Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-07-19 / 29. szám

Budapest, 1933 július 19. Független Budapest 5 Az összes bérleti szerződéseket felülvizsgálják A verpelétiúti súlyos bérleti szerződés terelte rá a figyelmet a főváros többi szerződéses bérleteire A Független Budapest múlt heti számában ír­tunk arról, hogy a főváros meg akarja vásárolni a Verpeléti út 3. számú bérházat a felállítandó XI. ke­rületi elöljáróság céljaira. A vásárláshoz az illetékes bizottság nem járult hozzá, de bizonyos, hogy « vétel mégis létrejön, mert anyagilag igen kedvező a fővárosra nézve. Ezt az épületet a főváros tízéves szerződés alapján bérli és a szerződés csak -1938 vé­gén jár le. Ezzel kapcsolatban rámutattunk arra, hogy a főváros milyen könnyelmű szerződést kötött annakidején, mert a 420.000 pengőre értékelt épület­ben bérelt helyiség után évente több mint 71.000 pengő bért fizet. Olyan aránytalanul nagy ez a bér­összeg, hogy a főváros hat év alatt kifizeti az in- | gatlan egész értékét. Cikkünk nyomán az autonómia fórumai is felfigyeltek erre a bérleti szerződésre és elrendelték annak megvizsgálását, hogy milyen körülmények között jött létre ez a megállapodás és miért kötötte le magát a főváros ilyen hosszú időre ezzel a hatalmas bérfizetési kötelezettséggel. Már akkor, amikor ezt a szerződést megkötötték, 30—40 százalékkal fizette túl a város a jogszerű, normális bért, ma pedig éppenséggel hallatlanul horribilis összeg ez. A verpelétiúti bérlet terelte rá az illetékes tényezők figyelmét a többi városi bérletek ügyére is. Köztudomású, hogy sok városi intézmény I van ezidőszerint is magánépületekben elhelyezve és a főváros az ilyen bérlemények után sok pénzt fizet ki évente. Tavaly már megkísérelték a bérek csök­kentését, azonban az eljárás csak kevés eredményt produkált. A hosszúlejáratú bérleti szerződések bir­tokában a háztulajdonosoknak csak egy kis része mutatkozott hajlandónak 5—10 százalékos bérenged­ményre, míg a többiek kereken megtagadták a fő­város bérleszállítási kérelmének teljesítését. Most azonban a közigazgatási bizottság utasítására felül­vizsgálják az összes bérleti szerződéseket I és ha másként nem, úgy gazdasági lehetetlenülés I címén törvényes úton kísérlik meg a viszonyokkal aránytalan bérösszegek leszállítását. Külön fogják megvizsgálni azt is, vájjon annakidején tényleg in­dokolt volt-e olyan nagy összegű bérfizetési kötele­zettségeket vállalni, mint amilyenek az érvényben lévő szerződésekben foglaltatnak. Ott, ahol lehetőség van rá, a bérletet fel is mond­ják, mert a főváros arra törekszik, hogy lehetőleg megszüntesse a magánházakban lévő helyiségbér­ieteket, és minden közhivatalt városi épületbe tele­pítsen át. At, iskoláknál ez az intézkedés már meg is történt. Tudvalevő, hogy a háborús idők alatt szüneteltek az iskolaépítkezések és a főváros kény­telen volt egész sereg magánházat bérbevenni isko­lai célokra. Ezeket a bérleteket most sorra felmond­ják és az új tanévben már alig 3—5 iskola marad meg magánépületben, de a következő 6 évben már ezek is középületben fognak működni. Milyen propagandaeszközökkel dolgozik a Fővárosi Hirdető Vállalat? A Hirdető Vállalat meg akarja rohamozni az iparengedélyért folyamodó kereskedőket és iparosokat A Hirdetővállalat ellen támadások hangzottak el a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén. Azt rótták fel a vállalat vezetőségének hibájául, hogy elősegíti, a közterületeken a külföldi fürdőhelyek propagandáját és háttérbe szorítja a hazai nyaraló­helyek hirdetéseit. Ez a támadás az osztrák fürdő­plakátok kiragasztásán alapul, mert az utóbbi hetek­ben a hirdetőoszlopokon tényleg sok ausztriai fürdőplakát jelent meg. Az azonban nem a Hirdető- vállalat jóakaratán múlik,'hogy a magyar fürdők és nyaralóhelyek keveset hirdetnek és takarékos- kodnak a propagandaköltséggel, mert hiszen a Hir­detővállalat — legalább is tudtunkkal — nem válo­gat a hirdetői elek között és mindenkinek a plakátját kiragasztja, aki az előírt díjat lefizeti. Hogy az osztrák és a többi külföldi fürdőplálcátok nagyobb számmal jelentek meg Budapest uccáin és forgalmasabb