Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-05-24 / 21. szám
Budapest, 1933 május 24. Független Budapest 5 Intézményesen lehet csak leküzdeni a munka- nélküliséget-mondjaa Városok Kongresszusa Az eddigi rapszódikus, tüneti kezelés helyett konkrét javaslatot tesz a kongresszus A Városok Kongresszusa, melyben Budapest is képviselve van, érdekes javaslatot terjesztett a kormány elé a munkanélküliség enyhítése érdekében. Rámutat a javaslat, hogy a magyar munkanélküliség helyzetéről, a szükséges statisztikai adatok hiánya miatt, nem lehet pontos képet adni, mert a rendelkezésre álló kimutatások csak töredék- számot tüntetnek fel. Budapest szegényüg.yi nyilvántartásában 57.311 munkaképes munkanélküli családfő szerepel. 47 magyar város adatai alapján kimutatható, hogy a városok lakosságának 21.98%-a közellátásra szoruló ínséges. Minden adatot tegybevetve megállapítható, hogy az ország lakosságának egyötöde szorul közsegélyre, a munkanélküliség következtében. A szellemi munkanélküliekre vonatkozó adatok is szomorú képet mutatnak. A magyar városokban 8095 a szellemi munkanélküli családfők száma. Ehhez járul még az állástalan diplomáitok nagy tömege is. Nem szerepelnek az adatokban a keresetnélküli iparosok és kereskedők, akiket a nyomor még* nem hajtott a segélyért folyamodók sorába, de megélhetésük még nincs biztosítva. Ezeknek a száma, hozzávetőleges számítás szerint, az iparosok és kereskedők 10%-át teszi. Az ország éhező és nyomorgó százezrei között talán legtöbbet szenved az ifjúság. amely kikerülve az iskola falai közül, nem kap alkalmazást, ismereteit rövid idő alatt elfelejti áís vagy elzüllik, vagy a köz eltartottja lesz. A Magyar Városok Kongresszusa tehát szükségesnek tartja a helyzet mielőbbi megsegítését és előterjesztésében bőven ismerteti, mit tesznek a külföldi államok a maguk munkanélküliségi problémáinak megoldása érdekében. Magyarországon mindeddig még nem yolt rendszeres munkanélküliség elleni küzdelem, hanem annak csak egy része kerül megvalósításra: a munkanélküliségből fakadó Ínség leküzdése. Magyarországon csak szegénysegélyezést, tehát csak tüneti kezelést látunk, a pillanatnyi létfenntartás biztosítása a hatóságok célja, nem pedig a prevenció. Egy másik nagy hibája az inségenyhítő tevékenységének a dilettaniz- mus. A szociálpolitika Magyarországon alig ismeri működési terület, eddig ezzel a kérdéssel behatóan egyáltalában nem foglalkoztak é® ezzel magyarázható, hogy az intézkedésekben inkább az ötletszerűség, a dilettantizmus és nem az előre megfontoltság érvényesül. Azonnal keresztül vihető reformok a következők: 1. Az Országos Társadalompolitikai Tanács megalakítása. 2. A belügyminisztérium közjótékonysági osztályának átalakítása és személyzetének megerősítése. 3. Az országos munkaügyi hivatal kiépítése. 4. A mimkásnyUvéntartás létesítése: és a kereseti viszonyokra vonatkozó statisztikai adatok összegyűjtése. 5. Az ínség- és szükségmunkák terveinek elkészítése és egységes irányítása. 6. Szociálpolitikai szakképzés. 7. Áruklíring és 8. A munkaidő csökkentése, Részletesen ismerteti ezután az előterjesztés a megalakítandó munkaügyi hivatal jelentőségét és feladatait. A hivatal legalsóbb egységei a községekben állíttatnak fel és minden egyes munkásról külön ' nyilvántartó lapot állítanának ki. A munkaügyi lii- ! vatal szervezetei mindenekelőtt megszüntetnék a vándorlást, a csavargást. Az áruforgalmat szövetkezetek szervezésével bonyolítanák le. Miután a gazdasági elet fellendülését egyre erősebben akadályozza a készpénzhlány, cél- | szerű lenne egy ilyen készpénzpótló forgalmi szer- j vezet bevezetése