Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-04-26 / 17. szám
HUSZONNYOLCADIK évfolyam 17* szám 1933 április 26 Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. I. Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 „Gettó-szellem“ — árja-szellem IAber Endre alpolgármester nyilatkozik a Független Budapestnek Beszédet mondott vasárnap Wolff Károly, ezúttal nem a városházán és nem is a várospolitikai kérdésekről: világnézeti beszédet, amelyben védte a hitlerizmust és támadta a «gettó-szellemet», amely feltámadóban van, hogy újból tönkretegye a világot. Mint a beszédből kiderül, a gettó-szellem nem más, mint a liberális demokrácia, ettől félti-óvja Wolff Károly Gömbös Gyulát, Magyarországot és Budapestet. Az a nemzedék, amely már élt a ferencjózsefi, «gettó-szellemű» Magyarország korában, mint bűvös, elmúlt álomra tekint vissza ezekre az időkre. Wolff- Károlyon kívül mindenkinek lelkében úgy élnek ezek az idők, mint a boldogság, szépség, nagyság és dicsőség rózsaszínű felhői, melyek után vágyva vágyódik az egész nemzet, amelynek eltűnt aranyporos fénye után sóvárog a sötétségben siránkozó nemzedék. Ha az lenne az egyetlen félelmünk és gondunk, hogy a régi liberális, demokrata gondolat uralma és kom tér megint vissza, akkor na- nagyon-nagyon tartunk tőle, hogy ez ellen senkise harcolna, még talán maga Wolff Károly sem, aki Hitlerék védelmében fújt a reakciós kürtbe, hadba szólítva a szabadság, jólét és demokrácia ellen a magyarságot. A magyar nép józanságára, politikai vezéreinek lelkiismeretes becsületességére vall, hogy a hit- lerizmus nálunk mint furcsa és érthetetlen egzotikum szerepel, melyhez semmi közünk, amelytől félünk, mert inficiál és bomlaszt. Nem kér belőle sem a társadalom, sem a hivatalos politika, idegen tőlünk és egyetlen pillanatig se gondol senkisem. arra — Meslcó Zoltánon kívül —, hogy a német- oi'szági reakciónak ez a szörnyű hajtását hozzánk átplántálja. Meggyőződésünk, hogy Wolff Károly is megdöbbenéssel látná, ha pártjában hitlerista vel- leitásokra akadna, mert más a beszéd és a szónoki siker és más a gyakorlati politika. De semmi esetre se hasznos ördögöket idézgetni akkor, amikor az ördög itt lesekedik közvetlen közelünkben. Az európai demokráciának és liberális szellemnek két halálos ellensége van: a vörös és a horogkeresztes reakció. Aki a szabad gondolat, az emberiesség és az igazi kereszténység alapján áll, annak igen nehéz a választás, hogy melyik a rosszabb, a veszedelmesebb a kettő közül. Ha őszinte szemmel vizsgáljuk az európai reakció e két fajtájának fertőző bacillusait, alig-alig találunk különbséget köztük: a kultúra és civilizáció alkonyát jelenti úgy az egyik, mint a másik. Aki félti a megcsonkított, kisded ország életét és kultúráját, annak iszonyodva kell elutasítania mindkettőt és határainkon fertőtlenítő vesztegzárt kell követelnie az esetleg beáramló kórokozók elpusztítására. A vörös veszedelem ellen be vagyunk oltva. Józan eszű ember nem akadhat Magyarországon, aki visszakívánhatná 1919 tavaszát, de ha mégis akad, börtönben a helye. De 1920-at se kívánja vissza senkise! Amikor most a németországi eseményeket olvassuk, önkéntelenül is felújulnak előttünk az akkori idők, amelyek azonban menthetőek és megérthetőbbek, mint a német események, mert egy aljas és hitvány vörös terror reakciójaként ütöttek véres sebet a nemzet testén. Az árja-gondolat idegen tőlünk. A magyar nép fajikig nem tartozik az árja népcsaládhoz, amely mindig idegeneknek és betolakodottaknak tekintett minket Európában. A