is döntő súllyal esett latba. Annyi bizonyos, hogy csak pillanatnyilag jutott nyugvópontra a várospolitikai helyzet, amelynek végleges tisztázása — már csak a Vásárpénztár-ügy politikai konzekvenciáinak a le- j vonása miatt is — a legközelebbi jövőnek lesz a fel- ! adata, (rtk.) Újabb bonyodalmak aTalbot-ügy rendezése körül Fabinyi kereskedelmi miniszter nem hajlandó megállapodást kötni a fontrízikó vállalása nélkül, a végleges elszámolásnál pedig 4.8 filléres egységárat követel Hiába, dönt a tanács; a kormány nem hagyja jóvá a megállapodást Sztranyavszkyék vállalkozása sikerült. Kozmáék kezdettől azt hangoztatták, hogy nekik teljesen kiépített szervezeteik vannak, tehát teljesen fölösleges az országos kormánypárt központi vezetőségének minden fáradozása. Kijelentették, hogy nem tűrnek semmiféle beavatkozást a fővárosi párt- szervezetek életébe és a városházi politika irányításába. E kijelenések ntán most Kozma Jenő meghódolni kényszerült az előtt a Tabódy Tibor előtt, akiről úton-útfélen, városházán és klubokban egyaránt azt hirdették, hogy vissza fog vonulni, éspedig csúfos kudarccal. A főváros tanácsa csütörtökön délután 5 órakor kezdi tárgyalni a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. bánMdai telepéről való áramvétel ügyében készített polgármesteri előterjesztést. A polgármester azt javasolja, hogy a főváros kössön a Dunántúli I Villamossági Rt.-gal öt évre szóló áramvételi szerződési, ellenben az egységár megállapítása tekintetében nem tud a polgármester konkrét megállapodásról beszámolni, hanem csak a maga álláspontját szögezi le az előterjesztésben. Az előterjesztés részletesen ismerteti a bánhidai centrálé keletkezésének és a fővárossal folytatott tárgyalásoknak a történetét. Foglalkozni kell —- mondja a polgármesteri előterjesztés — a Talbot-kérdéssel és ami azt jelenti, hogy a főváfosdak 1,300.000 pengőt rá kell fizetnie az eddig teljesített á conto összegekre. Mivel az áram legnagyobb részét a BSzKRt vette át, ezt az 1,300.000 pengőt a BSzKRt-nak kell 1 megfizetni, amire megvan a fedezet, tekintve, hogy a BSz-KEt éveken keresztül nagyobb összeget tartalékolt erre a célra. A főváros tanácsa megkezdi ugyan az előterjesztés tárgyalását, de határozathozatalra aligha kerül a sor. Legfeljebb arra lehet számítani, hogy a tanács leszögezi a főváros álláspontját a Talbot- ügyben a kormányzattal szemben, a végleges megállapodás megkötése azonban későbbi időpontra marad, aminek főként az az oka, hogy Ennek az ellenkezője történt. A harc első része befejeződött: Sztranyavszkyék legyőzték Kozmát. De ez csak első része a megindult küzdelemnek. A városházi helyzet tisztázásának a folyamata még csak most fog igazán megindulni. Azzal, hogy Gömbös Gyula helyet adott a városházi szervezkedés irányításában Sztranyavszkynak, Tabódynak és Marton Bélának, csak előfeltételeit teremtették meg a városházi hatalom megszerzésének. Mert ez az igazi cél, aminek az eléréséhez nem elég ennek a bizottságnak a felállítása. Sztranyavszkyék csak most kezdik el az igazi harcot, amelynek a zászlajára a városházi hatalom megszerzését írták. Most egyelőre a választópolgárok megszervezését vették a kezükbe, de már a legközelebbi jövőben személy szerint és fizikailag is be akarnak vonulni a városházára. Ugrón lép Kozma helyébe A változás első látható jele a városházán az lesz, hogy Kozma Jenő helyét a párt elnöki székében Ugrón Gábor foglalja el. Általában Ugrón Gábor lesz az összekötő kapocs Kozmáék és Sztranyavszkyék között, legalább is addig, amíg Kozmáéknak egyáltalán lesz valami beavatkozásuk a városházi politika irányítására. Tulajdonképpen csak Kozma Jenő elszigetelését követelik Sztranyavszkyék, mert Payr Hugó és Usetty Béla végleges bekapcsolódását a nemzeti egységpárti mozgalomba nem ellenzik. Ugrón Gábor lesz az elnök, Tabódy Tibor pedig a vezérkari főnök. A Nemzeti Egység Pártja központi vezetősége számít arra, hogy a közigazgatási bíróság megsemmisíti az igazolóválasztmány határozatát és ezzel visszaadja Tabódy Tibor városházi mandátumát, ami egyben a tanácsi tagság visszanyerését is jelenti. Mindezekből megállapítható, hogy a városházi helyzet tisztázása érdekében megindult akció tulajdonképpen még nem zárult le. Mértékadó városházi körökben általában úgy ítélik meg a helyzetet, hogy Nunhücsii Gyula cég magyar kir. szab. takarék- tüznely; kályha, kémény- toldó