Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-08-16 / 33. szám

Budapest, 1933 augusztus 16. Független Budapest 9 í) Bélrenyheség, székrekedés kiinduló pontja számtalan súlyos betegségnek és különösen veszélyes a vértolulásban, az aranyér, érelmeszesedés és sérvben szenvedőknél. Ezen esetekben felbecsülhetetlen szol­gálatokat tesz a Hunyadi János természetes keserűvfznek &A. rendszeres használata. A ■■MlsjfiZatiB keserűvíz biztosan és enyhén hat, szabályozza a bélműködést, a vérkeringést és erősíti szervezetünket. Idejekorán használva sok súlyos betegségnek vehetjük elejét és. hosszabbítjuk meg ezáltal életünket. M HÉT Ami emelkedett... Honffy Lajos adóbe vételi kimutatása az év első hét hónapjáról erős csökkenést mutat ki, de van egy tétele a bevételeknek, amely «örvendetes javulást» mulat; az adóbehajlási illeték hozadéka nagy arányban emelkedett. Hetven százalékkal több folyt be ezen a címen a főváros pénztárába, mint a múlt év hasonló időszakában, ami példa nélkül álló re­kordot jelent ezen a téren. Most csak az a kérdés: kulminációs pont-e az a 321.638 pengő, amit a pol­gárságtól ilyen címen bevasaltak, vagy pedig lesz még nagyobb is ez a szám, még «örvendetesebb»? Ha a dolgok továbbra is úgy haladnak, mint eddig, megérhetjük, hogy az adóbehajtás egészen megszű­nik és a főváros összes jövedelme a behajtási illeték hozadékiból fog állani, mert hiszen az adóhatóságok elsősorban erre a számlára könyvelik el a, behajtott összegeket. Amikor az adózó polgár fizet, azt hiszi, hogy adóját törleszti, holott adótartozása semmivel se csökken, de meglehet az a vigasztalása, hogy ugyanakkor emelkedik a főváros behajtási illeték- jövedelme. A polgár részére ugyan gyenge ez a vigasz: vájjon a fővárosnak elegendőt Örül neki? ... 250 újságcikk Liber alpolgármester polgármesteri jelentése elmondta, hogy az ujságírókongresszus nemcsak ide­genforgalmi, de külpolitikai szempontból is rendki-_ .vül nagyjelentőségű esemény volt, mert több mint 250 cikket írtak és küldtek be a -nagy világlapok Budapestről és Magyarországról. Ennyi cikket még sohasem írlak rólunk, mondta a jelentés és ehhez mi hozzátehetjük, hogy a cikkek száma és terjedelme nagyobb volt még annál is, amikor legtöbbet írtak rólunk a külföldi lapok, — a nagyrévi arzénés gyil­kosságokról szóló beszámolói udósítúsoknál is. Na­gyon kellett, hogy idejöjjenek és lássanak bennün­ket, mert az utóbbi időkben a külföld csak á Tisza- zúgon és társain keresztül ismert bennünket, a vil­logó gatya és a jogász, kan ászromantika is már csak a múlté volt. Ellenségeink nagyszerűen meg­szervezett: propaganda hadjárata arra tanította meg a nagyvilág népeit, hogy Magyarország az orgyil­kosok és méregkeverők, pénzhamisítók és leányke­reskedők országa, és kegyetlen terror, meg gyilkos diktatúra alatt nyög az ország. Amikor tehát sike­rült idehozni a világ lelkiismeretét, a sajtót, nagy lehetett a meglepetés, hogy a Duna-medence közép­pontjában egy kultúrád!, nagyrahivatott, tehetséges, alkotó nép lakik, amely Nagyréven kívül Budapestet is meg tudta teremteni. Az újságírók nem azért ren­deztek ezt a kongresszust, hogy ,érdemeket szerez­zelek a maguk részére, az ország ,érdekét akarták szolgálni: de jót estek azért a jelentés elismerő- sza­vai, amelyekből megtudták, hogy nemcsak külföl­dön, hanem idehaza is észrevették bennünket. Kánikula > »Igen meleg, száraz, többnyire derült idő« — mondja egyszerűen á hivatalos meteorológiai jelen­tés. Ebből a pár szóból rengeteg szenvedés fakad erre a meggyöt őrt városra. Bódult emberek lihegnek az uccákon és tereken, megtelnek a fürdők, de jaj, dolgozni is kell, az élet nem állhat meg, bármit je­lent is a meteorológia friss, egyelőre még nagyon kezdetleges tudománya. Meddig tart még? Ki lehet-e bírni? Amíg csak a londoni híreket olvastuk, ame­lyek azt jelentették, hogy ennyi meg ennyi ember esett áldozatul a hőségnek, fölényes, kétkedő mosoly- lyal néztük, az újsághírt. Most nem mosolygunk. Legfeljebb a főváros fürdőinek vezetői mosolyognak, de az ő mosolyuk se zavartalan, mert egyszeriben kiderült, hogy kevés a fürdő, ami a múlt