Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-07-26 / 30. szám

Budapest, 1933 július 26. Független Budapest 3 Ha nincs munkakedved s gyomornyomást érzel, 4 igyál fél pohárral reggel\ csak Igmáhdi Az első őszi tanácsülés dönt az álláshalmozásokról Liber Endre alpolgármester nyilatkozik az álláshalmozások ügyében hozott tanácsi határozat végrehajtásáról — Itt a kérdőív! A városházán már megtették a szükséges intéz­kedéseket a jövedelemhalmozások megszüntetése ügyében hozott tanácsi határozat mielőbbi végre­hajtása érdekében. Ez a tanácsi ha­tározat tulajdonképpen Rassay Ká­roly indítványának az elfogadása. Az indítvány tudvalévőén úgy szól, hogy a főváros vezetősége kérdőíve­ket bocsát ki a városházi tisztvise­lőkhöz, akiknek nyüatkozniok kell arról, hogy közpénztárból egynél több címen kapnak-e fizetési, kap­nak-e természetben lakást, fűtést, Liber Endre jutalékot, vagy tantiemet. A 1a nácsi határozatot Liber ■ Endre al­polgármester hajtja végre, rigyis mint az einöki ügy­osztály működésének legfőbb irányítója és úgyis, mint a távollevő Sipőcz Jenő polgármester rhelyet- tese. Liber Endre alpolgármester akit a tanácsi határozat végrehajtása iránt megkér­deztünk, a-következőket mondotta a Független Buda­pest munkatársának: — Farkas Ákos főjegyzővel, az elnöki ügy­osztály vezetőjével már megbeszéltem a jövede­lemhalmozások megszüntetésére vonatkozó ta­nácsi határozat végrehajtásának a módozatait. Utasítást adtam arra, hogy az elnöki ügyosztály a legrövidebb időn belül állapítsa meg a kérdőívek egyes pontjait. Ez már meg is történt. ffiinkácsQ Gyula cég magyar kir. szab. takarék- tűzhely, kályha, kémény- toldó és lakatosárugyár Budapest, VII, Rózsa u. 39 Mintaraktár: VII, Izabella tér 3 Telefon: J. 31-2-80 és 35-9-16 Kilencvenéves aktualitások Várospolitika az 1843-i országgyűlésen , írta: KABAKOVITS JÓZSEF dr. I. Nem árt néha, nevezetesebb fordulókon, általá­nos lelkiismereti vizsgálatot tartanunk: visszanézni múltúnkra, mit valósítottunk meg, miben haladtunk előre — avagy hátra? így, vizsgálódás közben, került a kezembe egy külföldön, Lipcsében, német nyelven 1844-be.n meg­jelent könyv, amely az 1843-iki magyar országgyűlés tárgyalásait közli bőven és részletesen, — azért né­metül és azért idegen földön, mert itthon cenzúra volt (maga a könyv hivatkozik erre az indokra), amely csak nagyon hiányosan engedte a nyilvános­ság elé a reform országgyűléseken itt-ott máris át­szűrendő, «bomlasztó» eszméket. Ez az országgyűlés — most kilencven éve — a magyar városok politikai jogállását tárgyalta. Az ország iigyeibesn, addig tudvalevőleg minden egyes booskorog nemes részt vehetett; az összes magyar városok együttvéve azonban, mint ezt az országgyű­lésen Zsoldos Ignác felpanaszolta, minden lakosukkal egyetemben csupán egyetlenegy nemes ember szava­zatával értek fel. A boltok arisztokráciája Hihetetlen anakronizmus volt ez, ötven évvel a nagy francia forradalom után s a negyvenes években, amikor a márciusi szelek máris erősen kezdtek fúj- dogálni. Szalag László, aki nagy, korszakos beszéd­del vezette be a városi törvény vitáját az alsótá.blán, nyíltan megmondotta, hogy a, francia 1789 és a ma­gyar 1843 között rendkívül nagy hasonlatosságot érez. Klauzál Gábor még erőteljesebben, hangsú­A kérdések megszövegezésénél természetesen annak az indítványnak a szelleméhez tartottuk magunkat, amelyet Rassay Károly tett a leg­utóbbi tanácsülésen és amely indítvány határo­zottá emelkedett. Éppen azért, mert minden egyes kérdést illetően tekintettel akarunk lenni azokra az intenciókra, amelyek Rassay Károlyt indítványának a megtételénél vezettek, az el­nöki ügyosztály által