Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-10-04 / 40. szám

Budapest, 1933 október 4. Független Budapest 3 Súlyos bonyodalmán támadlak a városházi helyzet tisztázása borai Gömbös Gyula miniszfórelnöü csak a Vásárpénzíár-ügu likvidálása ulán dönt véglegesen - Tovább iolyíh a harc a hél hormánypártl Erahcíö hözött a városháza uralmáért — Ezer terítékes Tabödu bankett szemben a városházi ellenzék nemcsak ilyen irányban követeli a konzekvenciák levonását, hanem felveti a politikai felelősség kérdését is. A többségi pártok tiltakoznak a politikai felelősség kérdésének a felvetése ellen, kérdéses azonban, hogy ebben a tekintetben egyedül az ellenzékkel dllanak-e szemközt, vagy szemben találják magukat magával a kormánnyal is, amely a közéleti tisztaság helyre- állítását írja Gömbös Gyula miniszterelnök kor- mányralépésekor a maga zászlajára. Azok .a tanácskozások, amelyeket Gömbös Gyula miniszterelnök az Egységes Községi Polgári Párt, valamint a Keresztény Községi Párt vezetőivel foly­tatott, nem hozták meg az összekuszált várospolitikai helyzet tisztázását. Egyelőre csak annyit lehet tény­ként megállapítani, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök kétségtelen jó­indulattal kezeli a fővárosi kérdésieket házán, de egyelőre még általános tanácstalanság és bizonytalanság uralkodik afelől, hogy ez a likvidá­lás, a konzekvenciák levonása, milyen keretek és for­mák között fog megtörténni. A többségi pártok úgy képzelik el a dolgot, hogy bizonyos kártérítési pörök, fegyelmi és bűnvádi eljárások megindításával, amely kizárólag az ügyben szereplő tisztviselőket érintené, le lehet zárni a vásárpénztári vizsgálat aktáit. Ezzel A városházi ellenzék hadállásait éppen az a tudat erősíti, hogy a városházi közélet puri­fikálásáért a vásárpénztári vizsgálaton ke­resztül indított harcban maguk mögött tud­hatják Gömbös Gyula miniszterelnököt, aki igen előkelő politikus előtt ilyen értelemben hatá­rozott kijelentéseket tett. Huszár Aladár főpolgármester pozíciója megerősödött és már maga az a körülmény is alkalmas a kedélyek megnyugtatására, hogy a miniszterelnök minden irányban tájékozódik és csak alapos informálás után szándékozik véglegesen dönteni. Gömbös Gyula mi­niszterelnök valósággal olyan tanácskozásokat foly­tatott, amilyeneket az államfő szokott kormányvál­ság idején. Meghallgatta ugyanis nemcsak .a többségi pártok vezetőit: Kozma Jenőt, Payr Hugót, Usetty Bélát és Wolff Károlyt is, sőt Sipöcz Jenő polgár­mesterrel és Borvendég Ferenc alpot gázmesterrel is informáltatta magát. Gél iránija a válság Sok szó esett a legutóbbi napokban Huszár Ala­dár főpolgármester szerepéről is. Kezdetben arról volt szó, hogy Huszár Aladár főpolgármester áll a- kormánypárt fővárosi szervezkedésének az élére. Huszár főpolgármester azonban ezt a megbízatást el­hárította magától és pedig azzal a kétségkívül helyt­álló indokolással, hogy ilyen szerepnek a vállalása megnehezítené azt a munkát, amelyet a főpolgármesteri székben végeznie kell. ció között a szervezkedés folytatását illetően, ez a fegyverszünet semmiesetre sem jelenti azt, hogy a konfliktus, amely a kél frakció között támadt, elinté­ződött volna és még kevésbé jelenti azt, hogy a vá­rospolitikai helyzet tisztázódott. Teljesen beavatott kormánykörökben, amelyeknek felfogását ismerjük, a várakozás álláspontjára helyezkednek és végleges döntésre mindaddig nem kerülhet sor, míg a vásárpénztári botrány nem likvidálódik. Ezekből á tanácskozásokból megállapíthatjuk, hogy legilletékesebb kormánykörök véleménye sze­rint is válsággal küzd a városháza. Ennek a válságnak két iránya van. Az egyik az a konfliktus, amely az Egységes Községi Polgári Párt vezetői és a Nemzeti