Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-06-21 / 25. szám
Budapest, 1933 június 21. Független Budapest 3 A tízéves BSzKRt deficit nélkül zárta a nehéz 1932-ík esztendőt A BSzKRt közgyűlésével kapcsolatban most jelent meg a BSzKRt igazgatóságának jelentése, amely rendkívül érdekes adatokat tartalmaz. A BSzKRt 1932-ben zárta le tizedik üzletévét és a jelentés ebből az alkalomból visszapillantást vet az elmúlt tíz esztendő üzemi eseményeire is. Ismerteti azt a nagy rekonstrukciós munkát, amely a háború és forradalmak alatt teljesen leromlott állapotba került vasutat üzemképes állapotba helyezte, majd felsorolja azokat az új beruházásokat, amelyeket a budapesti villamos- vasúti szolgálat fejlesztése érdekéiben teljesítettek. Tíz év alatt 25.3 kilométer hosszúságú új vonalakat épített a BSzKRt és ugyanez idő alatt 224.3 kilométer hosszúságban újították meg a vágány- zatot. A BSzKRt fennállásának első tíz évében a rekonstrukciós munkálatokra több mint húszmillió, új beruházásaira pedig több mint harminchárom millió, a fogaskerekű vasút villamosítási költségeivel együtt összesen közel ötvenhat millió pengőt fordított. A jelentés adataiból a budapesti közúti vasúti közlekedés valóban nagyszabású fejlődésének képe bontakozik ki. Az elmúlt tíz év alatt a BSzKRt a fővárosnak közlekedési adó, rendes és rendkívüli területhasználati díj és osztalék fejében összesen több mint 69,000.000 pengőt fizetett be. Tizenegyezer alkalmazottat foglalkoztat a BSzKRt, ami annyit jelent, hogy a hozzátartozókkal együtt mintegy 35.000 embernek adott és ad kenyeret. Óriási jelentőségűek ezek a számok nemcsak a BSzKRt és a főváros, hanem az ország gazdasági életének szempontjából is. Az utasforgalom alakulásának adataiból itt csak annyit említünk meg, hogy 1928 óta, amely esztendő a BSzKRt legkedvezőbb éve volt, 317 millió utaslétszámmal 22.5 százalékkal csökkentek a BSzKRt bevételei, de mindennek ellenére sikerült a vállalat pénzügyi egyensúlyát megóvni és deficit nélkül zárni le a nehéz 1932-es üzletévet is. Ugyancsak deficit nélkül zárult a földalatti, a BÚR és- a szentlőrinci vasút üzletéve is. A svábhegyi fogaskerekűre azonban 164.000 pengőt ráfizetett a BSzKRt 1932-ben. Beszámol végül a jelentés az 1932. évi pénzügyi eredményeiről. A társaság bevétele 49,926.328 pengő volt, a kiadások 49,744.581 pengőt tettek ki. A személyi és dologi kiadások összege az 1932. évben több mint 3 és félmillió pengővel kevesebb volt, mint az előző évben. A tiszta nyereség 181.747 pengő, amelyből a szabályszerű tartalékolások után osztalék és felül osztalék címén részvényenként 11 pengőt, összesen 137.500 pengőt fizet a BSzKRt a fővárosnak, emberbaráti és közművelődési célokra pedig 12.500 pengőt juttat. A BSzKRt az alábbi kommünikét adta ki a közgyűlés lefolyásáról; »A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság június 14-én tartotta X. évi rendes közgyűlését Bárczy István, a társaság elnökének vezetésével. A közgyűlés elfogadta az igazgatóságnak az 1932. üzletévre vonatkozó jelentését, megállapította a mérleget és zárószámadást és mind az igazgatóságnak, mind a felügyelőbizottságnak megadta a felmentést. A közgyűlésen a főváros közönségének .képviseletében Borvendég Ferenc alpolgármester jelent meg, aki a főváros nevében teljes elismeréssel emlékezett meg arról a tevékenységről, amelyet az igazgatóság és az ügyvezetés az 1932. évben kifejtett és amellyel a vasútvállalat pénzügyi egyensúlyát a válságos gazdasági viszonyok között és az utasforgalom nagymérvű csökkeriése ellenére is sikerült megóvni. Őszinte köszönetét nyilvánította az igazgatóságnak és az ügyvezetésnek, elsősorban Folkus- házy Lajos vezérigazgatónak és Márkus Jenő dr. vezérigazgatóhelyettesnek, továbbá a főosztályvezető igazgatóknak, a tisztikarnak és az egész személyzetnek.