héten még nagyon sok volt. A nagy hőség hozza, magával a, lobbi kánikulai jelenséget is, a lapok kényszeredett, -szenzációit, Lindbergh ál-halálát és a legkánikulaibb. leghihetetlenebb szenzációi: a németországi sterili­zációs rendeletet:, amely roppant stílszerűen illeszke­dik be ebbe a szörnyű hőhullámba Milyen lágyan, dallamosan hangzik: »hőhulláma' És milyen szenve­dés, hogy meg bomlaszt, feldúl, elpusztít 'mindent. Negyven fok körüli meleg nyáron, húsz fojt körüli hideg esetleg télen, összesen hatvan fok a hőmérsék­leti különbség: milyen szerencse, hogy a »mérsékelt ég ÖV" alatt élünk! Ligeti László üvegfestészeti és üvegtechnikai műintézete Bpest, Vili., JózseF-u. 23. Tel.: J. 32-1-08 Tükörlámpák, külső és belső világításra. Fényszórótükrök. Hö- és nedvességálló tükörborítás galvanikus úton 5 évi jótállással. Épületüvegezés, Eonyodalmak az őstermelők körül Beszélgetés Vájná Ede tanácsnokkal az álőstermelőkrőS, a gyümölcs- export bajairól és egyéb közélelmezési problémák megoldásáról A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén úgy Wolff Károly, mint Kozma Jenő is szavát ettek külön­böző közélelmezési problémákat, amelyek megoldásá­tól a fővárosi lakosság élelmezésének olcsóbbodását, és az ezzel kapcsolatos közegészségügyi viszonyok javulását lehetne remélni. Minden nyáron előtérbe kerülnek a közélel­mezési kérdések, az idén is áll ez, annál is inkább, mert augusztus 1-én új rend lépett életbe a Vásár- csarnokokban és ■ a szabadtéri piacokon. A főváros a kereskedők és a pest- környéki gazdák kérésére ugyan­is revízió alá vette az ősterme­lői igazolványokat. Augusztus 1-én már csak az új őstermelői igazolvánnyal lehetett megje­lenni a vásárcsarnokokban Vájná Ede és a szabadtéri piacokon megjelölt helyeken. Ennek a rendelkezésnek a végrehajtásából sok komplikáció támadt. Küldöttségek egész sorát vezették az új ős­termelői igazolványhoz nem jutott gazdák Vájná. Ede tanácsnokhoz. Ilyen körülmények között szükséges­nek tartottuk, hogy ezekről az aktuális és a főváros nagyközönségét is közelről érdeklő kérdésekről be­széljünk Vájná, Ede közélelmezési tanácsnokkal. Min­denekelőtt az iránt érdeklődtünk, hogy véglegesen elültek-e már az őstermelők körül keletkezeit bonyo­dalmak? Vájná Ede közélelmezési tanácsnok a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Az őstermelői' kérdést rendeznünk kel­lett, és pedig’ a fővárosban adót fizető keres­kedők és kisiparosok ezreinek a követelésére. De ugyanezt követelték a Budapest politikai határain belül, valamint a közeli környéken lakó gazdák is, akik védelmet kértek az elsza­porodott álőstermelők és a messzi vidékről Budapestre özönlő termelőkkel szemben. Ezért határoztuk el alapos megfontolás után az ős­termelői igazolványok felülvizsgálását ás új igazolványok kibocsátását. Ez a legnagyobb rendben meg is történt. Augusztus 1-től kezdve már csak új igazolvánnyal lehetett megjelenni a vá­sárcsarnokokban és a szabadtéri pia­cokon. Természetesen sokan nehezményezik az új rendszer bevezetését, ami érthető, saját szem­pontúkból. Mi azonban a főváros lakosságá­nak és adófizető kereskedőinek az érdekeit vagyunk kötelesek elsősorban szem előtt tar­tani. Elvégre mégsem engedhetjük meg, hogy nyolcvan-száz kilométernyi távolságból jöjje­nek fel őstermelők Budapestre és itt konku­renciát csináljanak. Hogy a főváros mennyire liberálisan kezelte ezt a kérdést, elég annyit felemlíteni, hogy csak az 50 kilométernél nagyobb távol­ságra lakó őstermelőket helyeztük ki a nagyvásártelepre. Abból az elgondolásból indultunk ki ugyanis, hogy aki 50 kilométernél nagyobb távolságra lakik, az csak nagyban árusíthat, wert a ki- csinybeni árusítás nem fizetődik ki számára. Ha kifizetődik, akkor nem igazi őstermelő, hanem kereskedő, akivel szemben meg kell védenünk kereskedőinket. Szóbahoztunk egyéb közélelmezési kérdéseket is, amelyekre vonatkozóan Vájná tanácsnok a követke­zőkben nyilatkozott: — Helyre kell igazítanom azt a tévedést, minthogyha a vásárcsarnoki fülkebéreket újabban emeltük volna. Ezzel szemben a tény­állás az, hogy a vásárcsarnoki fülkebéreket legutoljára 