Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-06-07 / 23. szám

Budapest, 1933 június 7. Független Budapest 5 A főváros és a pénzügyminiszter vitája az építési engedélyek kiadása körül A Közmunkatanács késlekedik az építésügyi szabályzat módosításával Az új építkezésekre vonatkozó adómentességi in­tézkedés kiköti, hogy bizonyos útvonalakon csak meg­batározott magasságú építkezésekre szól az adómen­tesség. Ezzel az intézkedéssel városesztétikai célokat akarnak szolgálni és meg akarják akadályozni azt, hogy magas bérházak között földszintes házak léte­süljenek. A pénzügyminiszter a napokban leiratot in­tézett a fővároshoz és közölte, hogy tudomása szerint a főváros építési engedély eket cid ki olyan épületekre is, melyek meg határozott útvonalakon az adómentes­ségi rendelet által megkövetelt maximális magasságot nem érik el. A pénzügyminiszter ezt kifogásolta és az építési engedélyek hasonló szempontból való szigo­rúbb elbírálására szólította fel a főváros vezetőségét. A miniszteri leiratot a napokban tárgyalták a városrendezési bizottságban és a bizottság arra a megállapodásra jutott, hogy a főváros eljárását tartja helyesnek és a szóbanforgó kormányrendeletet helyteleníti, annak módosítását tartja szükségesnek. Erre való tekintettel kérik a pénzügyminisztert, hogy az adómentességi rendeletet úgy változtassa meg, hogy az adómentesség alá eső útvonalakon az üres telkek, az építésügyi szabályzat rendelkezései alapján tetszés szerint legyenek beépíthetők. Az épít­kezések engedélyezésénél a főváros csak az építésügyi szabályzatot tekintheti és annak intézkedéseihez kell ragaszkodnia. Egyébként a főváros a Közmunkatanácsnál újból megsürgeti az építésügyi szabályzat módosítását. Itt az ideje az egész szabályzat gyökeres reformjának, amit nem lehet tovább halogatni. A főváros már ré­gen eljuttatta a Közmunkatanácshoz a maga javasla­tait, a Közmunkatanácsnál ankétek is voltak az ügy­gyei kapcsolatban, a végleges reformot mégse hozzák tető alá. A szabályzat reformjának késedelme is nagy­ban hozzájárul ahhoz, hogy az építkezési kedv ilyen nagy arányban visszafejlődik. Le kell szállítani a városok rendőrségi hozzájárulási összegét A tisztviselői fizetéscsökkentések ellenére változatlan maradt a kivetett hozzájárulás A magyar városok egyik legsúlyosabb teher­tétele a rendőrség fenntartására szolgáló hozzájáru­lási díj, melyet néhány évvel ezelőtt törvényes úton vetettek ki a városokra. Már akkor nagy volt a 'felzúdulás e hatalmas tehertétel miatt, a törvényes kivetés ellen azonban nem volt helye felszólalás­nak és a városok, köztük Budapest is, verejtékezve fizette meg az államnak a hatalmas összegeket. Egyedül Budapest részére évi. 3 miliiá pengő meg­terhelést . jelentett ez az összeg. A viszonyok rosszabbodása mellett ez a kiadási tétel mind elviselhetetlenebbé vált a. városok ház­tartására. Alig van törvényhatóság, mely a Kivetett rendőrségi hozzájárulást pontosan fizette volna. Minden város tekintélyes hátralékban van a hozzá­járulás összegével, ami érthető is, mert a városi jövedelmek az egész vonalon nagy arányban csök­kennek, ezzel szemben a rendőrségi hozzájárulási •díj az évekkel ezelőtt történt első kivetés óta válto­zatlan maradt. Van város, ahol eleinte a költség- vetési végösszeg 