Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-05-10 / 19. szám
Budapest, 1933 május 10. Független Budapest 5 Szomorú jelentés az első évnegyed pénzügyi ered Ha a viszonyok romlása folytatódik, rendkívüli intézkedésre lesz szükség Sipőcz Jenő polgármester a törvényhatósági tanács csütörtöki ülésén teszi meg jelentését a főváros 1932. évi zárszámadásáról, egyben őszinte jelentést terjeszt elő a folyó költségvetési év első negyedében kialakult fővárosi bevételi és kiadási helyzet képéről. Mindenekelőtt arra mutat rá a jelentés, hogy a múlt évi gazdasági depressziót erősen érezte a főváros háztartása, mert a bevételek rosszabbodtak, különösen az adóbevételek csökkentek. A viszonyok kedvezőtlen alakulásának volt a következménye a hátralékok felszaporodása. A bevételi hátralék az év végén 56.2 millió pengő voltt A községi adóhátralékok összege 24.5 millió pengő, az útburkolások és csatornázások hátraléka 4.6 millió ványvízüzemé 16.000, a Községi Élelmiszerárusító Üzemé 786.000, a Községi Kenyérgyáré 89.000, a Ló- húsüzemé 227.000, a Műszerüzemé 45.000, a Gyógyszer- üzemé 5U00, a Hirdetővállalaté 23.000, a Temetkezési Intézeté 142.000, az Autóbuszüzemé 121.000 pengővel volt kevesebb, mint a múlt er első negyedében. Mindezek a körülmények a főváros gazdálkodásában a legnagyobb óvatosságra intenek. Olyan momentum nem merült fel, amelynek alapján újabb intézkedésre volna szükség, de az eddig életbeléptetett és jól bevált megszigorító intézkedéseket továbbra is érvényben kell tartani. Rendkívüli viszonyok között csak ilyen módon lehet a főváros háztartásának egyensúlyát és realiBélrenyheség, székrekedés kiinduló pontja számtalan súlyos betegségnek és különösen veszélyes a vértolulásban, az aranyér, érelmeszesedés és sérvben szenvedőknél. Ezen esetekben felbecsülhetetlen szolgálatokat tesz a Hunyadi János Sa?» Hunyadi János keserüvíz biztosan és enyhén hat, szabályozza a bélműködést, a vérkeringést és erősíti szervezetünket. Idejekorán használva sok súlyos betegségnek vehetjük elejét és hosszabbítjuk meg ezáltal életünket. tását a jövőben biztosítani. De kénytelen a polgár- mester rámutatni arra, hogy ha a bevételek a költségvetési előirányzattal szemben tovább is nagyobb mértékben visszaesnek, a most érvényben tévő megszorító intézkedések már ■ nem lesznek kielégítőek, mert a kiadások előirányzatának 10 százaléka, amit biztosítékul a folyó évben is zároltak, nem lesz elegendő az egyensúly biztosítására. Ebben az esetben a polgármester külön előterjesztést tesz az autonómiának a pénzügyi egyensúly érdekében. Papanek számszéki igazgató elismerő jelentése az üzemek múlt évi gazdálkodásáról Sürgeti az üzemi szabályzat letárgyalását Sipőcz Jenő pengő, a befizetetlen kórházi ápolási díjak összege szintén 4.6 millió pengő, a lakbérhátralékok 1.2 millió pengőre rúgnak. A pénzügyi egyensúlyt csak a szükségletek legmesszebbmenő megszorításával és a leggondosabb takarékossággal lehetett fenntartani. Erre szükség is volt, miután 21.2 millió pengővel kevesebb bevétel folyt be az elmúlt évben, mint amennyit költségveté- sileg előirányoztak. A főváros tartozásai is 63 millió pengőt tesznek ki, nem szerepel azonban ebben a 45.7 milliós függőkölcsöntartozás, sem a 10 millió pengő inségmunka- kölcsön. A főváros igénybevett forgótőkekölcsönt és a múlt év végén ezen a címen 8 millió pengő tartozása volt. Igen figyelemreméltó a polgármester jelentése, amely a folyó év első negyedéves gazdálkodásáról számol be. Az elmúlt bárom hónap pénzügyi eredményeiből az tűnik ki, hogy a viszonyok tovább romlanak. Az első negyedévben a bevétel 7 millió pengővel A’olt kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban, a költségvetési előirányzattal szemben pedig 3.5 millió pengővel csökkentek a bevételek. A bevételi kiesést az elmaradt adóbevételek okozták. Az első negyedévben 3.9 millió pengővel kevesebb adó foLuíJbe^ mint, ámenmiire számítollak. '''X,M1a'adasökaJePnftn ezért a bevételekhez alkalmazták, hogy fedezni tudják a folyó bevételekből a szükségletet. Az első negyedévben 38.2 millió pengő bevétellel szemben 35.4 millió pengő volt a főváros kiadása. Visszaesnek az üzemek jövedelmei is. Egyedül az Elektromosmüvek bevétele volt 287.000 pengővel több, mint tavaly az első évnegyedben. Viszont a BSzKRt bevételei 1,153.000, a Gázmüveké 375.000, a Vízműveké 69.000, a Gellértfürdőé 48.000, a Rudasfürdőé 9000, a Széchenyifürdőé 20.000, az AsA Magyar Ruggyantaárugyár Részvénytársaság igazgatósága, felügyelőbizottsága és tisztikara mély megille- tődéssel jelenti Schwarz Félix úrnak, a vállalat igazgatósági tagjának el- húnytát. . \A A Megboldogult vállala\mrk vezetésében annak megalakulása^ tehát több mint négy évtized óta veUt részt és nagy tudásával társaságunk felvirágoztatásában hervadhatatlan érdemeket szerzett. Emlékét mindenkor kegyelettel fogjuk megőrizni. Fischer Miklós és Fia AUTÓFUVAROZÁSI VÁLLALATA Budapest,VI., Országbíró ucca 38, Tel.: 91-5-45 I IIT7 LAKK- és festékgyár r.