Egység Pártjának központi ve­zetősége között támadt. A másik válság bizalmi ter­mészetű és azokkal a botrányokkal, valamint azok­kal a konzekvenciákkal kapcsolatos, amelyek a vá­sárpénztári vizsgálat folyamányaként jelentkeznek. A helyzetet éppen az a körülmény mérgesíti, hogy ez a két válság egyszerre robbant ki és a válság vég­leges megoldásának rendkívül súlyos nehézségei vannak. Harc az állásokért Annak a konfliktusnak, amely a Kozma-párt és a Nemzeti Egység Pártja vezetői között támadt, ért­hető magyarázata van. A harc a városházi hatalom megszerzéséért folyik, amit leegyszerűsítve úgy kell érteni, hogy a Nem­zeti Egység Pártjának vezetői részt kérnek maguk- | nak azokból az előnyökből, amelyekkel a városházi j kormányzás jár. Ezek az előnyök bizonyos városházi állások és az üzemeknél található kenyérkereseti le­hetőségek megszerzésében és osztogatásában jelent­keznék, amiből a Kozma-párt a Nemzeti Egység Pártjának központi vezetőségét teljesen kizárta. Elég- ebben a tekintetben egy orvosi kinevezésre utalni, ahol egyáltalán nem vették figyelembe még magá­nak Sztranyavszky Sándornak, a Nemzeti Egység- Pártja elnökének a kívánságát sem. A Sztranyavszky—Tabódy • csoport tűrhetet­lennek találja, hogy egyetlen emberét sem tudja a városházán, vagy az üzemeknél el­helyezni, ellenben tudomásul kell vennie, hogy ezzel a hatalommal egyedül és kizárólag a Wolff—Kozma-koalíció rendelkezik, amely a megüresedő állások betöltésénél száz száza­lékig érvényesíti a maga és kizárólag a maga akaratát. • Nem kell itt pártpolitikai okokat keresni, egysze­rűen tudomásul kell venni, hogy a két kormánypárti frakció küzdelme e körül a kérdés körül zajlik és Kozma Jenő talán megtarthatná, sőt meg is erősít­hetné pozícióját, ha ezt a hatalmat a Sztranyavszky Tabódy-csoporttal megosztaná. & Vásárpénzfár-iigtj és a politikai felelősség Komplikálja a helyzetet a városházán a Vásár- pénztár-botrány likvidálása, amelynek módozatai fe­lől egyelőre senki sincs tisztában. A vásárpénztári botrányt likvidálni kell, ezt mindenki tudja a város­Hunkácsy Gyula cég magyar kir. szál), takarék- tűzhely, kályha, kémény- toldó és lakatosárugyár Budapest, VII, Rózsa u. 39 Mintaraktár: VII, Izabella tér 3 Telefon: J. 31-2-80 és 35-9-16 M „SÓT.VOM"-tinták a 71 „SÓTYOM“-tinta hazai gyártmány! Huszár Aladár minden irányban általános népszerű­ségnek örvend és ezt a népszerűséget veszélyeztetné, ha vállalná a. kormánypárt fővárosi szervezkedésé­nek irányítását. Huszár Aladár álláspontját legille­tékesebb helyen is honorálták és éppen ezért befe­jezett ténynek tekinthető, hogy Huszár Aladár főpolgármester nem avatko­zik bele a két kormánypárti frakció konflik­tusába, ami lehetővé teszi, hogy a főpolgármesteri székben továbbra is megőrizze azt a pártatlanságot, amellyel népszerűségét szerezte. Ez a magyarázata egyébként annak is, hogy Huszár Aladjár főpolgármester pozíciója megerősödött. A főpolgármester a Vásárpénztár ügyében rendkívül erélyes mag-atartást tanúsát, amit bizonyít a Függet­len Budapest mai számában közölt nyilatkozata is. flázódih a döntés Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a városházi helyzet tisztázását célzó tárgya­lások legalábbis egyelőre — nem vezettek eredményre. Ha fegyverszünet áll is be a két kormánypárti frak­A kormány és. elsősorban maga Gömbös Gyula mi­niszterelnök is azért helyezkedik várakozó állás­pontra, mert látni akarja: milyen erélyt tanúsít a főváros vezetősége a vásárpénztári vizsgálati jelentés konzekvenciáinak a levonása terén és megvárja azt is, hogy a politikai felelősség mecjállapítása tekintetében miként alakul a helyzet. Ezekre a kérdésekre, ame­lyeknek rendezése a főváros közönségét is közelről érinti, a