« A közgyűlés az igazgatóság tagjai sorába megválasztotta Urbanovieh Gr. Zoltán m. kir. kincstári főtanácsost. Jegyezze ön is. Hogy az A világon legjobb! Hashajtó ásványvíz. A Tabán helyett előtérben az Andrássy út meghosszabbítása Elsimultak az anyagi nehézségek az Andrássy úti nagy közmunka megindítása elől A múlt héten a törvényhatósági tanács elfogadta a Tabán rendezésére vonatkozó tervpályázat szövegét és feltételeit, melyeket a Független Budapest legutóbbi számában már ismertettünk. E héten a pályázat már nyilvánosságra kerül, de a hosszú terminusra való tekintettel ebben az évben már nem lehet szó az építési munkák megindításáról. Erre a legjobb esetben már csak a jövő évben kerülhet sor, — ha ugyan addig- a Tabán doilg|ában| — ismét nem történik valami ríj halogató intézkedés: A lefolyt incidens legalább egy évre eltolta azoknak a munkaalkál-' maknalc a létrejöttét, amelyeket pedig a főváros és az ország egész közgazdasága várt. Illetékes tényezők most azon fáradoznak, hogy az elmaradt tabáni építkezések helyett valamilyen új munkaalkalommal teremtsenek kereseti lehetőségeket. Ezek az érdeklődők találtak is olyan közmunkaalkalmat, mely megérett a megoldásra. Ez a munkaalkalom az Andrássy út meghosszabbításának régen vajúdó ügye. Mint ismeretes, az Andrássy út meghosszabbításának tervét úgy a főváros, mint a Közmunkatanács elfogadta és a kivitel eddig csak pénzügyi akadályok miatt halasztódott. Az illetékesek szerint ezek az akadályok most már összezsugorodtak és nem leküzdhe- tetlenek. A Közmunkatanács magára vállalta a költségek egy részét. A telekszerzésekhez 380.000 pengőt, a közművek létesítéséhez 180.000 pengőt ígért hozzájárulásképpen a fővárosnak. Azt javasolják, hogy egyelőre az út meghosszabbítási szakaszán csak az egyik oldalon engedélyezzék az építkezést és ennek megfelelően az utat ésl a közmüveket is csak az egyik oldalon építsék meg. Ez felére csökkentené a költségekéit. Az idők javuláséival kerülne sor az út- meghosszabbítás másik oldalán az építkezések engedélyezésére és a közművek lefektetésére. Széles útvonalaknál különben is újabban a csatornát, a vízvezetéki csöveket, a kábeleket mindkét oldalon kiilön- külön fektetik le. Ez a rendszer az Andrássy-út meghosszabbításánál is alkalmazható és ezzel a a nagy közmunkaalkalom megindítható volna. A munkálatok megvalósítását ezidőszerint az hátráltaja, hogy a Közmunkatanács és a főváros között differenciák vannak a költségek kiszámításánál és a főváros az általa kimutatott nagyobb összeg arányában több hozzájárulást kér a Közmunkatanácstól. Hír szerint ez a differencia mindössze 55.000 pengő, tehát nem olyan nagy összeg, amely a megegyezést és így e hatalmas közmunka megvalósulását lehetetlenné tenné. Sipőcz Jenő polgármester és Borvendég Ferenc alpolgármester a legutóbbi napokban közvetlenül tárgyalt az Andrássy út meghosszabbítása kérdéséről az összes illetékes tényezőkkel és szervekkel. A keresztülvitelbe be akarják vonni a Községi Tankar ékpénztárt is, de