Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-03-30 / 12-13. szám
Budapest, 1932 március 23. Független Budapest I \ D ona Döme és Társa Papír és írószere« gyári raktára a ..Paplrmalomhoz" BUDAPEST. IV.. AUANYHtZ UCCA 5 Telelőn: Aut. 677-13 Alapítva: 17 90-ben m KÖZGAZDASÁG — VÁLLALKOZÁS Nincs lahásbőség Budapesten állapítja meg a Hőművesmesícreh iparíeifiilefc Az csszcs lahásokisatf ajg egy százaiéba áli csali üresen, míg normális Körűimenucá Közi három százalékot tesz hí ez a Maiad A Kőművesmesterek Iparteslülete most terjesztette elő szokásos évi jelentését, melynek keretében beszámol az építőipar helyzetéről is. A jelentés azzal a szomorú megállapítással kezdődik, hogy az építőipari szakmák helyzete tovább romlott. A mezőgazdasági közönség az építőipar számára már évek óta nem szerepel munkáltatóként, miután az eladósodott gazdák a termésértékesítés válsága következtében beruházásokra nem képesek. Megszűntek a nagy állami beruházások is, melyekre belátható időn belül számítani nem lehet. A törvényhatóságnál a helyzet ugyanaz. Az építőiparosság így csak a magánépítkezésekre támaszkodhatott és a következő években is csak a családiház építkezés jelenthet annyi munkaalkalmat, hogy az ipar fennmaradását biztosítsa. A biztonságot kereső magántőke lassankint ismét vállalkozik új házak építésére. Tavaly 30%-kal több építési engedélyt adtak ki, ez nem jelenti azonban az építőmunkaálkalom szaporodását, mert csak a perifériákon épülő kis családiházak építése fokozódik, ami csak a munka elaprózását jelenti. Megszűntek az állami építési hitelek, a pónzinté1- zetek sem folyósítanak kölcsönt építkezésekre, úgyhogy az ipartestület volt kénytelen építési hitelforrások felkutatására akciót kezdeményezni. Budapesten 5—6 millió pengő hitelre volna szükség a tervbevett családiházépítkezések lebonyolítására. Megállapítja az Ipartestület, hogy a mai súlyos gazdasági viszonyok között is vannak belföldi tőkeforrások, — mint az OTI, MABI, LÁB — amelyek az építőipari munkaalkalmak megteremtésére igénybe- vebetők és éppen a szociális biztosítási tőkék vloná- nak elsősorban erre a célra fordítandók,, mert ezeket a súlyos gazdasági viszonyok között az iparosság és a kereskedelem nagy erőfeszítéssel gyűjtötte össze. Kém hallgathatja el a jelentés az utóbbi időkben megindult propagandát, melyet a háztulajdonosok érdekeltsége folytat a lakásépítkezés, különösen a csa- láidiházépítkezés folytatása ellen. A háztulajdonosok érdekeltsége azt állítja, hogy Budapesten lakásbőség’ van és a megüresedett lakások nagy száma is figyelmeztet arra, hogy a lakástéímelést tovább folytatni nem szabad. Ezzel szemben a statisztikai adatokból az tűnik ki, hogy az üres lakások száma az összes lakások egy százalékát sem éri el, holott békében normális viszonyok között is a lakások 2—3%-a állott üresen. Ahhoz, hogy a lakáspiacon a kereslet és kínálat helyes mértéke a lakbérek egészséges kialakulását eredményezze, a lakások legalább 2%-ának kell megüresednie. Tárgyilagos megállapítással azt kell állítani, hogy Budapesten nemcsak nincs lakásbőség, hanem nem is elegendő a meglévő lakások száma. Budapesten lakásbőségről mindaddig nem lehet beszélni, amíg állandóan 5000 lélek lakik szükséglakásban, több mint kétszerannyi a hajléktalanok száma és közel 6000-en laknak pincelakásokban. Az építő- iparosság sokkal tárgyitagosabb annál, hogy a bérháztulajdonosokat támadná, mert saját érdekei ellen dolgozna akkor, lia a bérházakba fektetett magántőke jövedelmezőségét mesterségesen csökkenteni akarná. Ezt sokkal inkább elvégzi az adókincstár, mely a 305 millió pengőre becsült évi bérházjövede- lem egyharmadát viszi el. Meg kell azonban állapítani, hogy az Európaszerte tapasztalható családiházépítési törekvés nálunk is egyre fokozódik és azt semmiféle propagandával megszüntetni nem lehet. Legfeljebb az volna feladata az illetékes tényezőknek, hogy ezt a törekvést helyes mederbe tereljék. Szól még a jelentés az építési engedélyezések bürokratikus formaságairól. Valóságos kálváriát keli végigjárni az elavult építési szabályok útvesztőjében, amíg az építkezés megkezdhető. Ráadásul ezek rendkívül nagy költséggel is járnak, Súlyosbítja a budapesti építőipar helyzetét, hogy egyre nagyobb a vidéki építőiparosságnak a fővárosba való f elszivárgás a. A versenyviszonyok elfajulását eredményezi, hogy az elbocsátott alkalmazottak, elhelyezkedési lehetőség hiányában, az önállósulás terén igyekeznek boldogulni. Az iparosságnak a meglévő csekély közmunka igazságos megosztásáért is állandóan harcolni kell, mert a hatósági vezetőkben alig van megértés a kisiparosság iránt. — Az elmúlt év egyébként csak új terheket, kevesebb kereseti lehetőséget és több kilátástalanságot hozott az építőiparosságnak — fejezi be szomorú hangon jelentését a kőművesek ipartestülete. 