2—3%-a volt ez a kiadási tétel, míg most költségvetésének 10%-át emésztené fel az állam- rendőrség fenntartásához fizetendő hozzájárulás. Ez^ a körülmény egymaga is igazolja a helyzet tartha­tatlanságát. Az állam azonban ragaszkodik a díjakhoz és a városok szigorú felszólítást kaptak a hátralékok mi­előbbi befizetésére. Erre ma. képtelenek és a napokban mozgalom indult meg a városok polgármesterei részéről ennek a súlyos teher­tételnek enyhítése érdekében. Értesülésünk szerint az akcióhoz a főváros is csat­lakozott, tekintve, hogy a 3 milliós fizetési kötele­zettséggel Budapest elsősorban van érdekelve eb­ben az ügyben. A mozgalom arra irányul, hogy a kormány vegye revízió alá a törvényben megálla­pított hozzájárulási össezegeket és a változott vi­szonyok figyelembevételével állapítsa meg azokat újra. Ez annál is inkább indokolt, mert a sorozatos fizetésleszállításokkal a rend­őrség fenntartási költségei is csökkentek és ha a. kivetett összegeket a városok pontosan be­fizetnék, úgy nem a tényleges költségek 50%-át, ha­nem 75 —80%-ál vállalnák m,agukra. Kétségtelen, hogy a kormány is be fogja látni a, kérdés revízió­jának szükségességét és a rendőrségi hozzájárulási díjakat jelentős mértékben leszállítja. A háziurak és a liftpénz A lakbérleti szabályrendelet dönti ei a liftpénz jövőjét, amely ma uzsoraárnak minősíthető A most tárgyalás alá kerülő lakbérleti szabály- rendelet egyik vitás pontja a liftpénz kérdése. A bu­dapesti bérházak lakóinak régi sérelme a magas liftpénz, mert a bérház magas emeletein lakó csa­ládoknál« lift szállítási költség horribilis terhet je­lent. Nemcsak az állandó lakók, az idegenek is pa­naszkodnak a magas liftpénz miatt, mert egy rövid, félperces liftutazás annyiba kerül, amennyiért egy félórán át villamosozni lehet, vagy amennyiért más fontos közszükségletet lehet fedezni. A. drága lift- pénz eljutott az áre'lemző bizottsághoz is, de való­színű, hogy a liftpénzről véglegesen mégis a lakbérleti szabályrendeletben fog intézkedni. A háztulajdonosok nem akarnak engedni a mai hallatlanul magas liftárakból, mert azt állítják, hogy a liftpénz éppenhagy fedezi a lift fen tartási és üzemi költségeit. Kimutatást terjesztettek a fővá­roshoz és a kereskedelmi miniszterhez, amelyben kü­lönböző tételek szerepelnek és azt igyekeznek bizo­nyítani, hogy a, háztulajdonos csak forgalmas, sok lakójú házakban Ialá}ja meg számításán a 10 fiilé res lift pénz mellett, ellenben kisebb házakban a 10 filléres menetdíjra még rá is fizet. Az idegenek ál­tal fizetett 20 filléres menetdíjaknak fele a házfel­ügyelőt illeti, azzal tehát a háztulajdonos nem ren­delkezik. Kimutatták azt is, hogy nagyon sok in­gyen 'menetet kell teljesíteniök, amikor hatósági sze­mélyeket szállítanak a liftek. Beadványukban azt hangsúlyozzák, hogy a. pol­gári jog körébe tartozó árakat szabályozni hatósá­gilag nem lehet. Ma, amikor nagy a lakáskínálat és a háztulajdonos igyekszik mindenféle előnyökkel biztosítani a lakások bérbeadását, akkor a. felvonó­díjak halósági szabályozására szükség 1nincs. A ház­tulajdonosok irányárakat akarnak életbeléptetni a lifthasználatnál, még pedig olyan formáiban, hogy a lakók menetenként 10 fillér használati dí­jat, ezenkívül nappali szállításért a lakbér fél százalékát, kapuzárás után pedig mene­tenként 20 fillért fizessenek. Idegenek úgy nappal mint éjjel, menetenkint 20 fil­lért fizetnének. Kél idegen szállítása esetén együt­tesen fizetendő a 20 fillér. