Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-08-30 / 35. szám

4 Független Budapest Budapest, 1933 augusztus 30. Stílusegységet a városépítésben! Válasz Magyar Miklós cikkére írta: POGÁNY MÓRIC építőművész Néhány hét előtt Magyar Mik­lós törvényhatósági bizottsági tag tollából rendkívül nagy érdeklődést kiváltó cikk jelent meg a Függet­len Budapest hasábjain Budapest esztétikai városképének kialakítá­sáról és építészeti stílusának egy­ségbehozataláról. A kezdeményezés örömmel teljes visszhangot váltott ki, számos levelet és hozzászólást kaptunk Magyar Miklós cikkére. Ligeti Pál érdekes cikke után most Pogány Móric építőművésznek, a modern magyar építészet egyik legkitűnőbb művelőjének rendkívül érdekes hozzászólását adjuk. Elgondolásom a már elrontott régi épületek meg­javítására a következő: Hirdessenek pályázatot az illetékesek egyes uccákban levő házak homlokzatainak össz­hangba hozására. Az átalakítás költségeit osszák fel az egyes háztulaj­donosok között, amely célra a házadómentességgel kapcsolatos tatarozdsi kölcsönt bocsássanak ki. így igen egyszerű eszközökkel, ízléstelen vakolatdíszek, vagy más kúsza ékítmények leverésével és átterve­zésével kevés költséggel széppé, egységessé lehetne varázsolni egyes uccák képét és utólag teremtődnék meg az a stilusegység, melyet harmóniának nevezünk. Az új épületek megtervezésénél a feladat sokkal egyszerűbb. Nem kell más, mint egy szerv, amely egynéhány aktív nagyszabású várospolitikusból áll, akik irányítanak és néhány modern, igaz művész­ből, akik terveket csinálnak, vagy azokat felülbírál­ják, esetleg megváltoztatják. Ezen elgondolások nyomán meggyőződésem, hogy ki fog fejlődni Budapesten az az észszerű alapraj­zokból önként kiadódó városkép, mely megteremti a modern stílusegységet, a harmóniát. Adja Isten, hogy minél előbb megvalósuljon Magyar Miklós nagyszabású elgondolása. Rassay Károly újból interpellál a vízműberuházások elmaradása miatt Hónapok óta késik a szentendrei kútfúrások megindítása Még mindig nem sikerült elsimítani a főváros és a földmí- veüésügyi minisztérium között támadt ellentéteket Rassay Károly hónapokkal ezelőtt sürgős inter­pellációt intézte a parlamentben a földimívelésügyi miniszterhez a fővárosi vízmüvek beruházási munká­latainak a megindítása iránt. A Vízművek ugyanis nagyarányú beruházási programot dolgozott ki, amelynek egyik legfontosabb része a szentendrei kút­fúrás. Ehhez a fővárosnak olyan területekre is szük­sége van, amelyek a szentendrei koronauradalom,hoz tartoznak. Ezeknek a területeknek a megszerzése kö­rül hosszadalmas tárgyalások indultak meg, amelye­ket a földmívelésügyi minisztérium ellenállása követ­keztében nem lehetett befejezni és így a vízműberu­házási munkálatoknak a megindítása késett. Rassay Károly két okból követelte, hogy a f oldmiv elésügyi minisztérium intézze el a kérdést a fővárossal és adja meg a vízjogi engedélyt. Az egyik ok az, hogy a főváros egyes részei a nyári kánikulában nem kapnak elegendő vizet és ezt a vízhiányt csak a Vízművek tervezett beruhá­zási munkálatainak a befejezésével lehet megszün­tetni. A másik indok az volt, hogy a beruházási munkálatok megindításánál nagy tömeg munkanélkülit lehet kenyérkeresethez juttatni. A kormány részéről Rassay Károly azt a választ kapta interpellációjára, hogy egy hónapon belül ren­dezik a szembenálló ellentétekéi és a munka meg­indulhat. Hónapok teltek el az interpelláció és a vá­lasz elhangzása óta, anélkül, hogy ezek a munká­latok megindulhattak volna. A főváros néhány nap­Rendkívül komoly és megfontolásra késztető pro­blémát kezdeményezett Magyar Miklós múltkori cik­kében. övömmel fogadjuk általános érdeklődést ki­váltó akcióját, mert a legilletékesebb helyről, a vá r o sp öli tik us tói származik. Kevés helyen találjuk meg oly tökéletesen azokat az egységes természeti adottságokat, melyek Buda­pestet oly széppé és vonzóvá teszik. He hozzá kell tennünk, hogy sehol a világon nem rontották el annyira ezekben az adottságokban rejtőző