40 nap alatt tüneményes munkát végzett a főváros az új szükséglakások felépítésével A középítésí bizottság a legnagyobb megelégedéssel vette át az épületeket Az. a nagy kavarodás, mely a Bihari úti új szükséglakások építése körül keletkezett az elmúlt héten, végre teljesen elsimult, mert a vállalkozók az épületeket a kitűzött időben kifogástalan állapotban átadták rendeltetésüknek. Nemcsak az ügyosztály vezetősége, hanem a munkálatokat végző vállalkozók is egyhangú elismerésben részesültek az összes illetékes tényezők részéről. ] bizottság egyhangúlag a legnagyobb elismeréssel adó- I zott úgy a vállalkozóknak, Márkus Lajosnak, aki a vasszerkezetet szállította, mint Wihárt Ferenc építési vállalkozónak, aki az építkezési munkákat vógeztew Külön elismeréssel és köszönettel honorálták Wossala tanácsnok érdemeit, akit felelőtlen támadások érték az építkezés gyors kiadása miatt: az eredmény igar zolta őt minden tekintetben és minden irányban. a "Városligetben. Thermálfürdők, külön szénsavas, iszap-, fényfürdők és egyéb gyógytényezők. Speciális autórugók készítése és javítása MIZIK LAJOS Budapest, IX, Tuzoltó u. 38. Telefon: Aut 370-47 Az új szükséglakásokba már beköltöztek a boldog lakók és az épületek átadásival egyidejűleg a köz építési bizottság is ülést tartott, melyet helyszíni szemle előzött meg. A helyszíni szemlén a középítési bizottság tagjai nag-y meglepetéssel látták, milyen munkát végeztek a vállalkozók a rendelkezésükre álló 40 nap al itt. Szinte hihetetlen, hogy ennyi idő alatt sikerült felépíteni és lakható állapotba hozni az épületeket és a Vass és Kovács Karteien sodronyfonat-, kerítés-, kívül ágybetét- és vasbútorgyár Budapest, II. kér., Fő ucca 48 Telefón : Automata 517-87. — Alapítási év 1893 A Budapest Székesfővárosi Községi Takarék- pénztár Részvénytársaság március 18-án megtartott évi rendes közgyűlése a már korábban ismertetett igazgatósági jelentés elfogadása után egyhangúlag elfogadta az igazgató®' g összes javaslatait és elhatározta, hogy a kimutatott tiszta nyereségből március 19-étől kezdődőkig részvényenként 2.50 aranypengő osztalékot fizet. A közgyűlés azután a választásokat ejtette meg és az igazgatóságba Ascher István, Almást Balogh Lóránt, dr. Buzáth Jf nos, dr. Csupor ,1 ózisof, Faber Fülöp, dr. Faragó Andor, dr. Gündisch Gúldó. dr. Koós Zoltán, dr. Lamotte Károly, Mónus Illés, Vitéz Pesthy-Müiler József Leó, dr. Pető Ernő, Picker Frigye®, Bausch Aladár, dr. Rauscher Aurél, dr. Sipőcz Jenő, Szakái Géza és Szigeti János, a felügyelő-bizottságba pedig Andrásify Béla, Erdős-Zala László, Erősdy Sándor, Freund Jenő, Halász Lajos, Markó Elek, dr. Neúychloss-Knüsli Kornél és Sebő Béla választattak meg. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen az igazgatóság dr. Sipőcz Jenő pel ár- mestert elnökké, dr. Buzáth János ny. alpolgármestert és dr. Rauscher Aurél ny. miniszteri tanácsost alelnökökké választotta meg. — Telkeket vásárol a főváros. A városrendezési bizottság legközelebbi ülésén városszabályozási célokat szolgáló telekvásárlások ügyében fog határozni. Az Óbudái Viador ucea mellett a főváros nagyobb térséget akar kialakítani és ehhez szükséges telkek egy részét .már megszerezte. Még egy 210 négyszögöles ingatlan megvásárlása szükséges a térség céljaira. Ezen az ingatlanon felépítmény is van és a tulajdonosok 22.