Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-01-04 / 1. szám

Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési éra a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér A sajtó nyilvánossága a városilázán A sajtó 'fővárosi tudósítói testületileg' tisz­telegtek Sipőcz Jenő őr. polgármesternél az újév alkalmából. Az újságírók szónoka, beszédében hangsúlyozta- azt a nagy sérelmet, melyet a fő­városi törvény intézkedései idéztek elő, amikor a sajtó lelkiismeretes munkáját- lehetetlenné téve, kizárták a nyilvánosságot a főváros életé­ből. A törvény Hatósági tanácsból és bizottsági ülésekből kizárt újságírók az előszobákban kénytelenek informálódni a közönséget legin­kább érdeklő eseményekről, elzárkóznak előlük az ügyosztályok is: a közvélemény érdeklődését semmibe sem veszi, ignorálja a törvény,^ amely immár teljes két esztendeje nehezedik rá a bu­dapesti városháza életére. Sipőcz Jenő polgármester válasza olyan i volt, ami méltó hozzá, ami — ha lehet — még,' fokozta azt a tiszteletet és igaz nagyrabecsü­lést, amellyel a városháza krónikásai viseltet­nek a polgármester nemes személye iránt. El­mondta a polgármester, hogy ő kezdettől fonva küzdött a törvénn retro arád intézkedései ellen, melyek közt nem utolsó a sajtó működésének 1 ehetetlennététele. Őszinte szókimondással, pu­ritán egyszerűséggel ismerte be a törvény hi­báit, melyeket ő kezdettől fogva látott és kifo­gásolt. „A magyar politika, a keresztény magyar volitika— mondta Sipőcz Jenő, — nem a vissza­fejlődés politikája, hanem a haladásé, a szabad­ságié, a fővárosi törvény intézkedései vedig nem ezt szolnálják áiegimlOlí örömmel vette az egész mag.var sajtó és vesszük mi is tudomásul Sipőcz polgár­mesternek ezeket a szavait. Amit a polgármes­ter mondott, ahogy gondolkozik, az a régi. ma­gyar hagyományok legnemesebb értelemben vett folytatása a nagy liberális politikusok, Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Eötvös József báró szellemének megnyilvánulása. Sajnos, na­gyon kevesen vannak azonban a városházán, akik a keresztény magyar politikát úgy értel­mezik, mint Sipőcz Jenő, sőt talán egyese gye dúl áll a maga felfogásával: a többiek, akik magu­kat a kereszténység privilegizáltjainak hiszik, éppen ellenkezőleg gondolkoznak és ellenkező­leg cselekszenek. Az a magyar, aki az ő pártjukon van, az a keresztény, aki az ő érdekeiket szolgálja. Félő, hogy Sipőcz polgármesterről újévi nyilatkozata után megállapítják majd, hogy destruál és nem felel meg annak a. fogalomnak, melyet ők a „magyar nemzeti keresztény“ jelszó alatt hatá­roznak meg. A polgármester őszintesége, pár­tok felett álló becsületes szókimondása, legne­mesebb értelemben vett magyarsága és keresz­ténysége nem elégítheti ki őket, mert Sipőcz Jenő ezzel ismét vallomást tett arról, hogy nem pártérdek vezeti polgármesteri működésében, hanem olyan ideálok, amelyeket el akarnak tüntetni a színtiszta, becsületes magyar gondol­kozásból. De mi, akik a fővárosi törvény revízióját tűztük ki az 1933-ik év homlokára, boldogan vet­tük ezt a politikamentes, tisztaszándékú meg­nyilatkozást. Sipőcz polgármester szavai meg­erősítették küzdelmünket, épúgy, mint Huszár Aladár dr. főpolgármester újévi szavai, melyek világosságot, napfényt, tiszta levegőt követel­nek a városházán. A főpolgármester szavaiból kicsendült az újságírótársadalommal és a velük esett sérelemmel való szolidaritás, és az a bizo­nyosság, hogy a nyilvánosság helyreállítására vonatkozó küzdelmükben sokatérő, hatalmas segítőtársat nyertek. A magyar sajtó városházi munkásai a Füg- (/etlen Budapest karácsonyi számában nyilat­koztak a fővárosi törvényről. Ezek a nyilatko­zatok egytől-egyig a törvény sürgős revízióját követelik. A sajtó munkásai most fegyvertársat kaptak Sipőcz Jenő dr. polgármesterben, olyan fegyvertársat, kinek szava messze hangzik, aki nagy, döntő segítséget jelent revíziós har­cukban. Az újév elején a polgármester szavainak szuggosztív ereje fokozza a lendületet, mellyel új munkánkat megkezdjük és megerősíti igaz­ságunkba vetett hitünket. A fővárosi törvény revíziójáért való harc ezzel magasabbra lobog fel és dübörgőid) léptekkel halad a maga útján a győzelem, a beteljesülés felé. FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 4547,gT rt IVO-j Újévi beszélgetés Sipőcz polgármesternél Sipőcz, Jenő polgármester a karácsony és újév közti kéten Borvendég és Teiber alpolgármestere® előterjesztései alap­ján megállapította az új esztendő első hónapjaira szóló munkaprogramot 1933. január: az üzemek sorsának eldöntése, a HÉV átvétele« 100 gyakornoki állás betöltése Borvendég Ferenc és Liber Endre.alpolgármeste- ] rek n Független Buda géni karácsonyi számában meg- j jeleit ék azokat a feladató- • kai amelyek a városházi ! adminisztráció vezetőit 1933- j bar foglalkoztatni fogják, j E célkitűzések természete- i sen szoros kapcsolatban ál- | lanák a most megszavazott j köibségvcté-ssel, amely