lehetősége­ket a városrendezésnek és az egységes stílus kifejlődésének szempontjából, mint éppen nálunk. Mi már csak megállapítani tudjuk azokat a város- rendezési bűnöket, melyek Budapest fejlődését rend- szertelen irányba terelték. Sok-sok esztendővel az­előtt kellett volna megszületniük azoknak a város ki­alakulásával foglalkozó közéleti férfiaknak, akik nagy célokat, messzemenő terveket valósítanak meg ténykedésükkel. Ha 50 évvel azelőtt akadt volna sok olyan várospolitikus, mint Magyar Miklós, ma Buda­pest nem lenne a legrendezetlenebb, leg stílustalanabb városok egyike. És ha Budapest fejlődésének legkez- detén a város irányítói igaz művészeket, a város- rendezés magasabb elveit szem előtt tartó építésze­ket hívtak volna meg maguk köré tanácsadókul, ter­vezőkul, ma Budapestnek más elrendezése volna. Ma már csak egyes városrészek, sőt inkább talán csak egyes uccák házai mutatják a régi idők egységes gondolatainak megvalósítását, néhány igazi művész egymással harmonikus alkotásait. A régi idők építkezéseinek stílusegységét meg­teremteni nem sikerült, mert nem voltak meg álta­lánosságban azok az egységes gondolatok, melyeket megvalósítani lehetett volna. Azóta esztendők teltek el, amelyek során bosszú vajúdás után erőteljesen bonlakozik ki az építészetben egy új irányzat. Uj gondolatok, új eszmék bukkannak elő már 1912 óta nap-nap után és hosszú, dadogó káosz nyomán új stí­lus született. Meggyőződésem, hogy sohasem volt aktuálisabb Magyar Miklós kezdeményezése az úgy­nevezett új stílus egysége érdekében. Ma, amikor még csak az elindulásnál tartunk és nem tudjuk előre, hova, merre megyünk, szükség van olyan emberekre, akik a várospolitikát helyesen, a jövőt szem előtt tartva irányítják és olyan művészekre, akik a jövő terveit, az építmények alaprajzait és a.z ebből adódó homlokzatok stílusegységének gondolatát kidol­gozzák. Nem késtünk még el. Még orvosolni lehet a régi hibákat és megteremteni az új elgon­dolást. Végre kezükbe kell adni az irányítást azoknak az embereknek, akik nyitott szemmel járnak, akik hiva­tottak arra, hogy vezessék egy város fejlődését. És össze kell gyűjteni azokat az igazi művészeket, akik a- várospolitikával összhangban megteremtik a mo­dern egységes stílust. Budapesten. Sokan vannak, akik a modern építészeti stílust ma olyan értelemben fog­ják fel, mint légen, 50 évvel azelőtt az akkori épí­tészek zöme látta a saját korának stílusát. Az akkor épített nagykörúti és Rákóczi úti bérházak nagy­részének homlokzati kiképzése elrettentő példái az ízléstel en és tudatlan tervezésnek. Egymásmellein és mégis egymástól teljesen elülő ki­képzésű kúsza elgondolások teremtetlek, meg a, mai siralmas városképet. Egy-egy magában tökéletes mű­vészi kiképzésű ház elvész a zagyva szomszédságban. Sehol semmi rendszer, sehol semmi tervszerinti el­gondolás. Milyen szomorú tanulság ez azok szá­mára, akik ma csak megállapítani tudjuk ezt az ak­kori fejetlenséget. Milyen intő példa éz a város­politikusnak és az építésznek egyaránt. Éppen ma, amikor a mai kor szellemének és helyzetének meg­felelő új stílusban, építenek házakat. A cél ma. az, hogy tanuljunk a régiek hibáiból és segítsünk a hibákon. Szerintem igen könnyen lehelne segíteni a. már megtevő elront ott. össze-visszaeágon és természetesen még egyszerűbben az új, elkövetkező tervek felépí­tésénél. A belügyminiszter közbelépése folytán nem sike­rült a polgármesternek az a jószándékú akciója, amely a rosszkorban lévő magánépületek kényszer- tatarozását akarta elérni. Mint ismeretes, a polgár- mester még a múlt év végén rendeletét intézett a kerületi elöljárókhoz, akiket felszólított, írjük össze a rossz állapotban lévő bérházakai, magánépületeket és állapítsák meg, milyen természetű és milyen ér­tékű tatarozás szükséges ezek rendbehozatalára. Az összeírásL terminust többször meg is hosszabbították, de közben a háztulajdonosok ellenakciót kezdemé­nyeztek és tiltakoztak az ellen, hogy hatósági úton kényszerítsék őket a házak jókarbahelyezésére. A