megszövegezett kérdőívet megmutattam Rassay Károlynak, akit felkér­tem arra, hogy tegye meg észrevételeit. Ez is megtörtént, úgyhogy most már a kérdőívek kinyomatására kerül a sor. — További kérdés: mibe kerül a kérdőívek kinyomatása. Tekintettel arra, hogy a főváros­nak és a fővárosi intézményeknek 26.800 tiszt­viselőjük és alkalmazóit jak van, nem csekély költséget jelent a kérdőívek kinyomatása. Mi­vel mindenütt elkallódhatnak kérdőívek, legalább 30.000 darabot kell nyomat­nunk. Most árajánlatot kérek és ezután dől el, hogy olyan nagy összeget tesz-e ki a nyomatás Költ­sége, amelyet saját hatáskörömben kiutalha­tok-e, vagy pedig a költségek engedélyezését a törvényhatósági tanácstól keli-e kérnem. Én a magam részéről mindenesetre arra törekszem, hogy a nyár folyamán az előkészítő munkálatokat lebonyo­lítsam. Célom elérését megnehezíti az a körülmény, hogy a tisztviselők egy része szabadságon van. Fegyelmi felelősség' terhe mellett köte­lezünk mindenkit a kérdőív kitöltésere és a kérdőívet láttamozni fogja az ügy­osztályvezető, üzemeknél pedig á hiva­talfőnök. Ha a kérdőívek befutnak, az elnöki ügyosztály feldolgozza az anyagot és a tanács által a jö­vedelemhalmozások megszüntetése érdekében kiküldött ötös-bizottság tagjainak jelentést tesz. Úgy gondolom, hogy az első őszi tanácsülésen már konkrét javaslatot tehetek a jövedelemhalmozá- sok megszüntetésére. Arról is szó volt, hogy az anyagot további fel dolgozás céljából kiadjuk a statisztikai hivatal­nak. Nem kétséges, hogy erre is szükség volna, kérdéses azonban, non jár-e ez a munka túl ■ ságosau nagy költséggel. Hogy Liber Endre alpolgármester mennyire sür­gősen igyekszik a törvényhatósági tanács határoza­tát végrehajtani, arra legfőbb bizonyíték, hogy a kérdőívek már el is készültek. A kérdőív mintája és teljes szövege a következő: Elkészült a kérdőív a jövedelemhalmozásokról KÉRDŐÍV. Az alkalmazott neve: ............................................................. . Ál lása: . .........................................................életkora: . . : al kalmazási helye: .........................................beosztása: . . .. .... munkaköre: .............................................................. A székesfőváros, illetőleg- annak üzeme, intézete, vagy intézménye által a fenti állás után folyósított illetmény részletezve: évi törzsfizetés:............................... különleges (s zemélyi) pótlék:....................................évi lakbér: . . . . Ka p-e különmunkád íjat? Ha igen, mennyit tett ki ez az elmúlt félév alatt?.............................................................. . . Va n-e más illetményszerű ellátmánya, nyugdíj, kegy- díj, nyugbór, stb. akár a székesfővárostól, akár más köz­pénztártól, milyen címen és mennyi, részletezve évente? Van-e a fenti állásán kívül olyan megbízatása, amiért közpéaztártól akár készpénzben, akár természetbeni szol­gálatban javadalmazást kap? Ha igen, honnan, mióta. milyen megbízás alapján, mennyit?.............................................. Me nnyi a közpénztártól húzott összes évi jövedelme? Családi állapota: nős, vagy nőtlen? Gyermekeinek szánva, gyermekeinek életkora? ................................................... Fi zetéséből, lakbéréből és egyéb ellátmányából havon­ként mennyi a levonás összege és milyen címen? .... ’ Megjegyzések: A fenti adatokat fegyelmi felelősségem teljes tudatá­ban szolgáltatom. Budapest, 1933. ..... hó .. . Aláírás. Fenti adatokat fegyelmi felelősségem tudatában meg­erősítem. Budapest, 1933. ..... hó .. . Hivatalfönök. KISS JENŐ okleveles mérnök, építési vállalkozó BUDAPEST, V., ZOLTÁN UCCA 10 Telefon: Auf. 150—81 