Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-07-19 / 29. szám
Budapest, 1933 július 19. Független Budapest 7 Újabb űt- és csatornaépítési szüKségmunháKat indít meg a főváros Egy és egynegyedmillió útépítésre, félmillió csatornaépítésre Mire e sorok megjelennek, nyilvánosságra kerül a döntés a főváros legutóbbi 1.7 millió pengő értékű áru- iiiíelezéses út- és csatorna- építési közmunkái ügyében. Borvendég Ferenc alpolgármester már a múlt héten aláírta a határozatot, melyet azonban jóváhagyás végett fel kellett terjeszteni a belügyminiszterhez és csak a jóváhagyás beérkezése után emelkedik a. vállalatbaadási határozat jogerőre. Addig tehát, amíg a miniszteri leirat nincs a város birtokában, nem ismertetni a határozatot. Ez alkalommal a tőváros 1,240.000 pengő értékű útépítést és 470.000 pengő értékű csatornáépítkezést végeztet a vállalkozók hitelének igénybevételével. Tíz és öt csatornaépítkezés kerül lebonyolításra. A főváros már szombatra várta a miniszteri jóváhagyást, amely azonban addig nem érkezett meg, a hét első napjaiban azonban mindenesetre a városházán lesz. Az út- és csatornaépítési munkálatok állásáról informálódtunk Király Kálmán latokat a tervekkel együtt a polgármesteri II. ügyosztály felterjesztése kapcsán bemutatta a belügyminiszter úrnak. A jóváhagyás 1—2 nap múlva várható vissza, ágy, hogy a munkák megindítása már csak napok kérdése. Itt említjük meg, hogy legutóbbi számunkban téves számadatokból kiindulva azt írtuk, hogy a hitelezés igen nagyon megdrágítja a csatornaépítési munkálatok végrehajtását. Illetékes helyen nyert felvilágosítás alapján közöljük, hogy a közölt 82 P 60 filléres egységár a főgyűjtők figyelembevételével keletkezett. Sárgaság, gyomorhurut esetében az orvosok ff MIRA“ glauhersós gyógyvízzel tartatnak kúrát, nagy eredménnyel. Ezzel ellentétben az előző évek átlagául szerepel tetett 53 P 40 fillér kiszámításánál csupán kisméretű körcsatorna szerepe]. Ha a főgyűjtők adatai levonatnak, akkor a szükségmunkák csatornázási átlagos egységára kereken 55 pengő, ami a korábbi 53 P 40 filléres árral szemben nem mutat lényeges eltérést. ■ November clscftiil öl lakbéreket állapit meg a főváros Az ój epttleieftbeii leszállffffiit, o réglebbegi ieiessieiils ú béreltei Király Kálmán tanácsnoknál, az ügyosztály kitűnő vezetőjénél, aki ezeket mondotta: — A közmunkák megindítása, valamint a nagy munkanélküliség enyhítése céljából a múlt évben vállalatbaadott úgynevezett szükségmunkák első csoportjában 20 útépítés és 28 csatornaépítés került lebonyolításra. A munkák túlnyomó része már befejeződött, a hátralevő rész pedig a közeljövőben. Az útépítések közül a két legnagyobb munka: a Hidegkúti és Budaörsi utaknak végleges burkolattal való ellátása. November 1-én végleg felszabadul a lakásforgalom és ezt az alkalmat használja majd fel a főváros egy régebbi tervének keresztülvitelére. Nevezetesen már régen készülnek arra, hogy a városi bér- házak lakbéreit közös nevezőre hozzák és megszüntessék azt a nagy díjkülönbözetet, mely a háború előtti és az újabban épült városi lakások bérei között fennáll. Nem ritkák az olyan esetek, hogy ugyanolyan elrendezésű lakásért az újabban épült bérházakban kétszer annyit fizetnek a lakók, mint a háború előtt épült bér- házakban. ezt a béremelési rendeletet és megint árdrágítással fogják vádolni a fővárost, azt azonban elfelejtik, hogy éveken át csaknem féláron laktak és élvezték a kötött forgalom, számos előnyét. November 1-én az üzletbéreket is revízió alá veszik a városi házakban. Az üzlettulajdonosok szintén állandóan zaklatják a fővárost bérmérséklésért és hivatkoznak arra, hogy a magánházakban sokkal olcsóbbak ma már az üzletbérek. Sok vonatkozásban ez tényleg így van és semhogy az üzletek üresen maradjanak, a főváros inkább maga is hozzájárul az újabb bér csökkenté sAz í. kér., Hidegkúti út bazalt kiskő és beton útburkolata már elkészült, míg az I. kér., Budaörsi út betonburkolata néhány bét múlva adható át a forgalomnak. — Nein érdektelen, ha e munka