Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-05-17 / 20. szám
Várospolitikai és közgazdasági lap HUSZONNYOLCADIK évfolyam ^------2C 1933 május 17 Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. ViRÁGH GÉZA ssksssbeíb aarae-ag s>aBoaararara^xi»g^8ai^A»tij^iHaBau j mmb Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. L Telefon : J9-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Mfőváros áttér a A három T Mint a tornádó, úgy rohan és pusztít mindenfelé a gazdasági válság. A pánik, mely Amerikát elfogta, nálunk már letarolt minden erőt és életet és csak lassan, hihetetlen erőfeszítések után kezdjük most ismét összeszedni magunkat. A magyar nemzetben lévő óriási erő és az a hallatlan tehetség, amely ezer esztendő szörnyű zivatarjain is át tudta menteni a magyar állam épületét, most sem hagyták cserben a magyarságot: bármilyen kietlen is a jelen, tudjuk, hogy erőnk és lelkünk töretlen és el fogunk érkezni a jobb jövőhöz. A főváros és a nemzet sorsa egy. Vagy ahogy mostanában mondani szokták: a sorsközösség elszakíthatatlan. Országos jelentősége van tehát mindannak, amit a főváros a maga és népének javára" tervei, kezdeményez és tető alá juttat. És mindannak dacára, hogy bizonyos körökben —• nem ritkán kormányzati felelősséggel járó helyen — szívesen állítják egymással szembe a vidéket a fővárossal: egyáltalán nem vitatható, hogy az ország vérkeringésének központjában futnak össze azok az erek, amelyek nemcsak a főváros népének, hanem az egész ország lakosságának javát és boldogulását célozzák. A főváros helyzete cseppet sem rózsás. A polgármester negyedévi beszámolója csüggesztően szomorú. Tudjuk, hogy szó se lehet nagy tervekről, alkotásokról, nincs pénz. És mégis, minden sötétség, minden nehézség ellenére, három olyan nagy kérdés foglalkoztatja a főváros vezetőségét, amelyeknek mindegyike már magában véve is óriási jelentőségű, így együttvéve pedig a lét kérdését dönti el. A. három nagy probléma: a Tabán, a Talbot és a Távfűtés. Három nagy T, a legközelebbi jövő feladatainak döntő problémája. Az élniakarást, a megsemmisülés ellen szegezett energiakifejtést jelenti ez a három T betű. A főváros ezzel a hármas programmal országmentő mun- | kára vállalkozott. Budapest most megmutatja, hogy nemcsak feje és szíve a nemzetnek, hanem életet vivő ere is, amely széthordja a vért a, lankadó testbe és megmenti azt az elsorvadástól. Heroikus feladatra vállalkozott, de vállalta és el is végzi feladatát az ország és a maga érdekében. Petőfi csodálatos sorai jutnak eszünkbe: „A Kárpátoktól le az Aldunáig, Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar, : Szétszórt hajával, véres homlokával Áll a viharban j maga a magyom.” Nincsenek már Kárpátok és nincs , Alduna, megcsonkított, vérző ország van csupán, | melynek hitevesztett, reménytelen népe közül a vé- [ szes viharban kiemelkedik Budapest, erőt, bizalmat, | energiát és munkát sugározva maga körül. Nem kívánjuk romantikus pózba állítani a fő- j várost, realitásokról van szó, gazdasági kérdésekről, j melyekhez nem illik a romantika és a költői beállí- i tás. De tagadhatatlanul gigászi az az erőfeszítés, amellyel a főváros meg akarja indítani az egész magyar gazdasági élet lendítőkerekét, hogy megmozgassa a nagy mechanizmus minden szíját, fogaskerekét. A nyár előtt, amikor más esztendőkben már csendesedik a főváros munkája és halkul a tempó, idén, három óriási kérdést old meg a városháza, olyan problémákat intéz el, amelyek nemcsak a mai gazdasági viszonyok közt, de a béke legszebb napjaiban is rendkívüli jelentőségűek lennének. Amellett egész sor olyan munka is van folyamatban, amelyeknek kihatása a főváros és a munkanélküliség szempontjából beláthatatlan jelentőségű és a tervezgetés stádiumából