Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-08-02 / 31. szám
G Független Budapest Budapest, 1933 augusztusi 2. Hadirokkantuk panaszai és orvosolhatatlan sérelmei Teljesíthetetlen kívánságokkal lépnek fel a fővárossal szemben Nagy a panaszuk a hadirokkantoknak a főváros ellen. Azt sérelmezik, hogy az, utóbbi- időben a főváros mostohán, bánik a hadigondozottakkal és nem [tanúsítja velük szemben azt a jóindulatot, amit megérdemelnének. Több körülményre hivatkoznak e vádak jogosságának igazolására. így többek között arra, hogy a főváros határozatot hozott, amellyel az új tanév kezdetétől való hatállyal kitelepítette az iskolákból a hadirokkant intézményeket. Hosszú évek óta több iskolában bocsátott a főváros a hadirokkantak rendelkezésére helyiségeket irodai és gyülekezési célokra, a tiszti főorvos azonban legutóbb kifejtette, hogy a hadirokkantoknak az iskolákban való állandó tartózkodását közegészségügyi szempontból veszedelmesnek tartja, mert a különböző betegségekben szenvedő rokkantak káros hatással lehetnek az iskolásgyermekek egészségére. A tiszti főorvos véleménye alapján a polgármester azonnal rendeletet adott ki, mellyel megvonta a hadirokkantaktól az iskolai helyiségek használati jogát, de más középületben sem biztosított számukra új helyiséget. A hadirokkantak most azt kérik, hogy ha már az iskolákból ki kell hurcolkodniok, úgy legalább az elöljárósági épületekben, vagy a népkonyhák mellett kapjanak új he- lyiségct, mert különben felbomlik minden szervezetük. Egyelőre a polgármester még“ nem határozott, de valószínű, hogy a hadirokkanlak nem kapnak újabb helyiségeket középületekben, mert ilyen célra sehol sincs hely. Panaszolják a rokkantak, hogy a főváros újabban kíméletlenül behajtja a hadirokkant uccai árusok helypénztartozásait és újabb engedélyeket nem ad Jói. Sérelmezik, hogy olyan nagy mértékben csökkentették a hadirokkantak segélyét, amilyen mértékben egyetlen más közilletet sem. Azt is kérték, hogy a főváros utaljon be betegeket a hadirokkantuk kórházába és fizesse értük a megállapított ápolási díjakat. A hadirokkantak kórháza ugyanis többnyire üres és emiatt az intézmény anyagi nehézségekkel küzd. A főváros ezt a kérést sem teljesítette. Saját kórházában is van elég hely és semmi értelme sincs annak, hogy amikor a főváros nem tudja megkapni a betegek után az esedékes ápolási költségeket, iákkor idegen kórházi) utaljon be betegeket és fizesse értük az ápolási díjat. Ezek tehát mind olyan lehetetlen kívánságok, melyek még fokozott jóakarat mellett sem teljesíthetők. Felsorolják még azt is a hadirokkantak, hogy a 1 szellemi szükségmunkánál csak csekély kontingenst kaptak és a különböző megüresedő állások betöltésénél nem részesítik őket előnyben annak ellenére, hogy a polgármester ilyen értelmű rendeletet adott ki. A téli hullámfürdő Komoly tárgyalások a Gellért-szálló téli kertjének uszodává való átalakításáról A néhány napja beköszöntött kánikula fellendítette a nyári fürdők forgalmát. Erre szükség is volt, mert hiszen az előszezon a rossz időjárás folytán teljesem elveszett és július közepéig úgyszólván alig volt látogatója Budapest fürdőváros strandjainak és nyári uszodáinak. Az időjárásnak e-z a szeszélyessége érlelte meg a Gellért-fürdő vezetőségében azt a nem újkeletű gondolatot, hogy az intézményt ki kellene bővíteni olyan fedett uszodával, amelyet a közönség akkor is látogathat, ha az időjárás kedvezőtlen és a nyilt úszómedencék, többek között a hullámfürdő nem látogatható. Voltak tervek arra vonatkozóan, hogy ,a hullámfürdőt alakítják át, olyképpen, hogy rossz időjárás mellett, sőt télen is használható legyen. Egy mag önérdekeit ség ajánlatot is tett arra, hogy saját költségén átalakíttatja a hullámfürdőt és leszerelhető tetőszerkezetet építtet a medence fölé, tehát a hullámfürdő