nagyságára vonatkozólag néhány adatot közlünk. A kelenföldi állomás mellett a vállalkozó cég a munka tartamúra hatalmas telepet állított fel, ahol a vasúton érkező anyagokat tárolja és a felhasználáshoz való előkészítést végzi. A betonút jóságára és szakszerű kivitelére igen nagy befolyással vau az úgynevezett adalékanyagok (zúzottkő és zúzalék) előírásszerű keverése. A cég egy hatalmas adagolótornyot állított fel, ahova egy paternoster szerkezetű emelő viszi fel a különböző anyagokat és hat rekeszben tárolja. A torony alá álló teherautóba azután a különböző rekeszekből az előírásszerinti mennyiségben eresztik az anyagot. A munka helyszínén az autó tartalmát a betonkeverőgépbe ürítik, ahol a szükséges vízmennyiséggel betonná keverik. Ezt a betont egy speciális gép: a »finisher« elegyengeti és le is döngöli. Az elkészített úttestet nem szabad rögtön átadni a forgalomnak, hanem néhány héten keresztül nedves állapotban kell tartani, nehogy a beton, hirtelen száradva, repedjen. E gépek napi teljesítménye 800 m* útburkolat. Ehhez szükséges mintegy 48 vágón bazalt zúzottkő, zúzalék és cement, tehát naponta 1 vonatrakomány anyag. Az egész munkánál pedig mintegy 800 vágón zúzottkő és zúzalék, továbbá 80 vágón cementre lesz szükség. Ezenkívül 450 m3 víz kell a betoukészí- téshez és nyolcszor annyi, tehát 3600 m3 víz a beton locsolásához. A csatornaépítési szükségmunkák keretén belül sikerült oly vidékeket csatornával ellátni, amelyek az utóbbi években igen. fejlődtek és így a csatornázás felette sürgős. így a Lágymányoson, Kelenföldön, Angyalföldön és Szuglóban. A munkák nagyrésze a mutatkozó talajvíz miatt költségesebb, mint a múltban, mikor legnagyobbrészt a város belsejében készültek csatornák, ahol a talajvíz csak elvétve jelentkezett. Ilyen helyeken (mint például Kelenföldön) a csatornák állékonyságának biztosítására a kisebb méreteknél kőagyagcsöveket kell felhasználni, míg a nagyobbméretű csatornák klinkertéglából készülnek. Erre a megoldásra a hosszas kísérletezés és a külföldi tapasztalat vezetett. — A csatornaépítési munkák, az igen nagy munkák kivételével, úgyszólván mind elkészültek, liléivé a közeljövőben nyernek befejezést. A csatornázási munkák közül a, két legnagyobb: a Budafoki útion és a, Béke uccúban épülő két főgyűjtő. A budafoki ál i főgyűjtő bel mérete 3.60 in átmérőjű kör- szelvény. Falvastagsága fenékben és boltozatban 30 cm, vállbán 90 cm. A csatorna anyaga klinkertégla bitumenes habarcsba fektetve. A békeuccai főgyűjtő belmóreto 556 folyóméter hosszúságban 1.90 m, 461 folyóméter bosszúságban pedig 1.70 m átmérőjű kűrszelvény. Falvastagsága fenékben és boltozatban 25 cm, vállbán pedig 44 cm. A gyűjtőcsatorna banxitbetonból, külső szigeteléssel készült. Újaid ián az út- és csatornaépítési szükség- munkák második csoportját képező 10 út- és 5 csa- 1oniaépítkczélsre, vonatkozólag tartott Versenytárgyalás eredményeit feldolgozva, a vonatkozó ajáuEz a bérkülönbözet az építési költségek differenciáján alapul, mert a főváros a lakbérek megállapításánál arra törekedett, hogy a házbérek az építési költségek amortizációját fedezzék. Az újabban épült drága házakban magas lakbéreket kellett megállapítani, melyeket azóta a viszonyok változása folytán mérsékeltek ugyan, de az új városi házakban ma még aránylag mindig drágák a bérek. Eddig nem volt alkalom a feltűnő differenciák kiküszöbölésére, de most a lakásforgalom felszabadulásakor ezt az árnivellálást végrehajtják. Az a terv, hogy november 1-től az egész vonalon üj házbéreket állapítanak meg és a városi lakásokban az egyforma elrendezésű lakások után egyforma béreket is kell majd fizetni. Az új házakban árleszállítást jelent majd a házbérek nivellálása, a régi házakban azonban némi béremelést fog ez az intézkedés jelenteni. Kétségtelen, hogy a régi házak lakói kelletlenül fogadják majd A kőbányai sertésszállások kitelepítését ismét sürgetik. A Független Budapest nemrégen megírta, hogy Bucsánszky Bertalan, a kőbányai kerület elöljárója terjedelmes és alaposan