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a legszemérmetlepebb módon szernél'yenkinI fi­zettetnek 20 fillért a liften. Ha egy négytagú csa­lád látogatóba megy és liftet basznál, ezért ma 80 filléres uzsoraárai kell fizetni. A vér és bőr betegségeinél úgyszintén ha arcbőre pattanásos, kiütéses, ajánlatos a vérkeringés élénkítésére naponta fél órával a reggeli előtt félpohár Hunyadi János természetes keserüvízet inni. Az orvosi tudomány Hunyadi Járass természetes keserűvfz a legtökéletesebb gyógyvíz. Sza­bályozza a székletet, levezeti a test felesleges káros ned­veit, tisztítja és felfrissíti a véri, előmozdítja az anyagcserét Megszűnik a közélelmezési ügyosztály műszaki alosztálya Egyesítik az összes gépészeti, műszaki ügyeket a XIIL ügyosztályban Hetekkel ezelőtt megírtuk, hogy a műszaki ügy­osztály kebelében nagyobb álszervezés van készü­lőben, ami elsősorban a közélelmezési ügyosztály műszaki alosztályának megszüntetésével van kap­csolatban. Az intézkedések elhúzódtak és ezért most több oldalról megsürgették a polgármestert az át­szervezési rendelet kiadására. Értesülésünk szerint ez most tényleg küszöbön van és rövidesen meg is jelenik az erre vonatkozó polgármesteri rendelet. Mint már említettük, arról van szó, hogy ‘ a közélelmezési ügyosztály keretében működő műszaki alosztály ilyen minőségében meg­szűnik és ügyköre a magasépítési ügyosztály hatáskörébe olvad be. A magasépítési ügyosztály keretén belül külön gépészen főosztályt fognak létesíteni, amely az összes fővárosi intézmények gépészeti vonatko­zású dolgaival foglalkozik. A főosztály főnöke Wossala Sándor tanács­nok lesz, közvetlen irányítását azonban egy gépészeti szakú műszaki főtanácsos látja majd el. Itt fogják intézni a kórházi, népjóléti, fürdőügyi intézmények összes gépészeti dolgait, a közélelmezési intézmények gépé­szeti ügyeit és ebbe az osztályba sorozzák a tüzelés- technikai és elektrotechnikai teendőket is. Ennek megfelelően a gépészeti műszaki osztály négy vagy öt al­osztályra fog oszlani és minden alosztály élén egy-egy műszaki tanácsos fog állami mint reszort vezető. Tárgyalások folynak arra nézve, ne utalják-e ennek a gépészeti főosztálynak a hatáskörébe más műszaki ügyosztályok gépészeti vonatkozású teen­dőit. Az új műszaki főosztály a legjelentősebb mű­szaki hivatalok egyike lesz és tekintve, hogy tulaj­donképpen- a XIII. ügyosztály kebelében fog mű­ködni, a magasépítési ügyosztály jelentősége ezzel a bővüléssel nagy mértékben emelkedik. Az átszervezéssel kapcsolatban a XIII. ügyosz­tályhoz helyezik át mindazokat a műszaki tiszt­viselőket, akik g’épészeti ügyekkel foglalkoznak. B iztosítsa már most zavartalan nyaralását a Svábhegyi Szanatóriumban Szobafoglalás telefonon is: 654-47 A Balaton gyöngye: Balatonföldvár­fürdd tés^alatt Minden kern elemmel BBIC Btff B B W& B fi HL berendezett modern szállók hideg-meleg SÄÄ Cifrák Antal és Klos Gyula lid árak. Előszezon- bérlők, ban penzió 8 - 10 P Főszezonban r en- Felvilágosítások : Budapest, V. kér. zió 10-12 P Aulich ucca 2. Telefon 27-6-

Next

/
Thumbnails
Contents