lyozza, hogy ha az anarchiát el akarjuk kerülni, ad­junk minél több embernek jogot, mert a megelége­dett ember nem kapható felfordulásra. Palóczy László pedig- még- ennél is érthetőbben beszél: «Fran­ciaország a felületes szemlélő számára most nyugodt; j de ez a nyugalom aligha tarthat sokáig. Mert, hogy j lehessen olt nyugalom, ahol 30 millió ember közül | csupán 200.000-nek van politikai joga,» — Meg kell alkotnunk az új, a negyedik rendet. a boltok arisztokráciáját — mondja szószerint Szalay László — s ezt az új rendet be kell vonnunk az al­kotmány sáncaiba, hogy új vérrel frissítsük fel a magyar alkotmány pettyhiidt rendszerét; új elemeket kell az alkotmányos életbe bevonnunk, ha nem akar­juk, hogy végkép megrothadjon. Ez persze inkább csak a baloldalnak volt a hangja, míg a jobboldal, a konzervatívok: élükön Zsedényi Ede helytartósági tanácsossal és Somssich Pállal (akinek politikája körülbelül a mai fasizmus államjogi felfogásával egyezett meg-) inkább csak fanyalogva, lépésről-!epésre engedtek a közhangulat | kényszerének. Középütt állottak aztán a városok emberei: Szent­királyi Móric, aki a törvényjavaslatot készítette, I Klauzál Gábor, Szemere Bertalan, aki már ekkor is az opportun i tás szempontjait képviselte és a derék | I Zsoldos Ignác, aki a lat einer ők és literátofok dol­gain próbált a politikai arénában lendíteni, • ahol módja nyílott rá. A városi törvény körül lezajlott, két hónapon keresztül, 48 ülésen át tartó vita során főként négy ponton ütköztek össze a vélemények. Ezek: 1. a ne­messég jogvédelme a feltörekvő városokkal szemben. 2. a zsidókérdés, 3. az általános választói jog, 4. a magyar nyelv kérdése. A megyei nemesség a város ellen A megyei nemesség, — amelynek legszélsőbb önző vonalán az északi megyék követei állottak végig a tárgyaláson: az árvái ak, liptóiak, szepesiek, zemp­léniek, trencséniek — az első rohamra, mingyárt az első napon indult, amikor a városok meghívott kép­viselőinek (nem követjeinek) a tanácskozási jogot ugyan igen, de a szavazási jogot nem adta meg. Beöthy, a baloldalról, nyomban le is szögezte: — A rendek azokat a régi törvényeket, amelyek a javukra szólnak, nagyon is szívesen betartják; de mihelyt azok ellenük szólnak, mint példáid a váro­soknak feledésbe ment szavazati jogáról szóló, akkor azokat éppoly szívesen nyomban a sutba dobják. Még erősebbé vált a konfliktus, amikor arról ke­rült a szó, hogy a városok területén álló megyehá­zak, valamint az ugyanott lévő nemesi kúriák a vá­ros főhatósága alá tartoznak-© vagy sem. Ki is mond­ták szépen, hogy nem; nem adóznak a város házadé- jába, nem fogadják el a városbíró jogát; ha a nemes ipart űz, azután nem fizet adót, — örüljön az ipar, hogy ezáltal megnemesül, mondotta Thuránszky liptói követ — a város által netalán kivetendő fejadót sear fizeti. Végül már a mérsékelt Szentkirályi is meg- sokalta a nemesek önző magatartását és a teljesen unparlamentáris, «ez már gyalázat!» felkiáltásba fa­kadt ki. Az arisztokraták legendája A radikális Palóczy még- tovább ment, mert ami­kor a megyei követek egyre-másra hivatkozni kezd­tek a magyar nemesség múltbeli érdeméire, felállott és hosszú, de alapos filippikában leszedte a magyar nemesekről a keresztvizet. — Tisztesség és becsület a mi bátor arisztokra­táinknak, — mondotta — tartsák meg koszorúikat, de ne felejtsük el, hogy mialatt ők fent a jólvédett váraikból intézték « harcokat, azalatt lenn a völgyek­ben a nép ontotta a vérét, azt gyilkolták le és cipel­ték el török rabságba. Mindig is a nagy urak, az oligarchák voltak ebben az országban minden anar­chiának az okai. Ha a Dózsa. György-, meg a fekete

Next

/
Thumbnails
Contents