árukiíringszövetkezet formájában. A munkaidő csökkentése is első helyen áll ama eszközök között, melyek a köz minden megterhelése nélkül, jelentős mértékben enyhítenék a munkanélküliséget. A ÍO órás munkahét bevezetése folytán a gyáriparban 23.1, a magántisztviselőknél 21.5, a bányászoknál 27.5, az építőiparosoknál 35, a szállodai- és éttermi munkásoknál 50, a közüzemi munkásoknál 20, átlagosan tehát 25.3 százalékkal szaporodnának a munkahelyek. A munkaidő csökkentésével kapcsolatban a társadalombiztosítási terheket a ledolgozott órák arányában kellene megállapítani az arányosabb teherimegoszlás érdekében. A hosszabb előkészítést igénylő intézkedések között a következők szerepelnek: 1. Országos szüksógmuhkák létesítésé és az itt alkalmazott munkanélküliek szociális biztosítása. ki Elrontott gyomor, étvágytalanság, felbüffögés, kellemetlen szájíz, emésztési nehézségek eseteiben fontos, hogy naponta reggelizés előtt félórával a Hunyadi Ján@s természetes keserűvízből félpohárral igyék a bélműködés szabályozására a székrekedés megszűntetésére. Orvosok ezrei igazolják, hogy a Hunyadi János keserüvfz előírásszerűén alkalmazva felülmúlhatatlan gyógyhatású az epe, máj és vesebetegségeknél s hogy azt korra való tekintet nélkül mindenki jó eredménnyel használhatja. 2. Az önkéntes munkaszolgáltatás. 3. A telepítések. 4. A talajjavítások. 5. Kataszteri térképek készítése, 6. A háziipari foglalkoztatás kiépítése. Az önkéntes munkaszolgáltatás különösen az ifjúság szempontjából jön számításba. A munkanélküli ifjúság sorsának elhanyagoltsága súlyos gazdasági és erkölcsi károkat okoz, a kényszertétlenség, a1 szakmabeli tudás elértéktelenedésével, a munkától való elidegenedés veszélyével jár. Az önkéntes munkaszolgáltatást is szövetkezet formájában valósítanák meg, olyképpen, hogy az ifjak lehetőleg saját szakmájukban nyernének alkalmazást, azok pedig, akiknek szakmájában túlprodukció van, megfelelő átképzésben részesülnének. A szövetkezeti termelés elsősorban az önellátást szolgálná. Az önkéntes munkások munkadíjuknak csupán egy részét kapnák készpénzben, míg a többit természetbeni szolgáltatásban. Az országos szükségmunkák 3 főcsoportba oszlanának. És pedig: mezőgazdasági telepítések, talaj- javítások és útépítési 'munkálatok csoportjába. A talajjavításokkal kapcsolatban öntözönulveket létesítenének és elsősorban az Alföld terméketlen területeit kellene intenzív termelésre alkalmassá tenni. A szellemi foglalkozásnélküliek munkáltatását is biztosítani kellene. Ilyen munkaalkalmak lennének az ország területének felmérése, a kataszteri térképek elkészítése. A Városok Kongresszusa nem tesz konkrét javaslatot az anyagi fedezet biztosítására nézve, de néhány elgondolását mégis közli. Leghelyesebb megoldásnak tartaná belső kölcsön létrehozását, hogy a jelenleg ránknehezedő krízis terhének legalább egy részét átháríthassuk a következő nemzedékre. Likvidálják a hatósági műhelyek ügyét A szerdai közgyűlés végleg elintézi a régóta húzódó problémát Szükség van arra, hogy szakszerű, hatóságilag irányított intézkedések gondoskodjanak a nagy horderejű feladatról. Nagy baj az is, hogy az ínség enyhítés céljára nagyon kevés összeg áll rendelkezésre. Az elmúlt téli inségakciók során naponta alig 15—16 fillér jutott egy-egy segélyezendő támogatására. A városok igyekeznek munkaalkalmat teremteni a maguk szűk anyagi lehetőségeik keretén belül, de megfelelően előkészített műszaki tervek nincsenek és így gyakran kénytelenek teljesen improduktív és a köz szempontjából hasznot nem hajtó munkákat , végeztetni. Akadálya a produktív munkának az is, hogy az illetékes minisztériumok