megindokolt memorandumot nyújtott be a polgármesterhez és a kerület lakosságának nevében kérte, hogy intézkedjék a hizlalótelepek megszüntetése iránt, mert ettől függ a kerület jövője és közegészségügye. A múlt héten a törvényhatósági tanácsban is megemlítették az ügyet és szintén a kitelepítés mellett foglaltak állást. Ennek az interpellációnak az adott aktualitást, hogy érdekelt részről sürgetni kezdték a dön- dést a Vásárpénztár kezelése alatt volt Ceglédi úti seriéshizlálóielep bérlete dolgában. A fővárosnak a Ceglédi úton nagykiterjedésű és a legmodernebb berendezésű sertéshizlalótelepe van, mely eddig a Vásárpénztár kezelése alatt állott, Amikor a Vásárpénztár felszámolását elhatározták, megvitatásra került ennek a hizlalótelepnek a sorsa is. A háború idején a főváros jelentős tőkét fektetett be ebbe a modern telepbe, mely úgy a főváros közélelmezési szempontjából, mint az országos jelentőségű export szempontjából nagy szerepet játszott. A főváros vezetősége nem akarta ezt a telepet megszüntetni és elveszni hagyni a beruházott értékeket, ezért határozott a bérbeadás melleit. Meg is hirdették a pályázatot, melynek feltételei teljesen nyíltak voltak, a főváros semmiféle kikötést nem szabott és a pályázók tetszésére volt bízva, hogy milyen ajánlatot tesznek. Az érdeklődés nem volt nagy, mindössze 3 pályázat futott be a három hónappal ezelőtt lejárt versenytárgyalásra. A. pályázók évi 10—15.000 pengőnek megfelelő bérhez. Elsősorban a városháza épületében lévő üzletek liázhérét fogják leszállítani és itt is megszüntetik a feltűnő aránytalanságokat. Ezek az intézkedések a főváros bérjövedelmeinek további csökkentését fogják eredményezni, ami a jövő évi költségvetés összeállításánál nem hagyhatnak figyelmen kívül. Ugyanekkor a főváros gondoskodni fog- arról, hogy a liázbérek pontosan befolyjanak, mert nem tűrhető az az állapot, hogy félmilliós bérhátralékok álljanak fenn. Az utóbbi időben sok vesztesége is volt a városnak, mert egyes lakók és üzletbérlők nagy bérhátralékok hátrahagyásával megszöktek. Ezentúl nem lesz a bérlőknek alkalmuk nagy ösz- szegekkel hátralékban maradni, mert aki nem fizet, azt azonnal kilakoltatják és ingóságaik visszatartásával gondoskodik a főváros a bérkövetelés behajtásáról. A városi bérházak gondnokait anyagilag is felelőssé teszik a házbérek pontos fizetéséért. összeget ajánlottak fel. Három hónap óta késett a döntés és az ajánlattevők megunták a hosszas várakozást és kijelentették, hogy ha a főváros hamarosan nem határoz a bérbeadás felöl, úgy ajánlatukat visszavonják. Ezért került tehát napirendre a kőbányai sertésszállások ügye. A törvényhatósági tanácsban is azt követelték, hogy a főváros szüntesse meg az összes kőbányai hizlaldákat és saját telepét se adja többé bérbe. Ebből az alkalomból kifolyóan a köz- élelmezési ügyek vezetői a napokban személyesen kiszálltak a kőbányai liizlalótelepekre és megtekintették az ottani üzemeket. Megállapították, hogy mintegy 20 sertéshizlalda működik a főváros Ceglédi úti telepe körül és ha a főváros a saját hizlaldáját be is szüntetné, azzal lényegesen nem javulna a helyzet, mert 20 magánsertésszállás továbbra is okot szolgáltatna a lakosság panaszaira. Gyökeres megoldás csak az összes telepek kisajátítása, árán volna, elérhető, ez legalább tíz millió pengő költséggel járna, amit a főváros a mai viszonyok között előteremteni nem tud. így hát egyelőre, amíg a pénzügyi viszonyok nem javulnak, le kell mondani a kőbányai sertésszállások ra(1 i ká 1 i s megszüntetésérő 1 és amíg ez bekövetkezik, a főváros is értékesítheti a maga telepét. Ezért a polgármester mégis csak azt fogja javasolni, hogy a Vásárpénztár kezelése alatt állott modern városi, sertéshizlaldát ne szüntessék meg, ne hagyjanak értékeket parlagon, hanem adják bérbe magánvállalkozónak. A polgár- mester nemzetgazdasági szempontokkal is megindokolja javaslatát. A kőbányai sertésszállásokat nem szüntetik meg Húsz magánkézben levő sertésszállás kisajátítása 10 millió pengő költséggel járna