legközelebbi hetekben kaphatunk csak vég­leges választ. Ezerferitéhes Tabódij-bankett a Vigadóban A közeljövőben, de mindenesetre 2—3 héten belül hatalmas demonstrációra készül a Nemzeti Egység Pártja annak bizonyítására, hogy a Sztranyavszky—Tabódy-esoport, százszáza­lékig hírja Gömbös Gyula miniszterelnök bizalmát. Tabódy Tibor tiszteletére 'ezerterítékes bankettet ren­dez a párt a fővárosi Vigadó nagytermében, és ezen a banketten a kormány tagjai is meg fognak jelenni. A vacsorán résztvevők kivétel nélkül fővárosi pol­gárok, akik már túljegyezték a Vigadó termeinek befogadóképességét. Törvény készül a minimális munkabérekről Külön munkabérmegállapító bizottságot is létesít a törvénytervezet A kereskedelmi kormány egymásután készíti elő az ipari és gazdasági világot érdeklő törvényjavas­latokat. Csak a napokban küldték szét az. érdekeltsé­geknek az az építőipar gyakorlásáról szóló törvény- tervezetet, a múlt héten pedig már elkészült a köz­üzemekben és oiagyvállalatoknál fizetendő minimá­lis munkabérét rendező törvénytervezet is. A gazdasági válság és a munkanélküliség által teremtett állapotok tették szükségessé ennek a tör­vénynek az előkészítését. A munka nélkül nyomorgó munkásság helyzetét sok helyen igyekeznek kihasz­nálni és mind jobban erősödik a munkabérek leszo­rítására irányuló tendencia. Ez az eljárás a fogyasztóképesség további csökke­nésére vezet és csak a gazdasági válság további el­mélyítésére alkalmas. Éppen ezértszorgaljjvazták a munkásérdekeltségek a -kereskedelmi miniszternél a minimális munkabérek törvényes úton való rendezését, ami most meg is történik. A kereskedelmi miniszter a múlt héten küldte meg az összes érdekeltségeknek, köztük a főváros vezetőségének isi, a szóbanfoígó tör­vénytervezetének szövegét, hozzászólás céljából. A törvény hatálya kiterjedne az ipartörvény alá tartozó üzemekre, bányavállalatokra, a vasúti és ha­józási üzemekre, valamint az összes állami és köz­ségi közüzemekre. A minimális munkabérek megál­lapítására ez üzemekben akkor kerülne sor. ha a munkabérek bármely okból alacsonyak volnának. Az érdekelt munkaadók és munkások meghallgatása után a kereskedelmi miniszter állapítaná meg az illető üzemben, illetve iparágban fizetendő legalacsonyabb munkabért. Külön munkabérmegállapító bizottságot létesítelek, amely hat tagból áll, kettőt a termelési ág munka­adói, kettőt a munkások delegálnak, míg a másik két helyre érdektelen szakértők kerülnek. A bizott­ság elnöke és alelnöke a szakértőkből kerül ki. Ez a bizottság állandó figyelemmel kíséri a közintéz­ményeknél fizetett munkabéreket és ha azokat ala­csonyaknak találja, úgy jelentést tesz a kereskedelmi miniszternek. A törvénytervezetet az egész ipar nagy megelé­gedéssel fogadta. Különösen helyesli, hogy a tör­vény hatálya a magániparra is kiterjed. Ezáltal ä munkabérek szempontjából megszűnik a tisztesség­telen verseny és megszűnik az az állapot, hogy egyes üzemek éhbérért foglalkoztatott munkások által elő­állított iparcikkeket áron alul tudnak forga­lomba hozni és ezzel tisztességtelen konkur- reneiát okoznak a rendes munkabéreket fizető vállalatoknak. A fővárosi közüzemek szempontjából már nem ilyen nagyfontosságú a törvénytervezet, mert a fő­városi üzemek közismertek arról a szociális gondol­kozásról, melynek alapján a magániparnál nagyobb munkabéreket fizettek és ma is egyes szakmákban 100%-ka.l többel keresnek a fővárosi közüzemek munkásai, mint a hasonló iparágban, a magánipar­ban dolgozó munkások. Itt említjük meg, hogy az építőipar gyakorlásá­ról szóló törvénytervezet ügyével hétfőn foglalkozott a főváros városrendezési bizottsága és megtette a tervezetre vonatkozó észrevételeit.

Next

/
Thumbnails
Contents