Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-08-09 / 32. szám
Budapest, 1933 augusztus 9. Független Budapest a Tatarozni kell a városházát! A Károly körúti fronton való emeletráépítéssel akarják kibővíteni a városházát — Dülecfeznek a háborús paviüonok A városháza épülete megérett a tatarozásra. Már régebben fogta hkozna,k az illetékes tényezők a, helyreállítási munkálatok ügyével, \le mindeddig* anyagi nehézségek gátolták a munkálatok megkezdését. Most már nem akarják tovább halogatni a tatarozási munkálatokat és ezért az anyagi előfeltételekről is gondoskodtak részben. Azért csak részben, mert a városháza, épületének helyreállítása olyan nagy összeget igényel, hogy azt a mai viszonyok között nem tudnák egyszerre előteremtem, ezért csak kétévi részletben biztosítják a szükségletet. A folyó évben mintegy 17.000 pengő állt csupán rendelkezésre, a jövő évben azonban több mint 30.000 pengőt kell még a tatarozási célokra előirányozni, mintán a szakértők véleménye szerint legalább 50.000 pengőbe kerül a városháza gybneres helyre- állítása. A jövő hónapban a munkálatokat már meg is kezdik, de előbb próbatatarozást eszközölnek az épület egy részén. A városháza Városház uccai -'homlokzata részben téglából, részben kőből van építve, de az, egész homlokzat most egységesen van bevakolva. Az a terv, hogy a kőrészekről a vakolatot eltávolítják és eredeti formájukban restaurálják a nemes kőanyagot. Ennek érdekében eszközölnek előbb egy kisebb szakaszon próbarestauirálást, hogy megállapítsák: milyen vakolatréteg fekszik a a köveken, és hogyan fog kinézni a homlokzat az eredeti formában való visszaállítás 'után. Tekintve, hogy a városháza, épülete műemlék, a restaurálást már az előkészítéstől fogva a Műemlékek Országos Bizottsága is ellenőrzi és annak kivitelezésébe beleszól. Az idei csekély hitelösszeg miatt most csak egy kis szakaszon tudják megkezdeni a tatarozást és azt majd1 csak tavasszal folytatják a jövő évi költségvetésbe felveendő fedezet terhére. A restauráció munkáját nemcsak a városgazdasági ügyosztály, mint a városháza kezelője, hanem a közművelődési ügyosztály, mint a művészeti- ügyek és műemlékek szakosztálya, is intézi. Szóba került, hogy a gazdasági viszonyok javulásával meg kell oldani a városháza kibővítésének kérdését, mert a hivatalok mai zsúfolt elhelyezkedése nagyon akadályozza az adminisztráció sima munkáját. Minden hónapban alakítanak valamit a városházán, falakat törnek és húznak, már az illemhelyek egy részét is hivatali szobákká, alakították át és a folyosórészekből is hivatalszobák lettek. Ezt tovább elodázni nem lehet, ilyen zsúfoltság mellett nyugodtan dolgozni lehetetlenség*. Ezért indítványozzák a polgármesternek, hogy amint a főváros pénzügyi viszonyai lehetővé teszik, vagy ha hamarosan más pénzügyi lehetőség’ kínálkoznék, úgy valósítsák meg a városháza emeletráépítésének régi tervét. A Károly■ körúti .fronton és az udvari traktusokon kellene új emeleteket építeni, megfelelő számú hivatalszobával. Ezzel szemben megsürgették a háború alatt épült, de csak ideiglenes használatnak szánt pavil- ' Ionok lebontáséit. Ezeket a pavillonokat annakidején a háborús hivatalok céljaira létesítették és élettartamukat 5—6 évre komtemplálták. Azóta már 18 év telt el a gyönge háborús anyagból készült pavillonok még mindig állanak, és hivatali célt szolgálnak ugyan, de erősen meglátszik rajtuk az idők vasfoga. A pavillonok falain mindenütt nagy repedő-* sek vannak, a vakolat állandóan hull a rábicfalakról és miután az egyik pavilion a talajviszonyok miatt