Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-08-30 / 35. szám
4 Független Budapest Budapest, 1933 augusztus 30. Stílusegységet a városépítésben! Válasz Magyar Miklós cikkére írta: POGÁNY MÓRIC építőművész Néhány hét előtt Magyar Miklós törvényhatósági bizottsági tag tollából rendkívül nagy érdeklődést kiváltó cikk jelent meg a Független Budapest hasábjain Budapest esztétikai városképének kialakításáról és építészeti stílusának egységbehozataláról. A kezdeményezés örömmel teljes visszhangot váltott ki, számos levelet és hozzászólást kaptunk Magyar Miklós cikkére. Ligeti Pál érdekes cikke után most Pogány Móric építőművésznek, a modern magyar építészet egyik legkitűnőbb művelőjének rendkívül érdekes hozzászólását adjuk. Elgondolásom a már elrontott régi épületek megjavítására a következő: Hirdessenek pályázatot az illetékesek egyes uccákban levő házak homlokzatainak összhangba hozására. Az átalakítás költségeit osszák fel az egyes háztulajdonosok között, amely célra a házadómentességgel kapcsolatos tatarozdsi kölcsönt bocsássanak ki. így igen egyszerű eszközökkel, ízléstelen vakolatdíszek, vagy más kúsza ékítmények leverésével és áttervezésével kevés költséggel széppé, egységessé lehetne varázsolni egyes uccák képét és utólag teremtődnék meg az a stilusegység, melyet harmóniának nevezünk. Az új épületek megtervezésénél a feladat sokkal egyszerűbb. Nem kell más, mint egy szerv, amely egynéhány aktív nagyszabású várospolitikusból áll, akik irányítanak és néhány modern, igaz művészből, akik terveket csinálnak, vagy azokat felülbírálják, esetleg megváltoztatják. Ezen elgondolások nyomán meggyőződésem, hogy ki fog fejlődni Budapesten az az észszerű alaprajzokból önként kiadódó városkép, mely megteremti a modern stílusegységet, a harmóniát. Adja Isten, hogy minél előbb megvalósuljon Magyar Miklós nagyszabású elgondolása. Rassay Károly újból interpellál a vízműberuházások elmaradása miatt Hónapok óta késik a szentendrei kútfúrások megindítása Még mindig nem sikerült elsimítani a főváros és a földmí- veüésügyi minisztérium között támadt ellentéteket Rassay Károly hónapokkal ezelőtt sürgős interpellációt intézte a parlamentben a földimívelésügyi miniszterhez a fővárosi vízmüvek beruházási munkálatainak a megindítása iránt. A Vízművek ugyanis nagyarányú beruházási programot dolgozott ki, amelynek egyik legfontosabb része a szentendrei kútfúrás. Ehhez a fővárosnak olyan területekre is szüksége van, amelyek a szentendrei koronauradalom,hoz tartoznak. Ezeknek a területeknek a megszerzése körül hosszadalmas tárgyalások indultak meg, amelyeket a földmívelésügyi minisztérium ellenállása következtében nem lehetett befejezni és így a vízműberuházási munkálatoknak a megindítása késett. Rassay Károly két okból követelte, hogy a f oldmiv elésügyi minisztérium intézze el a kérdést a fővárossal és adja meg a vízjogi engedélyt. Az egyik ok az, hogy a főváros egyes részei a nyári kánikulában nem kapnak elegendő vizet és ezt a vízhiányt csak a Vízművek tervezett beruházási munkálatainak a befejezésével lehet megszüntetni. A másik indok az volt, hogy a beruházási munkálatok megindításánál nagy tömeg munkanélkülit lehet kenyérkeresethez juttatni. A kormány részéről Rassay Károly azt a választ kapta interpellációjára, hogy egy hónapon belül rendezik a szembenálló ellentétekéi és a munka megindulhat. Hónapok teltek el az interpelláció és a válasz elhangzása óta, anélkül, hogy ezek a munkálatok megindulhattak volna. A főváros néhány napRendkívül komoly és megfontolásra késztető problémát kezdeményezett Magyar Miklós múltkori cikkében. övömmel fogadjuk általános érdeklődést kiváltó akcióját, mert a legilletékesebb helyről, a vá r o sp öli tik us tói származik. Kevés helyen találjuk meg oly tökéletesen azokat az egységes természeti adottságokat, melyek Budapestet oly széppé és vonzóvá teszik. He hozzá kell tennünk, hogy sehol a világon nem rontották el annyira ezekben az adottságokban rejtőző