Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-07-12 / 28. szám

4 Független Budapest Budapest, 1933 július 12. Országos idegenforgalmi tanácsot tervez a kormány Törvéníjíervezei amely sesihiiíefo se stell szakvéleményt nyilvánít, javaslatokat dolgoz ki és előtei’jesztéseket tesz. A tanács elnöke a kereske­delmi miniszter, helyettese az államtitkár, alelnökei Budapest főpolgármestere és a MÁV elnöke. Ezeken kívül lesznek hivatalból tagok, akiknek megbízatása visszavonásig szól és legfeljebb 30 kinevezett tag, akiknek mandátuma 5 évig tart. A törvénytervezet ellen a főváros is erőtel­jesen tiltakozik, mert a rendelkezések szerint a főváros idegenfor­galmi költségvetésében előirányzott összegek felett a tervezet törvényerőre emelkedése esetén nem a fő­város, hanem az Idegenforgalmi Tanács rendelkez­nék. Hasonlóképpen megszűnne a vidéki városok önrendelkezése is a maguk idegenforgalmi propa­ganda költségei felett. A főváros, mely a magyar ! idegenforgalom fejlesztése érdekében már hosszú j idő óta a legnagyobb áldozatot hozza, nem is nyu- godhatik bele ilyen intézkedésbe és a polgármester a részletes előterjesztésben ki is fejti a tervezettel szembeni aggályait. A törvénytervezetet a minden oldalról felmerült kifogások nyomán most átdolgoz­zák és a módosítás munkájában a főváros idegen- forgalmi szakértői is részt vesznek. Ezrekre menő pere van a fővárosnak A főváros perli a rosszhiszemű adósokat, a rosszhiszemű pereskedők viszont százezres porokét akasztanak a főváros nyakába — szegény alapon Az idegenforgalom problémájával egyre beha- tóbban foglalkoznak az összes érdekelt hatóságok és testületek. A jelek szerint a kormány az idegen- forgalom terén is magához akarja ragadni a teljes intézkedési jogot, erre vall az a törvénytervezet is, melyet a kereskedelmi miniszter készített az idegen- forgalom fejlesztésére. A törvénytervezetet most küldték meg hozzászólás véget az érdekelteknek es a minisztériumban ankét is volt a tervezett intéz­kedés megvitatására. Ezen az ankéten a megjelent érdekeltségek és hatóságok képviselői egyöntetűen a törvénytervezet ellen nyilatkoztak, mert az abban foglalt elgondolásokat nem tartják célravezetőknek. A törvénytervezet mindössze hat paragrafus­ból áll. Mindenekelőtt leszögezi, hogy az idegenfor­galom fejlesztése nemzeti és gazdasági érdek, irá­nyítása. kormányzati feladat. Az idegenforgalmat érintő minden tevékenység ellenőrzése a kereskedel­mi miniszter ügykörébe tartozik. Különös feladata a miniszternek: 1. az idegenforgalom emelését és a belső turistaforgalom, hétvégi üdülési forgalom fejlesztését célzó tevékenységet irányítani és az adott utasítások végrehajtását ellenőrizni; 2. gon­doskodni arról, hogy az idegenforgalommal foglal­kozó hatóságok, intézmények, szervezetek és társasá- gk célkitűzése és működése az erők összefogását eredményezze és feleslegesen párhuzamos munka ne végeztessék; 3. ellenőrizni az idegenforgalmi és me- netjegyirodák működését, azok szervezetét, az al­kalmazott idegenvezetők alkalmasságát és az irodák leül- és belföldi propagandáját; 4. gondoskodni ar­ról, hogy a hazai közlekedési vállalatok megfelelő idegenforgalmi és turisztikai propagandát fejtse­nek ki és menetrendjeiket az idegenforgalmi érde­kek szempontjából is állapítsák meg. Kötelezheti a miniszter a vállalatokat, hogy évi költségvetésükbe saját idegenforgalmi propagandá­juk szolgálatára méltányos összeget irányozzanak elő; 5. gondoskodni arról, hogy az idegenforgalmi szempontból jelentőséggel bíró hazai intézmények, helyes utak, közlekedési eszközök népművészeti