jóvá- í hagyásra vár a belügymi- nisz Arin inban. A két alpol­gármester karácsonyi nyilat- kozalábav szereplő munka- program / illa időnké ppen csaj, keretnek tekinthető, ami igen beiül, a lehetősé­gei; he-. képes/, kerülnek az epees akiii ills problémák a ban. Karácsony és újév között szünetéit a város­politikai élet. Régi gyakorlat ez a városházán. Ilyenkor nem ülése­zik egyetlen szakbizottság sem, de a törvényhatósági tanácsot sem hívják össze. Sipőcz Jenő polgármester az ünnepeket Budapesten töltötte. Az ünnepnapok ki­vételével mindennap bejárt hivatalába és nemcsak a fel­merülő konkrét folyóügyekkel foglalkozott, ha­nem módot talált arra is, hogy a városházi ad­minisztráció legközelebbi teendőiről, a meg­oldásra váró problémákról beható megbeszé­léseket folytasson a városházi adminisztráció vezetőivel. Úgy Borvendég Ferenc alpolgármester, mint Liber Endre alpolgármester is hosszasan referált Sipőcz Jenő polgármesternek a resszortjába vágó kérdések­ről. Borvendég Ferenc alpolgármester közvetlenül a karácsonyi ünnepeket megelőző napon kora reggeltől délután 3 óráig egy folytában referált, Liber Endre alnolgárrneyter pedig, a karácsonyi ünnepek és az új­év közötti héten több ízben is alkalmat kereseti arra, hogy a polgármesternek részletes jelentést tegyen. Ezeken a tanácskozásokon alakult ki végleg a város­házi adminisztráció legközelebbi munkaprogramja. Sil/!'-' t. Sipőcz Jenő polgármester akivel e beható tanácskozásokról, azok eredményéről és az új esztendő első napjaiban aktuálissá váló fel­adatokról alkalmunk volt beszélni, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Az, új esztendő első hónapjában, vagyis 1933 januárjában több megoldásra váró prob­léma kerül napirendre. Ezek között első helyen kell megem l í ten em a fővárosi üzemek sorsának eldöntésére vonatkozó előterjesztésemet, amely napokon belül a törvényhatósági tanács elé kerül. Nem akarok elébe vágni a törvény- hatósági tanács állásfoglalásának, de annyi bi­zonyos, hogy legfőbb ideje meghozni a végleges dön­tést, nemcsak azért, mert a kormányzat az autonómia állásfoglalását erősen sürgeti, hanem azért is, mert végre nyugvópontra kell juttatni azt a kér­dést. amely az érdekeltek körében annyi fölösleges izgalmat okoz. A tör vény hatósági tanács állásfoglalása után a közgyűlés elé kerül az üzemi előterjesztés, majd a közgyűlés határozatát felterjesztjük jóváha­gyás céljából a belügyminiszter úrhoz. Egységes közlekedés, racionalizáló s, ifjúsági problémák A HÉV tényleges átvétele december 31-én tényleg és formailag is megtörtént. A késedelemnek az volt az oka, hogy különböző szerződéseket kellett megkötni, az egyes érde­keltségek: a BSzKRt., a Községi Takarék és a, Trust között. Szilveszter éjszakáján ezeket az okmányokat is aláírták és most már a HÉV vég te g csen a főváros tulajdonába ment át. A HÉV tényleges átvétele után napi­rendre tűzzük az egységes fővárosi köz­lekedés ügyét is. Legsürgősebb feladataink közé számítom a vá­rosigazgatás racionalizálását, a városházi, liszt­viselők státusrendezését és az ifjúsági problé­mák megoldását is. Különböző rendeletterveze­tek készülnek e tárgykörben. Annyi bizonyos, hogy a racionalizálás és a státusrendezés munkája januárban még nem fejeződ­hetik be, de mindenesetre azon vagyunk, hogy a racionalizálás és a státusrende­zés aktáit az év első felében lezárjuk. — Ami az ifjúsági problémái: megoldásának az előkészítését illeti, ebben a tekintetben a fő­város tulajdonképpen már teljesítette is a maga kötelességét. Száz gyakornoki állásra ír­tunk ki pályázatot és — ha valami közbe nem jön — februárban a száz új gyakornok meg is kezdheti működését. Nem, győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy a dip­lomás fiatalság problémáit a főváros egymaga nem oldhatja meg. Mi csak követendő példával szolgálunk és reméljük, hogy akciónk országos méreteket ölt, mert csak ezen az úton lehet ko­moly eredményeket elérni. Tárgyalások a kormánnyal — A legközelebbi hetekben folytatjuk azo­kat a tárgyalásokat, amelyeket az illetékes kor­mányzati tényezőkkel a költségvetési hiány pót­lása érdekében indítottunk nmg. A fővárosi költségvetése papiroson egyensúlyban van, el lenben tudjuk, hogy a borfogyasztási adó csök­kenése következtében hiány áll elő. E hiány pótlására nézve megfelelő javaslatéul: van. Ezekben jelölte meg Sipőcz Jenő polgármester azokat a városházi feladatokat, amelyek azi új esz­tendő első hónapjában napirendre kerülnek. - Sipőcz Jenő polgármester .elmondotta még, hogy fokozott gon­dosságnál ellenőrzi a szükségmunkákat, valamint az ínség akciók zavartalan lebonyolítását, ezek azonban olyan problémák, amelyek a főváros vezetőséget nem­csak januárban, hanem egész éven át foglalkoztatják. Eziek között a nagyobb jelentőségű feladatok közölt említette meg Sipőcz polgármester a három nagy­üzem beruházási munkálatait is. amelyeknek a fede­zete rendelkezésre áll.

Next

/
Thumbnails
Contents