legnagyobb szláv történetíró, Palacky, azt írja rólunk nagy történelmi munkájában, hogy a szlávság egész történelmének legnagyobb csapása a magyarok bejövetele és itten való államalapítása volt, mert két részre szakította a szláv egységet, melyet most Benesék és a nagyszerb pánszlávok egyesült erővel szeretnének a magyarság holttestén át újból megvalósítani, közelebb tolva egymáshoz az északi és déli szláv határokat. De talán még a szláv veszedelemnél is nagyobb az, amely nemzeti egyéniségünket és individuális kultúránkat a németség állandó offenzívája részéről fenyegeti immár ezer esztendő óta. Elég volt a kultúrharcokból, a mesterségesen felidézett ellentétekből, a belső offenzivákból és ellentámadásokból: kár harci riadót fújni, amikor erre nincs szükség. Ha harcolni akarunk, van két frontunk is. Küzdenünk kell a vörös kelet és fehér nyugat ellen, melyek közt ott őrlődünk, mi szegény magyarok. De, mivel geográfiailag is a középen vagyunk, maradjunk ott lélekben is, mert az lenne a legnagyobb csapás ránk nézve, ha földrajzi |és természeti helyzetünket meg nem értve nem alkalmazkodnánk annak elemi parancsaihoz. a főváros súlyos szociális gondjairól, a téli inségakciók eredményéről, a városszéli telep építkezési munkálatainak a megindulásáról és a gyakornoki állások betöltéséről Július 1-én kezdik meg a munkát a közigazgatási gyakornokok Egyelőre csak 60 állást töltenek be a városházán — A főváros a tavaszi időjárás bekövetkezése ellenére is változatlan keretek között folytatja inségakcióit. Tavaly és a megelőző esztendőkben már márciusban lényegesen csökkentették a különböző inségakciók kereteit, egyrészt azért, mert az időjárás enyhülésével együtt jár az általános nyomor csökkenése is, másrészt viszont azért, mert a tavaszi közmunkák és az építkezések — bár egészen gyér számban — megindultak. A közmunkák elmaradása a magyarázata annak, hogy a fövá,- ros továbbra is a téli keretek között kénytelen fenntartani úgy az ingyenebéd akciót, mint az egyéb fajta segélyezéseket. Beszéltünk ebben az ügyben Liber Endre alpolgármesterrel, akit egyoen arra is megicértünk, hogy adjon áttekintő képet a főváros téli Ínség akcióinak a méreteiről és az elért eredményekről. Liber Endre Eiber Endre alpolgármester A több, mint 11 millió ebéden kívül élelmiszerutalványokat is adnak az Ínségeseknek. Három fajta utalvány van. Az egyikre 8 deka kolbász és tíz deka kenyér jár. Ebből októberben 40.000, novemberben 32.000, decemberben 60.000, januárban 75.000, februárban 60.000, márciusban 60.000 került kiosztásra. A 327.000 ilyen utalvánnyal egyidőben 363.000 másfajta hentesutalványt is kiadtunk: októberben 60.000, novemberben 48.000, januárban 75.000, decemberben, februárban és márciusban 60— 60.000 utalványt. Ezekre az utalványokra 20 deka kenyeret is kaptak az Ínségesek, a hentesüzletek és a Községi Élelmiszerüzem fiókjai pedig tetszés szerint töpörtyűt, felvágottat, vagy egyéb búsfélét adtak. Az étlapot minden ilyen üzlet kirakatába kitétettük. Az utalványok között a legelső helyen a tejutalványok állnak. 