ter­mékek az idegenek által az adott körülmények kö­zött könnyen és alkalmas időben hozzáférhetők és a nemzet kulturális színvonalának bemutatására méltó állapotban legyenek. A miniszter ellenőrzi a szállókat, penziókat, vendéglőket A rossz gazdasági viszonyok többféle tekintetben éreztetik ha­tásukat a főváros közéletében. Ezek a körülmények játszanak közre abban is, hogy a főváros perei az utóbbi időben nagyon megszaporodtak. A kereseti lehe­tőségek és a jövedelmek nagyfokú csökkenése miatt egyre többen lesznek adósai a városinak, nem fi­zetik a béreket, illetékeket, szer­ződésben kikötött járandóságokat és sokan nem tesznek eleget szer- I ződésben vállalt kötelezettségüknek, ami mind arra i vezet, hogy a főváros kénytelen jogos követeléseit j per útján érvényesíteni. I Rengeteg per keletkezik a közmunkákból is. Sok j vállalkozó tönkremegy, félbehagyja a munkát, mások j a főváros megkárosításával igyekeznek maguknak nagyobb Hasznot biztosítani. Ezektől is per útján kénytelen a főváros jogainak elismerését követelni. Ugyanekkor megszaporodtak a főváros ellen indított perek is. Valósággal divat lett a város ellen a legkülönfélébb címeken kártérítési pert indítani. Nem ritkák a száz­ezres, sőt milliós perek sem, melyek minden jogszerű­séget nélkülöznek, ellenben sok munkát okoznak a fővárosinak. A magánosok rendszerint szegényalapon perelnek, minden kockázat és költség nélkül, ellen­ben a fővárosnak hatalmas kiadásokat okoznak a periratok bélyegköltségei, szakértői eljárások és az egyéb mellékköltségek, melyeket még nyert perek ese­tében is viselnie kell, mert nincs kin behajtani a költségeket. Szemethy Károly tiszti főügyész kimutatást ké­szített a fővárosi jelenlegi pereinek tömegéről. Ebből a jelentésből megdöbbentő számok derülnek ki: közönséges pere 2573 van a fővárosnak, közigazgatási pere kerek 400 van folyamatban. Csőd és csődönkívüli kényszer egy ességnél 221 esetben van a főváros érdekelve, adó- és illetékper 3283 van most folyamatban. Havonta körülbelül 1—500 új per indul. Sok bajt okoznak a gyáani perek is, melyek szintén állandóan «Szaporodnak. Ezi cl ősz érint 520 gyám! per van folyamatban. Űjabb tíz évre berbeadták a rákos! katonai gyakorlóteret Szemethy Károly dr és a múlhatatlanul szükséges tisztaság és kényelem szempontjából megállapított hiányok kiküszöbölése iránt intézkedik. Kötelezheti a miniszter a szállo­dákat, penziókat, vendéglőket a szoba- és éttermi árak időszakonkinti bemutatásába, közzétételére és méltányos irányárakat szabhat meg. A miniszter feladata a külföldön idegenfor­galmunk céljait szolgáló hatásos és ízléses propagandamunka végzése és a mások által végzett ilyen munka ellenőrzése. Végül tanulmányozza az idegenforgalom fejleszté­sének eszközeit, gondoskodik statisztika felállításáról és annak feldolgozásáról. Az idegenforgalmi költségek céljaira szolgál a kereskedelmi minisztérium költségvetésében, továbbá a közlekedési vállalatok, vármegyék és városok költ­ségvetésében e célra előirányzott összeg, az IBUSZ nyereségének egy bizonyos száza­léka, valamint a MÁV 30 kilométernél távolabbi uta­zásra érvényes jegyei után szedett két-két fillérek­ből összegyűlő bevétel. Idegenforgalmi véleményező testület az Orszéigos Magyar Idegenforgalmi Ta­néves, mely saját kezdeményezéséből, vagy felhívásra SIDOL S11™ ii. OftTZL LIPOT „SIDOL“ VegyiterméKeK Gváfíl A Budapest, VII., Cserei u. 14 “ iVl. W Telefonsz4m : Ant. 966—86. 