helyeken kerültek kiragasztásra, mint a magyar fürdőké, az csak a külföldiek nagyobb áldozatkészségét és a propagandában rejlő nagy értékeknek általuk való felismerését jelenti. , Azt is kifogásolták, hogy egyre-másra kerülnek az uccára olyan új hirdetéseszközök, amelyek a for­galmat akadályozzák és amellett ízléstelenek. Ezek a panaszok már sokkal jogosultabbak és a polgár- mester már utasította is a Hirdetővállalat vezető­ségét, hogy a kifogásolt hirdetési módokat szün­tesse meg. A Hirdetővállalat a rossz gazdasági viszonyok hatását most propaganda-tevékenységgel igyekszik ellensúlyozni. A polgármester intézkedésére a kerü­leti elöljáróságok ezentúl megküldik a Hirdető- vállalatnak az újonnan kiadásra kerülő iparenge­délyek listáját és a Hirdetővállalat valamennyi új iparengedélyest felkeres és őket az új üzletnek, mű­helynek hirdetés útján való propagálására szólítják fel. így akarják ellensúlyozni, illetve pótolni az el­maradt hirdetéseket. A propagandának ezt a módját mi egészen furcsának, sőt megengedhetetlennek tartjuk. Hatósági pressziót látunk abban, ha a Hirdető- vállalat, közegei a kezdő kereskedőket vagy újdon­sült iparosokat felkeresik és hatósági jellegű fel­lépéssel igyekeznek őket a főváros tulajdonában lévő üzem útján való reklámozásra vagy más hasonló propagan­dára megnyerni. Ez nagyon könnyen odavezethet, hogy az új ipar­engedélyes hatósági terror alatt megbízást ad a rek­lámra és iia a reklám nem jár részére a várt és remélt eredménnyel, u fővárost teszi érte felelőssé. Feltétlenül szükségesnek tartjuk tehát, hogy a polgármester a kerületi elöljáróságoknak adott utasítását sürgősen hatálytalanítsa. Értesülésünk szerint ősszel megtörténik a döntés a vállalat új igazgatójának kinevezése ügyében. Addigra megegyeznek a pártok, vajjop Pogány Zsigmond, a vállalat régi aligazgatója, vagy Ku- binyi László legyen-e a vállalat végleges vezetője. Családiházak is kapnak tatarozási hitelt, de a hitelezési feltételeket nem enyhíti a kormány Legutóbbi számunkban jelentettük, hogy a fő­város felterjesztéssel fordult a kormányhoz és a tatarozási hitel feltételeinek enyhítését, a kölcsön- idö meghosszabbítását kérte. A nyilvánosságra ke­rült közlések szerint a fővárosnak ez az akciója nem járt sikerrel, mert a kormány kijelentette, hogy a feltételeken változtatni nem áll módjában. Ezzel szemben a ta­tarozási hitelt kiterjesztették a családi Hazakra is, mert eddig csak bérházak helyreállítására fordítot­tak kölcsönt. A családiházak tatarozási hitelfelté­tele^ teljesen azonosak a bérháztatarozási kölcsön feltételeivel. Eszerint tatarozási kölcsönben része­sülnek átalakítási és helyreállítási célokra azok a családiháztulajdonosok, akik július 31-ig ezirányú igényüket a hitelnyújtásban résztvevőknél beszerez­hető igénylési lapon a hatóságoknál előterjesztik. Családiházak tatarozása céljából hitel olyan összeg erejéig folyósítható, ami kamatokkal együtt köztisztviselőknél azok két évi lakáspénzéből visszafizethető, míg magántisztvise­lőknél, magánosoknál, illetve szabad pályán lévők­nél a tatarozási hitel az igazolt évi jövedelemnek legfeljebb 20%-a erejéig terjedhet. Úgy a lakás­pénzből, mint laz évi összjövedelem 20%-ából le­vonják a családiház adóját és egyéb közter­heit. Családiházakra tatarozási hitel csak elsőhelyű telekkönyvi megterhelésben való bekebelezés mellett nyújtható. Nagy óbb szabású átalakításoknál és tata­rozásáénál az adókedvezmény, illetve adómentesség a családiházaknál is kérhető. Az akció segítségével előreláthatóan jelentő­sebb munkaalkalom fog megindulni és különösen a köztisztviselők veszik majd igénybe nagyobb mér­tékben a tatarozási hitelt. Magánosoknál már ke­vésbé lehet sikere az akciónak, mert egyévi 3—4000 pengő összjövedelemmel rendelkező csa­ládiháztulajdonos alig néhány száz pengő tatarozási hitelhez juthat, tekintve, hogy az évi jövedelem 20%-ából még házadó és a közüzemi költség összes jövedelmeit is levonják. Bélrenyheség, székrekedés kiinduló pontja számtalan súlyos betegségnek és különösen veszélyes a vértolulásban, az aranyér, érelmeszesedés és sérvben szenvedőknél. Ezen