lehetőségeket a városrendezésnek és az egységes stílus kifejlődésének szempontjából, mint éppen nálunk. Mi már csak megállapítani tudjuk azokat a város- rendezési bűnöket, melyek Budapest fejlődését rend- szertelen irányba terelték. Sok-sok esztendővel azelőtt kellett volna megszületniük azoknak a város kialakulásával foglalkozó közéleti férfiaknak, akik nagy célokat, messzemenő terveket valósítanak meg ténykedésükkel. Ha 50 évvel azelőtt akadt volna sok olyan várospolitikus, mint Magyar Miklós, ma Budapest nem lenne a legrendezetlenebb, leg stílustalanabb városok egyike. És ha Budapest fejlődésének legkez- detén a város irányítói igaz művészeket, a város- rendezés magasabb elveit szem előtt tartó építészeket hívtak volna meg maguk köré tanácsadókul, tervezőkul, ma Budapestnek más elrendezése volna. Ma már csak egyes városrészek, sőt inkább talán csak egyes uccák házai mutatják a régi idők egységes gondolatainak megvalósítását, néhány igazi művész egymással harmonikus alkotásait. A régi idők építkezéseinek stílusegységét megteremteni nem sikerült, mert nem voltak meg általánosságban azok az egységes gondolatok, melyeket megvalósítani lehetett volna. Azóta esztendők teltek el, amelyek során bosszú vajúdás után erőteljesen bonlakozik ki az építészetben egy új irányzat. Uj gondolatok, új eszmék bukkannak elő már 1912 óta nap-nap után és hosszú, dadogó káosz nyomán új stílus született. Meggyőződésem, hogy sohasem volt aktuálisabb Magyar Miklós kezdeményezése az úgynevezett új stílus egysége érdekében. Ma, amikor még csak az elindulásnál tartunk és nem tudjuk előre, hova, merre megyünk, szükség van olyan emberekre, akik a várospolitikát helyesen, a jövőt szem előtt tartva irányítják és olyan művészekre, akik a jövő terveit, az építmények alaprajzait és a.z ebből adódó homlokzatok stílusegységének gondolatát kidolgozzák. Nem késtünk még el. Még orvosolni lehet a régi hibákat és megteremteni az új elgondolást. Végre kezükbe kell adni az irányítást azoknak az embereknek, akik nyitott szemmel járnak, akik hivatottak arra, hogy vezessék egy város fejlődését. És össze kell gyűjteni azokat az igazi művészeket, akik a- várospolitikával összhangban megteremtik a modern egységes stílust. Budapesten. Sokan vannak, akik a modern építészeti stílust ma olyan értelemben fogják fel, mint légen, 50 évvel azelőtt az akkori építészek zöme látta a saját korának stílusát. Az akkor épített nagykörúti és Rákóczi úti bérházak nagyrészének homlokzati kiképzése elrettentő példái az ízléstel en és tudatlan tervezésnek. Egymásmellein és mégis egymástól teljesen elülő kiképzésű kúsza elgondolások teremtetlek, meg a, mai siralmas városképet. Egy-egy magában tökéletes művészi kiképzésű ház elvész a zagyva szomszédságban. Sehol semmi rendszer, sehol semmi tervszerinti elgondolás. Milyen szomorú tanulság ez azok számára, akik ma csak megállapítani tudjuk ezt az akkori fejetlenséget. Milyen intő példa éz a várospolitikusnak és az építésznek egyaránt. Éppen ma, amikor a mai kor szellemének és helyzetének megfelelő új stílusban, építenek házakat. A cél ma. az, hogy tanuljunk a régiek hibáiból és segítsünk a hibákon. Szerintem igen könnyen lehelne segíteni a. már megtevő elront ott. össze-visszaeágon és természetesen még egyszerűbben az új, elkövetkező tervek felépítésénél. A belügyminiszter közbelépése folytán nem sikerült a polgármesternek az a jószándékú akciója, amely a rosszkorban lévő magánépületek kényszer- tatarozását akarta elérni. Mint ismeretes, a polgár- mester még a múlt év végén rendeletét intézett a kerületi elöljárókhoz, akiket felszólított, írjük össze a rossz állapotban lévő bérházakai, magánépületeket és állapítsák meg, milyen természetű és milyen értékű tatarozás szükséges ezek rendbehozatalára. Az összeírásL terminust többször meg is hosszabbították, de közben a háztulajdonosok ellenakciót kezdeményeztek és tiltakoztak az ellen, hogy hatósági úton kényszerítsék őket a házak