1927 január 1-től kezdve állapítot­tuk megEz a megállapítás változatlanul ma is érvényes. A közigazgatási bizottság leg­utóbbi ülésén felmerült az a panasz, hogy a gyümölcs csomagolási módja sokszor nem felel meg a kívánalmaknak. Ez a panasz helyt­álló, mert magunk is tapasztaltuk, hogy a ko­sárszámra vásárolt gyümölcs alsóbb rétegei gyengébb minőségűek és más szempontból is kifogásolhatók. A főváros ezeket a hiányossá­gokat akarta kiküszöbölni, amikor a most lé­tesített élelmiszer nagy vásártel epet nemcsak a főváros helyi szükségleteinek a szolgálatára rendezte be, hanem fölszerelte a legmodernebb berendezésekkel gyümölcsexport céljaira is. Amennyiben megfelelő vasúti tarifát sikerül kidolgozni, a főváros rövidesen elfoglalja az or­szágos gyümölcsexport keretében azt a pozíciót, amelyre nemcsak földrajzi fekvésénél, hanem magas színvonalú gazdasági berendezéseinél fogva is hivatva van. Még nem Hitele el aTabán-tervpályázat hullámai Wargha László honoráriuma — A tervpályázat szakértő zsűrije A Független Budapest egyik legutóbbi számá­ban megírtuk, hogy a városrendezési bizottság an­nak idején nagy megütközéssel fogadta a törvény- hatósági tanács határozatát, mellyel nyilvános pá­lyázat kiírása mellett elöntött a Tabán újjáépítése ügyében. A bizottság különösen azt sérelmezte, hogy Harrer Ferenc, aki a városrendezési bizottság elnöke és a tanács tagja, a törvényhatósági tanács­ban leszavazta saját bizottságéinak határozatát és ímeg sem kísérelte annak védelmezését. Azóta is forronganak a kedélyek a városrendezési bizottság­ban, mely a nyári szünet ellenére is ülést tart, hogy a beérkező építési engedélyek iránti kérelme­ket folyamatosan elintézze. Alig múlik el ülés, me­lyen a Tabán kérdése valamilyen formában szóba ne kerülne. A legutóbbi ülésen is tárgyalták a terv- pályázat dolgát és úgy határoztak, bogy a városren­dezési ügyosztály hivatalos tervezetét, valamint Wargha Léiszló ismert rendezési tervét, a pályázat keretében bírálat alá, veszik és ezt a két rendezési tervet bors concours bocsátják a zsűri elé. Azonkívül Wargha Lászlónak eddig kifejtett munkássá­gának elismeréséül 5000 pengőt utaltak ki és ezért az összegért megvették eredeti rendezési tervét. Az 5000 pengő megfelel a tabáni tervpályá­zat első díja összegének, tehát Wargha László anyagi tekintetben most már versenyen kívül is nyertesnek érezheti magát. Noha a Tabán újjáépítésére hirdetett terv- pályázat csak szeptember 30-án fog lejárni, máris intézkedés történt a tervpá I .vázat hí rá I óbizottságán a k összeállítása iránt. A városházán tapasztalt nagy érdekellentétek miatt a zsűribe csak külső szakértőket vonnak be és a fővárost kizárólag a polgármester, vagy helyettese képviseli a zsűriben. A tárgyalások során megállapodtak a szakértők névsorában is. Eszerint a polgármester, illetve helyettese el­nöklete alatt a tagok a következők lesznek. A keres­kedelmi miniszter képviselője Jakabffy Zoltán mi­niszteri tanácsos, helyettese Szöllőssy Aurél minisz­tériumi miniszteri tanácsos. A József Műegyetem részéről Wälder Gyula egyetemi tanár, póttag dr. Kotsis Iván egyetemi tanár, az Országos Középí- ftési Tanács részéről Kertész K. Róbert h. államtit­kár és Oltay Károly műegyetemi tanár, póttagok 'Orbán Ferenc felsőipariskolai tanár és Szesztay László műegyetemi tanár, a Magyar Országos Kép­zőművészeti Tanács Hültl Dezső műegyetemi ta­nár, póttagok Neuschloss-Knüsli Koméi műépítész, a Budapesti Mérnöki Kamara részéről Szesztay Sándor és Müller Pál, póttagok Takács László és Gerlóczy Gedeon, a Magyar Mérnök és Építészegy­let képviseletében Weininger Károly építész-tanár és dr. Maiéter Jenő mérnök MÁV felügyelő, póttagok Padányi-Gulyás Jenő építész és Haag Dezső gépész- mérnök a Magyar Mérnökök és Építészek Szövet­sége képviseletében Woitka József építész, póttag vitéz Látzay-Fritz Oszkár műszaki főigazgató. MOIRET F. ÖDÖN RT. PAPIRNEMUGYAR Budapest, IX., Közraktár u. 24 SZÁSZ ALBERT oki mérnök út, vasút, csatorna- és magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margit körút 43. Telefon: 51-4-06

Next

/
Thumbnails
Contents