és lakatosárugyar Budapest, VII, Rózsa u. 39 Mintaraktár: VII, Izabella tér 3 Telefon: J. 31-2-80 és 35-Q-16 el kell dönteni, hogy a főváros kezelésbe veszi-e a telepet, vagy pedig hosszabb-rövi- debb időre szóló áramvásárlási szerződést köt. Mindkét megoldásra nézve.. lefolytatta Borvendég Ferenc alpolgármester az illetékes kormánytényezőkkel a szükséges tárgyalásokat. Az átvételre nézve a fővárosnak az volt az álláspontja, hogy a megjelölt feltételek elfogadhatatlanok. Az áramvásárlási szerződés megkötését illetően sikerült a legnagyobb ellentéteket kiegyenlíteni, de az egységárat illetően van még differencia. A főváros 4.1 filléres egységárat hajlandó adni, amit a kormány elfogad, de csak abban az esetben, ha a főváros vállalja a mindenkori font árfolyamból származó differenciák megfizetését. A múltra nézve is rendezni akarják a kérdést. Tekintve, hogy régebben a fontnak lényegesen magasabb volt az árfolyama, 1930 július 1-ig visszamenőleg 4.45 egységár mellett történnék az elszámolás, a kormány a legutóbbi napokban újból olyan követeléseket támasztott, amelyeknek a teljesítését a főváros vezetősége nem vállalja. A Független Budapest munkatársa teljesen beavatott városházi körökből ugyanis úgy értesült, hogy még a legutóbbi napokban is beható tanápskozás folyt a kereskedelmi miniszter és a főváros vezetősége között. Ezen a tanácskozáson Sipőcz Jenő polgármester és Borvendég Ferenc alpolgármester ismertették a főváros álláspontját. A tanácskozás nem járt eredménnyel. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter ugyanis fenntartotta azt - a követelését, hogy a főváros vállalja a font-rizikót is, mert csak abban az esetben hajlandó a 4.1 filléres egységárat elfogadni. A főváros vezetősége ezzel a követeléssel szemben kijelentette, hogy 4.1 filléres egységár vállalásán kívül semmiféle más feltételt elfogadni nem hajlandó. Ezt Sipőcz és Borvendég azzal indokolták, hogy a 4.1 filléres egységárba a belátható időn belül bekövetkezendő legmagasabb fontárfolyamot is bekalkulálták, tehát külön font-differenciának rizikóját vállalni nem akarják. Fabinyi miniszter 4.8 filléres egységáron követel • végleges elszámolást De felmerült egy másik nehézség is, és pedig Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszternek az a legújabb követelése, hogy 1930 július 1-ig visszamenőleg a főváros 4.8 filléres egységáron számoljon el a Dunántúli Villamossági Rt-gal. A kereskedelmi miniszternek ez a követelése azért keltett meglepetést, mert eredetileg csak d.45-ös egységárat jelöltek meg az elszá\molás alapjául. Ezek ntán felmerül a kérdés, milyen álláspontra helyezkedik a polgármester Talbot-előterjesztésével szemben u főváros tanácsa. A nyári szünetet megelőzően tartott pártközi konferencián egyértelműen az a felfogás alakult ki, hogy a főváros nem veszi át a Talbot-centrálét, de arra sem hajlandó, hogy hosszabb időre szóló áramvásárlási szerződést kössön. A. városházi ellenzék most is egységesen foglal állást a Talbot-ügybcn, még pedig a legélesebben ellenzi a polgármesteri előterjesztés elfogadását. A polgármesteri előterjesztés lényege az, hogy a főváros 5 évre áramvásárlási szerződést köt a bánliidaj, centráléval 4.1 filléres egységár mellett. A városházi ellenzék felfogása szerint ilyen hosszú időre szóló áramvásárlási szerződés megkötésére egyáltalán nincsen szükség. A kelenföldi telep — mint ezt a polgármesteri előterjesztés is megállapítja í— hi tudja elégíteni a teljes szükségletet. Egyébként meglepetést keltett a városházi ellenzék körében a Talbot-ügy újabb napirendre tűzése már csak azért is, mert a nyári szünetet megelőzően tartott pártközi konferencia egyértelmű elhatározásra jutott. Az azóta eltelt három hónap alatt nem történt semmiféle olyan esemény, amely a pártközi konferencia elhatározásának megváltoztatását tenné indokolttá. Akkoriban úgy határozott a pártvezérek tanácskozása, hogy csak félévre szóló ideiglenes megállapodást lehet kötni, mert a mai súlyos pénzügyi és gazdasági viszonyok között nem szabad előre hosszú időre olyan terheket vállalni, amelyek egyenesen elviselhetetlenné lennék a főváros amúgy is egyre növekvő háztartási deficitjét. A két többségi párt tagjai között nem alakult ki egységes felfogás. A Keresztény Párt többsége inkább az átvételre mutat hajlandóságot és azzal érvel, hogy abban az