jókarbahelyezésére. A ház- tulajdonosok érdekképviseletének közismert jó összeköttetésénél fogva az akció sikerrel is járt, mert a. belügyminiszter, mint ismeretes, a közelmúltban leiratot intézett a fővároshoz és megtiltotta, hogy a főváros hatósági úton kényszerítse az ingatlantulajdonosokat a házak tatarozására. Hivatkozik a miniszter arra, hogy a mai gazdasági viszonyok ilyen kényszerintézkedésre nem. alkalmasak, mert a legtöbb háztulajdonos nem rendelkezik azzal a tőkével, melyet a költséges tatarozások igényelnek. De nemcsak ezért bukott meg a tatarozási akció, mélytől a gazdasági élet fellendülést várt, megbukott j amiatt is, mert a kormány a tatarozási kölcsön feltételeit rendkívül szigorúan szabta meg és emiatt a kölcsönt alig veszik igénybe. Mint ismeretes, a LÁB útján 6 milliós tatarozási hitelkeretet engedélyezett a kormány. Abban reménykedtek, hogy ezt az összeget az ingatlantulajdonosok I többszörösen kiigénylik. Ehelyett az a nem várt do- I log történt, hogy a 0 milliós ki!elkerülnek alig 5%-ára, körülbelül. 300.000 pengőre étkeztek csak be kérvények és azok is csak egész apró összegekre szorítkoznak. Mintegy 130 háztulajdonos reflektált csak a kormány tatarozási kolcsönére, annál az egyszerű oknál fogva, mert a meglehetős magas kamatozású hitelt két év alatt kellene visszafizetni. Ilyen feltételek mellel! nem igen akadt háztulajdonos, aki hitelt vett volna igénybe háza jókarba helyezésére. Közben elmúlt a nyár, a legfőbb tatarozási időszak és a gazdasági élet elesett azoktól a jelentős munkaalkalmaktól, melyeket ettől a kormányakciótól remélt. A gazdasági érdekeltségek, a háztulajdonosok érdekképviseletével és a Kereskedelmi és Iparkamarával karöltve, most sürgős memorandummal fordullak a kormányhoz és kérték, hogy a tatarozási hitel feltételeit enyhítsék és a jelentkezési határidőt legalább november 1-ig tolják ki. Az érdekeltségek a kamat leszállításán kívül a hite*! visszafizetési idejének .•>—(? évre való felemelését kérik. Ha a kormány ezt a kívánságot teljesíti, úgy remény van rá, hogy novemberig a háztulajdonosok tényleg kiigénylik a rendelkezésre álló 6 milliós tatarozási hitelkeretet és a tél folyamán belső munkálatokat végeztetnek, a jövő év tavaszán pedig a külső tatarozásokat indítják meg. Ligeti László üvegfestészeti és üvegtechnikai műintézete Bpest, Vili., József-u. 23. Tel.: J. 32-1-08 Tükörlámpák, külső és belső világításra. Fényszórótükrök. Hő- és nedvességálló tükörborítás galvanikus úton 5 évi jótállással. Épületüvegezés. pal ezelőtt új felterjesztésben sürgette meg a föld- mívelésügyi minisztérium jóváhagyását és ebben hivatkozott arra, hogy a régi kutak teljes elapadással fenyegetnek I . es amennyiben a minisztérium részéről gyors intézkedés nem történik, előbb-utóbb katasztrofális vízhiány fenyegeti a fővárost. Erre a fölterjesztésre most várják a választ a városházán. A földmívelés- iigyi minisztérium — mint a Független Budapest munkatársa értesül — aggályokat támasztott abban az irányban, hogy a főváros által kisajátított területen helyenként föltárt talajvizek vasat és mangánt tartalmaznak, éppen ezért csak később, a talaj- I vizek megvizsgálása alapján lehetne eldönteni, hogy egyáltalán szükség van-e ennek a kérdéses területnek a megszerzésére. Annyi bizonyos, hogy a főváros joggal követeli ennek a kérdésnek sürgős elintézését és pedig úgy a vízhiány megszüntetésének, mint új munkaalkalmak megteremtésének a szempontjából. Ezek a szempontok vezetik új akciójának megindításában Rassay Károlyt, a Nemzeti Szabadelvű Párt vezérét is, aki hónapok óta várja, hogy a kormány megtegye a szükséges intézkedéseket a vízmű- beruházások megindítását akadályozó nehézségek elhárítása érdekében. Mivel a beígért kormányintézkedés még mindig késik, Rassay Károly elhatározta, hogy újból interpellációt intéz a kormányhoz és megsürgeti a döntést. A háztulajdonosok nem igénylik r a drága és rossz LAB-kölcsönt A tatarozást hitet fettételeit enyhíteni kell