olyan lett volna, mint az újabban épült mozik, melyeknek tetejét nyáron, szép időben, ki leihet nyitni. A fürdőigazgatóság azonban ezt a tervet elejtette, mert a hullámfürdő a tetőszerkezet ráépítésével külsejében is megváltozott volna és1 nem keltette volna azt a szép összbenyomást, mint | mostani formájában. Ezután merült fed az az, ötlet, hogy a fürdő nagycsarnokából nyíló télikertet alakítanák át fedett úszómedencévé Itit már megvan a megfelelő berendezés, nem kell új tetőszerkezet, csupán egy medence építéséről lenne szó, az átalakítási költségek pedig legfeljebb 150.000 pengőt tennének ki. Ezzel a befektetéssel a Gellért- fürdő hézagpótló uszodához jutna és télen is megtarthatná azt a közönséget, amely nyáron a hullámfürdőt látogatja. Tíz év alatt kényelmesen amortizálnák a beruházott összeget, emellett évente legalább 25—30.000 pengő tiszta nyereséget érne el a télikertben létesítendő uszoda. Ügy tervezik, hogy az átépítésül költségeket a Községi Takaréktól veszik kölcsön, miután a rendes költségvetés keretében ilyen rendkívüli kiadásra nem tudnak fedezetet előteremteni. Ha a folyamatban lévő tárgyalások eredményesek lesznek, úgy rövidesen hozzáfognak az átalakítási munkálatokhoz éis: a télen már úszócsarnok lesz a Gellért-fürdő télikertjében. Megépül a fedett téli sportcsarnok M főváros ingyen telket ad erre a célra és hozzájárul az építési költségekhez A vasárnapi munkaszünet újabb szabályozása A rendelettervezetet a Kereskedelmi miniszter hozzászólás végett megküldte a fővárosnak A napokban a kereskedelmi miniszter megküldte a fővárosnak hozzászólás végett a vasárnapi munkaszünet újabb szabályozása tárgyában készített törvénytervezetét. A javaslatot a többi érdekeltségek is kézhez kapták és a közhatóságok, továbbá a kereskedelem és ipar képviseletei hamarosan közölni fogják észrevételeiket. A főváros az autonómia illetékes bizottságéinak is bemutatja a törvénytervezetet és annak meghallgatása után készíti majd el a miniszterhez felterjesztő irat szövegét. Az új rendelettervezet kimondja, hogy vasárnapokon, Szent István-nafiján, és karéicsony első napján az ipari munkának szünetelnie kell, nem lehetnek nyitva az üzletek, és nem folytatható házalókereskedelem, vagy vándoripar sem. A munkaszünetet a nappal dolgozó üzemekben legkésőbbi munkaszüneti napot megelőző napon este 10-kor kezdődik és legalább a munkaszünetet követő nap reggel hat órájáig tart, míg az éjjel is dolgozó üzemekben a munkaszüneti napon reggel hat órakor kezdődik és legalább a munkaszüneti napot követő nap reggel hat órájáig tart. A kereskedelmi miniszter a nagykereskedésekre és az olyan irodai munkákra nézve, melyek a termelő munkával vagy az árusítással nincsenek közvetlen összefüggésben, azonkívül a bankokra, bizományi iparokra a munkaszünet kezdetét a munkaszüneti napot. megelőző napnak délután két órájában állapíthatja meg. A munkaszüneti rendelkezések nem vonatkoznak: a takarítási, javítási munkákra, melyek az üzem lényeges zavarása nélkül köznapokon nem végezhetők, az ipartelepeken létesített közbiztonsági, tüzérségi és közegészségügyi szolgálatra, valamint az évenkénti leltár és mérleg elkészítésével járó munkáikra. Ez utóbbi munkálatok végzését előzőleg be kell jelenteni az iparhatóságnál. Munkaszüneti napokon a túlnyomóan élelmiszereket ,és állami egyedárusági cikkeket forga- lombahozó üzletek Budapesten legfeljebb másfél órán át lehetnek nyitva. Ha azonban bizonyos szakmák többsége a teljes munkaszünet bevezetését kívánja és ennek a közérdek szempontjából akadálya nincs, úgy az iparhatóság a teljes munkaszünetet tartozik elrendelni. Munkaszüneti napokon szeszesitalokat árusítani tilos és a pálinkaméréseket egész napon át zárva kell tartani. Az iparhatóság esetről esetre, de legfeljebb két munkaszüneti napra szóló hatállyal