esetekben felbecsülhetetlen szol­gálatokat tesz a Hunyadi János természetes keseríívíznek U■ ■ mu^rlä lánnc rendszeres használata. A »lUnycfiUl keserűvíz biztosan és enyhén hat, szabályozza a bélműködést, a vérkeringést és erősíti szervezetünket. Idejekorán használva sok súlyos betegségnek vehetjük elejét és hosszabbítjuk meg ezáltal életünket. M HÉT Budapest és a jamboree A fővárosnak tulajdonképpen — tisztán jogi gon­dolkozással nincs sok köze az idei nyár legnagyobb idegenforgalmi eseményéhez, a gödöllői Jámbor ee- hoz. Mégis: Budapest nagy napok elé néz a cserkész- világ tábor ozás alkalmából. Amikor felmerüli a gö­döllői táborozáshoz való nagy költséghozzájárulás gondolata, a főváros pártjai nem nagyon lelkesedtek azért, hogy Budapest pénzén Gödöllőre vigyék a, kis külföldi cserkészeket. Most azonban, hogy a világ minden tájékáról gyülekezni kezdenek gyermekek, szülök és kísérők, végeredményben mégis csak Bu­dapest lesz az, sőt egyedül csak Budapest, amely igazán hasznát látja ennek a világeseménynek, A következő hetek meg fogják mutatni, mit jelent ez az óriási idegenforgalmi esemény, — nem Gödöllőnek, hanem Budapestnek, a főváros kereskedelmének és iparának. Budapest és környéke közigazgatásilag külön-külön test. A valóság azonban mást mond: Pest és Pestkörnyék, túl a jogi szempontokon, egy test és egy lélek, Ami jó Gödöllőnek és a többi pest- környéki városnak, az még jobb Budapestnek. Meg­térül anyagiakban is az az összeg, amit a főváros a Jamboree-ra fordít, de megtérül többszörösen er­kölcsiekben, propaganda értékben. A cserkészek, akik most Magyarország felé sietnek mindenfelől, a jövendő Für ópút, Amerikát, Ázsiát és Afrikát je­lentik, a, propaganda pedig a világ jövő nemzedé­kének, de Budapest jövőjének is szól. Nemcsak pilla­natnyi haszna lesz a magyar fővárosnak ebből az eseményből: évtizedek múlva is hasznát látja még annak a propagandának, amelynek költségeihez oly kevéssé szívesen járult hozzá, A „megdöbbentő“ álláshalmozások A nyári szünet előtt, az utolsó pillanatban még elővették az álláshalmozások ügyét, hogy a közvéle­mény is kapjon valami csemegét. Szerencsére Rassay Károly indítványa meghiúsította ennek a kérdésnek galoppban való elintézését és most néhány száz úgy­nevezett álláshalmozó néhány hónapra kegyelmet kapott. A polgármesteri indítvány a nem informált és mesterségesen nyugtalanított közvélemény hatása alatt készült: nagyon helyes, hogy újból elölről kez­dik az egész álláshalmozási kérdést, mert a mi fel­fogásunk az, hogy nem azok az álláshalmozók, akiket eddig annak kineveztek, hanem azok, akik sehol sem látszanak. Amikor elolvastuk az újságok félel­metes címeit és azokat a «megdöbbentő leleplezése­ket», amelyek csokorbakötötték az álláshalmozás dsun gél virágait, kissé elszégyeltük magunkat: a «megdöbbentő» adatok nem tudtak bennünket meg­döbbenteni. Akárhogy van is ez, nem tudtunk elször - nyűködni azon, hogy egy főiskolai képzettségű, diplomás embernek, jóllehet 2000 pengős nyugdíja is van, második állást mertek adni, ahol újabb 2000 pengőt kap. Csúf és méltatlan az a lárma és az a mód, ahogyan politikai célokra akarják kamatoz­tatni sokan ezt a súlyos problémát: nagyon egyet­értünk Rassayval, aki sietett közbelépni és helyes útra terelni azt, ami helytelen. Látjuk és ismerjük az «álláshalmozókat», ha nem is személy szerint. Lát­tuk őket dolgozni évtizedeken át a város szolgála­tában, láttuk távozni őket, fiatalon, munkaképessé­gük teljes erejében és nem találjuk kétségbeejtőnek, hogy öreg korukra nem akarnak mártírok lenni, hanem ragaszkodnak az élethez és a munkához. A hiba csak ott van, hogy sok esetben, sőt a legtöbb esetben protekció és összeköttetés dönti el, lesz-e valakiből álláshalmozó, vagy sem, nem pedig az ér­dem. Aki tud valamit, aki szakértője valamely kér­désnek, annak a munkájúit, szabad igénybevenni ak­kor is, ha a törvény nyugdíjba kergeti. Annak he­lyet kell adni, a nap alatt akkor is, ha hamisan ér­telmezeti jelszavak mást mondanak is. Krisch Fehde János tetőfedő mester Budapest, I., Karolina út 16 Telelőn: 69-5-59

Next

/
Thumbnails
Contents