068—27 100.000 pengőt kap a főváros a gyakorlótér hátralékos bére fejében Az állam a legpontatlanabb adósa a főváros­nak, Köztudomású, hogy a főváros bérek, illetékek, járulékok, állami hozzájárulások és egyéb címeken sok milliót követel a kincstártól, de még azt sem sikerült elérnie, hogy ezeknek a kinnlevőségeknek egy csekély hányadát is behajthassa. Az állam egyszerűen nem fizet és a főváros, bár többször kijelentette, hogy eré­lyesebb lépéseket tesz követelései kiegyenlítése ér­dekében és a peres eljcirástól sem riad vissza, mégis folyton húzza halasztja ezt a radikális lépést. így hát nem csoda, ha az állam nem siet a fizetéssel. Többek között a katonai kincstár is hatalmas összeggel tar­tozik a rákosi gyakorlóterek bérei fejében. A katonáséig évtizedek óta nem fizetett bért és a közeli hetekben vegyes bizottság ült össze, hogy ezt a kérdést rendezze. A bizottság összeülésének az adott aktualitást, hogy a rákosi gyakorló terek bér­leti ideje lejcirt és a minisztérium lépéseket tett a fővárosnál a bérleti idő meghosszabbítása érdeké­ben. Bár a beszállásolási törvény kötelezi a fővárost gyakorlótér céljaira szükséges terület rendelkezésre bocsátására, a főváros a szerzödésmeghosszabbítást ahhoz az előfeltételhez kötötte, hogy 'az állam ren­dezze a hátralékos bértartozást. A vegyes bizottság hosszas tárgyalások után meg is állapodott abban, hogy a folyó évi május 1-jét megelőző bérhátralékokat kerek 100.000 pengőben elismerik az állam terhére és ennek az összegnek a kifizetését a kincstár köte­lezően vállalja. 50.000 pengőt a folyó december 1-ig, a további 50.000 pengőt pedig két részletben, 1934 és 1935 végéig fog a kincstár kiegyenlíteni a min­denkor esedékes bérösszegeken felül. A főváros bízik abban, hogy a honvédelmi minisztérium ezt a meg­állapodást be is tartja, az összegeket pontosan ki­fizeti és ennek reményében a rákosi gyakorlóterek használati idejét további tíz és félévre meghosszab­bította. Az alsó- és felső rákosi gyakorlóterek terü­lete 478 magyar hold és ezért az állam holdanként évi 40 pengő bért fizet ezentúl a fővárosnak, összesen tehát évi 19.000 pengőt. A feltételek szerint a terület kizárólag katonai gya­korlótér céljaira szolgálhat, azon sem állandó, sem ideiglenes felépítmény nem létesíthető. Jogában áll a kincstárnak a kiképzés célját szolgáló vágtató­pályát, ugratópályát, hajtó- és akadálypályát fenn­tartani, valamint mindkét gyakorlótéren két hold nagyságú területen műszaki földásási munkálatokat végezni. A főváros a gyakorlótér területén termő fűter­mést értékesítheti és 10—15 holdnyi területen gyep­téglát vágathat, azonkívül magyar holdnyi terü­letet homokbányászati célokra használhat. A bérlet 1943 október végéig szól, de mindkét részről egy évi felmondással felbontható. Amennyiben a. főváros­nak városrendezési okokból, vagy egyéb célból a rá­kosi gyakorlóterekre szüksége lenne, úgy köteles a beszálásolási törvény értelmében a katonaság ré­szére más helyen gyakorlóteret kijelölni. GRÓSZ FRIGYES oki. mérnök, építési vállalkozó és kövező MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI VAS-, ACÉL- ÉS GÉPGYÁRAK ______BUDAPEST_____________________________________________ Há zi vízellátáshoz, kertöntözéshez kézi- és géphajtású Kitűnő tarlós kivitel. Olcsó árak. Nagy készlet. Forgalomba hozza: Magyar Királyi Állami Vasgyárak Kereskedelmi Képviselete Rt. Budapest, V., Vilmos császár út 28. Telefon: 273-20 BUDAPEST, I., BERCSÉNYI U. 7 Telefon; 68-0-64­Modern gőzmosódai berendezések Magyar Mosó és Fertőtlenítő RŐnMiráv Dft Budapest, III., Lajos ucca 115 re*. Telefon: 62-5-23 Honié. Román és Stein mérnökök, építési vállalkozók Budapest, VIII., Népszínház ucca 13 Telefon: 431-44

Next

/
Thumbnails
Contents