-t, !■ %M I Mm BUDAPEST, VII. KÉR., ŰRNAQY-UTCA 4. SZÁK. Papanek Ernő, a fővárosi számszék igazgatója az 1932. évi fővárosi záró számadás sál kapcsolatban iszintén kiadta jelentését. Áltáléiban elismeréssel szól a fővciros tavalyi gazdálkodásáról, melyet — véleménye szerint — «előrelátás és gondosság jellemez.» Különösen bőven foglalkozik a számszéki igazgató a fővárosi Közüzemek működésével és a főváros üzemi politikájával. Kifogásolja, hogy az üzemi szabályzat még mindig nem került tárgyalás alá, ami miatt igen fontos kérdések még mindig rendezetlenek. A fővárosi üzemek múlt évi hozadéka a községi háztartás javára 23,872.442 pengő volt, ami f,293.565 'pengővel, azaz 15.2í százalékkal kevesebb az előirányzottnál. A hozadék az üzemekbe fektetett 388.2 milliós tőkének 6.15 százaléka, ami a számszéki ig’azgató megítélése szerint még mindig kielégítőnek mondható. A fővárosi üzemek a jövedelmek csökkenésének arányában (nem csökkenthették a maguk kiadásait, főleg azért, mert a felesleges munkásokat, szociális okokból, nem bocsáthatták el, a fizetés- leszállítás is kisebb mértékű volt, mint a közigazgatásnál, mert a kereseti adó felét az üzemeknek kellett viselniük. Több üzemnél a leromlott gazdasági helyzet következtében a szolgáltatásokért járó díjak behajtása aránytalanul több munkát jelentett, mint azelőtt, amit csak fokozott munkateljesítménnyel lehetett végrehajtani. Ez pedig a túlóradíjak növekedésével járt. Nem volt csökkenthető a bevételekkel arányban a befektetett tőke törlesztése, kamatszolgáltatása, a beruházott vagyon értékcsökkentése, úgy, hogy -ezek a kiadások az üzemi terhek mind nagyobb hányadát teszik ki. Hangsúlyozza a számszéki igazgató, hogy az üzemek a legnagyobb erőfeszítéssel igyekeztek eleget tenni a fővárossal szemben való kötelezettségeiknek és ennek tulajdonítható, hogy egyes üzemek a befektetett vagyon értékének biztosításától is eltekintettek, tartalékolásokat sem eszközöltek, csakhogy a községi háztartásnak minél többet juttathassanak. Ezt a jószándékot a számszéki igazgató a maga részéről helyes és hosszabb ideig fenntartható gazdasági elvnek nem fogadhatja el, mert ezzel az üzemek zárszámadásai nem a valóságos helyzetet mutatják, az üzemek a kötelező kereskedelmi gondosságot mellőzik. Szükségesnek tartja éppen a kedvezményezett községi háztartást fogja anyagilag hátrányosan érinteni. Ismételten rámutat a számszéki igazgató a helyes tartalékpolitika előnyeire. Ez biztosíthatja az üzemekre háruló anyagi kötelezettségek pontos teljesítését akkor is, amikor a községi háztartás helyzete a gazdasági viszonyok következtében nehézzé vált. Megfontolandónak tartjia, nem volna-e célravezető, ha az üzemeket, a kereskedelmi társaságoknál kialakult szokásoknak megfelelően, rendes tartalék gyűjtésére köteleznék, amely tartalék a mindenkor kimutatott üzleti felesleg meghatározott százalékával lenne dotálható és az üzemek esetleges veszteségeinek fedezésére, illetve a községi alapnak beszolgáltatandó részesedés biztosítására szolgálna. Még mindig vannak üzemek, amelyek alkalmazottaik biztosításáról sem gondoskodnak megfelelően. Több üzem sem a munkaadói hozzájárulást nem számolta el, sem a járuléktartalék kötelező gyűjtéséről nem gondoskodott, úgyhogy ezeknek a terhek- nek viselésére éppen a következő idők leválságo- sabb helyzetében kényszerülnek majd az üzemek. A továbbiakban az egyes üzemek zárószámadásait taglalja a számszéki igazgató jelentése. tavaszi színek szimióniáfa a rilfcx kiállításon Tekintse meg a F i 1 te x Rt. kiállítását a Budapesti Nemzetközi Árumintavásáron Herkules Magas és Mélyépítő Vállalat Budapest, X, Kelemen u. 31 Telefonszám: 48-7-30 1 í ii ni ni m ü WELWARD ÉS KUTASIS okleveles mérnökök Gyárkéményépítés. Kemenceépítés Kazánbefalazás — Gépalapozás Budapest, IV, Muzeum körút 21. T.: 83-5-64 a főváros üzemi politikájának határozott módon való megállapítását, mert a községi háztartás anyagi szempontjainak egyoldalú előtérbe helyezése az üzemek gazdasági helyzetének könnyítésével jár és végeredményben WEBER HENRIK RÚDTIV UCCU 58. Telefont 870—16 Központi fűtés, vízvezeték, csatornázás és gázberendezések vállalata MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI VAS-, ACÉL- ÉS GÉPGYÁRAK ________________________________BUDAPEST___________________________ Há zi vízellátáshoz, kertöntözéshez kézi- és géphajtású szivattyúk Kitűnő tartós kivitel. Ölcső árak. Nagy készlet. Forgalomba hozza: Magyar Királyi Állami Vasgyárak Kereskedelmi Képviselete Rt. Budapest, V., Vilmos császár út 28. Telefon: 273-20