(100 pengőt kérnek a kisajátítás ellenében. A Városmajor ücca, Hieronymi út és Petényi ncca találkozásánál útszabályozási célokra kell egy magántelket megvásárolni. Ennek nagysága ISO négyszögöl és a vételárat' az eladó 21.000 pengőben jelölte meg. — Idegenforgalmi Tudósító. Miklós 'Elemér dr. és Tábori Kornél kollégánk szerkesztésében és az Országos Idegenforgalmi Tanács kiadásában hasznos és érdekes új folyóirat első száma jelent meg, melynek célja az idegenforgalom és a vele kapcsolatos események ismertetése és propagálása. Az új orgánum angol-francia, német és olasz nyelven is megjelenik, igen fontos szolgálatot téve a magyar idegenforgalomnak. Az Idegenforgalmi Tudósítóból vesszük azt az örvendetes hírt, hogy március 28-án 616 személy látogat el Bajorországból Budapestre, a húsvéti ünnepekre Berlinből és Breszlauból különvonat érkezik Budapestre háromnapi tartózkodásra. — Fővárosi oktatók márciusi ünnepe. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének Oktatóosztálya ez Övben is a hagyományos keretek között tartota meg márciusi ünnepélyét a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Ez alkalommal a megnyitó beszédet Liber Endre alpolgármester tartotta és ezzel az ünnepélyt a főváros hivatalos ünnepélyévé avatta. A törvényhatósági tanács ős bizottság, a városi élet vezetőin kívül megjelent az ünnepélyen a városparancsnokság tiszti küldöttsége is. A termet zsúfolásig megtöltötték az oktatók. Az ünnepély a Himnusz éneklésével kezdődött, melyet a Fővárosi Énekkar adott elő Karvaly Viktor vezénylésével. Liber Endre alpolgármester megnyitójában a tanítói és nevelői munka nagy értékét hangsúlyozta a nemzeti eszmék szolgálatában. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után felvinczi Takács Alice hegedűszólójával ragadta magával a hallgatóságot. Az ünnepi beszédet dr. Bodnár Gyula reáliskolai tanár tartotta. A gazdag műsor kiemelkedő számai voltak még Heimlich Alajos zongora- művész mesteri játéka, Némethy Ella operaházi művésznő nagy hatással előadott magyar dalai. Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház művésze Petőíi-költeméuyek előadásával aratott nagy sikert. A magánszámokat Ántony Károly tanár, zongoraművész kísérte. A rendezésben dr. Erődi Kálmán elnök, Némethy Ferenc vigalmi bizottsági elnök és Bánsz Gyula főtitkár fáradoztak. — A Goethe-Centennárium és a Fővárosi Könyvtár. A német költőóriás halálának százados fordulóján, az egész művelt világ- ünnepléséből a Fővárosi Könyvtár is kiveszi részét, Goethe-ről szóló ünnepi bibliográfiai kiadványával. Ebben a kiadványban a Könyvtár egyrészt magyar Goethe bibliográfiát nyújt, Goethe művei magyar fordításainak és a Goethére vonatkozó magyar irodalomnak fölsorolásával, másrészről Goethe művei eredeti kiadásainak és a Goethére vonatkozó idegennyelvű műveknek a Fővárosi Könyvtárban meglévő irodalmát ismerteti. A bibliográfia magyar részében érdekesen mutatkozik meg a nagy német költő hatása a magyar irodalomra a legkorábbi időktől kezdve egész a mai napig. Az idegennyelvű anyag közléséből megtudjuk, amit a Fővárosi Könyvtárról más oldalról már úgyis tudunk, a Goethe-irodalomnak is a legjava termése található meg a Könyvtár állományéiban, ami kétségtelenül nagy érdeme Enyvváry Jenőnek, a Fővárosi Könyvtár kitűnő igazgatójának. — Galambitató kút a Ferenciek terén. A Magyar Mérnök és Építész Egylet pályázatot írt ki tagjai körében a Ferenciek terén létesítendő galambitató kút művészi terveinek elkészítésére. A pályázati feltételek szerint megoldandó a kút elhelyezése a templom előtti széles gyalogjárdán, vagy a templom falán és megtervezendő annak kiképzése az összes felmerülő művészi és praktikus szempontok figyelembevételével. A pályaterveket 1932 november 3-án este 6 óráig lehet benyújtani az egylet titkári hivatalában. A pályázat titkos. Pályadíjul az 1932. évi egyleti Ybl-érmet tűzték ki. A bíráló bizottság tagjai: A.. Balogh Lóránd, Gerstenberger Ágost és Kósch Jenő, póttag Árkay Bertalan. — A magyar ipartörvény Karlovitz Miklós dr. és Fátb Ferenc dr. tanácsi fogalmazók a közgazdasági ügyosztály iparügyi előadói, „A magyar ipartörvény“ címnél vaskos kötetben kiadták az új ipartörvényt, annak /égrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendeleteket ős fontosabb elvi érdekű határozatokat, valamint a régi ipartörvény még ma is érvényben lévő szakaszait. Értékes és dereka« munkát végeztek a szerzők könyvük kiadásával, amely -könnyen áttekinthető és kezelhető formában magúban foglalja az ipar gyakorlására vonatkozó összes ;örvényes rende’kezéseket.