állandóan süllyed, tartani lehet attól, hogy az épület egyszer csak beomlik. Ezeket a pavillonokat minél előbb le kell bontani. Ugyancsak lebontását kérik a városháza Károly körút felőli udvarán levő vásárcsarnoknak is. Az épület nagyban akadályozza a forgalmat, mert időközben nagy építkezések történtek körülötte. A vásárcsarnok ottléte egyre terhesebbé válik hivatali szempontból, mert a csarnoki forgalom miatt nem lehet ellenőrizni a városházára ki- és bejáró közönséget, és ez az oka, hogy az utóbbi időben sűrűn történtek lopások a hivatalokban, a hivatalos órán kívüli időben. Kérik a polgármestertől, hogy a Belváros számára máshol gondoskodjék élelmiszer- vásárról,- egyben a városháza udvarán hetenként kétszer rendszeresített állatvásár megszüntetését is követelik. Ezt szintén hivatali szempontokkal indokolják, noha a városházának régi történelmi fii .érvényé és tradíciója a kutyavásár, amely az állandó r-lr/áiiatok folytán bosszú idő óta elvesztette ezt a jellegét és inkább galambvásárrá szelídült. E problémákról a polgármester hazaérkezése után fog dönteni és előreláthatólag megtalálja a kiutat ezek kedvező megoldására. Sok millió ember, Szenved gyomor-bajban, itt az Gyógyhatás páratlan. Deszflgctós Nárhus Jenövei ä Közlekedési reformlcirekről A közlekedési vállalalak pénzügyi Helyzetének meggavifásáf és a panaszon orvoslásai célozzál* a megvalóslíásra váró reíormservek — Fisért Késik még mindig a HÉV tényleges átvétele? — Négy Héten Hefill éleíöelép a jegyelőreváltási rendszer Ä közlehedésí reform — ilorc a potyautasok ellen A Független Budapest tudósítása nyomán az ösz- szes napilapok megírták, hogy augusztus 21-én vezetik be minden villamosvonalon a kisszakaszrendssert. A kisszakaszrendszernek ez a kiterjesztése azoknak a tapasztalatoknak az eredménye alapján történt, amelyeket a kísérletnek kiszemelt három relációban szerzett a BSzKRt igazgatósága. De szó van más terveknek a megvalósításáról is, így például előkészítették a jegyelőreváltás rendszerének a bevezetését is, amire azonban csak későbbi időpontban kerülhet sor. Ezek a készülő előterjesztések szerves részei annak a nagy reformtervezetnek, amelyet- a közlekedési ügyosztály és a BSzKRt igazgatósága közösen dolgoz ki. A főváros monopóliumként birtokolja a közlekedést és most, hogy nemcsak a BSzKKt és az Autóbuszüzem, hanem a HÉV is a főváros tulajdonában van, lehetőség nyílik olyan egységes közlekedési alap- elveknek a lefektetésére, amely alapelveknek a figyelembevétele nemcsak leegyszerűsíti a közlekedési problémákat, hanem lehetővé teszi) a közlekedési panaszok legnagyobb részének egyszer és mindenkorra való kiküszöböléséi is. Ezekről a reformtervekről beszélgetést folytattunk dr. Márkus Jenő nyugalmazott székesfővárosi tanácsnokkal, a BSzKKt h. vezérigazgatójával, aki igen életrevaló gondolatot vetett fel a közlekedési reform előkészítését célzó tárgyalásokon. Or. üárhus Jenő a DSzHRt h. vezerigazgatóia a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A fővárosi közlekedésének megref or mállása régi keletű feladat, amely most már rövidesen megoldódik. A közlekedési reformtervek kidolgozásánál és megvalósításánál két célt akarunk szolgálni. Az egyik a BSzKRt és általában a közlekedési vállalatok pénzügyi helyzetének a megjavítása, a másik cél pedig — amit előbb kellett volna említenem — a nagyközönség közlekedési igényeinek a kielégítése. Köztudomású, bogy ai BSzKRt1 és általában a közlekedési vállalatok bevételeinél kiesések mutatkoznak, amik a mai súlyos gazdasági viszonyoknak következményei. E tény