most már a realitás terére lépett. Ezek közül talán elég, ha a fürdőváros-koncepció és az Erzsébet-sugánit megkezdésének munkájára mutatunk rá, amelyek elől most már úgyszólván, minden akadály elhárult, továbbá arra a 14 út- és ugyancsak 14 új csatornaépítésre, melyekre már ki is írták a pályázatot. Nem romantikus dolgok ezek, élő valóságok, melyek munkát, kenyret, emberi életeket jelentenek, — de amíg a főváros eljutott odáig, hogy alkotás és meleg falat lett belőlük, olyan utat, olyan herokius erőfeszítést kellett megtennie, amely nincs .minden romantikus vonás híján. Magyarországon más a szerepe a fővárosnak, mint egyéb országban. Hogy mit jelent és mit jelentett mindig a főváros a magyarság' szemében, azt az ősi jelszó fejezi ki leghívebben: «Él magyar, áll Buda még!» All és él, mert tudja, hogy az ő élete az ország életét is jelenti. Az a megható bizalom és hit, amely a százesztendős mondásból csendül felénk, megmutatja, miként érez és gondolkozik fővárosáról a magyar nemzet. Ezt a mélységes, megrendíthetetien hitet nem csalja meg Budapest, aminek bizonysága az a nagy, a mai viszonyok közt egyenesen csodaszámba menő erőfeszítés, amit a három T fejez ki. ) lídpom fromfcv*ét ajánlat a távfűtés hevezetéséwa ■=■= JWég e héten iigyasztályhözi éntefoezlet foglathozsh a -poSgá-vmestenhez éréhezett hávom ajánlattal — Jlnfoét a henesheáelml mEnisztéviumhaFt — H fövánas eladja a Benzenezei. ssccai és Váci úti telepei* gőzét a Tvt&stneh távfűtési célahva Borvendég Ferenc alpolgármester nyilatkozata a Független Budapestnek Nem egyszer foglalkoztunk a távfűtés kérdésével. Magánvállalkozók már évek előtt ajánlatot tettek a fővárosnak távfűtőközpont létesítésére, de a főváros az első ajánlat idején — két-három évvel ezelőtt — úgy gondolkozott, hogy neon bízza magán- vállalkozásra ezt a kérdést, hanem maga veszi kézbe a probléma elintézését. Később, a viszonyok romlása idején, le kellett mondania arról, hogy a maga kezelésében oldja meg" a távfűtést és sokáig aludt a:z egész probléma. Most megint aktuálissá, lett és néhány héten belül már komoly döntés várható a távfűtés kérdésében. A legközelebbi napokban a kereskedelmi minisztériumban értekezlet lesz a távfűtés dolgában. A fővároshoz három ajánlat érkezett immár a távfűtés megvalósítására és most rövidesen eldől, melyik valósul meg a három közül, illetve. a beérkezett ajánlatok alapján oldják-e meg ezt a nagy problémát, vagy új ajánlatra szólítják-e fel a vállalkozókat. A három ajánlat, amely felett dönteni kell, beérkezésük sorrendjében a következő: Az első Bánó László és Marik Ernő mérnökök ajánlata vöt. Sorrendben a második Gálócsy Árpádé, míg most harmadiknak ajánlatot tett a »Részvény - társaság Villamossági és Közlekedési Vállalatok Számára>>, amely röviden «Tröszt» elnevezés alatt ismeretes. A három ajánlat lényege a következő': Bánó László és Marik Ernő módosított ajánlata az, hogy a távgőzhálózatuk részére szükséges gőzt az Elektro mos művek Váci úti és Bér zenesei uccai kazántelepein óhajtják előállítani és ezért bérbe szeretnék venni a kazántelepet. Vitéz Gálócsy Zsigmond tervezete a MÁV gépi- gyár Kőbányai úti kazántelepéről származó gőzzel óhajtja tizemben tartani a VIII., IX. és X. kerületekre kiterjedő távfűtési hálózatot, az Üllői úti külső klinikákat és a közbeeső magánfogyasztók ellátását. A Tröszt az Elektromosművek kazántelepeinek felhasználásával a IV. és V. kerületek távfűtését akarja ellátni. Mint látható, mind a három ajánlat más és más helyről akarja a fűtéshez szükséges hőenergiát átvenni. A Bánó-féle és a Tröszt-ajánlat ugyan egyezik bizonyos tekintetben a hőbeszerzés szempontjából, egyébként azonban lényeges eltérés van köztük, így tehát fennállhat az a lehetőség is, hogy mind- ihárom lajánlatotr