ház- tulajdonosok érdekképviseletének közismert jó össze­köttetésénél fogva az akció sikerrel is járt, mert a. belügyminiszter, mint ismeretes, a közelmúltban le­iratot intézett a fővároshoz és megtiltotta, hogy a főváros hatósági úton kényszerítse az ingatlantulajdonosokat a há­zak tatarozására. Hivatkozik a miniszter arra, hogy a mai gazdasági viszonyok ilyen kényszerintézkedésre nem. alkalma­sak, mert a legtöbb háztulajdonos nem rendelkezik azzal a tőkével, melyet a költséges tatarozások igé­nyelnek. De nemcsak ezért bukott meg a tatarozási akció, mélytől a gazdasági élet fellendülést várt, megbukott j amiatt is, mert a kormány a tatarozási kölcsön feltételeit rendkívül szigorúan szabta meg és emiatt a kölcsönt alig veszik igénybe. Mint ismeretes, a LÁB útján 6 milliós tatarozási hitelkeretet engedélyezett a kormány. Abban remény­kedtek, hogy ezt az összeget az ingatlantulajdonosok I többszörösen kiigénylik. Ehelyett az a nem várt do- I log történt, hogy a 0 milliós ki!elkerülnek alig 5%-ára, körülbelül. 300.000 pengőre étkeztek csak be kérvények és azok is csak egész apró összegekre szorítkoznak. Mintegy 130 háztulajdonos reflektált csak a kor­mány tatarozási kolcsönére, annál az egyszerű oknál fogva, mert a meglehetős magas kamatozású hitelt két év alatt kellene visszafizetni. Ilyen feltételek mellel! nem igen akadt háztulajdo­nos, aki hitelt vett volna igénybe háza jókarba he­lyezésére. Közben elmúlt a nyár, a legfőbb tatarozási időszak és a gazdasági élet elesett azoktól a jelentős munkaalkalmaktól, melyeket ettől a kormányakciótól remélt. A gazdasági érdekeltségek, a háztulajdonosok érdekképviseletével és a Kereskedelmi és Iparkama­rával karöltve, most sürgős memorandummal fordul­lak a kormányhoz és kérték, hogy a tatarozási hitel feltételeit eny­hítsék és a jelentkezési határidőt legalább november 1-ig tolják ki. Az érdekeltségek a kamat leszállításán kívül a hite*! visszafizetési idejének .•>—(? évre való felemelését ké­rik. Ha a kormány ezt a kívánságot teljesíti, úgy remény van rá, hogy novemberig a háztulajdonosok tényleg kiigénylik a rendelkezésre álló 6 milliós tata­rozási hitelkeretet és a tél folyamán belső munká­latokat végeztetnek, a jövő év tavaszán pedig a külső tatarozásokat indítják meg. Ligeti László üvegfestészeti és üvegtechnikai műintézete Bpest, Vili., József-u. 23. Tel.: J. 32-1-08 Tükörlámpák, külső és belső világításra. Fényszórótükrök. Hő- és nedvességálló tükörborítás galvanikus úton 5 évi jótállással. Épületüvegezés. pal ezelőtt új felterjesztésben sürgette meg a föld- mívelésügyi minisztérium jóváhagyását és ebben hi­vatkozott arra, hogy a régi kutak teljes elapadással fenyegetnek I . es amennyiben a minisztérium részéről gyors intéz­kedés nem történik, előbb-utóbb katasztrofális víz­hiány fenyegeti a fővárost. Erre a fölterjesztésre most várják a választ a városházán. A földmívelés- iigyi minisztérium — mint a Független Budapest munkatársa értesül — aggályokat támasztott abban az irányban, hogy a főváros által kisajátított terü­leten helyenként föltárt talajvizek vasat és man­gánt tartalmaznak, éppen ezért csak később, a talaj- I vizek megvizsgálása alapján lehetne eldönteni, hogy egyáltalán szükség van-e ennek a kérdéses területnek a megszerzésére. Annyi bizonyos, hogy a főváros joggal követeli ennek a kérdésnek sürgős elintézését és pedig úgy a vízhiány megszüntetésének, mint új munkaalkalmak megteremtésének a szempontjából. Ezek a szempontok vezetik új akciójának meg­indításában Rassay Károlyt, a Nemzeti Szabadelvű Párt vezérét is, aki hónapok óta várja, hogy a kor­mány megtegye a szükséges intézkedéseket a vízmű- beruházások megindítását akadályozó nehézségek el­hárítása érdekében. Mivel a beígért kormányintéz­kedés még mindig késik, Rassay Károly elhatározta, hogy újból inter­pellációt intéz a kormányhoz és megsürgeti a döntést. A háztulajdonosok nem igénylik r a drága és rossz LAB-kölcsönt A tatarozást hitet fettételeit enyhíteni kell

Next

/
Thumbnails
Contents