bizonyos oldalról aggodalmak merülnek, fel az irányban, hogy a főváros pénzintézetét esetleg immobillá tenné, ha egy ilyen nagyarányú telekspekulációba bevonnák. Mindenesetre a tárgyalások előrehaladott stádiumban vannak, és nincs kizárva, hogy az Andrássy-út meghosszabbításából tényleg hamarább lesz valóság, mint a Tabán felépüléséből. A megyei városok borzalmas ínségstatísztikája Közel egynegyede a városok lakosságának hatósági támogatásra szorul A Magyar Városok Országos Kongresszusa, amely legutóbb szociálpolitikai szakosztályt létesített, mostanában! igen behatóan. foglalkozik a városok lakosságának szociális kérdéseivel. Ebben a bizottságban a főváros is tevékeny részt vesz és' sok életrevaló tanáccsal támogatja a, vidéki városokat az Ínség, leküzdésére irányuló törekvésükben. Most hivatalosan összeállították az ország összes városainak inségkataszterét, melyből megdöbbentő aratok tűnnek ki. E kimutatás szerint Magyarország 47 városának 2,609.703 lakosa közül 527.150 a hatósági támogatásra szoruló ínséges, tehát az összlakosság 21.98%-a. Ebben a hatalmas számban csak a fizikai munka- nélküliek foglaltatnak, nem szerepel ellenben az ínségesek statisztikájában a szellemi munkanélküliek tömege, amely pedig éppen a városokban összpontosul és a mai viszonyok között a keresetnélküli városi lakosság jelentékeny részét teszi ki. A szellemi munkanélküliek azért nincsenek felvéve a kimutatásba, mert a keresetnélküli intelligens emberek nagyrésze annyira szemérmes, hogy nyomorúságát nem viszi a nyilvánosság elé és nem igényel hatósági támogatást, a legnagyobb rászorultsága mellett sem. Már pedig a szellemi munkanélküliek száma is több tízezerre tehető. A statisztika szerint a legrosszabb helyzetben Hajdúszoboszló van, ahol 17.022 lakos közül 9600, azaz az összlakosság 56.4%-a vám kereset nélkül és szorul halósági ellátásra. Nem marad messze mögötte Szentes sem, ahol 32.861 lakos közül 17.800 részesül hatósági segélyezésben, tehát a lakosság 54.17%-a. Ezekben a városokban tehát a lakosság kisebbik fele tartja el a keresetnélküliek nagyobb tömegét. Igen nagy a nyomor Hajduhadházán, ahol 41.59% az ínséges. Makón 36.67, Újpesten 31.16, Hajdúböszörményben 30.71% a hatósági támogatásra szoruló lakosság. A nagyvárosok közül Debrecenben 16.47, Győrben 23.85, Szegeden 21.13, Miskolcon 22.54, Nagykanizsán 15.27, Veszprémben 27.14, Szombathelyen 15.84, Pécsett 26.78, Kispesten 18.64, Békéscsabán 20.04, Székesfehérváron 2-2% az Ínséges lakosság. A legjobb helyzetben Esztergom van, ahol csodálatosképpen csak a lakosság 3.08%-a veszi igénybe a város segítségét és Eger, ahol 3.72% az ínséges lakosság. 10%-on alul van még az ínségesek aránya Kaposvárott, Sopronban, Kiskunfélegyházán és Salgótarjóiban, a többi városokban azonban mindenütt nagy a, nyomor. vitéz Könyves Kálmán házépítő-, tatarozó és bontási vállalkozó, használt épületanyagok vétele és eladása. Házaknak évi jókarbantartása Budapest Vöt Barossu, t'S. Tel,: 36-9-74 Szivattyú-és gépiizeme Újpest Tömöri ucca 17/a Készít, szállít, szere! mindennemű kézi és erőmű szivattyúkat, valamint,,FAVORIT'‘szabadalmazottkétaknás kályhákat ÁMON ANTAL ÉS FIAI kövezőmesterek, út-, csatorna- és betonépítési vállalkozók, földmunka, vágányfektetés, mészkőbányá VIII., Futó ucca 10. Telelőn: 303-85 Téglás és Orosz orvosi- orthopäd és kötszerészek Budapest, Vili., Német ucca 26. szám Telefon c 36-2-08