571.120 tejutalványt osztottunk ki 0 hónap alatt. A legtöbbet januárban; 120.000 darabot. októberben 80.000-et, novemberben 82.000-et, decemberben 97.120-at, februárban és márciusban 96.000-et. Ezekre az utalványokra tíz deka kenyeret és félliter tejet kaptak az ínségesek, akik a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának; hat hónap alatt 1,261.130 élelmiszerutalványt váltottak be. Beszámolás az inséga keiéről — Még soha olyan nagyméretű inségakciókat nem bonyolítottunk le, mint az elmúlt tél folyamán. A főváros közönsége példátlanul nagyarányú erőfeszítéseket tett, hogy a nyomor enyhítését célzó akciókat lebonyolíthassa. Hogy milyen nagy volt a tél folyamán a nyomor, elég ebben a tekintetben a polgármester úr félévi jelentésének arra a részére hivatkozni, amely megállapítja, hogy a hatóságilag nyilvántartott Ínségeseknek a száma egy év alatt kétszeresre emelkedett. Súlyosbította a helyzetet, hogy az időjárásban lényeges enyhülés még április első felében sem következett be, új munkaalkalmak pedig- olyan kevés számmal kínálkoznak, mint még soha egyetlen tavasszal sem fordult elő. Máskor március hó folyamán mindig redukáljuk a segélyezési kereteket, az idén egész március hó folyamán változatlan maradt azoknak a száma, akiknek a főváros ingyenebédet adott. 104 főzől^elyen volt ebédkiosztás, az ingyenebédet igénybevevők száma pedig a legutolsó héten is hetvenezer fölé emelkedett. — Ami Ezenkívül a tejakció is adott tejet. A főváros külön tejakciója, amelyben áldott állapotban lévő és szoptatós anyák, csecsemők, továbbá egy és három év közötti gyermekek részesültek hat hónap alatt, 1,211.111 félliteres tejadagot osztott ki. Külön kaptak tejet az eddig felsorolt mennyiségen felül a tüdőbeteggondozók, naponta 220 egyliteres adagot. A gyermekotthonok 207 egyliteres adagot. Az iskolásgyermekek számára az iskolanővért intézmény napi 7000 félliteres tejadagot osztott ki. A tüzelőakció lebonyolításánál 188 vágón szenet és 71 vágón fát osztottak szél. Családonként félmázsa tüzelő járt. A többgyermekes családok többször részesültek tüzelőanyagadományban. A múlt évben százezer pengőért vásárolt a főváros felnőttek számára ruhát, ami ebből maradt, azt kiosztottuk, ezenfelül 26.724 pengő értékben 304 darab ruhaneműt váltott ki a főváros a zálogházakból. A gyermekfelruházást is folytattuk. Ennek a méreteire jellemző, hogy egyetlen hónapban 7969 darab gyermekruhafélével támogatta a főváros a szegény gyermekeket. Az inségakció költségvetését terheli 1400 szellemi szükségmunkás alkalmazása, továbbá azoknak a lakásoknak a bére is, amelyeket a főváros magánházakban a hajléktalanok számára igénybevett. a tél folyamán lebonyolított, inségakciók végleges eredményét illeti, ebből a szempontból a következő adatokat kell kiemelnem: — Október 1-én a nyári létszámmal, napi 47.200 adaggal indult a, téli ebédeltetési akció. Az ebédek számát fokozatosan emelnünk kellett. Október l-től április 9-ig, tehát 6 hónap alatt a főváros 11,288.032 ingyen- ebédet osztott ki. Az inségakciót az eredeti tervek szerint márciusban szűkíteni akartuk, de a kerületi elöljáróságokon még mindig olyan nagy a jelentkezők száma, hogy sem a napi ebédek számát, sem pedig az élelmiszerutalványok számát csökkenteni nem lehetett. Meg kell említeni azt az újítást is, hogy a főváros törvényhatósági bizottságának hölgytagjai közül külön étlapkigondolóbizottság alakult és mióta ez működik, a népkonyhái ebédek sokkal változatosabbak, ízletesebbek. Szilkségmunkások építik a városszéli telepet A Független Budapest munkatársa a beszélgetés további során érdeklődött Liber alpolgármesternél a városszéli telepítési munkálatok megindítása iránt is. A. következő választ kaptuk; — A városszéli telop létesítésével kapcsolatban március hó folyamán elkészült 31 talajmenti ásott kút, amelyek az építkezéshez és később a kertek öntözéséhez szükséges vízmennyiséget vannak hivatva szolgáltatni. Az ivóvízellátás biztosítására jelenleg próbafúrás van folyamaiban. A városszéli