megengedheti, rendkívüli munkák végzését munkaszüneti napokon. Ilyenek' lehetnek az olyan munkák, melyek elemi csapcts elhárítása vagy következményének megszüntetése céljéiból, nyersanyagoknak, fél- gyéirtalányoknak romlástól való megóvéisa érdekében, közforgalmi, közegészségügyi érdekből a közélelmezés„ 1vagy díszítés érdekében, fkell végeznie. Országos vásárt, vagy hetivásárt munkaszüneti napra nem szabad engedélyezni. . A munkaadó annak az alkalmazottnak, akit vasárnapokon három óránál hosszabb időn át foglalkoztat, minden második vasárnapon vagy ehelyett minden második hét egy hétköznapján legalább 2U órai pihenőt köteles adni. Amennyiben a megfelelő pihenőt nem nyújthatják, úgy a munkaszünet tartama alatt végzett munkáért kétszeres munkabért kell fizetni. A büntetőrendelkezések 15 napig terjedő elzárást helyeznek kilátásba a rendelet megszegőivel szemben. MAROSSI F. LAJOS Cementáru-, műkő-, márvány-, mozaik-, fal- és padlóburkoló vállalata és bizományi lerakata Budapest, IX., Angyal ucca 35 Te'efon : 33-8 84 Telefon: 33-8-84 Budapest nemcsak a fürdők, hanem a sportok varosa is lesz. A nemzetet erősítő s-portintézmémyek létesítése és fejlesztése érdekében a hatóságok sokat tesznek s a köz nagy áldozatokat hoz ezért az utóbbi időkben. Eddig: azonban csak a nyári időszak alatt volt intenzív nálunk a sportélet, télen ellenben — megfelelő helyiségek hiányában — a legtöbb sport ágban szüneteit a tevékenység. Ez sokban hátrál ta/tta sportunk előmenetelét, sportférfiaink versenyképességét A fedett úszócsarnok megépítéséül aszósporttérm ezt- ,a hiányosságot már kiküszöbölték és miután az eredmények igazolták a várakozásokat, most már egyre sürgetőbbé vált a többi sportágak használatára szolgáló téli sportcsarnok építése is. Az ügy most a megvalósulás stádiumába került. A főváros tevékeny részt vett a fedett sportcsarnok megépítését célzó előzetes tárgyalásokon és ott nemcsak a sportcsarnok céljaira szükséges terület ingyenes rendelkezésre bocsátását ígérte meg, hanem kötelezettséget vállalt az építési költségekhez való hozzájárulásra is. ügy, amint n fedett uszodánál történt, a sportcsarnoknál is a költségek egy bizonyos hányadéit vállalja magára a főváros és azt több évi részletben fogja törleszteni. A városrendezési bizottság tegnapelőtti, hétfői ülésén foglalkozott a területkijelölés ügyével és az érdekeltek kívánságának megfelelően úgy döntött, hogy a régi lóversenytér Aréna út leié eső oldalán tart fenn megfelelő nagyságú területet a fedett sportcsarnok felépítésére. A területet ingyen engedik ál, azzal a kötelezettséggel azonban, hogy bizonyos idő múlva az épület a főváros tulajdonába kerül. Ezzel az intézkedéssel megindul a. régi lóversenytér beépítése és a bizottság, egyidejűleg határozni fog arról is, hogy a régen üresen álló hatalmas terület-komplexumot milyent célokra és milyen parcellákban használják fel. Mindenesetre nagyobb területet tartanak fenn a Keleti pályaudvar később történő kibővítésének Céljaira. A fedett sportcsarnok építését még ez évben szeretnék megkezdeni. • Most, bogy a terület biztosítva van, rövidesen kiírják a tervpályázatot a hatalmasnak ígérkező intézmény építésére. A jövő év músou di-k felében az építkezést el őrei átható lag befejezik és a jövő léién már a fedett csarnokban folytathatják atlétáink a különböző sportok kultuszát. WELWARD És KUTASI okleveles mérnökök Gyárkéményépítés. Kemenceépítés Kazánbefalazás — Gépalapozás Budapest, I., Forrás u. 4. Telefon: 68-4-35 Téglás és Orosz orvosi- orthopäd és kötszerészek Budapest, Vili., Német ucca 26. sxám Telefon: 36-2-08 SZIMPER JÓZSEF Steiner és Szimper cég volt beltagja Dísz-, templom-, szobafestő- és mázoló-mester Budapest, VII., Nüm berg ucca 35 Telefon: 96-4-72 111JT7 LAKK-festékgyár r.-t. ■■ w 1 Mm BUDAPEST, VII. KÉR., flRMAOY-UTCA 4. SZÁM.