elől nem hányhatjuk be a szemünket, hanem keresnünk kell azokat az orvosszer eket,amely eknek igény- bevételével egyrészt elhárítjuk a fenyegető pénzügyi veszedelmeket, másrészt — e cél elérésének biztosítása, mellett — nem hárítunk elviselhetetlen terheket a főváros közönségére. E kettős szempont érvényesítése mellett vezettük be először kísérletképpen a kisszakaszrendszerl, amely rövidesen kedvező eredményeket hozott. Az első kísérletezésnél szerzett tapasztalatok alapján határ satuk el a kisszakaszrendszernek minden villamosvonalra való kitertesztését. Az ezzel kapcsolatosan várható pénzügyi eredményt illetően hatalmas összegről hallunk beszélni, anélkül azonban, hogy ezek reális számításból születnének, amely nem is lehetséges, mert hiszen ma még reális számításokat végezni nem lehet Egyelőre az a célunk, hogy a forgalom emelkedését elősegítsük. Van azonban itt egy másik szempont is, amelyre figyelemmel kell lenni és ez a potyautasok számának a minimumra való redukálása. A budapesti villamoskocsikon igen sok volt a potyautas, aminek az volt a legfőbb oka, hogy a, kalauzok túl voltak terhelve munkával és nem volt idejük eléggé r hatékony ellenőrzést gyakorolni. A jegyelőreváltási rendszer bevezetésével rászoktatjuk a közönséget, hogy jegy- gyei a zsebében szálljon fel a kocsira és így a kalauznak, nem lesz annyi dolga a jegykezeléssel, mint eddig. Lesz tehát ideje arra, hogy minden utast egy formán ellenőrizzen és a. kocsit a potyautasoktól megóvja. Hogy a közönséget a jegyelőreváltási rendszerre rászoktassuk, bizonyos előnyöket kell nyújtanunk. Ez az előny az lesz, hogy fillér lesz, vagyis két tantusszal lehet egy szakasznyi távolságot végigutazni, az átszállójegy ára pedig 21 fillér. Ha azonban valaki nem váltja meg előre a jegyét, akkor a kocsiban szakasz je gyért 16 fillért, átszálló- jegyért 30 fillért fog fizetni, Ez a különbözet rákényszeríti a közönséget arra, hogy jegyét előre váltsa meg és azzal a kalauz munkáját meggyorsítsa. A kisszakaszrendszert már augusztus 21-én kiterjesztjük az összes vonalakra, az előreváltási rendszer pedig három héttel később lép életbe. Ami pedig a HÉV tényleges birtokbavételének a terminusát illeti, erre vonatkozóan most már közelebbi megállapítást lehet tenni. A késedelemnek az oka az utóbbi időben az volt, hogy a kispesti világítási koncessziónak a Trustra való átruházását megfellebbezték. Ezeket a fellebbezéseket egytől-egyig elutasították, úgyhogy most már minden akadály elhárult a végleges miniszteriális jóváhagyás dől, Még szeptember elseje előtt megtörténhetik az utolsó jóváhagyás is és. így szeptember hó folyamcin gyakorlatban is átvehetjük a HÉV-et, amely azután további közlekedési reformterveknek a megvalósítására nyújt lehetőséget, Ezek a tervek azonban még egészen kezdetleges formájúkak, éppen ezért ezekről részletekbe menő nyilatkozatot nem tehetek. Dr. Márkus Jenőnek, a BSzKRt h. vezérigazgatójának ez a nyilatkozata részletesen megvilágítja a készülő közlekedési reformokat. A további tapasztalatok fogják megmutatni, hogy vájjon a tervekhez fűzött remények beválnak-e. liunhácsij Gyula cég magyar kir. szab. takarék- tűzhely, kályha, kémény- toldó és lakatosárugyár Budapest, VII, Rózsa u. 39 Mintaraktár: VII, Izabella tér 3 Telefon: J. 31-2-80 és 35-9-16 KISS JENŐ okleveles mérnök, építési vállalkozó BUDAPEST, V., ZOLTÁN UCCA 10 Telefon : Aut. 150—81 STEINER ÉS SZIMPER Cégtulajdonos: Steiner Mór Dísz-, templom-, szobafestők és mázolók Budapest, 8X., Üllői út 57. Tel. : 306-29 előreváltás esetén a szakaszjegy csak 12