figyelembe veszik, minthogy az ajánlatok szinte kiegészítik egymást. Becse y Mutál a táv lilt és nemzetgazdasági jelentőségéről Minthogy a távfűtésre való áttérés megkezdése úgy a három konkrét ajánlattal kapcsolatosan, mint általános közgazdasági és kereskedelmi szempontból is megkülönböztetett figyelmet érdemel, a legkitűnőbb szakértőhöz, tíecsey Antal székesfővárosi tanácstaghoz, a kormány városházi pártjának társelnökéhez fordultunk felvilágosításért. Beesey Antal tanácstag a következőket mondotta a Független Budapest munkatárs án ak: — Ismerem az ajánlatokat és hallottam arról a tervről is, hogy a Trust átvenné a Bér- zenczei úti és Váci úti elektromos telepeket. Az átvételnek a célja az, hogy a Váci úti telep készenlétben tartásának kihasználásával, távfűtésre rendezzék be a környéket. Annyi bizonyos, hogy a fővárosnak fel kell készülnie esetleges áramszolgáltatási zavarokra, amelyek Bánhiclán bekövetkezhetnek. Az említett két telepet, akárkinek a tulajdonai is, nem lehet leállítani, hanem ott mindig meleg tartaléknak kell lennie. Rendelkezésre fog ádlaní tehát úgy direkt gőz, mint elhasznált, úgynevezett fáradt c/öz is, amely távfűtésre alkalmas. — De ettől a konkrét ajánlattól függetlenül is komoly tárgyalások folynak a távfűtési probléma megoldása érdekében. Kétirányú akcióról van itt tulajdonképpen szó. Az egyik a gőznek fűtési célokra való fel- használása, a másik pedig a hazai szeneknek az elgázosítása, ami azt jelenti, hogy a hazai szenet gázalakban használnák fel fűtésre. — A helyzet úgy áll, hogy a kormánynak feltétlenül le kell vonnia a mai gazdasági helyzet konzekvenciáit. A fűtést függetleníteni kel! a szén- beliozataltól. A gázgyártásnál is ezt a szempontot kell érvényesíteni. A Gázművek éppen ezért a török szén felé orientálódik — igen helyesen —, amint ezt Véssél Ede, a (fpzrművek vezérigazgatója, törökországi' tapasztalatai alapján bejelentette. Igen erőteljes tudományos mozgalmak tapasztalhatók olyan irányban, hogy a hazai szenet vegyük alapul és a technikai tapasztalatok felhasználásával — a külföldi szénbehozatal mellőzésével — kizárólag magyér szenet használjunk fel. Nemcsak a gázgyártásnál van szükség szénimportra, hanem a háztartások vonalán is. Budapest évenként 40—45 millió pengőt fizet importált szenekért. Érthető tehát, ha a tudományos körök ennek a szénbehozatalnak a mellőzését szeretnék ki- I harcolni. Ilyen nagy tételeknek a külkereskedelmi mérlegből való kivonása ugyanis előnyösen érezlelné hatását nemcsak a mérleg passzivitásának a csökkenésében, hanem r új ! munkaalkalmak jelentkezésében is. Legutóbb i ia háztartásoknál igyekeztek forszírozni ' a hazai szén használatát. Sok nehézség mutatkozott ezen a téren, mert a hazai szén magas kén- és hamú- tartalmú. Budapest levegője erősen romlott azóta, hogy a hazai szeneket forszírozottabh mértékben használják a háztartások. A hazai szénnek ez a kéntartalma nemcsak az élő szervezetekre van kedvezőtlen hatással, hanem rongálja az épületeket is. A parlament és a Mátyás-templom oromdekorációinak pusztulásában jelentékeny része van a levegőben levő kénnek» Fennáll tehát az a követelés, hogy csökkenteni kell a külkereskedelmi mérleg passzivitását a szénimport minél nagyobb arányú kikapcsolásával és ugyanakkor ki kell küszöbölni azokat a káros következményeket, amelyekkel a hazai szenek használata .jár. Ennél• a. két szempontnak az összeegyeztetése vezette a szakembereket arra, hogy tudományos: alapon keressenek megfelelő megoldásokat. Két megoldási lehetőség kínálkozik. Az egyik az, hogy gőz formájában viszik a meleget az egyes épületekhez. Ez a távfűtés. Ez a rendszer a külföldön bevált, de van itt egy kedvezőtlen szempont, amit nem lehet; mellőzni. A gőzhasználat ugyanis csak akkor