késedelmesen hagyják jóvá a műszaki terveket. A városok szociálpolitikai terveinek eredményes megvalósítását nagyon gyakran a különféle érdek- csoportok akadályozzák meg*. A vállalkozói haszontól való elesés a legképtelenebb ellenállás kifejtésére és a legjobb szándék él gáncsolására is képes és ezeket a nehézségeket csak az államhatalom tudná leküzdeni. A Városok Kongresszusa javasolja, hogy a kormány azonnal hívjon össze szakbizottságot, melynek egyedüli és kizárólagos feladata lenne, úgy a kormány által már előkészített, mint a hatóságok, szakkörök részéről eddig benyújtott és a munkanélküliség megoldását célzó tervezetek áttekintése, felülbírálása és a kivitelre alkalmas terveknek felhasználásával egységes javaslat megszerkesztése, melyet haladéktalanul az országgyűlés elé kellene terjeszteni. A szakbizottságot olyan egyénekből kellene összeállítani, akik teljesen érdektelenek és akik a gyakorlatban is foglalkoznak szociális problémákkal. Amikor az országnak majdnem 20—22 százaléka sínylődik a munkanélküliség következtében, a jelenlegi eszközök nem lehetnek többé elégségesek a halaszthatatlanul sürgős feladatok megoldására. A központi irányítás, szervezés és végrehajtás többé nem nélkülözhető. A hatósági műhelyek kényes problémája végre j nyugvópontra érkezik. A főváros közgyűlése ma tár- I gyalja az erre vonatkozó előterjesztést, amely i*ész- i letesen szabályozza a hatósági műhelyek jövőbeni j működését és hatáskörét. A Vízműveknél a, vízmérőjavitómnhely fentar- tását javasolják, de Ernő, Homonnay Tivadar, Nagy Ferenc, Payr Hugó, Révész Mihály és Scheuer Róbert részvételével a műhelyek revíziója érdekében kiküldöttek, e határozat után is folytatni fogja működését és az egyes megmaradt műhelyeket időnkint ellenőrizni fogja. A tapasztalatok alapján tesznek majd javaslatot, ha egyes műhelyek megszüntetésére szükség* lesz. új mérők gyártásával az üzem többé nem foglalkozhatik és mindazokat az alkatrészeket, melyeket kisiparosok előállíthatnak, szintén a magániparra kell bízni. A felszerelőműhelyt továbbra is fentartják, mert ez csak sürgős természetű munkákat végez. Az üzemek folytonossága érdekében fentartják a különböző telepeken lévő lakatos- és kovácsműhelyeket is. Hasonlóképpen fennmaradnak a Gázművek műhelyei, figyelemmel arra, hogy ezek már csak sziikebb keretekben dolgoztak. Az Elektromosművek műhelyei csak a sürgős javítási munkákat végezhetik, melyek természetüknél fogva nem bízhatók a magániparra, A közlekedési vállalatoknál a vasútüzemit műhelyek maradnak fenn, míg a többiek megszűnnek. Új műhelyt csupán a törvényhatósági tanács engedélyével lehet létesíteni, a megmaradóitokat a polgár- mester pedig* állandóan ellenőrizni fogja. Új munkát a műhelyek a jövőben egyáltalában nem végezhetnek. Minden olyan javítást, mely az üzembiztonság veszélyeztetése nélkül vállalatba adható, a mayámparnak kell kiadni. Az ellenőrzés érdekében minden műhely- vezető munkakatasztert fog vezetni és fegyelmi felelősség mellett minden munkát, mely a műhelybe érkezik, nyilvántartásba vesz. Minden üzemvezető a hatásköre alatt működő műhelyekről évente, a költségvetés kibocsátásával egyidejűleg, külön kimerítő jelentést tartozik tenni. Az a hatos bízol tság, melyet nem régen Bródy JAPAN KÁVÉHÁZ Budapest, VI, Andrássy út 45 ||| New-York szigeti éttermei állandóan üzemben vannak DÉLBEN: Kis menu: leves, sült, körítés, tészta .................................... P 1.60 Nagyobb adagolásban ..... P 2.40 ESTE: M enü: leves, sült, körítés, tészta .............................................. P 3.20 E S T E a Jávor tánc-zenekar játszik! Varsányi énekel!
